Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

KEDD, 1974, MÁRCIUS 12. Fafaragások Kiállítási napló A Móra Ferenc Múzeum restaurátora, Saliga László mutatja be fafaragásait a Közművelődési Palota kupolájában. Tárlatát vasárnap délben nyitotta meg Tápai Antal szobrászművész. Saliga fafaragásai árulkodó bizonyítékok egy hivatás ösztönző hatásáról. A történelmi figurák, az egykori, felélesztett ábrázolási módok, az ősi jelképek mipd annak bizonyítékai, hogy e művek alkotója a történelem, az elmúlt századok emlékeinek közvetlen közelében él, dolgozik. S bár plasztikai felkészültsége bizonytalan, anatómiai ismeretei hiányosak, előadásmódja gyakran túlságosan részletező, s néhol nem úgy mozdul a kés, ahogy a formáló kéz vezeti — Saliga László fafaragásai mégis mindannyiunk számára tanulságosak. Elsősorban azért, mert a belső feszültségek, igények kiteljesítésének, alkotó-önmagunk megvalósításának szép példái. Legérettebb művei közül figyelemreméltó a Huba vezér bonyolultságában is biztos építkezésű, a részletezést mellőző, feszültséget rejtő szobra, humorának szép példája a Pistike nevet viselő ősmagyar vitéz szobra, és a Böhöm-kicsi és Böhöm-nagy egymásnak feleselő párosa. Fiatal művészek Farkas Pál huszonéves szobrász, a Sajtóház Művészklubjának márciusi kiállítója. Kamaratárlatát Zoltánfi István festőművész nyitotta meg, tegnap, hétfőn este. A Szegedről néhány éve elkerült fiatal szobrász Képernyő Vasárnap délelőtt Valószínű többen adnak mintaszerű vasárnap délfgazat, mint ahányan nem: előttöket a színvonalas müa hét végén a műkorcsolyá- sorokért is, de ilyenek más zók és a kézilabdázók világ- időpontokban is elófoudulbajnoki mérkőzéseiről lát- nak. Ritkán sikerül viszont tuk a legszórakoztatóbb köz- olyan összeállítást produkáivetítéseket. A sportrajongó- ni a műsorszerkesztőknek, kon kívül a gyerekek is elé- amely majdnem minden gedettek lehettek a tévével, korosztályhoz tud szólni, és főként a vasárnap délelőtti még az eltérő érdeklődésüadássaL ek igényeire is marad figyeHetek óta figyelhetjük, lem. Minthogy az adások milyen pompásan szerkesz- időpontja nagyjából állandó, tett műsorsorozat tölti ki a k'"kl V^3' ™lkor kapcsolja pihenőnap délelőttjeit. Az be a készülékét, mikor koiskolatévé óráival indítanak vetkezik az o műsora, amit a szerkesztők. Főként a egesz heten várt> " nyelvtanfolyamok foglalkozásait közvetítik, a reggeli órákban, amikor szellemileg friss, fogékony a közönség. Bábfilmek, vagy rövid rajz• filmek következnek ezután, szívesen is van. mulaszt es nem el. Igaza Ma esfe a Casimir című francia filmet láthatjuk, amelynek Fernandel játssza amelyeken nemcsak a gye- a főszerepét. Holnap a tévé rekek, hanem szinte bárme- Fórumán Bondor József épílyik korosztályhoz tartozók tésügyi és városfejlesztési szórakozhatnak. Az óvodás- miniszter válaszol a nézők korúak műsora a Zsebtévé kérdéseire. Csütörtökön töra vasárnap délelőtt egyik ténelmi összeállítást látunk legkedveltebb adása — mél- 1848. március 15-e esemétán. Tóth Eszter bájos, ked- nyeiről. ves mesealakjai. Bálint, Hakapeszi és a többiek hétről hétre felbukkannak a tréfás, könnyed-szellemes, tanulságos kis történetekben, hogy hétre való beszédtémát, játékos ötleteket adjanak az apróságoknak. Egy másik korosztály, az iskolások műsora, a Ki játszik ilyet?, amelynek erényeiről, játékosan gondolkodni tanító megoldásairól már máskor is szóltunk. Minden vasárnap van komolyzenei műsor is a délelőtti adásidőben, legtöbbször Bernstein népszerű sorozatának valamelyik darabja, vagy egy-egy nagy sikerű hangverseny részleiének felvétele. Egy hónapja az Odüsszeia epizódjai zárják ebédidőig a műsort. Dicsérhetjük ezeket a S. E. anyanyelvi fokon beszél a plasztika nyelvén. S bár még a kísérletezés, az útkeresés küzdelmes éveit éli, szobrai között jó néhány érett, szép és maradandó művel ajándékoz meg bennünket. Farkas Pál nem láncolta magát egyetlen stílusirányzathoz, nem kötelezte el művészetét egyetlen mester géniuszához. Alkotásainak kifejezésmódját, formai megjelenítését mindenkor a mondanivaló, a tartalmi töltés határozza meg. Dolgozik kőben, fában, bronzban, gipszben. Kiállításán bemutat portrékat, kisplasztikákat, plaketteket, érmeket. Sokféle anyag, sokféle műfaj, mind egy-egy vonás Farkas Pál formáló-* dó-teljesedő művészi arcéléhez. összetartja őket a szándék tisztasága, az őszinte megnyilatkozás, összetartja őket a tehetség ereje. Farkas Pál néhány éve Szegeden végzett, a tanárképző főiskola rajzszakán. Tehetsége már akkor sem volt kétséges, azóta azonban ígéretes művésszé, figyelemreméltó alkotóvá fejlődött. Ha visszatérne Szegedre, hazajönne. Szükségünk lenne rá, gazdagabb lenne e város képzőművészété műveivel, A tegnap esti program keretében mutatta be Polnet Zoltán újságíró Tamási István 26 éves írót, a nagylaki postahivatal vezetőjét, akinek első regénye, A kiátkozott, a múlt év végén jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. T. I» Golgota Krleza-bemutató a szegedi színházban Somogyi Károlyné felvétele A Golgota jellegzetes díszletkonslrukciójából a kereszt és Ksaver otthona Táncművészeti szak indul Szegeden Március 20-ig lehet jelentkezni Színházainkban egyre in- intézet. Gondoskodni kell kább polgárjogot nyernek a tehát olyan képzett színzenés darabok, a musicalek, házi táncosokról, akik biztoA színházi táncosok iránti sítani tudják a vidéki szín. , , , . , házak táncműveszi igényéit igénynek nem kepes ele- és gz utanpótlast. A szegedi get .tenni az ország egyetlen Tömörkény István gimnázium színházi táncosokat képző in- és művészeti szakközépiskola tézménye, az Állami Balett- a helyzetet látva, élve a minisztérium adta lehetőséggel, Keresse fel a MÉK új, korszerűen berendezett vetőmag szaküzletét Szeged. Bartók Béla tér, Attila utca sarok (volt Valéria tér). Kaphatók: — fémzárolt kerti- és virágmagvak, — virághagymák és -gumók, —- mezőgazdasági magvak, — vetőborsók nagy választékban, — makói dughagyma, — műtrágyák, növényvédő szerek. Minden szerdán délelőtt külön ingyenes szaktanácsadás Ne feledje el az új címet: Szeged. Bartók Béla tér 9. Attila u. 12. (Volt Valéria tér sarok.) 1974. szeptemberétől a zeneművészeti szakközépiskolai oktatás keretében táncművészeti szakot indít. A táncművészeti szakra felvett fiatalok a közismereti tárgyak, a művészettörténet, és a zenei ismeretek mellett olyan szakmai tárgyakkal ismerkednek meg a négyéves tanulmányi idő alatt, mint a balett, a népitánc, a színpadi tánc, az akrobatika, a színészmesterség és zongorázni is tanulnak. A fiatalok az érettségi bizonyítvánnyal együtt kapják msg színházi táncművészi oklevelüket. Harmadikos koruktól bekapcsolódnak a színházak munkájába is. A táncművészeti- szakra — éppúgy, mint az iskola gimnáziumi és egészségügyi osztályaiba — március 20-ig jelentkezhetnek azok a nyolc általánost végzett fiatalok 17 éves korig, akik alkalmasságot és tehetséget éreznek magukban a színház, a lánc iránt. A színházi táncművészi szakra jelentkező fiatalok március végén alkalmassági vizsgán vesznek részt. Véres fölkiáltójei a Golgota. Proletárindulattal, vulkánszevedéllyel. Tüzes trónra láncolják a vörös mártíjrokat, a fehérek habzó szöj' jal üvöltenek halotti tort, a tűz emberhúst éget, lángja körül reszkető sárgák, gyáva júdások röpdösnek lepketáncot. A szerző fölírja az első fölvonáshoz: Bellum omnium contra omnes. Harc, mindenki mindenki ellen. Az első indulat, ami Pavle szájából hangzik el: „Engedjetek! Gyalázatos alak ez, nem ember!" A második, amit hozzátesz: „Bitang! Telefonon beszél a rendőrséggel! Minden áldott nap! Bitang! Gazember! Besúgó! Bérenc! Sehonnai!" Csupa fölkiáltójei. Kristijánról beszél, a Golgota központi figurájáról, a munkásvezérről. Lehetséges volna? Lehetséges. Kristiján ügyesen manőverezik. Az utolsó pillanatokig kétséget tud támasztani társaiban, a nézőkben, hogy ő lenne a kiválasztott vezér, a munkások igazi szószólója. Az üvöltő dialógusok talán szokatlanul hatnak, a mi közönségünk valójában alig ismeri, kimaradt a húszas években született expresszionista dráma és színjátszás hagyatékából, csupán Brechttől kaphatott kései ízelítőt. Hanem a korszakot jól ismeri, amit Mi-» roslav Krleza így tüntet föl a címlapon: az 1919-es év húsvétja előtt, Közép-Európában. A proletárforradalmak, a Magyar Tanácsköztársaság kora ez, az élmény friss adalékul szolgált. Krlezának: 1922. november 3-án mutatták be a Golgotát Zágrábban, a színházra rendőrkordon vigyázott. (Csuka Zoltán kitűnő magyar fordítása pár éve jelent meg Kálvária címmel, a szerzővel egyetértésben, mivel az eredeti cím Alekszej Tolsztoj regénytrilógiájával ismertebb a köztudatban, esetleg félrevető lehet.) A magyarországi színházak közül először a szegedi vállalkozott rá, Giricz Mátyás rendezésében, szombaton. (Előző este, és aznap a szabadkai , Népszínház Virág Mihály rendezésében vitte színre Kecskeméten és Budapesten.) * A szegedi előadásnak két kritikus ponton kell szembenéznie a Golgotával, mely Krleza életművében is némileg rendhagyó szakasz terméke, amikor a világirodalmi nagyságrendű és jelentőségű jugoszláv író kísérletet tett az expresszionista drámával. Az egyik a mű eszmei-gondolati rendszere, politikuma, marxista történelemlátása — a másik a stílus, amivel (ismételném, ez a szokatlan, a hagyományos színház emlékeiből nálunk hiányzó) színjátszás elevenné, életszerűvé tehető. Mi a jelentősége annak, hogy a viszonylag kötetlenül, már-már cselekménytelenül kezelt cselekményhez meglehetősen pontos dátumot és helyszínt jelöl meg Krleza? Szereplői alig egyénítettek, az expresszionista dráma jellemzés helyébe típusokat ad — de a dátum és a helyszín pontos. Az első világháború végóráiban szétfoszló monarchia államainak munkássága, vért vesztve a lövészárkokban, a végsőkig lemeztelenítve, elcsigázva, fölismeri, hogy idegen érdekekért folyik az esztelen öldöklés, tanul az orosz példából, fegyvereit igazi ellenségei, a kizsákmányolók ellen fordítja. De az osztályharc kimenetele, a proletárforradalom esélye még nem a legkedvezőbb. A beígért fizetésemelés, a nagyobb hús-fejadag csábító, megosztja a munkásokat; a sztrájk, az arzenál fölrobbantása, a fegyveres harc elrettenti azokat, akik látják, milyen kegyetlenül számolnak le a bátrakkal, hogyan koncolják fel a hősök elrejtőit. „ömlik a vér! Ügy ömlik a vér, akár a vörösbor!" — mered az egyik munkás a frissen hantolt sírokra. „Túl késő már, emberek, túl késő. összesen vagy ötezren vagyunk" — így a másik. Ugyanaz a munkásosztály ez, mely „osztályharcban vasba öltözött", csak a vas páncélzata még erőtleri. A tanácstalanság, a félelem bénítja a tömeget, ezért nőhetnek föléjük a rendőrspicli Kristijánok, a demagógok, akik szélkakas módjára politikai karriert kovácsolnak maguknak azzal, hogy az uralkodók olcsó ígéreteivel hatástalanítják a dinamitot. Krleza végig hangsúlyosan állítja elénk a terrort, s Giricz Mátyás rendezése — a darabban fölvonultatott katonaság mögül — szemléletesen keresi vissza a megbízó osztályok képviselőit. Nála katonaság úgyszólván nincs, a haldokló Pavlet fátyolos dámák, pöffedt arisztokraták, zsíros bankárok, csendőrparancsnokok feszítik keresztre. Az arzenál fojtott levegőjét sűrűn berácsozott, az expresszionista sítlus hagyományait megélő traverzekből, a díszletkonstrukcióból Gyarmathy Ágnes láttató keresztet fektet a színpadra, a montázsszerűen komponált jelenetekhez apró belső tereket engednek alá (Ksaver és Kristiján otthonát), hátul a szél zúgását keltő malomkerék, középen a mártírok keresztútja: lélegző, aktív, eleven a szítipad. Giricz Mátyás bátran nyúlt a szöveghez, karcsúsította zsúfoltságát, fölhasz- . nálta a stílusra oly jellemző, koreografált mozgásokkal dúsított szavalókórusokat, s hogy lényegében két órában tömörítette az előadást, lendületessé, élvezhetővé tette. Kísértésbe esett viszont a darab aktualizálásával. Fölidézte a véres chilei eseményeket, láthatatlan keretként, magnóról bejátszotta Allende elnök utolsó szavait, kétségtelenül hatásos környezetben, de kúsza gondolati asszociációkkal. Krleia drámája a hamvában elfojtott kibontakozásra még erőtlen proletárharcot ábrázolja, amikor a forradalom marxista elméletét kevesen és bizonytalanul ismerték, stratégiáját, taktikáját többnyire ösztönösen, vagy mint a Kristijánok, félrevezetően magyarázták — Allende személye semmiképpen sem jöhet ide; érvényes, aktuális legfeljebb az a példátlan terror, üldözés, ami a chilei hazafiaknak éppúgy osztályrésze ma, mint távoli rokonaiknak, a Pavleknek. Klcmenteknek, Andrejeknek volt, 1919 húsvétja előtt, Közép-Európában. Fentebb említettük, hogy a Golgota hagyományosan fölépített, jellemzett szerepek helyett típusokat emel ki. Giricz Mátyás okosan alkalmazta az expresszionista stílus jegyeit, kellékeit, és szeplőit is dicséri, hogy igazodni tudtak a játék követelményeihez. Körtvélyessy Zsolt dinamit-szenvedélyü Pavle, Mentes József eszköztelenül állítja elénk a meghasonlott Ksavert, a két meleg színekkel fölrajzolt aszszonyszerep Miklós Kláráé és Martin Mártáé. Kristijánban végig őrzi az áruló álarcát Kovács János, Kátay Endre műhelyfelügyelő figuráját fokozza a terror jelképévé, ifj. Üjlaky László az orvosét emeli az igazságszolgáltatás szimbólumává. Aíelis Gábor, Bagó László, Gyürki István, Konter László, Boros Ernő, Bernátsky László és a töbiek a rendező készséges „marionettjei". Nikolényi István ARAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy a Dugonics u., mindkét oldalán, a Lengyel utcától a Lenin krt.-lg. továbbá a Lengyel u. mindkét oldalán a Dugonics utcától a Csongrádi sgt.-ig 1974. március 13-tói 22-ig 7 drától 16 óráig időszakos áramszünet lesz. Fogyasztóink szíves elnézését kérjük. DÉMASZ Szeged városi kirendeltség, x ARAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1974. március 13-án 7 órától 15 óráig a Kossuth L sgt., Lenin krt., Teleki u., Kossuth u„ Szt. István tér, szűcs u., Pá 'zsi krt., Kossuth L. sgt. által határolt területen, továbbá a Hétvezcr u.-ban a körút Pacsirta u. között, és a Takaréktár u.-ban karbantartás miatt időszakos áramszünet lesz. Fogyasztóink szíves elnézését kérjük. DÉMASZ Szeged városi Kirendeltség x /