Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
PÉNTEK, 1974. MÁRCIUS L Vigyázat, veszélyes! Az E5-ÖS nemzetközi út terelőútja lett Szegeden a Hétvezér utca — nem is bírta sokáig a szokatlan megterhelést, a hatalmas teherkocsik, kamionok nyomását. A közelmúltban lezárták az úttest felét, s félméteres mélységig felszedve betonozzák újból. Mint képünkön is látható, a hely nem veszélytelen, mert igen keskeny a forgalom számára maradt sáv, másrészt nincs feltűnően elkerítve a kiásott mély ..árok", este pedig nem jelzi a veszélyre figyelmeztető piros fényű lámpa — amiSomogyi Károlyné felvétele bői mintha folyton hiány lenne Szegeden, mert másutt se mindig használják, ahol utat-csatornát ásnak! Való igaz, hogy a Hétvezér utca elején tízkilométeres sebességet engedélyező táblát helyeztek el, s ezt a legtöbb gépkocsivezető semmibe veszi (rettegnek is tőlük az útépítő munkások!), de úgy véljük, hogy túl nagy ár lenne egy-egy ügyetlen mozdulatért a helyenként félméteres árokba pottyanni. Tegyenek ki inkább néhány lámpát is! Jubilál a nagyolvasztó Húsz évvel ezelőtt. 1954. február 28-án helyezték üzembe a Dunai Vasmű l-es számú nagyolvasztóját. 1957 óta már két kohó működik, megnagyobbított térfogattal és számos technológiai változtatással. A húsz év alatt a dunaújvárosi nagykohók ötszörösére emelték évi termelésüket és összesen 10,5 millió tonna nyersvasat adtak. A korszerűsítések révén az önköltség szempontjából döntő kokszfelhasználás mennyisége csaknem felére csökkent. A jubiláló nagyolvásztőnál csütörtökön ünnepi csapólássál emlékeztek a gyáregység húsz évére, majd a Dunai Vasmű kultúrtermében ünnepséget rendeztek. Ezen részt vett Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter is. Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója köszöntötte a kohó 130 jubiláló dolgozóját, akik közül harmincnyolcat Kiváló Dolgozó címmel tüntettek ki. Téli képek ürügyén A Képcsarnok Vállalat évek óta próbálkozik, hogy egyre szaporodó üzleteiben emelje a megvételre kínált alkotások művészi színvonalát. Ennek a szándéknak jegyében születeti több más próbálkozás után — a Tél a festészetben című meghívásos pályázat is, melynek egy töredékével a Képcsarnok szegedi bemutató termében találkozhatunk ezekben a napokban. A meghívásos forma több okból kedvezőnek tűnhet: megnyerhetik részvételre a nevesebb és keresettebb alkotókat, a témaválasztásnál figyelembe vehetik a közönség, a vásárlók igényeit, s az anyagiakat is kedvezőbben oszthatják meg. Huszonöt neves festőművész téli ihletésű képeit hirdeti a meghívó, s ez a 25 alkotás sejtetni engedi a pályázat egészének szintjét. (Van néhány csendélet, és egy hátakt is, melyek csak nagy jóindulattal sorolhatók a tél tág témakörébe!) Kétségtelen, első pillantásra tetszetős alkotások ezek. Többségük könnyed, bravúros technikával készült. Első pillanatra lenyűgözik a nézőt, ha viszont jobban szemügyre vesszük a festményeket, nem kerülheti el figyelmünket a megannyi felszínes téli táj sablonos megoldása. olcsó hatáskeresése. A szokványok tárházából alig-alig emelkedik ki néhány igazán kvalitásos, a szokványok fülé emelkedő mű. Az olyan festmény, melynek alkotója komolyan és felelősséggel vette kezébe ecsetjét. Csupán az lehet öröm számunkra, hogy ezen művek között az elsők közé kívánkozik Zotnbori László acélos kékkel, metsző-hideg felületekkel, érzékeny festőiséggel alkotott képe, Hézső Ferenc dekoratívságukban is tartalmas életképei és Fontos Sándor vonzóan játékos, zúzmarás faágai. Jő néhány festményen ott van már a „Megvásárolták" cédula. Üzleti szempontból tehát mindenképpen sikeres vállalkozás volt a Tél a festészetben pályázat. I* T. Színes, amerikai filmmusical. Irta: Jay Allén és Hugh Wheelcr. Operatőr: Gcoffrey Unsworth. Zenéjét szerezte: Ralph Burns. Rendezte: Bob i'osse. Főszereplők: Liza Mincllí, Michael York, Joel Grey, Helmut Griem. Marisa Berensen és Fritz Weppec. A történet színhelye Bérűn, az esemenyek 1931-ben játszódnak. Főszereplők: egy kis kabarésztár és egy Londonból doktori disszertációjához anyagot gyűjteni Berlinbe átrándult diák. Kettőjük szerelme jelenti a történet fővonalát. Meglehetősen banális egy sztorii — gondolhatja az olvasó. A történet lehet, hogy az, de a film, a Kabaré semmiképpen nem. Ennek a szerelmi históriának kapcsán a fasizálódó Németország meglepően eredeti, s meglepően nagyszerű kórképét kapjuk. Az éjszakai mulatók kabaréműsora — félelmetes konferansziéjával, lestrapált görleivel, undorító műsorával, előttünk válik egy világégés táncrendjének, egy félelmetes haláltáncnak első műsorszámává. Az a nagyszerű ebben a filmmusical-ben — több Oscar-díj birtokába került a hazai mozivásznakra —, hogy olyan látszólag távoli pólusok között teremt egyértelmű kapcsolatot, mint politika és kabaré, szexualitás és zsidókérdés, történelem és szerelem, könnyed muzsika és súlyos társadalmi mondanivaló, félelmetes szatíra és önfeledt komédiázás. Mert mi köze lehet egy éjszakai mulató esztétikai mércével nem is mérhető műsorának az éledő nácizmus első rémtetteihez? Még akkor is mi köze lehet, ha belátunk a kabaré kulisszái mögé?! De ennek a kabarénak háttere a fasizálódó Németország. A Kabaré című film megtölti azt az asszociációs láncot, melybe nemhogy megfér egymás mellett, de egymásért is van — ellentéteivel még hangsúlyozottabban! — minden pólus. Így válik még tragikusabbá, még félelmetesebbé a filmben csak árnyékát előre vetítő fasizmus. Solly, a színésznői karrierről álmodó kabarésztár a tenyérnyi pódiumon és a testi szerelmen kívül nem sokat ismer a körülötte vibráló feszültségből, egyáltalán az életből. Valamit azonban mégis érez, talán ezért fiatalember — lehet vagy 16 szeret hangosakat kiáltani az —17 éves — a barnaingesek aluljáróban, ha fölül elrobog egy-egy vonat, s tán ezért könnyebbül meg. A történet során megtudja azt is, mi az igazi szerelem, a felelősség még akkor is, ha élni nem kéegyenruhájában és karszalagjával feláll a pódiumra, s belekezd egy kánaánt idéző indulóba, mert hogy „miénk lesz a büszke jövő". S kis idő múlva egyre többen pes lehetőségeivel. Ezért éneklik, szinte már mindennemcsak őt kárhoztathatjuk. A filmnek jó néhány nagyszerű jelenete van. Elsősorban a Kabaré hátborzongatóan fojtó levegője, fülledt erotikája, mélytengeri viláki, az egész kerthelyiség, az egész félrevezetett német nép, a csodaszép fiú eltorzult arccal... Csak egyetlen öreg bőrsipkás férfi pislog gyanakvóan szemüvege mö ga, különös figurái kínálnak gött. Ö, ott a kerthelyiség sok lehetőséget rendezőnek, operatőrnek, színészeknek egyaránt. De most mégis egy másik, tán kevésbé látványos, de sokkal inkább hátborzongató jelenetet szeretnék említeni. Idilli környe- dent tud, amit egy zetben — hatalmas erdősé- nésznő egyáltalán gekkel karélyozott völgyben egy kacsalábon forgó kisvendéglő kerthelyiségében — söröznek a harmincas évek német polgárai. Egyszerre csak abbamarad a harmonikaszó, s egy gyönyörű szép szőke fáinak lombja alatt a megvadult éneklők között sejtette, amit a film alkotói és mi is tudunk... Solly alakítója Liza MinelH csodálatos színésznő. Minfilmszítudhat. Nagyszerű humora van, ért a szatírához, kiválóan énekel. jól táncol, gumiarca szinte mindenre képes, s még azt is el tudja hitetni velünk, hogy szép. T. L. Több bútor és személyautó A képzés műhelyei rr KETTŐS PROFIL Látogatás a Tisza-parti gimnázium és a Vízügyi Szakközépiskolában Egyre többet hallunk, egy- déli országrész vízügyi szakre gyakrabban beszélünk ember-utánpótlását. Az inlégiumi férőhelyet biztosítani. Saját bőrükön érzik a város középiskolás diákotthonának hiányát. — Ezeknek ellenérc bátran állíthatom, hogy a jól képzett tanáraink a lehetőtato-nevelo munkánkat, a 16 Egekhez képest maximális tézmény igazgatójával, dr. Török Lászlóval először a szakközépiskolai osztályról beszélgettünk. — Tíz éve kezdtük el okvizeinkről: a folyókban hul lámzó, a csatornákban hömpölygő, a szórófejekből permetező, csapjainkból folyó vizekről. Különösen fontossá válik ez a nagyon szerteágazó problémakör, ha az tantermes Tisza-parti köutóbbi évek aszályos nyarai- zépiskolában. A három áltanak, a mezőgazdaságban lános tagozatú gimnáziumi egyre terjedő öntözéses kul- osztály mellett egy szakkötúrának, a mind több vizet zépiskolai osztályunk van. igénylő (és szennyező) ipari Az elmúlt egy évtized alatt Ság vári, "sem a Tömörkény üzemek szaporodásának tük- gyümölcsöző munkakapcso- gimnáziummal. Tanulóinkrében szemléljük. Mert ezek latot 'alakítottunk ki nem- nak feje eiovc ide jelentkea tények megannyi megöl- csak az ATIVIZlG kollektídásra váró kérdéseken túl vájával, de az Országos Vízszakembereket, szakemberek ügyi Hivatal illetékeseivel sokaságát is követelik, is. A tanulók jól felszerelt Olyan képzett vízügyi szak- műhelyekben, és kiválóan emberekre van szükség, akik képzett oktatóktól sajátít teljesítményre késztetik a gyerekeket — mondja az igazgató. — Nem tudunk, nem is akarunk versenyre kelni sem a Radnóti, sem a zik, a másik fele azonban azokból a gyerekekből tevődik össze, akik a város divatos iskoláiba nem jutottak be. Ennek ellenére a felsőoktatási intézményeinkbe orvosolják a bajt, társul fo- hatják el a vízügyi munka jelentkező felvételi gadják a vizet, gazdáikod nak a lehetőségekkel. A szakembereket pedig képezni, oktatni kell, felkészíteni a gyarapodó feladatok megoldására. Erre hivatottak többek között az országban működő — jelenleg hét, jövő évtől már kilenc vízügyi szakközépiskolák. ismereteit. A vízügyi szervek tudván, hogy segítségüknek eredményei majd a gyakorlati életben kamatoznak igazán, hathatósan támogatják iskolánkat. Ez év szeptember elsejéig adták át a 2 millió 250 ezer forinttal kialakított új műhelyeket. A Tisza-partján, a vízügyi tegedi Tisza-parti gimnázium és vízügyi szakközépiskola. A behozatali lehetőségek: — elegendőnek látszik ai A szakközépiskolai osztálybővülése nyomán megjavult nyilvántartott megrendelé- ban tanuló hallgatók jelena személygépkocsi-ellátás, s sek teljesítéséhez. I tik Csongrád megye és a rendelkezés született a bútorok országos garanciális ja-. vitásának megoldására, így ; összegezték a legfontosabb eredményeket a kultúreikkkereskedelem vezetőinek csütörtöki országos tanácskozásán. A számítások szerint a forgalom még a tavalyinál is jobban, 11 százalékkal fejlődik. Az idén egyebek között hatmilliárd forint értékű bútor kerül forgalomba, s lényegesen jobb ellátást ígérnek néhány; tavaly még hiánycikknek számító termékből, például ülőbútorokból. gyermekbútorokból, íróasztalokból, könyvespolcokból. A forgalomba kerülő mintegy 83 000 személygépkocsi — a Trabant, és a Wartburg típus kivételével Az idén tízesztendős a sze- lep mellett 8 ezer négyzetAz Alföld fásítója volt Kerkápoly Géza nyugal- Ferenc által megkezdett Szemazott erdőmérnök életének ged környéki fásítást nagy 78. évében hirtelen elhunyt, szeretettel és lelkesedéssel A diploma "megszerzése vitte tovább. A sokszor megután Szegedre került az Al- nyilvánuló bürokratikus, a föld-fásításhoz. Ettől az idő- fásítást gátló intézkedésekkel tői szinte haláláig minden szemben rendíthetetlenül tevékenysége az Alföld ho- küzdött. Sok száz hektár ermokjának a megkötésére és dő létét köszönhetjük muna pusztaságok fásítására kájának. Korát megelőző irányult. Kezdetben mint előrelátással küzdött a fásínapidíjas mérnök Kiss Fe- táson keresztül Szeged körrenc „a szegedi erdők atyja" mellett dolgozott. A szilárd jellemű tudós ember nagy hatássral volt rá. 1939-ben nevezték ki a Szeged városi erdők gondnokává. A Kiss nyezetének védelméért. A délalföldi erdőkben megpihenni vágyók az ő jövőbelátó munkájának a gyümölcsét is élvezik. B. X. méteres gyakorlóterületet kaptunk, ahol a tanulók a gyakorlati tudnivalókat sajátíthatják el. Dr. Török László azt is elmondotta, hogy a kvalifikált szakmunkásképzésnek ma két útja van. Az egyik a szakközépiskola, ahol az érettségivel együtt a szakmák alapjait is megszerzik a fiatalok, s hat-nyolc, vagy aranyszám meglepően jó, ötéves átlagban 45 százalékos. Ez különösen akkor nagyon értékes és figyelemreméltó számadat, ha nem tévesztjük szem elől. hogy sok a faluról, a kisközségből hozzánk került tanuló. A Tisza-parti gimnázium és szakközépiskolában négy tantárgyból — testnevelés, ének, rajz és gyakorlati foglalkozás tárgyakból — nincs osztályozás. Itt már nem a jegyekért sportolnak a gyerekek. hanem a mozgás öröméért, nem a jegyekért szolmizálnak, hanem a közös éneklés jelent örömet számukra. Az első eredmények biztatóak. A képzeletüket Igyekeznek fölgyújtani, a tizenkét hónap gyakorlati gyerekek igényét szeretnek munka után szakvizsgát te- megmozdítani. Ezen a ponhetnek. A másik út a szak- í?n találkozik az iskolavezemunkásképző iskolából in- í*f és az ifJusagi mozgalom, dul, s annak elvégzése után Kozosen sok mindenre kékét év alatt szerezhetik meg Pesfk/ ota működik ifaz érettségit a fiatalok -1usáf;i klub az iskolában, Mindkét útnak megvannak az erényei és hiányosságai, ki az egyikre, ki a másikra esküszik. Természetesen gondok is akadnak. A 16 saját erőből alakították ki. Most egy szabadpolcos könyvtár kialakításának lehetőségén törik a fejüket. A város egyik legszebb tantermesre tervezett iskola kilátása nyílik a Tisza-parti kinőtte önmagát, korlátozott gimnázium és szakközépislehetőségel miatt nehezen koIa ablakaiból. A Tisza tud terjeszkedni, fejlődni, ezüstszalagjára látni. az Nincs tagozatos kéozésük, szigetig, ötszáz középiskolás szükség volna új műhelyek- összefolyástól a Boszorkányre, laboratóriumokra. A rak- ebben a nem divatos, de tarozás is egyre több gondot taaul itt, a Tisza-partján, jelent. Az sem megnyugtató, tartalmas munkál végző, tízhogy sok tehetséges vidéki éves középiskolában, gyereknek nem tudnak koL Tandi Lajos I I