Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

SZERDA, lfftt. MÁRCIUS C. Labirintustérkép Esztergomról A felszín alatti járatokról, ház helyén például XVI. száti regekről pontos útbaigazí- zadi csatornára bukkantak, tást adó földtani térkép ké- A jó, háromszáz éves „köztizül Esztergomról. Az ezer- műt"- tekintetbe kell venni az éves, de megújhodó város alapozásnál, mert lehet, hogy építkezéseinek alapozásánál most is föld alatti vizeket veugyanis gyakran bukkantak zet el. váratlan akadályokra, föld Számos, az utak alá nyúalatti járatokra, értékes mű- 15 pincét is felfedeztek. Ezekemlékmaradványokra. Nem re a helyekre teherkorlátozó mindegy tehát, hogy milyen táblákat helveznek ei, neméretű és terhelésű épülete- hogy az úttest beszakadjon, ket terveznek, emellett a föld A fürdőszálló alatt talált alatti emlékeket is meg akar- nagy kiterjedésű labirintusják óvni. Ezért rendelte meg ,.,31' megállapították, "hogy a városi tanács a Dorogi egykor vízgyűjtő rendszer Szénbányák tervező irodá- volt_ A városi tanács most .iánál Esztergom építésföld- vizsgálja rendbe hozatalának tani térképét. lehetőségeit. Geologusok, technikusok Járják ezekben a hetekben a Összesen huszonnégy fcüváros tájait, „bolyonganak" a lonbóző térképvázlat készül a történelmi pincefalak kö- varos 95 négyzetkilométernyi zött, a munkájuk során fel- területétől. Külön feltünteíedezett újabb és újabb föld lik" például a felszín alatti alatti labirintusokban. El- középkori kutakat, a vizek sóként az épülő új városköz- kémiai összetételét. A beipont területét térképezték fel. város földtani térképét még Mintegy 1300 üreget, pincét az idén, a külvárosét jövőre jegyeztek itt fel. Az egyik készítik el. tervezett új vállalati szék- Bcrde Mihályné Jurta helyén Mongólia térképén újabb és újabb jelzések gyarapítják az ország ipari és kulturális központjainak számát. Az egyik ilyen korszerű centrum a fővárostól 70 kilométerre fekvő Bajancsandmany. Tíz évvel ezelőtt a település helyén mindössze néhány jurta állott; ma Bajancsandmany lakossága mintegy 5000 főt számlál. A településen iskola, klub, óvodák és bölcsődék működnek. A Szovjetunió segítségével kísérleti állattenyésztő telep, mezőgazdasági gépjavító állomás, ipari tanulóképző intézet létesült Az intézet fontos bázisa a mezqgazdasági gépkezelők utánpótlásának. Az itt végzett szakemberek hasznos munkát végeznek az ország legkülönbözőbb mezőgazdasági üzemeiben. Változik a termékszerkezet Flóra szappan és kazettás magnó Napjainkban havonta any- lékát tették ki az elektromos delem növekedésének egyik nyi hűtőszekrény készül, közszükségleti cikkek 1908- fontos tényezőjévé lépett elő mint a hatvanas évek első ban, arányuk 1972-re 16,4 a gyúrtmányszerkezet váltofelében egész esztendőben. A százalékkal emelkedett. Az zása. A jobbért, korszerűbporszívók csillaga halványult ülőbútorok több mint három- bért többet lehet kapni a piaa vásárlások egén, az olaj- negyede műanyaghab kár- con, ami egyaránt jó a válkályháké — üstökösként tört pittal készül ma, néhány lalatnak és az államkasszáa magasba — sem ragyog éve csak 35—40 százaléknál nak. olyan fényesen, mint koráb- tartott ez a részarány. f r A vásárló haszna ban. S ez csak három a hazánkban előállított több mint egymillió főbb termék közül, kaszában"- a hangsúly Hasonló „fényjelek" szinte KaszaDan a hangsúly Elég végignézni az üzletek kirakatát, hogy meggyőződfongyárlás — nyolcvan százalékkal, mert hódít a kazettás megoldás —,> a félvezető eszközök termelése, de Tüzek gondatlanságból Hit neki a DÉGÁZ tilalma?! Gyakran lehet hallani egy- szabályok tömegét sértette mos fűtőtesten szárította a két tűzesetről Szegeden —< meg, veszélyeztette környe- tornacipőjét. A cipő meglegtöbbször lakástüzekrőL zetét, saját és mások életét gyulladt, és csak a véletEzek általában a gáz., és és vagyonbiztonságát." lenen múlt, hogy npm lett olajtüzelésű kályhák, beren- A dorozsmai általános is_ belőle lakástűz. dezések hanyag használata kólában olyan Mekalor olaj- Egy bátor vásárló olyan miatt következnek be. Példa kalyhával fűtöttek, amely- olajkályhát vett a piacon, erre a Csongrádi sugárút 67. ről a gondhok tudta, hogy ami egy tartályból, égőtérszám alatti lakástűz is — nem jó csak éppen őnegja- bői és olajvezető csőből állt. melyről nemrégiben írtunk, vítani nem tudta. Az egyik A csövön egy csap volt, amit Itt a károsult összeszerelte a reggel begyújtáskor hatosra, ha megnyitott, folyt az olaj. palackot a tűzhellyel, és nem azaz maximális fogyasztás. Nem csoda, hogy kigyulladt, vette észre, hogy szökik a ra állította az olajszabályzót. A felsorolt esetekről legáz. Ha az előírás szerint Túlfolyás miatt a kályha ki- vonható a tanulság- csak szapanos vízzel ellenőrizte gyulladt. Súlyosbítja a gon- hatóságilag engedélyezett volna a csatlakozást, bizo- datlanságot az a tény, hogy kályhákat, berendezéseket Uyára észrevette volna aszi- mindez kisiskolásokat vészé- szabad használni. Ha vala. yárgást, lyeztetett. ki üj palackot állít be a Molnár István Nádas utca Ságváritelepen, a Bori Mi- főzőlapjához, ne sajnálja az S-l. számú házában egy hály utcában egy 17 éves időt arra, hogy ellenőrizze, lökmag- és napraforgó-piritó fiú egyedül volt otthon és ömlik-e a gáz a csatlakozó gép gyulladt fel. Még leírni az ágyban dohányzott. Meg- mellett. EZ persze nem azt is sok, hányféle szabályta- úszta annyival, hogy leégett jelenti, hogy félni kell a lanságot követett el a káró- az ágy. Könnyen odaveszhe- gáz_, vagy olajtüzeléstől, hisult. A pirítóberendezéseket tett volna a fiú is. szen ezek a kényelmünket a családtagok bevonásával Szintén Ságváritelepen, a szolgálják, de sohasem szamafia készítette és a fúté- Cseh Imre utca 2. számú bad elfelejteni, hogy a kel séhez propán-bután palac- házban, az egyedül otthon zelésük gondosságot igényel, kot használt, bmit szintén levő 12 éves kisfiú elektro- Sz. J. szabálytalanul, külföldi • nyo. Volt idő, amikor —ya gazdaságfejlesztés extenzív sza•pHMBHHpiHBpMiHa mennyiségi többre helyező- .... „........ „w ....oc,t/„ minden iparterületről érkéz- döu ^ követelte a kielé- jünk a termékváltás előnyeinek, hiszen tavaly ugrassze- (teüen bels- j beru_ rő, A szintetikus anyagból, fiaaSfílSe^?ínc6,tr. ázások nagy üteme, s nem kötött-hurkolt eljárássá! kékevésbe a baráti szocialista szült felsőruházati aruk országok hozzánk hasonló többsége néhány éve még helyzete. A hatvanas évek külföldről származott, borsos , . , ... , második felében új voná- áron. Ma bő a választék beikevesebb vasúti személyko- sok kezdtek kirajzoiódni. A földi cikkekből, egyes - tercsi, tehergepkocsi fúrógép fogyasztók igényeit mehnyi- mékekből az arak is szolikerult ki az üzemekből. Van- sé u a termelés lényegé- dabbak. Szinte már termának a meneti megtorpanások ben kieiégítette, a fogyasztás szetes, hogy a bútorok túl-. : nni , meg" és a felhalmozás növekedé- nyomó része - 95-96 szálendeles htján például —, se eg inkább igazodott a Zaléka - poliészter fényes akadnak véglegesen eltu- nemzeti ^vedelem növeke- zéssel hagyja el a gyáiat; SiwE^* miül ™a déséhez, a KGST-országok könnyen kezelhető, lemosíioinansnyat, KI mos no- piacai a hagyományos cik- ható, a szennyeződések nyom ra szappannal, KI visel posz- kekböl ugyancsak telitőd- nélkül eltüntethetők. A textoKaoatot. nek. Hiány mutatkozik kor- tilhordozós habosított műk 1 •• 1 rr szerű, új árukból, valamint bőr éppúgy anyagául szolgál INOVeKVO szerep speciális termékekből. Aki táskáknak, mint ruháknak ... eladni akar, s ráadásul jól Hasonló a példatár a nem Két esztendeje, az 1972. eladni, annak ilyen termé- fogyasztási cikkek esetében szintén, hiszen a számítástechnika elterjesztése, s vele együtt a hazai gyártás megteremtése ugyanolyan útjelző, mint az autóbusztermelés február 3-án megrendezett kekkel kell piacra lépnie. országos agitációs és propagandatanácskozáson Nyers , >. . Rezső, a Központi Bizottság A Vállalat UgYÖ titkára előadásában a népgazdaság szerkezetváltozásait Minőségben, választékban a növekvő részaránya a közié taglalva, megállapította: „A vásárló, a felhasználó egyre kedési eszközök gyártásé struktúraváltozás harmadik többet követel Az igények ban. területe a termékstruktúra kielégítését — éppen azok módosítása, a korszerűbb és sokrétűsége miatt — már K Ö7n<; prrlpkpk nagyobb nemzeti jövedelmet nem lehet központilag megbiztosító termelés irányába, tervezni, elrendezni; a válEz alapvetően a vállalati ve- lalatokra hárul ez a feladat. Persze, szép számmal lelni elgondolkoztató vonásokat, zetés hatáskörébe és elsőd- Ugyanakkor bizonyos terüle- ,,, , l^cs érdekeltségi körébe tar- téten az áUam^ri tovább- feU lgy "gyebek'között ari tozik. Ez a fajta strukturális ra is a vezető szerepel a í. gy gy , kozott azt' változás azonban nemcsak a központi fejlesztés progra í°gy f geP'Parban az vállalatok, hanem népgaz- mok segítségéve b. ket esztendőben mersekdaságunk egésze szempontja- a . 8 f, , lödat az elöszor eyfUM térből is óriási jelentőségű" tapasztalatok azt bizo- mekek aranya, csekely az ...... ... . nyitják, hogy a vállalatok ön- utoljára készítetteké, azaz Miért hogy néhány eve álló gyártmányfejlesztési jo- nyúlik az amúgyis túlzottan egyre többet hallani a gyárt- ga helyes Eiősegítette a vál- tág gyártmányskála, mánycserélodés .novekvosze- lalati magatartás változását Szólhatnánk a hiánycikkek reperol? Mert ez a gazdasági a termelők ég a felhaszná- keletkezésének idevágó okainovekedes az emberi elet- lók fogyasztók közvetlenebb ról, az ipar és a kereskedeKoruimenyeK ataiaKuiasanaK kapcsolatai a kül. és beiföi- lem civakodásának a gyárt^feUétele Mert^eénve^k di' valamint a termelői árak mányfejlesztésre kiható, sen„„ izl. v• iink eltérésének mérséklődése, a ki által nem kívánt követmfnőséa kerül S ifire fejlesztési alapok fölhaszná- kezményeiről. de a hangsúly - Kerul dz el e' lásában élvezett önállóság, mégis a kezdeti eredménye-T---1 1 • LL Mindezeknek köszönhetően ken, az álló helyzetből a I ODD, maja JODD gyoesult a gyártott termé- mozgásba lendülésen van, kek cserélődése, vagyis a ré- amelynek gyorsítására még A villamosipari gépek és gi típusok helyére mind bőven rendelkezünk enerkészülékek gyártásában az gyakrabban újak lépnek; a giatartalékokkal. összes értékesítés 7,8 száza- nemzeti és a vállalati jöve- Mészáros Ottó máscsökkentővel látott el. A gázvezető gumitömlőt dróttal erősítette a csatlakozó, hoz. A kész berendezés használatára engedélyt kért a DÉGÁZ-tói, amit természetesen nem kapott meg; ennek ellenére a lakás melletti tűzveszélyes fészerben megkezdte a pirítást, mégpedig úgy), hogy a palackot meleg vizes edénybe állítótla. Február 22-én reggel, miután a begyújtott égőket felügyelet nélkül hagyta, a pirított napraforgó meggyulladt, és a tűz átterjedt a fészerben tárolt többi anyag., ra is. A tűztől aztán felolvadt a gázpalack és felrobbant. Hogy a fészerben levő tartalékpalack nem járt tigyanúgy. az a szomszédoknak köszönhető, akik megkezdték az oltást és kimentették a palackot. Végül is a tűzoltóknak sikerült az égő fészert eloltani. Összesen 38 ezer forint az anyagi kár Érdemes idézni a DÉGÁZ szakvéleményének záró sorait: „Molnár István a jogHegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai A Szatymazi A FESZ TÜZÍÍPtelepín nagy mennyiségben kaphatók az alábbi áruféleségek: gttmbrúd, bárdoltfu. cserópltc, sárlíc. bitumen, fcdállcmcz, stukaiornád, nádpnlló és KHi-as cement. OT Mórát először az újságírói élet kedélyeÁl. sebb mozzanataival ismertették meg. Május 3-án, az első tényleges munkanapon, Békefi Antal szerkesztő megkezdte vele a szokásos viziteléseket: bemutatta az új újságírót a városházán, törvényszéken, királyi táblán, postán, plébániákon, tanfelügyelőségen, iskolákban. Ezen a napon vagy 45 hivatalos szegedi vezetővel isSerkedett meg Móra. Rögtön feltűnt neki. hogy a szegediek mennyire kedélyesek, kedvesek az újságírókhoz. Meg is írta menyasszonyának: „ezek az urak városháznál, tövényszéknél és mindenütt majd megeszik az embert, persze, nem ugy, mint a mieink otthon, veszedelmes rossz szándékkal, hanem szeretetbül. Olyanok az emberhez egyszerre, mintha tíz esztendős te-tu pajtások volnának". Este a szerkesztőség kocsiba ültette, és kivitte Szeged leghíresebb „halászkocsmá"-jába paprikás halat, túrós csuszát és sült halat enni. Mórának, aki eddig ritkán tette be a lábát kocsmába —, a „leghíresebb halászkocsmá"-ról csak annyi tűnt fel, hogy „amúgy olyan gyalázatos elhagyott külsejű". A vacsorán tizenketten vettek részt: budapestiek, akik a Dugonics Társaság felolvasóülésére jöttek le, és szegediek: Tömörkény István, aztán a törvényszéki bíró, a rendőrfőkapitány és a főorvos. „A költség azután közösen vettetett ki — írta a pénztelen vőlegény és kezdő újságíró a menyasszonynak —i valami 18 forint, amitől én fáztam is, mert hiszen én bort nem ittam, csuszát se ettem. Hanem azért előszurkoltam a rámeső rátát, de Békefi nem hagyott fizetni, ő fizetett helyettem." Május 4-én pedig az egyik szegedi vendéglős adott ötfogásos ebédet a Szegedi Napló szerkesztőségének és a pesti íróvendégeknek. Ezen is részt vett Móra, de már itt nem érezte jól tnagát: nyugtalanította-a menyasszonyának írt, megkezdett, de félbemaradt levél, s az a tárca is, aqiit neki kellett megírnia a Dugonics Társaság üléséről. Hiába volt „malaga, datolya, befőtt, minden fene", Móra délután három órakor megszökött a^ ebédről; s megírta a tárcát, befejezte a levelet. Mert minden körülmények között a kötelesség teljesítését tartotta a legfontosabbnak. Jellemző rá, hogy a május 3-í vacsora után is visszament a szerkesztőségbe, megnézte, hogy milyen a/ éjszakai inspekció, mit kell ott tenni, hiszen neki is kijut ebből egy héten egyszer, s akkor tanácstalanul, tehetetlenül nem virraszthat a redakcióban. Említettem, hogy Móra a tényleges munkát a Szegedi Naplónál 1902. május 3-án kezdte meg. Május 4-én jelentette meg a szerkesztőség a fiatal újságíró Vigasztaló című versét a lap tárcarovatában. Ezzel már az új újságíróra akarták a figyelmet felhívni. A verset menyasszonyának írta Móra. A vigasztaló az, hogy ötévi várakozás után végre házasságot köthetnek. Május 6-án közölte a szerkesztőség a lap olvasóival, hogy Móra Ferenc a szerkesztőséi? tagja lett. Így méltatták a fiatal újságíró érdemeit: fivére Móra Istvánnak, az országos hírű költőnek, de azon az úton van maga is, hogy fivérét a sikerekben utóiérje* Azok a költemények, amelyeket a Szegedi Naplórr kívül a fővárosi szépirodalmi lapok legelőkelőbbjei, köztük az Üj Idők közöltek a ritka talentumú • fiatal embertől, feljogosítanak bennünket arra, hogy nyereségnek tartsuk az ő munkásságát, amely otthonos a híralpírás mezején is." Mórának, a Szegedi Napló újságírójának első írása május 6-án jelent meg a lapban A Dugónics-Társaság vasárnapja címmel. Elevenítsük fel az újságíró Móra első szegedi írásának lírai jellegű, bevezető mondatait: „Hiába, a május május marad, ha a bánatos szeptember álarczávai takaródzik is. Nagy, lomha őszi felhők úsa. kálnak a szegedi égen, de a parkokban nevetve integetnek a sárga virágú keniák. a cercisek leveletlen agait majd letörik a sűrűn ülő violaszín virágok és mindenfelé pazarolja fölösleges illatát a legpoétikusabb virág: az orgona. És hiába fenyegetödznek azok a feketeszárnyú felhők, kövér esőcsöppek hasztalan ijesztgetnek: a szegedi Vaczi-utczán már tíz óra előtt selyemruhák suhognak, piczi lábak kopognak s eleven virágok koszorúja kaczéran lebeg a városi székház felé. Ah. mennyi menyasszony egyszerre, mit szól ehhez az anyakönyvvezető! Mert a városháza labirintusában egyedül az ő hivatalában állandó lakó a poézis s ezek nem kereshetnek mást a városháza prózai falai közt sem. mint poézist. Határozottan azt keresnek, de ezúttal már, vagy még nem az anyakönyvvezető úrnál, hanem a díszteremben. Mert ide is be-belekint ám néha a poézis, ha nem a polgári házasságkötés paragrafusokkal hímzett köpenyegében is: olyankor, amikor a Dugonics-Társaság felolvasó-ülést tari." Néhány nap múlva Móra megismerte az újságírói élet fárasztó, robotos jellegét is. Kezdetben a közigazgatási rovatot bízták Mórára, hadd bírálja, csipkedje az adminisztrációs gépezet fonákságait. Csipke álnevével nagy népszerűségnek örvendett. A kezdő újságíró feladata volt „az Olimposz söprögetése" is, az a „szolgai munka, amit a nálánál egy hónappal tekintélyesebb kollegák már nem vállaltak". Neki kellett meggyújtania a szerkesztőségben a gázlámpát minden este. s neki kellett a beküldött versekre a szerkesztői üzenetet elkészíteni. Aztán olyan riportot is írnia kellett, amelyhez az adatokat községi bíróktól, jegyzőktől, papoktól kellett összegyűjtenie. 1902 júniusában két ilyen vidéki útról számolt be. Júliusban azt is megírta menyasszonyának, mit jelent az újságíró éjszakai inspekciója. Éjfél után kellett bemenni a szerkesztőségbe. Rögtön kézbe vette a friss fővárosi lapokat, és „dr. Olló főmunkatársunk segélyével" gyártotta a szegedi lap országos vonatkozású híranyagát. tt.olylatjuk.)