Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

I SZERDA, 1974. MÁRCIUS 2£ A Csongrád megyei MÉK a zöldségprogramért Az idén: alapvető változások az ellátásban Napjaink egyik legfonto- mindössze 20 százalékát, az- reggeli órákban a boltok sabb közérdekű tennivalói az 2 ezer vagon árut forgal- előtt csak le kell rakni, közé tartozik: fokozott mér- máztunk Csongrád megyé- Nyitáskor a konténereket tékben ellátni a lakosságot ben. A 2 ezer vagon áru pedig betolni az üzletekbe, zöldségfélével, gyümölccsel, ugyan az előző évhez viszo- s a vásárlók máris vihetik a Ennek érdekében született a nyitva és terveinkhez mér- friss árut. Ezen együttműkö­kormány zöldségprogramju, ten 150 százalékos teljesítést dés eredményeként garanci­amelynek végrehajtása egy- jelent. E mennyiségi felfu- át lát a Csongrád megyei aránt tarsadalmi és eRyéni tás mellett azonban folya- MÉK: a megyében megter­érdck. E fontos kérdést tár- matos, kiegyensúlyozott és melt áru nagyobb mérték- ''1°^„űató^re idén i« gyalta meg a közelmúltbun megfelelő árszintű ellátásá- ben és elsősorban Szeged és f;f£h ™^^á^Hát fStsí a többi között az MSZMP ról még ennek ellenére <?em a megye lakosságának ma- „ ^ Csongrád megyei Bizottsága beszélhetünk. gasabb szintű, jobb minősé- vdt,UKdL d KozuieienneK. is. amikor értékelte a megye © gű ellátását fogja eredmé­1973. évi politikai és gazda- -.Ezt az ellentmondást nyeznl. kénytelenek majd küszködni sági eredményét, a fejlődés szülhették-e olyan objektív — Ezen elkepzelesek csak bizonytalansággal az al­irányát, és meghatározta a okok, amelyeket meg lehet akkor válnak valóra mara- kaiomszerű ' soros tennivalókat. Állás- szüntetni egyszerre vagy fo- déktalanul — tette hozzá akozta alakulását, a kis- és nagy­kereskedelem árualapját. Csongrád megyében a mező­gazdasági üzemek és a MÉK összefogásával, a kiskeres­kedelmi partnerek rendelé­sével a zöldségfélék és gyü­mölcsök forgalmazásában gyökeres változás következik be az idén. A Csongrád me­gyei MÉK a lakosság ellá­tásán túl nagy tömegű árut szállít a megye különböző üzemi konyháinak, vendég­lőinek. Az áruválaszték bő­vítésével ezen a területen is lehet javítani az ellátást. Kádár Sándor hangsúlyozta, hogy az üzemi konyhák, vendéglők szükségleteit is úgy tudják ellátni zöldség­félékkel, gyümölcsökkel, ele­get tenni a kívánalmaknak, ha e területen is megszűnik az áruk megrendelésében a spontaneitás. A szerződéssel megalapozott áruforgalom­nak itt van az ideje, még inkább a jövője. Szerződé­Akik nem éltek ezzel a le­hetőséggel, azok továbbra is árurendelés problémával, akik a Csongrád megyei MÉK­hez. mikor más forrásokból nem tudják előteremteni foglalásával megszabta a lyamatosan? E kérdéssel Kádár Sándor - ha a ter- csak akk£r fordulnak áruért Csongrád megyei MEK mun- kapcsolatban a főosztályve- meles és a forgalmazas va­kájúban is az. irányvonalat, zető elmondotta, hogy a lamennyi területén érzik az tekintve, hogy a zöldség- rendelkezésükre álló statisz- ott dolgozók saját felelőssé­program végrehajtásúnak tikal és egyéb adatok sze- güket ls a zöldségprogram VzükséeletMcel egyik részese ez a vállalat, rint vállalatuk a beszerzés végrehajtásáért. ' B Nemrégiben látott napvi- oldaláról teljes mértékben # # lúgot lapunkban a Szegedi szerződéses alapon bonyolít- A lakosság kulturált ellá­Élelmlsaerkiskereskedelmi ja le áruforgalmát, ugyan- tása természetesen nem kor- A Jövő útja a szerződés­Vállalat célkitűzése, elképze- akkor a megye lakosságának látozódik csak a forgalmazó sel biztosított áruk bősége lése, amellyel kiveszi részét ellátását mégsem a szerző- nagykereskedelmi vállalat és minősége, és nem az al­kormányzatunk zöldségprog- déses viszony jellemezte, ha- dolgozóira. Kezdődik ez a kalomszerű árurendelésé, ramjának végrehajtásából, s nem — purtnereik részéről munka a nagyüzemi mező- Aklk szerződés nélkül ese­terve egyben kötődik a — u spontaneitás. Ennek el- gazdaságban, és befejeződik tenként kívánnak üzemi Csongrád megyei MÉK-hez. lenére a Csongrád megyei a bolti eladóknál, helyeseb- konyhájuk, vagy bolti kis­£ MÉK messzemenő erőfeszí- ben a bevásárló háziasszo- kereskedésük részére árut . tést tett a lakosság áruellá- nyoknál, akik minőségileg beszerezni a jövőben, azok Ez a kölcsönös, szerződé- tusának biztosítására. Híven jó árut akarnak hazavinni, esetleg háttérbe szorulnak a sen ulapuló kapcsolat mt- tükrözik ezt a következő éspedig nekik is kedvező szerződéssel elkötelezett vúl­lyen mértékben eredménye- szamok: 1970—71-ben nyolc. áron. lalatok, közületek mellett, zi majd a lakosság jobb el- i97i_72-ben ugyanennyi! — A háziasszonyok elége- Nagyon érthető, és vállalati látását az eddigieknél? — 1972—73-ban tizenegy. 1973 dettsége számunkra a leg- szempontból is indokolt a kérdeztük Kádár Sándortól, _74_re már hatvan Csöng- fontosabb — hangoztatta a Csongrád megyei MÉK ál­a CsonRrád megyei MEK rad megyei kereskedelmi, főosztályvezető. — Éppen láspontja: a zömében köny­aruforgalmi főosztulyunak vaf{v közületi partnerrel kö- ezért az e területen dolgozó nyen romló áruk értékesíté­vezetőjétől. tütt szerződést a tárolási kommunistáknak tisztában se nem tűr halasztást, rak­— Munkánk ott és akkor fényre. Az év egyéb idősza- kell lenniük felelősségükkel, tározni csak rövid ideig le­kezdődik — valuszoltu —, kára a szerződéses viszony Az MSZMP Csongrád me- het. Ha tehát nincs elégsé­amikor u vállalut tulajdo- egyáltalán nem, vagy csak gyei Bizottságának határoza- ges igény rájuk Csongrád nosalval, a megye mezőguz- minimális mértékben jellé- ta az élelmiszer-gazdaságon megyében, akkor gyorsan és dasági üzemeivel egész vag.v mezte a partneri kapcsolatot belül és az e területen dol- más területen kell gondos­több évre szóló értékesítési MEK-kel. Ezen az áHupo- gbzó valamennyi kommunis- kodni az értékesítésükről, szerződést kötünk terméke- ton Vultoztatúst sürgetett az tára egyforma felelősséget Kádár Sándor végezetül idő, illetve a törekvés, a ró. Az MSZMP Központi Bi- hangsúlyozta, hogy a terme­lakosság jobb ellátásúra. zottsága már az 1972. évi i^gj a boltokig, a húziasz­A Szegedi Élelmiszerkis- novemberi állásfoglalásában szonyokjg a zöldségprogram kereskedelmi Vállalattal meghatározta: a gazduságok érdekében az e területen éves szinten — és a tárolú- növeljék a zöldségtermő te- do]gozók valamennyien át­sl idényen túl is — szer- rületet. feladatukat u tech- érzik ' anna|. jelentőségét, zödéses kapcsolatot te- nika és a technológia egy- hogy milyen fontos munkát ikre. E szerződéseknek azon ban csuk akkor van reális alapjuk, ha vállalatunk az eddigi hiányosságokat korri­gálja termeltetési szakappa­rátusán keresztül, kereske­delmi és szakmai tanács­adással segíti a megye me­zőgazdasági üzemeinek mun­remt a MÉK. Ez nemcsak idejű korszerűsítésével old- végeznek kulturáltabb, kettőjüknek jó. E kapcsolat jók meg. Előtérbe kerül a minripn őrlőiéinél mnensnhb ^JSSSSTS alapVetö biztonságul szo'8al burgonya, a vöröshagyma SlTtás érd^ébem A me­jelent beavaUozust az üze- lakosság ellátásának ma- komplex termelési rendsze- ,ŐBazdll8áai üzemek mint mek belügyeibe. Ügy véljük, ximólig fokozására. Ennek rének kialakítása. Szükséges mml ^lAÍunkadTa mező" «"'Vdekében" dMgözí'ák ki""és ugyanakkor a' hajtatott "és vlfftokj máclót tudunk adni a me o- majd valós(tjék meg a kon- primőrzöldség termelése, to- min. .. inkn„,acnl k«7Vetle­guzdasági üzemeknek val a- téneres programot, amellyel vábbi bővítése is. nü? ellátó szedek és sa át latunk kereskedelmi távla- a gzáu(távg meggyorsul, a ra- Ismeretes, hogy a Minisz- közreműködésükkel várható­tairól. új mezőgazdasági e - kodlig künnyebbé váUk. Az tertanács ez év március fi-án járásokról, korszerű védő- ldöben megrendelt árut a megjelent 109'1974-es számú fétre ameW alapvetőválto" szerek használatúról, netán Csong.Tid megyei MÉK a határozatában további, ménvez már az a termelési eredményék és a kiszállítást megelőző napon messzemenő támogatási e'j"™™Lféir termeivények mennyiségi és eiosztóraktáraiban halmozza nyújt a kormány zöldség- ve* éa BvüScsd váló el­./Inlzlnl (in minőségi fokozása érdekében fel A bolti megrendelések programjának maradéktalan árubemutatókat zünk. ,„ ,.„.J0 — •• — ----------— —— látásában. Szép feladat ez a ls unae alapján uz éjszakai órákban vegrehajtasahoz. Éppen ezert kereskedelem minden terü­pedig majd komisslózza és a mezőgazdasági üzemek- letén Olyan alapvető problémák konténerekbe pakolja. Azo- nek figyelemmel kell kísér­'Ujk " kat az éjszakai vagy kora nlük a lakosság igényeinek fezek, amelyek áttételesen ugyan, messze játszódnak le a zöldségféléket, gyümölcsü­ket árusító boltoktól, mégis szoros összefüggésben van­nak egymással. — Való igaz — folytatta Kádár Sándor —: vállala­tunk szocialista együttmű­ködésre lépett u Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal. Egyike ö azon vállalatoknak, amelyekkel a legnagyobb forgalmat bo­nyolítjuk le. Ahhoz azon­ban, hogy a partneri kap­csolatban a lakosság érde­kelért eredményesen tud­junk dolgozni, szükséges rö­vid áttekintést adpi vf.llu­Iatunk belső, sokak által nem ismert szervezeti fel­építéséről, munkájáról. Csongrád megye mezőgazda­sági üzemei az országos zöldségforgalmazásból meg­közelítően 30 százalékos arányban veszik kl részü­ket. Ezt számokban is kife­jezve: a Csongrád megyei MÉK a mezőgazdasági üze­mektől szerződéses alapon mintegy 10—12 ezer vagon j zöldségfélét és gyümölcsöt ' vásárolt fel. Ha az 1973-as | évet tekintjük alupnuk, ak- : kor ez kerek 10 ezer vagon­nyi árut jelentett, amiből a megye lakosságának cllátá- I sara sa áruvolumennek 1 (x) Megjegyzések Gyufásdobozok Az ember böngészgeti a gomból ez idáig annyira fu­statisztikai adatokat, és el- totta csupán, hogy elmentem ámul, mily sok gyufát gyuj- a hulladéktelepre, ott dúr­togatunk egyetlen esztendő káltunk egyetlen vasgerenda során. Ötszázmillió doboznál után. is többet, hiszen csak a sze- A lényeg, amit mondani gedi gyufagyárban 350 millió szeretnék, mégsem ez. Meg­dobozkával gyártottak ta- kérdeztem legutóbb a gyu­valy. Nem a gyufaszálakról faipar szegedi képviselőitől, kívánok most említést tenni, hogy mennyiért lehet hirdet­hanem a dobozáról, annak is ni gyufáscímkén. s hány csak a tétjéről, ahol a cím- százezer, vagy millió doboz­két találjuk. ra tehető fel a kért reklám­Mi van ezeken a címké- szöveg. Meglepődtem, hogy ken? Leggyakrabban vala- akár ingyen is reklámozhat­milyen hirdetés, vagy propa- nám a közérdekű dolgokat, gandacélokat szolgáló sző- Csak a klisé (a képről ké­veg, kép, előfordul persze az szült nyomdai lemez) elkészí­is, hogy csak a gyufa felirat tésének, s legfeljebb a pa­olvasható, természetesen biz- pír árának kiadásait kellene tonsági gyújtó címmel. Leg- téríteni. Nem lakáshirdetés­utóbb az egyik reklámcímke re, vagy házassági levelezés­arra hívta fel a gyufát hasz- re gondoltak, hanem másra, náló emberek figyelmét, Ezért hiányolom én, hogy a hogy: „Vasat, acélt a Ferró- szegedi kulturális élet veze­globus vállalattól." Ez a fel- tői nem használják ki e le­hívás fölöttébb megnyugta- hetőséget, a nyári szabadtéri tott, hiszen régi vágyam, játékok műsorát rá lehetne hogy vásároljak másfél má- nyomtatni a címkére, és mil­zsa hengerelt durvaacélt és liós példányban közreadni. A tizenöt dekagramm finom- gyufagyár is szegedi meg a acélt. Az én tájékozottsá- szabadtéri is. Poroló autó Egyik tévedésből a másik- nyába. Ügy fújta a port, ba esik a földi halandó. Ed- mint a hókotró masinák té­dig a porolót olyannak kép- len a havat. Hol jobbra, hol zeltem el, mint szüleim, balra adott egy-egy sűrű nagyszüleim. Fonott vessző- porfelhőt. Akik az utcán jár­ből, amely hajlékony és nem tak, menekültek be a tfz­törik el. Ezzel az igen egy- emeletesek közé, vagy a mel­szerű szerszámmal szőnyc- lékutcákba. Akik már el­geket porolták tisztára, oly- mentek hazulról és a Jó ldó kor-olykor a vásott gyere- inspirálására nyitva hagyták kek hátsaja is kapott a ablakaikat, azok gondolom „prakkerből". De a technikai akkor vették észre a techni­haladás a poroló frontján is ka által teremtett csodát, régen változásokat hozott, amikor munkából hazatértek, ott vannak a legjobb porszí- Az egyik férfi nem állhat­vók, nem kell cipekedni a ta szó nélkül és intett a po­szőnyeggel, fáradni a poroló- rolókocsi (pardon, söprőautó) val, még az üzemek is meg­oldották a műhelyek porel­szívását gépi berendezések­kel. vezetőjének, hogy nézze már meg, mit csinál. Inkább hagyja abba, de ne szeme­teljed, ne kavarja fel a port Bár az utcákon gyakran ilyen gyönyörű tavaszi idő­látni sárga mellényes embe- ben. A kocsi vezetője (FE reket, akik a hagyományos 73—77) majdnem leteremtel­módon, fűzfasöprűvel tisztít- te a férfiút, hogy mi köze ják az utat. De nem ritkaság hozzá, s valakinek azért dol­már a söprőautó sem. A mi- gozni is illik. Jó, jó, kapta a nap is — éppen a Retek ut- választ, de csináltassa meg ca egyik padján üldögéltem a masináját és úgy söpröges­— találkoztam egy ilyen ma- sen. A kocsi továbbment és sinával. A Csillag térnél tűnt fújta, keverte az utca porát fel az alkotmány, s megln- az emberek szemébe és a la­dult a Retek utcán felfelé, kásokba. a József Attila sugárút irá- Gazdagh István Bejelentés A re ndőrőrszo­bában: — Azért jöttem, hogy bejelentsem: eltűnt a felesé­gem. — Töltse ki ezt az űrlapot és írja le az ismertető, jeleit. — Rendben van, de csak egy felté­tellel: ha megta­lálják a felesége­met. ne mutassák meg neki az űr. lapot. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai mért szellemi fegyverekkel való felszerelését se­gítse". Ügy látta, hogy most megvalósulhat az em­berbe Vetett szép. tiszta hite . .. Dr. Hollós József orvos, „a szegedi radikális mozgalmaknak éveken át szinte tábortalan vezé­re". 1918. október 19-ére tanácskozásra hívta meg a Károlyi-, a szociáldemokrata, a radikális párt és a sajtó képviselőit. Móra és Juhász Gyula a radikális párt küldötteként vett részt a megbe­szélésen. Elhatározták, hogy megszervezik borúba az egész világ ellen, és ostobaságával el­vesztette vele a háborút, most el akarja vele ve. szíttetni a békét ls, hogy a maga bőrét ment­se"; „Mi, tízmillió magyar, vagyunk a nemzet, tenger; ők néhány százan az iszapos hab. amely fölöttünk úszik, és a világ Ítélőszéke előtt kép­viselni akar bennünket. Hát nem a világ rö­hejére volnánk méltók, ha nem azt tennénk, ami­től a mj életünk függ, hanem azt, ami nekik le­hetővé tenné,hogy tovább is fönt úszkálhassanak, szegedi Nemzeti Tanácsot. Hollós az elnöki tiszt- mint a békanvál az állóvízen?" A proklamáció 42. Móra a csendben, elmélyülten dolgozók fajtájából való volt. A forradalmak idején kilépett a kultúrpalota igazgatói irodájából: szer­vező. agitátor, pártvezér, szónok, szenvedélyes publicista lett egyszerre. Csak a forradalom kez­deti szakaszán, novemberben, a következő fel­adatok hárultak rá: a Radikális Párt szegedi szervezetének egyik elnöke; valamennyi jelentős politikai megmozdulás, népgyűlés szónoka; a Nemzeti Tanácsban számos tisztség viselője; társ­elnök. a bírósághoz és ügyészséghez delegált képviselő, a felvilágosító és agitációs gárda meg­szervezője. Maga is kereste az értelmes cselek­vés alkalmait: levélben felajánlotta például tá­mogatását a Szociáldemokrata Párt szegedi szer­vezete kónyvtaranak kiegeszítéséhez. hogy „a magyarért és csak a népért"; „a feudális érdek, hatalomra jutott munkásságnak új pozíciójához szövetkezet", amely, a nemzetet .belevitte a há. ség betöltésére Móra Ferencet vagy Juhász Gyu­lát javasolta. Mindketten kitértek a megbízatás elől. Móra kijelentette, hogy „minden erejével szolgálni fogja a küszöbön levő forradalmat, amelyért eddig is exponálta magát, lapjával együtt, forradalmi vezérnek azonban alkalma­sabb ember kell. mint ő, kevésbé passzív, kevés­bé skrupulózus, és sokkal jobban ráérő ember." Október 22-én meg is alakult és 31-lg Illegá­lisan tevékenykedett a szegedi Nemzeti Tanács. Egyik társelnöke Móra Ferenc, jegyzője Juhász Gyula lett. A Nemzeti Tanács felkérésére Móra felhívást készített Szeged népe, munkások, magyarok címmel. Az október 30-i keltezésű proklamációban Móra hangsúlyozta: „a nemzet veszélyben van"; „a háború nagy halott-torén mi csak mosogatórongy lettünk a népek asztala alatt": „próbáljuk menteni, amit még lehet"; „A menekülésnek egy mód.ia van: a magunk száj ti. végén Móra felszólította Szeged népét, a hiva­tali testületeket, társadalmi szervezeteket, egye­sületeket, népköröket, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Tanácshoz, és kérte, hogy a november 3-i népgyűlésen „legyen ott mindenki, aki a magyarság ügyét a magáénak is érzi". A pesti őszirózsás forradalom híre felgyorsí­totta a szegedi események ütemét. A november 3-ra tervezett népgyűlést október 31-én rendez­ték meg a Klauzál téren. A „feledhetetlen szép­ségű népgyűlés"-en Móra is felszólalt. Szegeden ekkor elsőként ő követelte a köztársaság kikiál­tását: a népgyűlés „tiszta hullámaiba" beledob­ta "a köztársaság jelszavát, mint vérvörös ró­zsát". Móra lépést tartott a vágtató Idővel. November 2-án a városi tanács rendkívüli közgyűlését Kelemen Bélp főispán a/ért hivta össze, hogy azt a beadványt, amit a szegedi Nemzeti Tanács nevében Móra még a pesti for­radalom előtt fogalmazott, megvitassa (Folytatjuk^ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom