Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

VASÁRNAP, 1974. MÁRCIUS 3. a fezekben A/, ember lapozgatja a statisztikát, számol, és nem liisz a szemének. 1972. decentber 31-én a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 5619 agrármérnök, 1401 más képzettségű otíplomás, 4924 felsőíokú mezőgazdasági technikus, 449 más képzettségű felsőtokú technikus, 10 285 mezőgazdasági technikus, 6408 nem mezőgazdasági képzettségű technikus és 6670 gimnáziumban érettségizett szakember dolgozott. Ez összesen 35 756 fő, vagyis átlagosan minden magyar termelőszövetkezetben tizenöt „iskolázott embert" találhatunk! Maradjunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanában a falu értelmiségét tömegében a tanító és a pap képviselte, esetleg még az orvos és a patikus. Felsőfokú képzettségű mezőgazdászok csak az uradalmak intézői voltak, de igen kevesen, és a falutól társadalmilag elszigetelt helyzetben. Ma viszont a pedagógus mögött már az agrármérnök sorakozik fel az értelmiségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivé-* telnek számít Az agrármérnök megszokott, természetes jelenség, helye a gazdaságban kialakult. Általában önálló munkaköre van, intézkedéseit a vezetőség állásfoglalásának megfelelően, de saját belátása szerint és saját felelősségére adja. ki. A terrrjelőgépezetben rangja általában közvetlenül az elnök után következik. A többi diplomások helyerangja még nem ennyire kialakult. A gépészmérnök, az építészmérnök, az állatorvos, a jogász, a közgazdász a komolyabb szövetkezetekben már nélkülözhetetlen, de munkaköre sokfelé vitatott, helye pedig a hierarchiában tisztázatlan. Reméljük,-azonban az élet megoldja ezt a problémát is. Más téma, hogy milyen a mérnök szerepe a falu társadalmában. Ezt még nem mérte fel senki, nem is lenne egyszerű. A problémát ugyanis az bonyolítja, hogy az agrármérnök általában nem választott, hanem kinevezett vezető, tehát csak közvetve tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Mostahába sokat beszélünk a falusi mérnökökről, diplomásokról, és nem ok nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak nevezünk, az a diplomások nélkül nem szühogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó része a népből jött és a néphez tartozónak vallja önmagát, munkatársának tekinti a tagot, és készséggel részt vesz a falu közéletében is. A talethetett volna meg, és nél- gok nagyobbik része meg külük az előrelépés sem képzelhető el. Nagyon gyatudja különböztetni az uta. sításokat osztogató szakemkori, hogy olyan módszerek bert attól a diplomás szökerülnek a gazdálkodásba, amit a gyakorlatban még a vetkezeti tagtól, akinek a közgyűlésen ugyan annyi jokörnyéken senki nem esi- ga van, ugyan úgy egy szanált. Alapos — mérnöki — vazata, mint neki. elméleti képzettség szükséges ahhoz, hogy a vezető a termelési eljárás leírásán eligazodjék, és azt a gyakorMégis talán nem árt, ha miközben ismételten örvendezünk a diplomások létlatba át tudja ültetni. Mun- számának gyarapodásán, és ismételten aláhúzzuk a magas fokú szakértelem szerekájának biztonságához pedig gyakran elengedhetetlen a gépész, a közgazdász, sőt „ ,, „_ , . , , a jogász jelenléte is. Diplo- pét. az elérí eredmenyekben másaink minden elismerést megérdemlő módon oldották és oldják meg ezeket a feladatokat. De veszélyei is vannak ennek a folyamatnak. Mi- BBW^^B vei a mérnök megy el a ter- nagyfokú felelősségérzet melési rendszert szervező munkát végzők részére gesztorhoz tapasztalatcserére; a mérnök vesz részt a gyártó mű által rendezett tanfolyamon, a mérnök ejtünk néhány szót a dolog másik oldaláról is. Igaz, egy szakosított telepen kevesen dolgoznak. De az emberi munka, a fizikai munka, s a e is nélkülözhetetlen. Lehet, hogy egy termelési rendszerben néhány ember „gyártja" mondja meg, hogy mikor mit százholdakon a kukoricát, kell csinálni, olyan látszat De az a néhány ember nem keletkezhet, mintha az elért hozam, illetve hozamtöbblet kizárólag a mérnöki munka eredménye lenne. A másik vsezély. hogy a mérnök a vezetőséggel megtárgyalja ugyan a teendőket, a közgyűlés elfogadja ugyan a létesítendő beruházás tervét, vagy az új módszer bevezetését, de a mérnöknek már az a dolga, sőt, az a kötelessége, hogy az embereknek végezhetné hallatlanul nagy figyelmet és fegyelmet kívánó, nagyon termelékeny munkáját, ha nem állna mögötte, nem venné őt körül egy egész szövetkezet, amelyben néhányán csak zsákokat emelgetnek, magtárt tisztítanak, majort őriznek, vagy valami hagyomáutasításokat adjon. Utasítá- nyos kultúrában kapálgatsokat. amelyeken a brigád- nak, de a szövetkezet velük n?" « w w" T1 tárgr1_ együtt egész, és velük együtt ni. amelyeket pontosan végre ... kell hajtani. És ha valahol lazaságot tapasztal a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg magasabbra emelje a hangját. Ebből viszont az a látszat keletkezhet, mintha a mérnök afféle, demokratikus szabályokon kívül álló vezénylő tiszt lenne. Távolról sem állítjuk, működőképes. Földeáki Béla Olasz a Tis: A Tisza-szálló éttermében március 8-án, pénteken olasz estet rendez a Hungar Hotels. A vállalat célja, hogy megismertesse vendégeivel a különböző nemzetek ételspecialitásait. Az esten fellépnek: Berdál Valéria és Gyimesi Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola ínyencklúbjának tagjai. Az étlapon olasz ételkülönlegességekkel találkoznak a vendégek. Íme néhány a bő választékból: La.sa.gna (rakott húsos metélt, sütőben összesütve, gazdagon fűszerezve). Pizza nápolyi módra (gomba, szardella, paradicsom, sajt). Előételek: Töltött tojás polippal, rákkal és hagymával. Rák lazaccal. Római heringsaláta (gomba, gyöngyhagyma, tehéntúró, lazac). Sonkával töltött hagyma. A frissen készülő ételek között: Lazacfiié olaszosan, szardellamártással tálalva. Bélszínszeletek medici módra (gomba, choron mártás). Borjúszelet bolognai módra. Néhány olaszos édesség. Palacsinta dolcc viate módra Flambirozoit banán. Olasz parfait. Narancssaláta. A kevert italok között — gondolva a magyar Inter-szurkolókra — mertalálható a Mazzola cocktail is. Ezenkívül a a Cocktail Lukrétia Boigla, és a Temperamente cobl er. nap ában Március 8-án tehát az ínyencek ismét kedvükre Válogathatnak az olasz ételkülönlegességek között. B. L. Energiagazdálkodási vetélkedő Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület az idén ismét megrendezi a már hagyományossá vált szakmai Ki mit tud vetélkedőt. Az idei versengés, hasonlóan a korábbiakhoz, területi, úgynevezett körzeti vetélkedőkkel kezdődik. A délalföldi körzet elődöntőjét az ETE Csongrád megyei Szervezete április 30-án, Szegeden, az új Technika Házában rendezi, ahol Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék versenyzői vehetnek részt. A versenyen 35 éves korig bárki részt vehet. A vetélkedőn való részvétel ETE, vagy más tudományos egyesületi tagsághoz nincs kötve. A Ki mit tud tárgya: „az energiafelhasználás kérdései." Főbb témái: Olajenergiahordozó-felhasználás kérdései, Környezetvédelem magyar vonatkozású kérdései. A vetélkedőre írásban, vagy személyesen lehet jelentkezni az ETE Csongrád megyei Csoportjánál, (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 8.) lehetőleg március 10-ig, de a helyszínen is lesz mód jelentkezésre. A körzeti elődöntők legjobb eredményt elért résztvevői. pénzjutalmat, illetve a jutalmon felül részvételi jogot kapnak az országos döntőre. Ez 1974. november 21-én lesz, Budapesten, a Nehézipari Minisztériumban. Az ' Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület vezetősége ezúton is kéri a vállalatok, intézmények gazdasági és társadalmi vezetőit, segítsék elő és biztosítsák a feltételeket, hogy az érdeklődők a vetélkedőn minél nagyobb számban vegyenek részt., Szeged a hazai lapokban 1974/9 BAKOS István—ERDÉLYI Elekné—FRIED Judit: A tudományos tájékozódás lehetőséget és módjai a Szegedi Biológiai Központban. Magyar Tudomány, február. VÁMOSI NAGY István: A mai magyar zene hete Szegeden. Muzsika, február NAGY Ildikó: Egy lakótelep ..esztétikát megjelenése" érdekében. Művészet, február. (Pályázatot hirdetett a városi tanáes Tarjánban elhelyezendő szobrokra.! HEGEDŐS András: Móra Ferenc „Egyetlen k«nyv"-e. A Tanító, február. [Móra kiadatlan tankönyveiről.] bereznai: Szegedi Paprika: Szocialista üzemrész. — Automatával huszonegyezer tasak. — Leköltöznek az emeletről. Magyar Konzervipar, fobr. 6. (A paprikafeldolgozó vállalat csomagoló üzeméről.l JANKÓ Imre: Szegedi Konzervgyár: A beszélgetések fokozott felelősségérzetet tükröztek... Magyar Konzervipar, febr. 6. |A konzervgyári pártalapszervezetekről.l [PURT Gusztáv] —purt—: Szegedi Konzervgyár: Kapcsolataik nem szakadtak meg. Magyar Konzervipar, febr. 6. [Gyermekgondozási segélven levő anyák a konzervgyárból.] Raktárak poliészter-műselyemből. ÜJÍtók Lapja. febr. 6. ]A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat terméke.1 TASNADI Attila: Kiállítási kalauz. Népszava, febr. 22. (Papp György grafikus békéscsabai tárlatáról is.l GELLERT József: Közös érdek a társadalmi tulajdon védelme. — Vasútőrök ankétja Szegeden. Békés megyei Népújság, febr. 27. Család- és gyermekvédelem. — Népfrontlanácskozás Szegeden. Magyar Nemzet, febr. 27. ABRAN László: Sereghajtó Szegeri. Szövetkezet, febr. 27. (A lakásépítő szövetkezetek támogatásáról.] Könyvekről — sorokban Szabó Pál: Talpalatnyi föld. A regény főhőse Piros Gőz Jóska, fiatal parasztember. Mikor az első kötetben — Lakodalom — megismerkedünk vele, még legény, és életre-halálra szerelmes a szép zsellérlányba, Juhos Marikába, a gazdag, Zsíros Tót Ferke menyaszszonyába. Már áll a hetedhét országra szóló lakodalom, mikor Gőz Jóska megszökteti Marikát. A második kötet — Keresztelő — központi problémája, hogy mi lesz a neve Marika születendő gyermekének. Tót Ferke ugyanis nem akar válni, és így törvénytelen lenne a gyerek. A konfliktus azonban megoldódik: a temperamentumos özvegy Páskujné kinézi magának Tót Ferkét, aki elválik Marikától. A harmadik kötet — Bölcső — a földdel, a nyomorúsággal való küzdelemről szól. Gőz Jóskát menesztik a kubikusoktól, s így néhány láncnyi szikes földből kell megélniök. A regény két világháború közötti évek magyar falujának teljességre törekvő rajza. (Szépirodalmi Kiadó). Cooper: A préri. A hajdani híres - vadász, a „Vadölő", most már csak trapper, csapdát vető prémvadász. A prérin üti fel tanyáját, mert a hegyekből elűzte a fehér telepesek fejszecsattogása. A prérín nincs nyugalom: földet foglalni egyre több telepes vonul Nyugat felé. Ishmael Bush és családja is ezért akar átvágni a prérin. Bush magával hurcolja Inezt, egy tiszt fiatal feleségét is, akit elrabolt, s akiért nagy váltságdíjat remél. A bonyodalom tulajdonképpen az asszony kiszabadításával kezdődik. A romantikus regényciklusról — minden hibája ellenére — Gorkij ezt írta: „Nathaniel Bumppo az emberiség igaz barátainak sorában küzdött, akinek hőstettei és szenvedései gazdagítják és szépítik életünket". (Móra Kiadó). AUen Ginsbcrg: Nagyáruház Kaliforniában. A gyűjteményben 15 költeménye szerepel, s valamennyi alapvető gondolatának, kiindulási pontjának lehet értelmezni az Amerika című költemény egyik sorát: „Döntöttem, itt zűrzavar van" — s Ginsberg az ellen a „zűrzavar", a ma Amerikájának hazugságai, elembertelenitó hatásai ellen tiltakozik elkeseredetten, polgárpukkasz<tó tettekkel és versekkel, erkölcsi hagyományokat, tabukat vadul sutba dobva, vállalva a társadalomból való számkivetettséget, ahogy többek között a Leplés bitang, a Nagyáruház Kaliforniában, a Meszkalin és a2i Amerika című versekben elmondja. Versformák tekintetében is szakított a hagyományokkal: hosszú, többsoros, első pillanatban tagolatlan üvöltésként ható versmondatai az élő beszéd stílusát követik. (Európa Kiadó). Darwin: A fajok eredet* és Ch. Darwin önéletrajza. A könyv alapgondolata: az élet harc, amelyben a legerősebbek. azaz az életre legalkalmasabbak maradnak fenn, mégpedig úgy, hogy alkalmazkodnak az örökösen változó létfeltételekhez. A fajok eredete ennek a tétélnek sokoldalú igazolása, megfejtése az élővilág mindaddig érthetetlen sokféleságének, változékonyságának. Darwin önéletrajza jellegzetesen tudósi mű. Száraznak mondható, ha hem volna oly ritka és értékes tudománytörténeti csemege, amikor egy nagy tudós önmaga számol be szellemi fejlődéséről, gondolatainak megfogalmazásáról és alakulásáról. (Helikon Kiadó). Goethe: Faust. A világirodalom. sőt az emberi gondolkodás történetének is az egyik legnagyobb alkotása a Faust. Az európai mitológiában régóta élő Faust-legendából hatalmas arányú kőitől és filozófiai drámát bontott ki. A legfónfőSább eltérés az Ősmintától az, hogy Faust, a tévelygő, kutató Ember végülis nem bukik el: az író megváltja, megjutalmazza, dicsfénnyel koronázza a mű utolsó jelenetében. Az első rész drámai középpontjában a tudástól elforduló, s a Mefisztóval szerződést kötő főhős és Margit tragikus szerelme áll. A mű középpontja az ember, Goethe azonban az Isten ia Fény) és Mefisztó (a Sötétség, a Romlás szelleme) közötti párviadalt egyetemes gondolati jelképként kezeli: a dolgok kimenetelét egy egyetemes — derűlátó — természetfilozófiai dialektika határozza meg. (Európa Kiadó.) Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai OC Móra az ifjúsági Irodalom, a kisepikai formák, tv. a publicisztika klasszikusaként, s négy regény alkotójaként a magyar irodalom halhatatlanja lett. úgy, hogy a ráhulló dicsőség Szegednek Is fényt, ragyogást adott. SzeRed befogadta Mórát, s Móra Szegednek adta gazdag élete minden értékét. Szegedre kerülését a Nagy Forsyíhia.virágzás városunkban. Szegedi életem 25. évfordulója, Személyes kérdésben című 'fásaiban több változatban írta meg. Söt, annyiszor alakított rajta, ahányszor .rókén. hozzányúlt. Fantáziája — szin.e jaiékosrn — új és új rendbe rakta a megtörtént esemény igaz tényeit. Csak lényeges élményt használnak fel és variálnak ennyiszer . írók. Móra -létében sorsfordítónak bizonyult a Szegedre éikezés. Hamar otthonra talált Szegeden. A város lakói emberi melegséggel vették körűi az idegenből jött újságírót S mikor nyilvánvalóvá vált Móra tehetsége, ügybuzgalma. a szegediek a művelődés különböző területein jelentős pozíciókba juttatták. 1904ben a könyvtár és a múzeum alkalmazottja. 1913-ban a Szegedi Napló szerkesztője, 1917-ben a könyvtár és a múzeum igazgatója lesz. 1918— 19-ben a forradalom vezérkarába tartozik. Móra immár nemcsak otthont kapott Szegeden, hanem lelelősségteljes lehetőséget is: irányító, vezető egyéniség lett „a szegedi művelődés mezején". Írónk egész életén át vissza-visszatéröen vallomást tett Szeged iránti hűségéről, hálás, ragaszkodó szeretetéről. 1928-ban a kultuszminiszterhez írt nyílt levelében így nyilatkozott: „Jó gazdám nekem a városom, és nem cserélném el a szolgálatot senkiével." 1932-ben. amikor a szegedi Tudományegyetem díszdoktorrá avatta írói és tudományos érdemeiért, a díszes és fényes ünnepség órájában így fejezte ki háláját a város iránt: „Én. aki futottam már meg kitüntetés elöl, vannak rá tanúim, ezt a felülmúlhatatlan kitüntetést csak úgy fogadhatom el. ha nagy részét áthárítom a városra, amelynek én is. csakúgy befogadottja vagyok, mint az egyetem. * arra a tiszaparti házra, amelybe az Isten kenyeremet tette." 30 éves írói jubileumakor így hajtott fejet a város előtt: „Köszönöm Szegednek, hogy engem fiául fogadott..." S amikor jövedelmezőbb állás ígéretével akarták Pestre vinni, írónk erkölcstelennek érezte volna elhagyni a várost és a kultúrpalotát. Élete végén így fogalmazta meg > szerényig és hűség vallomását: „nem vagyok más. csak a magyar irodalom szegedi kubikusa". A most megtalált levelekből a Szegedre kerülés történetéről a következőket tudjuk meg: Móú ra 1901. október 28-án arról tájékoztatta menyasszonyát. hogy Wlassits kultuszminiszternél volt. aki azt közölte vele: meglátja, mit tehet az érdekében. Ekkor lehetett szó a szegedi tankerületi főigazgatósági tollnoki állásról. Ez nem sikerült. de számított a miniszter ígéretére: legközelebbi alkalommal föltétlenül helvét ad szegény fejemnek". Ebben reménykedve adta be 1902. elején újabb kérvényét Szegedre, most már tanári állásért. Ugyanakkor folyamodott Temesvárra is. Közben készült a tanúri vizsgára, de — mivel lehetősége nyílt arra, hogy a Szegedi Naplónál elhelyezkedhessen —. elfogadta a váratlan állást. A tanári elhelyezkedés gondolatáról 1902. május l-e után sem mondott le. Egyik újságíró-kollégája édesanyjánál vett ki szobát. Május 4-én ezt írta menyasszonyának: Nagyon közei vagyok minden nevezetes helyhez; szemben van a gimnázium, az én leendő (?) tanyám. negyedik ház ide az igazgató lakása ..." 1902. május 11-én arról tájékoztatta menyasszonyát, hogy aznap délelőtt beszélt Platz főigazgatóval, aki „a folyamodványokat tegnap terjesztette fel. és az igazgató ajánlásán kívül még a maga részéről Is jgen melegen ajánlott mint kitűnő tehetségű embert. . ." Május 25-én boldogan írta Kiskunfélegyházára, hogy Békefi Antaltól ígéretet kapott: június elsejétől 100 forint lesz a fizetése a lapnál, s így biztosítottnak látszik a jövője, „ ... akármilyen szerencsétlenség érne akái a vizsgámmal, akár az állással..." A júniusra tervezett tanári vizsgának nem mert .nekiugrani": az új pálya az újságírói munka ok izgalmat "'-ozot: é; kevés idő > • >' itott a felkészülésre. Őszre halasztotta a vizsgát, de ekkor sem vállalkozott rá, s a tanári állásból sem lett semmi. Minden idejét az újságírói munkának szentelte. (Folytatjuk.)