Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

VASÁRNAP, 1974. MÁRCIUS 17. A mintavállalatok példája IÉII B ff Jő tapasztalatok - jutányos áron Több mint két éve jelent ken vitatták meg, s amikor lió forinttal néhány nagyobb meg az a párt. és kor. minden vállalat tisztában jelentőségű részmintaszermányhatározat, amely a volt az elvégzendő munka- vezést és további 10—12 munka- és üzemszervezés val, önkéntes jelentkezőket millió forintot fordít az általános fejlesztését írja elő. kértek a mintaszervezések olyan szervezési megoldások A határozat végrehajtása- végrehajtására. Meglepően támogatására, amelyek előnak részleteiről szinte na- sok jelentkező közül válasz- segítik a munkaerővel való ponta hallunk. olvasunk tották ki az „úttörőket". A ésszerű gazdálkodást valamilyen beszámolót; pon jelentkezések elfogadásakor A komplex mintaszerve. tosabban: eddig inkább csuk - akar csak egy uzlett ver- ^re vállalkozott ütemek a végrehajtasra való felké- senytárgyaláson — vizsgál- közül — a sváici IPE cés szülésről. Sajnos, nagyon ke- ták,- hogy legkisebb befekle. közreműködésével — a "za vés helyen mondhatják csak téssel ki tud legtöbbet nyúj- laegerszeg; Ruhagyár mu" el. hogy külön rendeletek, tani; ennek megfelelően tathatja fel eddig a legjobb hatarozatok nélkül is évek mérlegelték a vállalati. eredJ^etA óta in tenziv szervező mun adottságokat, es egyebek ko- emberek munkája nyomán kzn ,^'íld?1 felfogott zött azt hogy a pionírok ta- nég futószalagon végezték vallulati érdekből. Pa'szta'atai, az leg- el a termelés átszervezését A meglehetősen hosszura tobb vállalatanál alkalmaz- és _ még nem egyenletesen nyúló va lalati készülődés- hatók legyenek. u _ 30_35 százalékos rol - két ev multán is - Mindezek összevetése termelékenységnövekedést meg mindig többet olvasni alapjan az egész vallalatra értek el jelentősebb beruhá* . hallani, mint az. első. kiterjedő komplex - tehát zás nélkül c án ésszerű Konkrét, Kézzel fogható ered- valamennyi vállala gazda- munkaszervezéssel. A zala"*ényekről. A kivételek ko- sági tevekenységet érintő - egerszegiek módszereit - s zé inkább csak a mintaszer- mintaszervezésre jelölték ki erről ma már miniszteri ha vezésre vállalkozott üzemek a Zalaegerszegi Ruhagyárat, tározat intézkedik az tartoznak, igaz: könnyebb a Mosonmagyaróvári Kötött. iparághoz tartozó más vállahelyzetben is vannak hi- árugyárat es a Magyar Posz- latoknál is alkaimaznl kell. szén munkajukat megkülon- tógyarat. A vállalati gazdái- A Magyar p0Sztógyár ered böztetett figyelemmel kísé- kodás egyes részterületeinek ményei iS figyelmet érdem" rik, s az átlagosnál több se- - alrendszerek, gyárak, löek bór ök külföldi gitsegot is kapnak. Eredme- üzemek, műhelyek vagy emberek helyett — a Köny nyeik viszont biztatóak és fi. egyes vállalati funkciók — nyűipari Szervezési Intézet" gyelemremél tóak abból a mintaszerű megszervezésére tel szövetkeztek a szei.vezé-" szempontból hogy a kísérle további 32: vállalat jelentke. si program kidolgozására, tl vállalatoknál kidolgozott zését fogadták el. és alkalmazott módszerele, A Könnyűipari Mlniszté- Az eddigi intézkedések szervezési eljárások, megöl- rlum nemcsak kijelölte, de nyomán néhány vállalatnál dások — kisebb-nagyobb az első pillanattól kezdve már konkrét eredmenyeto módosításokkal — egy-egy „kézenfogva" vezette ezeket születtek: a Pamutnyomóiparágban széles körben a vállalatokat. Elsőként el- ipari Vállalat Szegedi Texadaptálhatók. készítette a szervezésfejlesz- tilmüvek Gyárában a feléIllusztrációként nézzük a tés, a gazdaságosabb ter- re csökkentetlék a gépek álkönnyűipar mintaszervezésre mékszerkezet kialakításának lásidejét. kijelölt vállalatainak eddigi és a termelőkapacitások A Lakástextil Vállalatnál munkájút. jobb kihasználásának gya. még az MTM-módszerre sem A Könnyűipari Mlniszté- korlati tennivalóit összefog- volt szükség ahhoz, hogy a rlum a határozat megjele- laló dokumentumot, majd az termelőkapacitás bővítése néee után azonnal elkészí- iparág szervezési intézeté- nélkül, a különböző müszatette a textil- és textllruhá- nek szakembereivel további ki szervezési intézkedések znti ipar termelékenységé- segédanyagokat dolgoztatott megvalósításával, évente 4R5 nek alapos elemzését, mint ki. Az „elvi" segítség mel- tonnával több fonalat gyártar. egész szervezésfejlesztés lett, a központi műszaki fej- hassanak. A Férfi Fehérnekiindulópontját. Ennek — lesztési alapból 24,6 millió műgyár Békéscsabai Gyárnem éppen szívderítő — forinttal támogatta a három- egysége pedig egy új szalagmegállapításait alágazaton- komplex mlntaszervezést szervezési eljárást dolgozott kent, igazgatói értekezlete- végrehajtó vállalatot, 9 mii- ki. és ennek átadására szerződést kötött a Szegcdi RuSzeged a hazai lapokban 1974/11 TÓTH József—PEN7.ES litván— A nagy tiszai árvízre emlékez13 EL A Dénes: A Dcl-Alfölrl ok- tek Szegeden. Magyar Hírlap, tatasl központjainak hierarchiája és vonzáskörzetei. Földrajzi Értesítő. 1973. 2—3. szám. Szeged es Pécs: Egységesítik a nemzetiségi pedagógusképzést. — Egvültcs ülés a Tanárképző Főiskolán, Dunántúli Napló, 1974. íebr. 21. EGYED Ferene: Mozart: Varázsfuvola. — A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka Szolnokon. Szolnok megyei Néplap, márc. 7. (Kritika.) ITABAK Annál (t—k): TlzenhárommllUárd forint Csongrád megye fejlesztésére. — Első helyen a lakásépítés. — Kollégiumokat és iskolákat avatnak. — Befejeződik a HODIKOT és a Szegedi Szalámigyár bővítése. Népszava, márc. 8. Technika háza Szegeden. Esti Hírlap, márc. 11. LOKÖS Zoltán: Jugoszláv ősbemutató Szegeden. Hétfői Hírek. márc. 11. íKrltika Mlroslav Krleza: Golgota című drámájának bemutatójáról.) nooo hold paprikára. Hétfői Hirek, márc. 11. (Szeged környékéiül Elhunyt Maron Ferenc újságíró. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava. márc. 12. INekrológ az egykori szegedi hírlapíróról.! BARTA András: Az üjraképzclt popfesztivál Szegeden. Magyar Nemzet, márc. 12. (Kritika Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról cimil drámájának szegedi előadásáról.] Társadalmi munka Szegedért. — Első helyen a gyermekintézmények segítése. Magyar Nemzet, márc. 12. [IGRICZI Zsigmond] I. Zs.: Gyertek haza fiaink! — Szolnok megyei diákok Szegeden. Szolnok megyei Néplap, máro. 12. [A felsőoktatási intézményekben.) LTJKACSY András: Szabadkai Népszínház — Szegedi Nemzeti Színház. — Krleza, kétszer. Magyar Hírlap, márc. 13. ÍKrltika a Golgota című dráma előadasárolj Magyar Nemzet, márc. 13. hagyárral. A felsorolt példákból is látható, hogy a mintaszervezésre kijelölt könnyűipari vállalatok nem töltötték tétlenül az elmúlt évet. Most már az a kérdés, hogy a kidolgozott és eredményesen alkalmazott módszereket milyen gyorsan sikerül elterjeszteni más vállalatoknál is? Vertes Csaba 1973: a rendkívüli időjárások éve Időjárásunk szeszélyessé- már nem tartják kizártnak, giai megfigyelések adatait, ge altalános beszédtéma, hogy az emberiség egyre fo- Az alábbi kimutatasban leiEgy-egy szélsőséges kilengé- kozódó környezetszennyezé. tüntetjük Szegedről a hőse után lépten-nyomon talál, se hosszú távon előidézheti mérséklet és a csapadék ala_ kozhatunk olyan nézetekkel, klímánk kedvezőtlen, sőt hogy klímánk gyökeresen esetleg katasztrofális meg. megváltozott, a telek mar változását. nem azok a régi hideg ha. vas telek, a nyarak nem olyan igazi mint gyermekkorában voltak. kulását 1972. decembertől 1974. februárjáig bezáróan. Táblázatunk első számoszlopa a havi középhőmérsékleteket tartalmazza, összeA több mint száz évre visszanyúló hazai meteoroforró nyarak ló8|ai megfigyelések adat... .. anyaga azt bizonyítja, hogy hasonlításhoz a második osz. apuinK, nagyapaintc éghajlatunk egyik jellemző lopban a sokévi átlagokat sajátossága az időjárás nagy- találjuk. A harmadik és neAz elmúlt év joggal ad- mérvű változékonysága, s az gyedik oszlop a havonta előhatoít tápot az ilyen véle. a hajlam, hogy a szélsőséges fordult legmagasabb és legkedéseknek. Időjárása sok időjárású évek sokszor soro- alacsonyabb hőmérsékletetekintetben rendellenesen, a zatban követik egymást. ket, illetve azok bekövetszokásostól merőben eltérő- Idézzük föl az elmúlt kezésének napját szemlélteti, en alakult. Korai volna 1973-as év időjárásának ala- Az ötödik oszlopban lathatazonban ennek alapján ki- kulását. Emlékezetünk he- juk a csapadék havi összejelenteni, hogy éghajlatunk lyett azonban támaszkodjunk geit, a hatodik oszlop pediá egyensúlya fölborult, noha biztosabb alapokra, s tekint- a csapadékösszegek sokévi egyes tudományos körök ma sük a műszeres meteoroló. átlagát közli. Középhőm. C° Sokévi átlag C° Legmelegebb C° Leghidegebb C° Csapadék mm Sokévi átlag mm 1972. dec. 1973. jan. febr.. márc. ápr. máj, jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 1974. jan. febr. 0,8 — 0,8 2,4 5,0 9.6 17.1 19.2 21,0 20,6 17,7 9,6 2.3 — 0.3 1.4 5,2 1,4 13,4, 3 — 12,4. 30 0 41 — 1,2 7,0, 2 — 9,7, 1 8 32 0,6 13,0, 9 — 3,9. 4 21 34 6,3 20,5, 25 — 6,2, 12 8 38 11,4 27,6, 10 0,2, 12 56 49 16,8 33,1, 6 2,0, 18 23 61 20,0 31,7, 29 7,3. 20 52 68 22,3 33,7, 17 11,4, 27 49 51 21,4 31,6, 20 10.0, 11 20 48 17,5 32,1, 8 4,4, 15 7 47 11,9 25,5, 2 — 5,4, 29 36 52 5,9 21,0, 6 — 7,9, 22 19 52 1.4 10,1, 25 — 17,4. 4 41 41 — 1.2 10.6. 20 — 7,5, 15 14 32 0,6 17,3, 16 — 3,6, 28 19 34 sósnál, s a november végi erős lehűlés korai zord telet A rendkívüli időjárás már fordult elő: 347 mm. összeaz 1972 73-as tél elején el- hasonlításként megemlítjük, kezdődött. Teljesen csapadék- hogy városunkban a normú- sejtetett. Valóban, december mentes december után, ami- lis évi csapadékösszeg 573 elején szokatlanul mélyre zyre Szegeden az 1870 óta fo- mm, tavaly ennek mindösz- hant a hőmérséklet, a 4-én lyő meteorológiai megfigye- sze 60 százaléka esett ie! mért —17,4 fok ezen a nalések szerint még példa nem Tekintsük ezután a hőmér- pon Szegeden rekord hidegvolt, a tél további szakaszé- séklet alakulását. A viszony- nek számít. A fenyegető hibán is alig hullott csapadék, lag hűvös tavaszkezdet után deg télből azonban csak ízea három téli hónapban mind- május eiején minden átme- lítőt kaptunk, a kemény faössze 29 mm. Ennél szára- net nélkül beállott a káni- gyot pár nap múltán tartós zabb tél Szegeden csak egy- kula, május 6-án már 33,1 enyhülés követte, s kárászét- fordult elő, éppen 100 fokig emelkedett a hőmér- csony táján már valóságos éve, amikor csak 20 mm esett, séklet, s alig maradt clajú- tavaszí időjárás uralkodott. A decemberben kezdődött lius 17-én mért évi maxi- A tél későbben sem tért visznagy szárazság szinte -egész mum (33,7 fok) mögött. Má- sza, sőt február közepén több éven át tartott, csupán ápri- Jus elején ilyen hőség még nupon át olyan magas volt lis hozott kissé bővebb csa- u meleg éghajlulú Szegeden u hőmérséklet, mint rendepadékot. Különösen súlyossá is ritkaság, csupán 1958-ban sen április elején szokásos, vált a vízhiány ősz derekúra, fordult elő május első felé- Jellemző az idei tél tartós szeptember végén az őszi ta- ben ezt kevéssel meghaludó enyheségére, hogy hótakaró lajmunkák elvégzését már felmelegedés. Nyarunk azon- csupán 3 napon át borította 216 mm-es csapadékhiány ban, egyes rövidebb szaka- a várost, s legnagyobb vasnehezítette, ami négyzetmé- szokat kivéve, a szárazság el- tagsága mindössze 3 cm volt, terenként ugyanennyi liter lenére sem volt meleg, s ez holott egy átlagos télen Szevizet jelent! némileg enyhítette az aszály geden 33 hótakarós napra es Megdöbbentő adatot ka- súlyosságát. A megkésett ká- 21 cm-es maximális hóvaspunk, ha az 1973-as naptári nlkulát hozó szeptember ele- tagságra számíthatunk, évre összegezzük a lehullott je után hirtelen köszöntőtt be csapadék mennyiségét. Sze- az ősz, a hónap közepén az geden mindössze 349 mm-t ország nagy részén már felmértek. ennél kevesebb évi léptek az első talajmenti facsapadék az elmúlt 104 év gyok. Az ősz dereka és vége során csak egyszer, 1907-ben jóval hidegebb volt a szokáDr. l'éczely György tanszékvezető egyetemi tanár, JATE Éghajlattani Tanszék Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 35. — Hét aztán? — vont vállat Tömörkény. Mögötte a fene az olyan kutyát, amelyiket tanítani köll az ugatásra. Csakugyan a magam nyomorúságára tanultam ki a régészetet..." Először csak kötelességből régészkedett. akkor, amikor Tömörkényt az ásatásoktól elszólította másfajta elfoglaltsága. De rövid idő múlva felfigyelt arra, hogy a régészet „örökös találós mese", új titkok birtokába juttat. Hatalmas lendülettel kezdte meg a sírok feltárását a Szeged környéki alföldi tájakon. Szenvedélyévé, életformájává lett a régészet. 1905-ben mar több helyen: Feketeszélen, öttömösön, kőröséren, Billsicsen vallatta a sírokat. . 1906-ban Mórahalmon kutatott. 1907-ben Algyő Mohol, Ada lett az ásatások színhelye, s ekkoi kezdte meg, s több éven át folytatta Csókán a leletek feltárását. Még a világháború idején sem' hagyta abba az ásatásokat: 1914-ben Bakson. 1917-ben Székháton találjuk, pedig ekkor a tudomány műhelyeiben sok helyen megbénult a Í . munka. Rögtön hírt is adott a tudományos világnak ásatásai eredményéről az Archeológiai Értesítőben. 1906-ban a szeged-öttömösi Anjou-kori temetőröl és a fekeleszéli ásatásokról, 1908-ban u bilisicsi és általában a Szeged vidéki leletekről tudósított. Móra korán felismerte, hogy a régészkedés célja nem a cserepek, kövek, csontok, ékszerek, fegyverek és más használati eszközök összeszedegetése, hanem „azok alapján az emberiség őskuitúrájának restaurálása". Arra is hamar rájött, hogy az őstelepek ásatásánál a hogyan kérdése, az ásatási metódus is elsőrangú kérdés. Először „a mohó kíváncsiságé amatőrök" módján, „vaktában" ásatott, és „amit a jó szerencse adott", azt hazavitette. Az első ásónyomok özönével hozták neki napfényre a kincsek sokaságát, valósággal elkápráztatta őt például az egyik tíznapos ásatás eredménye: a több ezer darab cserép, csont, kőeszköz, de a talált kincsek elrendezésére, értelmezésére, rendszerezésére nem fordított .-".ellő gondot: inkább a kezével dolgozott, mini a szemével. Ekkor kereste fel őt, a régészina ;!. Pósla Béla, a kolozsvári egyetem professzora, a vidéki múzeumok országos felügyelője, aki mindjárt felismerte Mórában az ambiciózus, tehetséges kutatót, és meglátta az általa gyűjtött csókái léletekben a tudományos értéket, ö nevelte Mórát a régészetre: az ásatás, restaurálás módszerére, a leltározás, cédulázás fortélyaira. Móra „felejthetetlen és áldott mesterét" tisztelte értékelte benie később is. Postának is szerepe volt abban hogy Móra 1908-ban részt vett a kolozsvári egyetem régészeti tanfolyamán Itt tanult bele igazán e „mesterség" elemeibe, itt kapott „új látószöget", s megismerkedett olyan régészekkel, akik megéreztették vele e „tudomány lelkét". Kolozsvárott a régészet megszállottjai — köztük Móra Is — „szent kötést" tettek, hogy kiveszik részüket az Alföld tudományos meghódításából. Móra „a szent kötést" komolyan vette 1909ben megírta az Erdélyi Múzeumban Az Alföld tudományos meghódítása című cikkét. Ez az írás már nemcsak Móra egyéni régészeti programját körvonalazta, hanem hazánkban az archeológiának, mint tudománynak,, országos és távlati feladatait is meghatározta. Móra felismerte, hogy az alföldi medence, a nemzeteknek ez az egykori katlana, ahol ezer éven át taposta egyik nép a másiknak a sarkát, egyrészt nagyon gazdag leletekben, másrészt az évezredek óta megőrzött kincsek éppen most mennek veszendőbe. Ezért nemcsak azt állapította meg, hogy „mind a mai napig nem hódította meg a nagy magyar Alföldet u magyar tudomány", hanem sürgette is az. Alföld régészeti, tudományos feltárását. Tudta, hogy ez nehéz és hosszú munka lesz. s ebben komoly feladatot kell magukra vállalniok a vidéki múzeumoknak és a múzeumok nehéz körülmények között dolgozó régészeinek. Móra tudta, hogy munkahelyének, a szegedi múzeumnak eddig is nagy érdemei vannak az Alföld e területének archeológiai feltárásában. A Tisza-parti kultúrpalota 25 esztendős fennállása alatt nemcsak a szegedi tanyavilág flóráját és faunáját, nemcsak öt vármegye pusztuló néprajzi kincseit, a város történeti emlékeit gyűjtötte egybe, hanem 12 ezer darabból álló. tisztán Szeged vidéki archeológiai lelete' is t •• -".észét területén a szegedi múzeum felndata 17vőben még inkább megnő, hiszen éppen az 1900-as évek elején vált nyilvánvalóvá, hogy a szegedi határ, különösen bronzkori, népvándorláskori, honfoglaláskori és Anjou-kori leletekben igen gazdag. (Folytatja kJ /