Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

\ 2 PÉNTEK, 1974. MÁRCIUS 18, Ülést tartott a Minisztertanács Elfogadták az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit — Nagyobb figyelmet fordítanak az iskolai testnevelésre A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Ion Gheorghe Maurernek, a Román Szo­cialista Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének ha­zánkban tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról. A tárgya­lásokon megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelen­legi helyzetét, és az együtt­működés sokoldalú fejleszté­sének további lehetőségeit. Véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. Hangsúlyozták, hogy minden lehetőséget ki kell használ­ni a kétoldalú kapcsolatok szélesítésére, a nemzetközi enyhülés, a béke, a szocialis­ta országok együttműködésé­nek erősítésére. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehaj­tó bizottságának február 26 —28. között, Moszkvában megtartott üléséről. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette, és meg­bízta a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Bizottsá­gát, hogy az ülésen elfoga­dott ajánlásokból eredő ha­zai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a fizikai munkások kereseti arányairól szóló jelentést és elfogadta az országos szak­mai bértáblázat kialakításá­nak elveit. El kell érni, hogy a különböző szakmákban azonos munkát végzők alap­bére ne ágazati, illetve vál­lalati hovatartozásuktól, ha­nem képzettségüktől, gya­korlottságuktól, a fizikai megterhelés mértékétől, a munka körülményeitől függ­jön. A szakmai bértáblázat a legnagyobb létszámú ipari és építőipari szakmák kulcs­fontosságú munkaköreire terjed ki. Elveit a népgaz­dasag valamennyi ágazatá­ban alkalmazni kell. Az írányelvjellegű alapbértéte­leket a vállalatok kötelesek fokozatosan megközelíteni. A kormány felkérte a Szak­szervezetek Országos Taná­csát. a Fogyasztási Szövetke­zetek Orszáeos Tanácsát, az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsát és a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsát. hogy nyújtsanak se­gítséget az országos szakmai bértáblázat bevezetéséhez, és segítsék következetes alkal­mazását. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a tavaszi munkák­ra való felkészülésről. En­nek feltételei kedvezőek, a gazdaságok télen az előké­szítő munkákat elvégezték. Mind a szántáshoz és vetés­hez, mind a növényvédelmi munkákhoz szükséges gépek, vetőmagvak, vegyszerek ren­delkezésre állnak. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés tavalyi munkájáról és ta­pasztalatairól. A népi ellen­őrzés — széles társadalmi bázisra támaszkodva — az elmúlt évben is arra töre­kedett, hogy javaslataival és kezdeményezéseivel elősegít­se a központi elhatározások, a lakosság érdekeinek érvé­nyesülését. A kormány a jelentést és a feltárt hibák kijavítására tett intézkedé­seket jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács a mű­velődésügyi miniszter, vala­mint az Országos Testneve­lési és Sporthivatal elnöke előterjesztése alapján meg­tárgyalta az iskolai testne­velés és sport fejlesztésének időszerű feladatait. A kor­mány úgy határozott, hogy nagyobb figyelmet kell for­dítani az iskolai testnevelés és sport további fejlesztésé­re. Megszervezik a tanuló­ifjúság tömeges és rendsze­res sportolását, a felsőokta­tási intézmények első és má­sodik évfolyamain fokozato­san általánossá teszik a heti két óra testnevelést. A jövő­ben az új iskolák csak tor­nateremmel építhetők, és tervet kell kidolgozni a hi­ányzó tornatermek fokozatos pótlására. A kormány fel­kérte a KISZ-t, az Úttörők Szövetségét, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát és a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy vegyenek részt az ifjúság testnevelésé­nek fejlesztésében. A művelődésügyi minisz­ter javaslata alapján a kor­mány határozatot hozott az 1974. évi kiváló és érdemes művész kitüntető címek ado­mányozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A dolgozóknak, a részesedési alapból: Több mint 8 milliárd forint A Pénzügyminisztérium­ban elkészült a vállalati mérlegbeszámolók összesíté­se. Az 1973. évben népgaz­daságunkban felgyorsult a termelés és értékesítés. Vál-1 lalataink és szövetkezeteink (mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek nélkül számba véve) árbevétele folyó áron 11,1 százalékkal, a megelőző évinél jóval gyorsabban emelkedett. Az értékesítés dinamikus fejlődésében je­lentős tényező az export bel­földi értékesítést is megha­ladó, gyors ütemű felfutása. A központi és vállalati in­tézkedések hatására javult a munka termelékenysége, és a termelőkapacitások kihasz­nálása. Az 1973. évben 100 forint értékű termelési té­nyező (eszköz és munkaerő) felhasználásával az előző évinél 2,70 forinttal több termelési értéket állítottak elő. A termelés és a forgalom Lassú átalakulás az időjárásban Európa időjárásában las­sú átalakulás kezdődött. En­nek oka, hogy az óceán fe­lől enyhe, páradús levegő érkezett kontinensünk nyu­gati-északnyugati része fölé. A magasnyomású légköri képződmény ereje, amely Közép-Európában az elmúlt napokban valamivel hűvö­sebb és szárazabb időt oko­zott, fokozatosan gyengül, s helyét az óceáni légtömegek veszik át A Kárpát-medencében és így hatónkban is napközben tavaszias volt az idő csü­törtökön, jobbára felhőtlen • volt az ég, s így a déli órák­ra 6—14 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ugyan­akkor az éjszakai lehűlés el­sősorban hazánk északkeleti részein még mindig erősebb volt, mínusz 1—mínusz 6 fo­kot mértek, hajnalra egy-két helyen köd képződött. Milyen idő várható a kö­vetkező napokra, elsősorban a hétvégére? A Meteoroló­giai Intézet előrejelzése sze­rint a Nyugat-Európa felől érkező óceáni légtömegek valószínűleg már a követ­kező napoktól befolyásolják hazánk időjárását is. Az éj­szakai lehűlés valamelyest mérséklődik, a felhőzet időn­ként megnövekszik, s kisebb esőzésekre is számítani le­het. Napközben 10—15 fokig melegszik fel a levegő. bővülése, a költséggazdálko­dás javulása és a kedvezőbb jövedelmezőségű export részarányának növekedése, együttesen a nyereség 17,9 százalékos, jelentős mértékű emelkedését eredményezte. A tervezettet is meghaladó nyereség létrehozásában va­lamennyi népgazdasági ág részt vett: az iparban 14,9 százalékkal, az építőiparban 16,9 százalékkal, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban 45,9 százalékkal, a szállítás­és hírközlésben 30,6 száza­lékkal és a kereskedelemben 15,7 százalékkal javult a vállalatok eredménye. Az 1973. évi nyereségből képzett részesedési alap több mint 10 milliárd forint, amelyből a vállalati hatás­körben megvalósított bérfej­lesztés miatti befizetési kö­telezettség teljesítése után is 8 milliárd forintot meghala­dó összeg felhasználására van lehetőség. Ez az összeg több mint 21 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a mező-, erdő­és vízgazdálkodásban csak­nem 33 százalékkal, a keres­kedelemben több mint 10 százalékkal nagyobb a fel­használható részesedési alap, « ez az iparban is a nép­gazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Az 1973. évi nyereségből származó nettó részesedési alap — az előző évinél 3 nappal több — 27—28 napi bérnek felel meg. MÁRCIUS A magyar történelem első tavaszi meg­újhodását, a százhuszonhat éve tör­tént forradalmi márciust, az ifjak, hazafiak „gyalázatot lemosó", világszabad­ságért kiáltó lánggyújtását idézzük ezen a napon. Sok évszázados elnyomás, s azox az idők mentek veszendőbe, amikor a hon nem élhetett e hazában, s népének ket­tős kisemmizés jutott osztályrészül. Sok keserűség és tenniakarás gyülemlett fel Petőfiék nemzedékében, az elavult feudá­lis osztálykereteket gőzként feszítette a haladás energiája. Ezek az erők törtek felszínre 1848. március 15-én, nyitották fel Táncsics börtönének ajtaját, és zúgatták a tömeggel: rabok tovább nem leszünk! Fiatalok gyújtották meg a lángot, de tűzzé nem vált volna, ha nem táplálják Magyarország elnyomott osztályai, a társa­dalmi változások iránti legfogékonyabb ré­tegei. Történelmi küzdelemmé nemesítette a felkelést, hogy a márciusi nekilendülést a parasztság és a munkások hősi helytál­lása, honvédő harca, az új ország megte­remtésének megannyi bátor kísérlete foly­tatta. Ezért is figyelt ránk nagy-nagy ro­konszenvvel a világ jobbik része, ezért ke­rülhettünk a merész népek seregébe, s lett hírünk — jó hírünk. A történelem igazságérzete teljesült így be, a történele­mé, amely a fejlődésért kiálló, azért ál­dozatot hozó népeket részesíti előnyben. A márciusi polgári forradalom és a sza­badságharc menetét jól ismerheti min­denki. Azt is tudjuk, hogy jelentőségét so­káig csak titkon érezhette a nép, s vol­tak idők, amikor a magyar uralkodó osz­tályok népelnyomó céljaik érdekében ha­misították meg Március tanulságait, pró­bálták a márciusi szavakat elszakítani lé­nyegi tartalmuktól, és vélük a sovinizmus mételyét terjeszteni. Az az osztályharc, amely századunkban a gyökeres történel­mi változásokért lángolt fel, Március visz­szahódításáért is kibontakozott, Petőfi, Kossuth, Táncsics, Vasvári harcának foly­tatásáért. Csak' évtizedek múlva váltak va­lóra a munkásosztály erejéből azok a cé­lok, amelyekért a negyvennyolcas honvéd a csatába ment. Csak a felszabadult ha­zában csenghetett ismét tisztán az a szó, amely először a márciusi ifjak ajkán hang­zott: szabadság! Nagy tisztessége nemzedékünknek, hogy vállalhatta végre a márciusi elődök pél­dáját, s 1919-ben a munkáshatalom kiví­vásával, 1945-ben a kizsákmányolásmentes társadalom meggyökereztetésével, annak felépítésével tetőzte be Petőfiék művét. Március 15. a lelkes, dolgos fiatalok ün­nepe, akik tudják, hogy a valóságos nép­harcban, a valóságos népigények teljesíté­sében vállalt szerepük révén lehetnek mél­tók az első szép tavaszok emlékéhez. Azok a fiatalok rendelkeznek ma a negyven­nyolcas és a tizenkilences március ihlette életstílussal, akik forradalmiak a munká­ban, a kultúra kincseinek türelmetlen el­sajátításában, a szocialista eszmék és élet­forma elterjesztésében. A mai fiatalok ezért teszik jól, hogy ezen a napon is a forradalomról tanulva, a nép, a munkás­osztály küzdelmével azonosulnak. Március 15. az egész magyar társada­lom ünnepe, hiszen az a csata a független országért, valóságos társadalmi átalakulá­sokért lángolt fel, olyan célok megfogal­mazásáért, amelyek feladatot jelöltek a sötét korokban küzdő hazafiaknak, lelke­sítették a dolgozó tömegeket. Egy ország jövőjét alapozták meg a fényre, zászlót adva, a szabadság iránti sóvárgást, de a tenniakarást is élesztve. Ezért is méltó a negyvennyolcas forradalmárok emlékéhez és példájához, hogy ezen a napon az egész társadalom képviselői elhelyezik a koszo­rúikat a márciusi emlékművek talapzatán, s felidézik a küzdelmeket, harcokat. Szép szimbólum a természetben a ta­vasz, a rügyfakasztó, a megújító. Ugyanígy a három történelmi tavaszon újult meg társadalmunk is. 1848-ban, 1919-ben és 1945-ben öltött új ruhát népünk. A törté­nelmi időkben, hogy megcélozza, s most, hogy felépítse a bőség társadalmát. A közművelődésről Ankét a TIT-ben Rendkívül érdekes és ma­gas színvonalú ankét zajlott le a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Csongrád megyei Szervezete rendezé­sében szerdán a délelőtti órákban Szegeden. A meg­beszélés témájaként — ösz­szefoglalóan — „a közműve­lődés időszerű kérdései"-t jelölhetnők meg, a problé­makörben azonban igen hangsúlyosan szerepelt a munkásság, a munkásfiata­lok műveltségi szintje, ér­deklődési köre, elvárásaik kielégítésének anyagi és más lehetőségei, az értelmiségiek ebben a kérdéscsoportban betöltött szerepe és a TIT feladata. Az ankétot dr. Ki­szel y György egyetemi ta­nár, a TIT megyei elnöke nyitotta meg, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra vázolta azokat a kérdé­seket, amelyekről a tapasz­talatok alapján kellene szót váltani. Felszólalt, és a vi­tában részt vett Mocsár Gá­bor író. Szabó Endre újság­író, Hofgesang Péter iskola­igazgató, dr. Jakuts László egyetemi tanár, Kovács Já­nos igazgató, Forgó Pál mű­velődési osztályvezető, Var­ga István pártmunkás, Kar­dos János gyárigazgató, dr. Muszka Dániel tudományos osztályvezető, Tóth Zsuzsa, KISZ-funkcionárius, dr. Szél Éva intézetigazgató, dr. Me­gyeri János főiskolai tanár, Nagy Lászlóné szakszerveze­ti funkcionárius, Burkus Andrásné könyvtáros, Bá­nyász Ivánné munkásnő, Farkas János üzemi osztály­vezető, Nagy Antal főiskolai docens, dr. Forgó István vá­rosi tanácselnök és Molnár Zoltán, a TIT megyei tit­kára. A vitában elhangzottakat Győri Imre foglalta össze. Mérhető a korrózió sebessége A Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei új mű­szert szerkesztettek. Konst­rukciójukkal laboratóriu­mokban és üzemekben fo­lyamatosan mérhetik, hogy a különböző agresszív anya­gok milyen sebességű korró­ziós folyamatot váltanak ki. Ezzel a méréssel előre meg­határozhatják az egyes fé­mek élettartamát is. (MTI) Fásítási hónap Csütörtökön Szombathe­lyen rendezték meg a fásítá­si hónap országos megnyitó ünnepségét. Gáspár Hantos Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy az erdőtelepí­tést, fásítást társadalmi üggyé bel) tenni (MTB A Városföldi Állami Gazdaság bugaci kerületében meg­élénkült a határ. A 700 hektárnyi legelőn megkezdték » műtrágyázást, kihajtották a Írre" szürke magyar gulyát, és a racka juhokat. Képünkön: Szórják a műtrágyát a legelőre \

Next

/
Oldalképek
Tartalom