Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1974. FEBRUÁR 14. Korteshadjárat Angliában Angliában Javában tombol a korteshadjárat. Képünkön: •ér (balról jobbra), Tborpe, Wllson • London (MTI) Még egyharmadához sem érkezett el a választási had­járat, de Harold Wllson ka­bátujjából már előkerült a közöspiaci kérdés nduja. ..Azok a feltételek — mondotta szerdán délben Wllson egy sajtóértekezleten —, amelyek mellett Heath úr bevitte Nagy-Britanniát a Közös Piacba, habár azt mondta, hogy ezt csak a brit nép lelkes hozzájárulásával teszi meg, most minden csa­ládnak problémát okoznak, fenyegetik életszínvonalukat, és megszokott életmódju­kat." A munkáspárti manifesz­tum szerint labourista győ­zelem esetén megkezdődnek a tárgyalások a közöspiaci agrárpolitika felülvizsgálásá­ról, s függetlenül e tárgya­lások kimenetelétől, népsza­vazást, vagy új választáso­kat írnának kl Angliában, a tagság fenntartásának el­döntésére. Wllson hangoz­tatta még, hogy egy mun­káspárti kormány nem köt­ne atomszerződést sem Fran­ciaországgal, sem pedig a Közös Piaccal. Edward Heath miniszter­elnök az árakról és bérek­ről folyó országos vita kap­Béremelés az NSZK-ban három reményteljes pártve­és Heath csán szerdal sajtóértekezle­tén megint csak régi érveit szedte elő. Ezek szerint a sterling romlásának oka csak a világpiaci árak emel­kedése, és csak a dolgozók bérmozgalma. Szerdán — a naponta két kampánybeszédet mondó — Heath miniszterelnök klje­lentette: nagyon elégedett, hogy a bányászok folytatják majd a bértárgyalásokat". Er­re természetesen csnk az ál­talános választás után ke­rülhet majd sor. A sztrájkőrségek szerdán higgadtan védelmezték az állam klosztatlan szénkész­letelt, az erőműveket és a , dokkokat. Nagyobb összecsa­pást sehonnan sem jelenwt­, tek. Véget ért az ola/értekezlet 0 Washington (AFP, UPI) Közép-európai idő szerint szerda este Washingtonban véget ért az az értekezlet, amelyen a tőkés világ 13 legfejlettebb országa azener_ glaválság, mindenekelőtt a kőolajellátás problémáiról tárgyalt. A koníerenciáról közleményt hoztak nyilvá­nosságra. A nyugati hírügynökségek által ismertetett dokumen­tum tartalma alapvetően az Egyesült Államok Javasla­tát tükrözi: a 13 résztvevő közül 12-en elfogadták azt a tervet, hogy létesítsenek úgynevezett koordinációs csoportot. Ennek feladatául szabják meg egy olyan kon­ferencia megszervezését, amelyen a kőolajtermelő és -fogyasztó országok egyaránt részt vennének. A bizottság létrehozásá­ra tett javaslatot Franciaor­szág elutasította, Mlchel Jobert külügyminiszter kö­zölte, hogy kormánya nem hajlandó a washingtoni ér­tekezletet intézményesíteni. Olyan nemzetközi megbeszé­léseket .javasol, amelynek kerete lehetne mind az Eu­rópai Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD), mind a Nemzet­közi Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (Világbank). Pá­rizs véleményében az jutott kifejezésre, hogy Franciaor­szág végsősoron a kőolaj­termelő országokkal közös konferenciát akar megtarta­ni. A washingtoni értekezlet befejeztével Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminisz­ter a franciák különvélemé­nyére vonatkozóan leszögez­te: „Szükségünk van mind a Közös Piac egységére, mind pedig az Egyesült Ál­lamokkal való együttműkö­désre." Mlchel Jobert francia kül­ügyminiszter az olajértekez­let befejeztével sajtóérte­kezleten válaszolt az újság­írók kérdéseire. Kijelentet­te: a „tizenhármak" nézet­eltérései az energiapolitika, kérdésben nem jámak sú­lyosabb következményekkel. Jobert leszögezte, hogy Fran­ciaország a záróközlemény két pontjával nem értett egyet: elutasította az úgy­nevezett koordinációs cso­port létrehozását, valamint annak gondolatát, hogy a mostani washingtoni érte­kezleten részt vett országok — a kőolaj termelő és kőolaj­fogyasztó országok közös ér­tekezletének megtartása előtt — újabb konferencián vitassák meg az energiael­látással kapcsolatos problé­mákat. Négyes arab csúcs Algírban a Algír (ADN, UPI) Szadat egyiptomi, Asszad szíriai, Bumedien algériai el­nök és Fejszál szaúdi király részvételével szerdán meg­kezdődött Algírban a négyes arab csúcs. Az arab vezetők a közel­keleti helyzetet, a szíriai—Iz­raeli csapatszétválasztással, valamint az arab olajembar­góval kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. % Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet állampolgársággal összeegyeztethetetlen és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kárt okozó, rendszeresen elköve­tett cselekményekért 1974. február 13-án megfosztotta szovjet állampolgárságától, és kiutasította a Szovjetunióból A. J. Szolzsenylcint. Családja Szolzsenyicinhez utazhat, ha úgy látja jónak. a Bonn (MTI) Von Wechmar, a nyugat­német kormány szóvivője szerdán este hivatalosan be­jelentette, hogy Szolzsenyicln délután repülőgépen Majna­Frankfurtba érkezett. • Bonn (MTI) Tizenegy százalékos bér­emelést kapnak a nyugatné­met közalkalmazottak — je­lentették be szerdán este a szövetségi fővárosban. Willy Brandt kancellár délután egyórás tanácsko­zást tartott a tartományi miniszterelnökökkel, éa kor­mányának több tagjával. A tanácskozáson a munkálta­tók olyan javaslatot dolgoz­tak ki, amelynek értelmében U szazalékkai. Illetve (a kis­keresetüeknél) legkeveseob havi százhetven márkával emelik a béreket. A bér­emelési ajánlat a postások­nak és a vasutasoknak is szól. A bérharcot irányító szak­szervezetek a kormány ja­vaslatát elfogadták. A meg­állapodást a szakszervezetek tagságának természetesen még jóvá kell hagynia. Von Wechmar kormány­szóvivő szerda esti sajtóér­tekezletén tette meg beje­lentését. A kormány „utolsó ajánlatát" tette meg, de na­gyon aggódik a várható kö­vetkezmények miatt — mondotta. Brandt kancellár a tartományi miniszterelnö­kökkel közölte, levelet ka­pott Heinemann elnöktöl, aki arra kérte, hogy a mun­káltatók higgadtan, és az egész ország javát szemük előtt tartva járjanak el. Jugoszláv Szocialista Köztársaság Szovjet Mars-állomások a Moszkva (TASZSZ) A Mars—4 és a Mars—5 azovjet automatikus bolygó­közi állomások körülbelüli 460 millió kilométeres út után, február 10, illetve 12­én elérték a Mars bolygó térségét. A két bolygóközi állomást múlt év július közepén jut­tatták a Mars bolygóhoz ve­zető pályára. Az űrállomá­sokkal a palyw egész idősza­kában rendszeresen fenntar­tották a rádióösszeköttetést, és ennek során mérték a mozgás paramétereit, ellen­őrizték a fedélzeti rendsze­rek állapotát és tudományos Információkat kaptak a koz­mikus térség jellegzetessé­geiről. A programnak meg­felelően pályakorrekciókat hajtottak végre. A Mars—4 űrállomás feb­ruár 10-én közelítette meg a Mars bolygót. Az egyik fe­délzeti rendszer meghibáso­dása következtében a féke­zőmü nem kapcsolódott be, és az állomás a Mars-fel­színtől körülbelül 2200 kilo­méter távolságra elhaladt a bolygó mellett. Eközben fo­tótelevlzlós barende/.és út­ján felvételeket kaptak a Marsról. A tervek szerint az ŰRállomáe továbbá tudomá­nyos információkat szolgál­tat majd a kozmikus tér. ség sajátosságairól, azon az útvonalon, amelyen halad. A Mars—5 február 12-én érte el a bolygó körzetét. Moszkvai ldó szerint 18 óra 45 perckor bekapcsolódott a fékezómű, hogy a Mars mes­terséges holdjának pályájá­ra juttassa az állomást. Az űrrepülés zárószakaszában valamennyi dinamikai műve­let az asztronavlgáclós fe­délzeti rendszer segítségével automatikusan ment végbe. A végrehajtott manőver eredményeképpen a Mars—5 rátért a Mars bolygó mes­terséges holdjának pólyájá­ra. A Mars—S pályájának pa­raméterei megközelíti a ki­számított adatokat. A boly­gó felszínétói való legna­gyobb távolsága 32S00 kilo­méter; legkisebb távolsága 1700 kilométer; a pálya sík­jának a Mars egyenlftősík­jával bezárt szöge 33 fok; a bolygó körüli keringési ideje 25 óra A Mars—8 ée a Mars—7 automatikus űrállomások folytatják útjukat a boly­gó felé és március első fe­lében érik el a Mari körze­tét. Déli szomszédunk, a 255 ezer 804 négyzetkilométer te­rületű, 20,5 millió lakosú Ju­goszlávia sok nemzetiségű ország. Az állam föderatív felépí­tése az osztály- és nemzeti elnyomás alóli teljes felsza­badulást, politikai egyenjo­gúságot és önrendelkezést biztosít Jugoszlávia népei­nek. A szövetségben egyesült Szerbia (88 400 négyzetkilo­méter. 7,5 millió fő), Horvát­ország (58 500 négyzetkilomé­ter, 4,3 millió fő), Szolvénia (20 300 négyzetkilométer, 1,7 millió fő), Bosznia Her­cegovina ((51100 négy­zetkilométer, 3,7 millió fő,) Crna Gora (13 800 négyzetkilométer, 0,5 millió tó) és Macedónia (25 700 négyzetkilométer, 1,0 millió fő). Szerbiához 2 autonóm tartomány (Vajdaság 21500 négyzetkilométer, 1,9 millió fő) és Kosovo 10 900 négyzet­kilométer, 1,2 millió fő) tar­tozik. Jugcezláv állam szerkezete a többi szocialista országok­tól eltérő. 1963-ban elfoga­dott új alkotmány megerősí­tette a munkás-paraszt hata­lom, a szocialista tulajdonvi­szonyok és — elosztás elvét. Ekkor vette fel az állam a Jugoszláv Szocialista Köztár­saság nevet. Az önigazgatás alsó fóruma a kommuna, a felső pedig a Köztársasági és Szövetségi Szkupstina (gyű­lés), amely a legfőbb hatalmi szerv, A Szövetségi Gyűlés 670 ta­gú, 5 kamarás: Általános, Szövetségi, Gazdasági, Köz­oktatási és Kulturális, Nép­jóléti és Közegészségügyi, Szervezési-Politikai Tanács­ból áll. Minden kamarának 120 tagja van. Ez alakítja meg a különböző igazgatási, végrehajtó és ellenőrző szer­veket, illetve választja meg a köztársaság elnökét, aki egyben a fegyveres erők fő­parancsnoka. Ez az alkotmány biztosít­ja a sok nemzetiségű Jugo­szlávia valamennyi népének elszakadási jogát is magába foglaló-önrendelkezést. Min­den állampolgár számára a szabad nyelvhasználat, a kul­túrafejlesztés is biztosított. A nemzeti jogok kiterjeszté­sét segítette a gazdasági re­form, amely a szövetségi ál­lam rovására tovább erősí­tette az egyes köztársaságok gazdasági szerepét. A szkupstinarendszer 1968. évi reformja a nemzetek jo­gainak további növelését eredményezte. Ennek értel­mében megalakították a Né­pek Tanácsát, ahova minden köztársasági szkupstina 10— 10, az autonóm tartományok lakosainak számától függet­lenül 5—5 képviselőt külde­nek. A Szövetségi Tanács ré­szeként működő szerv az egyes köztársaságokat és tartományokat közvetlenül érintő kérdésekben dönt. A kormány szerepét a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tölti be. Elnökét (miniszter­elnök) a Szövetségi Tanács tagjai közül jelölik, tagjait, s szövetségi titkárokat, az el­nök Javaslatára nevezik ki. Az 1971-ben elfogadott al­kotmányi függelék szerint a JSZSZK-t az Elnökség kép­viseli. Az Elnökség a köztár­saságok egyenrangú képvi­selete és az autonóm tarto­mányok megfelelő képvisele­te alapján alakul meg. A köztársasági Jogok szé­lesítése nyomán a fejlett és fejletlen köztársaságok kö­zött fokozódott a gazdasági különbség (az egy főre jutó országos átlag 4649 dinár, amely köztársaságonként el­téréseket mutat), a gazdasá­gilag fejlettebb köztárssá­gok, aa ipari körutak lakos­ságúnak gyors növekedéséhez ez hozzájárult. 1984 szeptember 17. óta Jugoszlávia részt vesz a KGST több szervezetének munkájában, és egyre szoro­sabbra fűzi kapcsolatait an­nak tagországaival. 1971-ben a KGST-országok 35 száza­lékkal részesedtek a jugo­szláv Importból, 24 százalék­ban pedig az exportból, ugyanebben az évben a KGST-országokkal bonyolí­tott jugoszláv árucsere-for­galom 1,7 milliárd dinár volt. Sokoldalú együttműködés alakult ki a szerszám-, gép-, hajó-, autó- és villamosgép­gyártásban; folyamatban van az energetikai, színes- és nehézfém-ipari termelés, va­lamint az építőipar területén való együttműködési szerző­dések kimunkálása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom