Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

2 VASÁRNAP, 1974. FEBRUÁR 1«. A fejtágítás görbeségei Ügy hozta a sorsom, hogy mostanában sok okos szót hallhattam s olvashattam össze. A tudás és a képzés iránti teljes tisztelettel most mégis a „fejtágítás" gör.beségeit szeretném fölmutatni, mert még ebbői is van jócskán. Hátha azzal is kopik és fogyatkozik, hogy nevet rajta egyet az ember. • DIVAT A TÖPRENGES. Hallgatom az előadót, akit az okításunkra rendeltek egy kiadós fejtágítón. Éppen azt magyarázza, hogy a tételek, amelyeket a marxizmus nagyjai a témáról lefektettek, természetesen állják az idő próbáját... állják, de azért érdemes elgondolkodni azon, hogy... S a homlokán elmélyülnek a barázdák, a szeme valahol a messzeségben kutat, a keze megáll a levegőben. Mondja. Azt nondogatja, hogy amit most ő előtár, azt ne úgy vegyük, és ne amúgy, az csak az 6 saját véleménye, nézete, afféle hangos gondolkodás ... Félre ne értsük, véletlenül se süssük rá valamilyen elhajlásnak a bélyegét, inkább segítsünk neki végiggondolni, vitatni, tisztázni, rendszerbe foglalni, meg minden. A kérdés mindamellett rendkívül bonyolult, kuszált, még sok kutatás, sokoldalú vizsgálódás és elemzés szükséges a megnyugtató lezárásig. Miután így nekifohászkodott, elmondta ..han"os gondolatait", töprengéseit. Meglehetős pontossággal, majdhogynem szóról szóra idézte Lenint, az Állam és forradalom-ból. Bízott a mi marxista tanulmányaink hézagosságában. Ugyan hányszor 6ikerült már neki! • FANTOMOK Régi módszer a tudományban és a tudományos oktatásban, hogy ízire szedjük az ellenséges ideológiát; • fölmutatjuk az elhajlásokat, a torzításokat és leleplezzük, megsemmisítjük őket az ész bíráló és logikai erejével, meg a valóságos társadalmi törvények nagyütegeivel. Megvan ennek a korrekt és bevált módszertana. S addig nincs is semmi baj, amíg valóságos nézetek kritikájánál maradunk. A baj nyitja az, hogy néha fantomokat csinálunk. Olyan képleteket találunk ki, amelyek eleve kárhozatra születtek, s csak azért hangzanak el, hogy mindjárt, nyomban megcáfolhassuk őket. Afféle magamutogató jólértesültség, az abszolút tájékozottság képzetének látszata süt át ezen a pózon. Mintha valaki azt mondaná: kétszer kettő: nyolc. Ezt aztán meg lehet kerülni, ábrákkal lehet illusztrálni, ki lehet mutatni a rokonságát más téves eszmékkel — mint például: kétszer kettő öt; kétszer kettő három stb. — és bele lehet iktatni egy idegen és hibás eszmerendszerbe. Csak azt nem érti az ember, hogy mi szükség van rá, amikor amúgy is annyi a közkézen-közszájon forgó téves eszme! Bizonyára arra jó, hogy a kitalált, téves nézetek bírálatát a legkönnyebb kitalálni. • RENDSZERT A SEMMIBE! A tudományosság, a tudományosság! — ez az Igény kiált most nálunk mindenhonnan. Mindent pontosan definiálni; mindent valamiféle rendszerbe szedni; mindent elhelyezni valamHyen polclabirintus valamelyik polcán! A semmit is, meg azt is, amit ezer év óta egyformán értünk, egyformán nevezünk. Mert nem úgy van ám az, amint a gyalogjáró elme gondolná, hogy itten van egy zsllc homok. Egy zsák homok még nem bizonyosan homokzsák; s esv homokzsák nem feltétlenül homokot tartalmaz. Azaz hogy a zsák sem bizonyosan zsák. Ezért újra kell értékelni a témát és rendszert kell bele vinni. Meg ke'l vizsgálni külön a homokot és külön a zsákot: viszonyítani kell mindegyiket a maga ,.g?n°z'sében": de történeti fejlőd'shen k°ll ám vizsgálni, és így mindjárt látjuk, hogv a homok azelőtt sóder, még előhb kavi-s volt. a zsák pedig fonál, sőt juta. Na már most: ezek a minőségek, mikor és hogvan találkoznak... mikor és m'ért vátaak széjjel, s mikor és mi célbúj fognak újra egymásra találni.;, stb.... Jó ez a módszer, nagyon is jó. Csak éppen a zsák meg a homok nem igényli. A semmi — rendszerben is semmi. • HÁROM ÖR \CSKA ... Régi szónoki elem a „jóindulat megnyerése". az a fáradozás, ame'ylyel az előadó el akarja nyerni a hallgatóságnak a téma és a saját személye iránt.) rokonszenvét. Ezt manapság sokan úgy csinálják: „Hát kérem, óriási gond szakadt rám, hiszen egvrészt a hallgatóság, amellyel szerencsésen összehoztak, rerdkívül tájékozott. sokoldalúan képzett, másrészt a téma. a téma: hatalmas! Könyvtári irodalma van. s a rendeV'eztare álló idő mindöszsze három órácska ... Cse'-élv há. rom órácska ... Most molvik végét fogiam? Behathatták, semmi'-éopen sem törekedhetek tei'estegre..nrig csak arra s-m vál1a1ko7hat"m. h—v a tér-- f~hty vonulatait felvázolom ... És különben ls. ne'-°m fél 11-kor. legnagyobb sa'nntatemra. font-s kö-_ Paví-en el k-i) h-—-nom az ön -V érdeklődő és tájékozott közösságét .. • Ha tudjuk, hogv mit akarunk, azt is számba kell vennünk. hogy mi módon. mil"en erőből hogyan, és milyen erők, módszerek stb. ellenére akarjuk. Vagyis hogv a másik oldalon mi van. Szenügaz! S ilyen fohász után következik az ismeretek fitogtatása. Klasszikus eset: N'xon és Kissinger lelki alkatának elem. zését voltam szíves és kénytelen egvszer végigh-llgatni. a pubertáskori zavaroktól, a személyisésiegveken át egés-en a gyomornedvekig. Hosszú időre való le-két kaptam. Azóta ls azon gyötröm magam, vajon le tudja-e gyűrni Nixon azt a kisebbségi ér. zést, amit magával cipel; jó lesz-e továbbra is a Kissinger emésztése... —, mert ha nem, nagv veszélvbe kerülhet a békés egvmás mellett élés perspektívája ... Igen. én valamikor másként tanultam a világ sorát eldöntő tényezőket. de azóta minden nagyot feHődött. kezd létrejönni valamiféle „freudo-marxizmus". Ujabban orvosokkal figyeltetem magamat: lehetséges, hogy a májfunkciómnak közvetlen és döntő befolyása van a közel-keleti konfliktusra. SZ- SIMON ISTVÁN Zeneszó a futószalagon Külső szemlélő számára a sebesség váltakozása fel sem fedezhető. Aki azonban közelebbről ismeri a Zsigulik gyártását, azonnal észreveszi, hogy a szerelőszalag hol gyorsabban, hol lassabban halad. Az egy műszakon belüli többszöri sebességváltás egváltalán nem csökkenti a termelékenységet. A gyári ergonómiai laboratórium — amolv az ..ember és a konvejer" problémájával foglalkozik — javaslatára végzik ezt az érdekes kísérletet. A kutatókat nagyon érdekli a munkásak közérzete, mennyire lelik örömüket a munkájukban, milyen érzetek keletkeznek a szerelőkben a műszak különböző időszakaiban. Mérik pulzusukat, pszichofiziológiai adataikat, figyelemmel kísérik szívműködésüket A vizsgálatban orvosok, pszichológusok. fiziológusok. mérnökök vesznek részt. A műszeres vizsgálatok során kardiográfokat izomerőmérőket, reflexmérőket alkalmaznak. A munkát filmre veszik és az adatokat elektronikus számítógéppel dolgozzák fel. A vizsgálat a végszerelde 192 munkására terjed ki. Bizonyos következtetéseket máris levontak. A legmagasabb teljcsí'ményt a műszak megkezdése után egy órával érik el a dolgozók. Az ebédszünetig — három órán keresztül — megmarad ez az optimális teljesítmény. Ezután a szerveset kifáradása figyelhető msg, ennek megfelelően csökken a teljesítmény is. Az ebédszünet után húsz percre van szükség, hogy a szerelő Ismét elérje optimális teljesítményét. Ez két és fél óráig tart és a műszak befejezése előtt negyedórával észrevehetően csőkken. Igazságtalanok lennénk, ha azt gondolnánk, hogy a műszaki szakemberek ezt a jelenséget elvben nem ismerték és a laboratórium megállapításai újat mondanak számukra. A kísérlet értéke abban van. hogy konkrét adatokat szereztek az egész műszak idejére az ember és a konvejer kapcsolatáról. Megkapták a teljes munkanap metszetét és percnvi pontossággal meghatároztak a munka intenzitásának különböző periódusait. Ez a felmérés azt is lehetővé tette, hogv összehasonlítsák a különböző műszakok, sőt a hét különböző napjainak az adott időnontban fennálló munkaintenzitását. Az adatok birtokában — az intenzitás szintjének megfelelően — szabályozták a szerelőszalag sebességét. Ennek során maximál :san figyelembe vették az emberi szervezet piszichikaj és fiziológiai adottságait. Februárban már a váltakozó sebesság szerint haladt a szerelőszalag. A laboratórium munkatársainak javaslatára két újabb tízperces szünetet iktattak be, ebéd előtt és után. Ezekben a szünetekben a végszereidében kellemes ritmusú zene szóL A zenérői még el keli monda nunk, hogy a kísérlet napjától kezdve a dolgozókat vidám muzsika fogadta, amely a buszmegállótól a munkapadig, illetve a szerelőszalagig kísérte őket A főleg indulókból álló zeneszámokat — á dolgozók véleményének figyelembevételével — pszichológusok állították össze. De miért éppen indulókat? Mert ezek teremtik meg leghatásosabban a munkakezdéshez szükséges jó hangulatot. A műszak megkezdése előtt öt perccel elhallgat a zene és általános csend lesz, majd megszóla) a bemondó, köszönti a dolgozókat és jó munkát kíván. A zene az ebédszünetben Is szól. de ekkor lassúbb számokat „sugároznak". Az adásokban a dolgozók által javasolt számokat is felveszik. A műsor összeállítói messzemenően figyelembe veszik a termelésben foglalkoztatottak szociális összetételét, korát, észté, tikai igényét és ízlését. Az előzetes megállapítások szerint a szerelőszalag váltakozó sebessége ellenére a termelés nem csökkent, ugyanakkor a munkakedv növekedett és ke. vesebben panaszltodnak a kííáradásra. (APN) E. DVORNYIKOV •