Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

a SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR 1 wmm—m—mmmmmmmmmmrmmmm^ammmm 9 Uj könyv Szegedről Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a felszabadulás után Az utóbbi években környé- tő nagybirtok és a 100—200 lyen állt. Elgondolkoztató tékünkün is számos kisebb vá- holdon felüli középbirtokok nyek és következtetések ros vállalkozott arra a tisz- aránya is kicsiny. A földre- egész sorát találjuk a dolgoteletreméltó és jelentős fel- form itt elsősorban a koráb- zók szociális, egészségügyi adatra, hogy történelmi rao- bi kisbérletek kiosztását, tu- és kulturális helyzetének nográfiát adott közre. Apél- lajdonjogi átadását jelentet- alakulását tárgyaló fejezetda kedvéért említjük az te. A földosztás az általános ben. Így olvashatunk a fooroshuzi es a mezöberényi gazdasági és politikai hatás gyaszlási struktúra átalakumonogrdfiákat. Anélkül, mellett nagymértékben mó- lásáról, a lakásviszonyokról, hogy kisebbítenénk azokat dosította a földtulajdono- az egészségügyi hálózat fejlőaz eredményeket, amelyek a sok birtoknagyság szerinti déséről és a szegedi könyvtáCaongrád megyei munkás*- megoszlását, csökkentette a rákról, hogy csak néhányat mozgalom történetének fel- szélsőségeket, kiegyensúlyo- említsünk a fontosabb kérdolgozásában születtok, meg- zottabb agrárviszonyokat te- dések közül, állapíthatjuk, Csongrád me- remtett. A szerző kimutatja Fehér Istvánnak a téma gye és különösen. Szeged nem a földreform végrehajtása feldolgozásánál sok módszer, jeleskedett a helytörténeti után a város mezőgazdaságú- beli nehézséggel kellett megkutatások felkarolásában és Ban továbbra is megmaradt küzdenie, így néhol még megszervezésében, noha Sze- ellentmondásokat, amelyek érződnek az ebből adódó bigéd a szellemi erőket tekint- szükségszerűen felvetették a zonytalanságok, de egészét ve nyilvánvaló monopolhely- minőségileg új termelési vi- tekintve könyve meggyőzően zetben van egész Délkelet- szonyok megteremtését, érvel a választott feldolgozáMagyarországon. Szorosan Könyvében olvashatunk a sí mód mellett. A könyv érveit tudományos értékén túl szocialista nagyüzemi mező- tékét alig csökkentő hiányosezért is veheti különös öröm- gazdaság megteremtésére ság a strukturális elemzések mel kézbe Szeged múltja és tett erőfeszítésekről, a kor- helyenkénti spekulativitása. jelene Iránt érdeklődő olva- szerű mezőgazdasági ter- A könyv gazdag forrássóközönségünk helytörténet- melés alapjainak létrehozá- anyagra és statisztikai báírásunk, a „Szeged-tudo- sáról, amely biztosította az zisra épül, a statisztikai mány" újabb kiemelkedő egységes szocialista parasz- adatok azonban nem rontják termékét, Fehér István köny- ti osztály kialakulásának elő- érdekességét, megőrzi olvasvét. Fehér István Szeged feltételeit. mányosságát. múltjának 1945-től 1962-ig Fehér István könyvének Ügy tudjuk, a szerzőnek tartó periódusával foglalko- harmadik része a népesség- szándékában áll e téma tozik, ám — amint ez könyvé- struktúra módosulásával, a vábbi vizsgálata, a követkeből is kitűnik — minél kö- szociális, egészségügyi és ző, 1960-tól 1970-ig terjedő zelebb a történelem egy kulturális viszonyok változá- évtizedben végbement fejlőadott. szakasza a jelenhez, sának problémáival foglalko- dési folyamat elemzése, annál inkább hasonlatos az zik. Megtudhatjuk, Szeged a amely nyilvánvalóan ismét a mához, a Jelennek annál felszabadulás előtt az úgyne- sok, érdeklődésre számot tartöbb gyökere eredezik onnan, vezett relatív mezőgazdasá- tó kérdést vethet fel, hiszen A könyv emiatt is megkü- gi népességtöbbségű városok Szeged nagyvárosi fejlődésélönböztetett figyelmet érde- kategóriájába tartozott, mert ről az utóbbi időben sokat mel. a mezőgazdasággal foglalko- beszélünk, érezzük a fejlődés Fehér István könyvének el- zó népesség aránya maga- hatását, ám a tudományos ső részében Szeged ipari fej- sabb volt, mint az ipari te- elemzés és az új kérdések lödesenek, a szocialista ter- vekenységből élőké, de nem megfogalmazása még várat melési viszonyok kialakulá- érte el az 50 százalékot. 1960sának kérdéseit elemzi. Be- ra Szeged jellege megváltomutatja a háborúval járó zott, a város relatív iparforpuszlítást, a menekülő tőké- galmi népességűvé alakultát, sek és katonai vezetők által A város lakosainak száma is a termelőberendezésekben és növekedett, ám a lakosság eszközökben okozott károkat, gyarapodása zömmel nem a majd szól n kommunisták és természetes szaporodás, haszociáldenjokraták ösztönzé- nem az ideköltözés következsére megindult helyreállítási ménye. A természetes szapoes újjáépítési munkáról, va- rodas 1949-től rendkívül cselamint a súlyos problémát kély, sőt 1959 és 1963 között jelentő munkanélküliség fel- „mínuszba került", azaz az számolásáról. A szocialista elhaltak száma több, mint az iparosítási politika eredmé- újszülötteké. A szerző megnyeinek és hatásának elem- kísérli felderíteni ennek az zésénél a szerző megállapít- országos tekintetben ís kedja, hogy a szocialista iparo- vezőtlen aránynak az okait, sításnak az a koncepciója, statisztikai adatok alapján miszerint a nehézipar fej- elemzi a munkások rétegzőlesztése elsődleges, n köny- dósét. 1960-ban Szegeden az nyű- és élelmiszeripari jelle- ipari munkások közül legtöbgű Szegedet — szűkebb he- ben a textiliparban dolgozlyl érdekeket tekintve — tak, nagyságrendben utánuk már önmagában is hátrányo- következtek a ruházati, élelsan érintette a nehéziparral miszer- és faiparban foglalaendelkező vagy ennek fej- koztatottak. E négy iparág lesztésére kijelölt városokkal foglalkoztatta ekkor az öszszemben. E hátrányt a szocia- g/.es ipari keresők háromnelista Iparosítás politikájának gyedét. A szegedi viszonyok az 1950-es évek elején be- egyik jellegzetessége a nőkövetkezett eltorzulása to- dolgozók magas aránya. E tevább fokozta. Szeged város kintetben Szeged a négy mefejlesztése ellen ható ténye- gyei város között az elsőhemagara. Bárány Ferenc ítélet a „rózsás" asszony bűnperében Két év börtön, vagyonelkobzás Lapunkban annak idején és rózsatermeléssel foglalko- hatóságnak, hogy Farkasné — rendőrségi vizsgálat alap- zott. A családi műveléssel kibújhasson az adózás alól. ján — nagyobb cikkben fog- nyert áru értéke 1 millió Nem is adózott, csak minilalkoztunk Farkas Zoltánné 200 ezer forint. Ügynöki te- mális összeg erejéig. 41 éves, Szeged, Kállai fa- vékenységével 1 millió 193 A szegedi járásbíróság sor 11. szám alatti lakos, ezer 500 forintot forgalma- Farkas Zoltánnét bűnszöeddig büntetlen előéletű zott, s ennek 20 százaléka il- vetségben, üzletszerűen üzérkedésével; amely miatt lette meg. Bizonyíthatóan lentős értékű árura nézve első fokon a szegedi járás- felvásárolt 1970—1972-ben részben szövetkezet szabálybíróság előtt ült a' vádlottak 885 ezer forint értékű ró- szerű működésévei leplezett padjára. Vádlottként szere- zsút és dísznövényt, amelyet üzérkedésben mondotta ki pelt mellette férje. Farkas viszont százszázalékos ha- bűnösnek amiért két év Zoltán 42 éves. ugyanottani szonnai adott el. Maradt 718 börtönre Ítélte és elkobozni lakos, akit közlekedési bűn- ezer 991 forint értékű ró- rendelte modern berendezécselekményért korábban 6 zsa, amelynek eredetét, hogy gg villáját & Kállai fasor hónap szabadságvesztésre kitől vásárolta, a büntetőel- jj. Szám alatt. Farkas Zolítéltek, a büntetés letölté- járás során nem sikerült fel- tán, mint társtettes és bűn— sét akkor próbaidőre felfüg- deríteni. Mindent összegez- segéd, 6 hónap börtönt kagesztették; Kovács Lajos 56 ve, végül is Farkasné 1 mii- pott, és esetében is elrendeléves, Szeged, Lenin körűt lió 268 ezer 800 forintot ték a vagyon elkobzást Bi9.; Oláh András 28 éves, mondhatott magáénak tisz- z0nyított hogy üzérkedésből Szeged. Odessza. XV/A; Ka- tán, de a bíróság leszámítot- creáő pénzből építették és mocsay József. 38 éves, Sze- ta az 1 millió „fölét", mint rendezték be házukat Farged, Odessza, XIV. ép. A; Farkasné kiadásainak költsé- kast kötelezték korábban kiTánczos Lajos 25 éves, Sze- gét. szabott 6 hónap szabadságged, Csaba utca 59. szám Férje volt a sofőré, kísé- vesztésének letöltésére is. alatti lakos. rője üzleti útjain, részben Kovács Lajost 10 ezer foA bíróság megállapította, üzletkötéseinél, ezért társ- rint pénzbüntetésre ítélte a hogy Farkas Zoltánné 1969- tettes és bűnsegéd. Kovács bíróság. Oláh András, Katői 1973 nyaráig, amíg le Lajos nem üzérkedett, csu- mocsay József és Tánczos nem tartóztatták, részben Pán ismerősei és saját ter- Lajos fejenként, 6 ezer fomint jutalékos ügynök, más- melvényeit közvetítette Far- rint pénzbüntetésben részerészt, mint termelő, később kasékhoz. Oláh András sült és kötelezték Oláh Andpedig mint felvásárló, ró- pénzügyi előadó, Tánczos rást 7500. Kamocsay Józsezsatövek és dísznövények el- Lajos pedig pénzügyi cso- fet 3 ezer. Tánczos Lajost adásával foglalkozott az or- portvezető volt. A bíróság pedig 2 ezer forint elkobzás szág különböző területén, és megállapította, hogy Farkas- alá eső érték megfizetésére leginkább közületeknek ad- nénak ellenszolgáltatáért ta- is. Bizonyítottan ugyanis ta el áruit. Ez idő alatt a ró- nácsokat adtak, hogy elke- ennyit kaptak „szívességüzsákból és díszönvényekből rülhesse az adózást, bizo- kért" Farkasnétól. a forgalma 4 millió 781 ezer nyos ÁFÉSZ-ek közreműkö- Az ítélet nem jogerős. Az 491 forint volt. Ezt az ősz- désével, amelyek a befutott ügyész minden vádlott terszeget nézve a bíróság bizo-' összeget számlázták Farkas- hére súlyosbításért, illetve a nyitottnak találta, hogy Far- nénak százalék ellenében, harmad-hatodrendű vádlotkasné 600 négyszögöles kert- Oláh és Tánczos együtt is tak esetében az eltérő minőjében, és Ásotthalmon bérelt utaztak Farkasokkal és sítés miatt is súlyosbításért földön díszfaiskola, -cserje Film Goethéről A nyugatnémet televízió 1975 januárjában kezdik el több részből álló dokumen- a filmsorozat időrendi sortumfilmet készít Johann rendben való közvetítését, Wolfgang Goethéről. A 13 kezdve a költő gyermek- és rész teljes adásideje kb. tíz ifjúi éveiről szóló részekkel, óra. Ez év augusztus 28-án, A szerzők elgondolása szeamikor a nagy költő születésének 225. évfordulóját ünneplik, az NSZK-ban bemutatják a sorozat egy darabrint a filmnek maradéktalanul eleget kell tennie a jelenkori irodalomtörténet követelményeinek, ezért a ját, amely annak történetét szakemberek egész csoportismerteti, hogyan jött létre ját vonták be a munkába. A a „Faust" első része. A filmet részben az NSZK-ban, részben — a DEFA-val kötött megállapodás alapján — az NDK több /Városában (Weimarban, Lipcsében) fogresze. „Werther" alkotásáról szóló részt egy hónappal később, a regény megjelenésének 200. ző volt ezekben az években a város kedvezőtlennek ítélt földrajzi fekvése, és meszszeható téves következtetéseket vontak le a város felszabadulás előtti szerepéből is. Az MDP K. V. 1953 Júniusi ülése után felülvizsgálatra került a Szegeddel kapcsolatos fejlesztési politika, ám dinamikus, gyors fejlődés csak 1957 után következett be. A kedvezőtlen jelenségek ellenére a felszabadulás utáni ipari fejlődés eredményeként 1939 és 1962 között a szegedi ipari munkásság 92,4 százalékkal gyarapodott. „Ezzel Szegeden a keresők között az ipari munkásság számbelileg első helyen áll. Nagyságával, termelőtevékenységével, politikai arculatával, problémáival objektíve is elsődleges szerepet játszik a város gazdasági, társadalmi, politikai életében." Fehér István könyvének második részében a Szeged mezőgazdaságában végbement változásokat kíséri nyomon. Szegeden a földreform végrehajtását jelentősen befolyásolta az a tény, hogy a város határában nem volt a reform céljaira igénybeveheévfordulóján fogják vetíteni, ják forgatni. pénzösszegeket vettek fel a fellebbezett. Oléh és Tánnevükre írt termeivények ezos, valamint védőik háután. Kamocsay József, mint rom nap gondolkodási időt mezőgazdasági szakember tartottak fenn, a többi vádazzai foglalkozott, hogy ro- lott és védői felmentésük vékonai nevére, azok tudta gett nyújtottak be fellebbenélküi állított ki bevalláso- zést. kat, és nyújtott be az adó- L. F. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai • Fehér István: aazdnnugl tn tárenúMml változások Szegeden a felszabadulás után (1945—1362). Akadémiai Kiadó, 1973. 6

Juhász Anna egészséges fiúgyermeket szült, • akit Ferenc névre kereszteltek." Juhász Gyula felháborodással szólt arról is, hogy az 1900-as évek elején lebontották a Daru utcai Móraházat: „A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne." A kiskunfélegyházi városi tanács 1929-ben. Móra díszpolgárrá történt választásakor a Daru utcai régi Móra-ház helyén emelt épületen emléktáblával tudatta mindenkivel „örök emlékezetül", hogy „e házban született Móra Ferenc kiváló író és hírlapíró". 1934-ben. Móra halála után, de még az ő összeállítása, terve szerint jelent meg önéletrajzi jellegű kötete a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig címmel. Mezősi Károly kiskunfélegyházi irodalomtörténész 1955-ben anyakönyvi és telekkönyvi adatok alapján kimutatta, hogy Móra Ferenc nem a Daru utcában, hanem a mai Szarvas utcában született. Az író szülőházát sem bontották le, az ma is megvan. A megsemmisülés előtt álló igazi szülőházat a város megvásárolta, restauráltatta, s Móra-múzeummá alakítatta át. A Szarvas utcai szülőház avatóünnepélyét 1972. február 8án tartották. A Móra Ferenc utcát Daru utcává keresztelték vissza, s a Szarvas utca kapta Móra Ferenc nevét. Az író bölcsője a Szarvas utcai szülőházban ringott. De emberré Móra a Dalru utcában formálódott Mindkettőre ünneplő lélekkel kell gondolnunk! Nem csoda, hogy az emlékezet nem őrizte meg pontosan annak az utcának a nevét, ahol Móra Ferenc született. A szülők a nagy szegénység miatt, szinte vándormadáréletet éltek Kiskunfélegyházán: egyik utcából a másikba költöztek. A házasságkötéskor, 1861-ben a Széles utcában, a II. tized 522. számú házban, a mai Kilián György utcában laktak. (Régen a városke'rületet nevezték „tized"-nek; ekkor Kiskunfélegyháza négy „tized"-ből állott.) Ez a Juhász-nagyszülők háza volt. Itt öt gyermekük született: Anna, Róza, az első és második János, s itt látta meg a napvilágot 1864-ben István, Móra Ferenc költőbátyja. Ebből a házból temették el Annát, Rózát és az első Jánost. Innen 1870-ben költözött el a család a Könyök utcába, a III. tized 1300-as házba. Itt született László nevű gyermekük. A házat az egyik örökös visszaperclte tőlük, ezért Móra szüleinek újra lakás után kellett nézniük. A Szent János utcába, a mai József Attila utcába, a II. tized 443-as számú házba költöztek. Itt született első Ferenc nevű gyermekük. Ebben a házban 1878-ban kétszer is megjelent a halál: a 9 éves Jánost és a négyéves Ferencet vitte el a difteritisz. 1879-ben ismét máshol találjuk a Móra-családot: a Szarvas utcában, az I. tized 52. számú házban. Az anyakönyvi adat szerint itt született az író, a szülők második Ferenc nevű gyermeke, s alig fél évvel később ebből a házból temették el a nyolcéves Lacikát. Erről a lakásról nem tett említést Móra István Hatvan év után című visszaemlékező írásaiban. Érthető, hiszen ő ekkor, 1879—1880-ban a kecskeméti piaristáknál volt bentlakó predenciális diák. 1881-ben már a Daru utcában találjuk a Móra-családot. Ebben az évben Itt született Mária, három évvel később pedig Julianna nevű gyermekük. 1883-ban itt halt meg a kis Marika. Móra ekkor négyéves volt, s emlékezete első emlékként egy fájdalmas történetet, testvére halálát őrizte meg. Ezt örökíti meg a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című kötet első elbeszélése Mikor én az égben jártam címmel. A Daru utcából a II. tizedben levő Hunyadi utcába 1896-ban költözött el a család. Móra ekkor 17 éves. Élete legfogékonyabb időszakát töltötte tehát a Daru utcában. Két testvére maradt meg: bátyja, István és húga, Juliska. Hét testvére pedig a kiskunfélegyházi temetőben pihent már. (Folytatjuk)