Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

A tejbegyűjtés gondjai A Szegedi Tejüzem 100— Nagyobb szövetkezet adózási Domaszéken pedig a dorozs­110 ezer liter tejjel dolgozik szisztémája elviszi a haszon mai — jelezve, hogy vala­naponta. Egyre erősödnek a javát, kisebb szövetkezeté mikor valóban kifizetődő nagyüzemi tehenészeti tele- meghagyja. Elsősorban tehát volt a tejet összegyűjteni. Harmadik körülmény is pek, egyre több tej érkezik az anyagilag megerősödött onf®:,d!„a «bb^g ~ kf" szövetkezetek kezdték teher- ^^ az eddigi kor_ rulbehil 60 szazalek - még nek érzem a korabban on- iatba. Üj tehenészeti telepeink ki. kent valialt munkát, és igye­keztek megszabadulni tőle. mindig háztájiból kerül A begyűjtés technikai esz­közei ugyan változnak, tar- Miniszteri levél jól felszerelt tejházzal is rendelkeznek, a tej normális tállyal felszerelt gépkocsik eligazodásban, de végleges hozzák be a falvakból, ta- megoldás lAég nem született, nyákról, de a begyűjtés ap­parátusa lényegében a régi. Beviszi a termelő a csarnok­ba a tejet, odamegy érte a megbeszélt időben a gépko­csi, és szalad be vele az üzembe. Mind átveszik kezelésének minden feltétele biztosítva van itt. Viszont éppen e telepek állategész­ségügyi rendszabályai tiltják, hogy oda máshonnan szár­mazó tej is bekerülhessen. Második tényező az egész- Járvány esetén íelmérhetet­ségügyi szabályok megszigo- len károkat okozna, de a rítása. Való igaz, hogy a tbc-mentes állományt egyéb­tej csarnokok zöme régiépü- ként is veszélyeztetné, letben van, felújításra, kor­A káderpolitika rangja És a higiénia? szerűsítésre kicsi a lehetőség, vagy ha van is, költséges. Az utóbbi hónapokban né- Egyetlen példa: hideg-meleg vízre mindenképpen szükség lenne. De egy tanyai begyűj­tőben a jó ivóvíz is megol­datlan problémát hány községben gondok tá tnadtak az átvétel körül. A tejüzem vezetőitől érdeklőd­tünk, mi okozta a bonyodal Á pontosság: pénz Néhol az úgynevezett bi­jelent. zalmi átvétel is szerepel a makat és milyen megoldást Kutat kellene tehát fúrni, panaszlistán. A tejszállító találtak. Azt a felvilágosí- villanyt vezetni, berendezé- gépkocsik személyzete ellá­tást kaptuk, hogy minden seket cserélni — ez pedig szí, hogy literre is, zsírfokra lényeges probléma megoldó- egy summában olyan össze- is annyi a tej, amennyinek a dott, minden liter átadásra get jelent, amit a szövetke- begyűjtő mondja és nem mé­kínált és emberi fogyasztas- zetek valóban tehernek érez- ri a helyszínen. Nincs is le­ra alkalmas tejet át tudnak nek. Igaz, hogy a háztáji ál- hetősége rá, amíg ezzel töl­lattartás a maga teljességé- tené az időt, sok tej megsa­ben jövedelmező a gazdaság- vanyodna. Ha viszont ellen­nak is, ennek a teljes bévé- őrzés fedi fel, hogy félreve­meltetésre a termelőszövet- teléből érdemes lenne ide is zették a vállalatot, büntetés­kezetek vették át, és sokáig forintokat fordítani, de ma- ként a kár tízszeresét szab­ga a „tejhaszon" nem fedezi ják ki. Egyik szövetkeze­a felújítást és a beruházást, tünkben a közelmúltban E két tényező együtt veze- egyetlen napon 7 ezer forint tett oda. hogy Zsombón is, értékű volt a különbség a Domaszéken is szabadulni tej bevallott és ténylegesen venni a felvásárló hálózat­tal. A korábbi években a vállalat tejbegyüjtőit üze­zavartalanul, közmegelége­désre el is Iáták feladatukat. Űj helyzetet két tényező teremtett. Az egyik meglehe­tősen bonyolult. Van szövet­lér az övé, de nem egyiknek jelent nyereséget. Öt hónap kezet, amelyiknek gazdasá- akart a szövetkezet koráb- átadott mennyisége között, gos ez a felvásárló tevé- ban vállalt feladatától. Ér- ennek a tízszerese természe­kenység, hiszen nagyüzemi dekes, hogy mindkét község- tesen — büntetéspénzként — felárként literenként 30 fii- ben a szomszéd falu szövet- érzékenyen érinti a gazda­mind- kezete végezte ezt a munkát ságot. A pontosság tehát Zsombón a szatymazi, pénzt ér. wmmmmmmmmmmmmmmmmm Sokrétűbb a probléma an­nál, hogy minden szálát elő­szedhetnénk, arra ennyi is elég, hogy következtetéseink­nek alapot adjunk. A tejre változatlanul szükségünk van, annak átvétele az egész állattartásunkra is ösztönző, tehát megkerülni a témát nem lehet. Az állategészség­ügyi követelményeket — ér­dekünk diktálja — be kell tartani, de legalább ennyire ügyelni kell az egyéb egész­ségügyi rendszabályok be­tartására is. Hallottunk rá példát, hogy néhány szövet­kezet, nem tudván eleget tenni a KÖJÁL előírásainak, iovaskocsival gyűjti össze a tejet. Szembekötős játéknak tűnik az ilyen. Van, ahol majsai, van, ahol halasi eső­nek mondják a homokverést. Tessék elképzelni, hogy ilyen időben árokparton öntözge­tik a tejet az egyik edény­ből a másikba. Illetékeseknek azon kelle­ne törniük a fejüket, hogyan tudnának olyan megoldást javasolni, ami a feladat el­végzését a követelmények betartása mellett is segíti, és nem kényszerít kerülő utak­ra senkit. Most úgy látszik, pillanatnyilag megoldódott minden, de nem nehéz ki­mondani, hogy újabb prob­lémák is előadódhatnak. Horváth Dezső Acs S. Sándor felvétele Az őthönapos p&rtiskola hallgatóinak egy csoportja Sok a fiatal azon az öt- Fodor István 1945 óta hónapos pártiskolán, ame- párttag, az 1970-es választás lyet hétfőn délelőtt ünnepé- óta 80-fős alapszervezet lyesen nyitottak meg az párttitkára a MÁV Igazga­MSZMP Csongrád megyei tóságnál. bizottságának Oktatási Igaz­Naponta kell kiállni a gatóságán. Kilencven párt- párt politikája mellett, s munkás érkezett a megye ehhez az alapos elméleti üzemeiből, téeszeiből és in tézményeiből, akiket Szilágyi Júlia igazgató képzettség elengedhetetlen, dr. Nehéz lesz az öt hónap tan­kö- anyaga, de sok mindent ta­szöntött. A megnyitón dr. nulni lehet, és kell. Ágoston József, a megyei J(_ pártbizottság titkára szólott gp központi telepén tanulmányaik jelentőségéről. xmre> s szintén úgy A tanfolyam első napján, Pártcsoportvezető a DEL­Tóth érzi, sokat jelent majd a fnozgal­tegnap, már szorgos munka mi munkában, amit itt meg­kezdődött. A hallgatok négy tanul: osztályában a létszámnak mintegy harmadrésze sze­gedi, közülük hárommal be­szélgetett munkatársunk. Tápai Józsefné fiatalasz­— Sokszor kérdeznek, s felelni tudni kelt. De mi magunk sem tudnánk meg­alapozottan kérdezni sem, szony, párttagnak is fiatal,,ba anK"^Sabb ismerete~ _ vtct „V ink nincsenek. a ruhagyári KISZ-vb agit. proposa. — Ügy érzem, nem lesz Mindhárman — csakúgy, mint az öthónapos iskola 90 könnvü doleunk, sokat kell hallgatója — vallják: hiá­tanulnunk, hogy az anyagot nyozni fog a napi üzemi elsajátíthassuk. Még végeztem pártiskolát, galommal pótolom majd, sünit eddig nem tudtam, nem munka, de most számukra el­szór- ső a tanulás. S ehhez az intézetben minden megadatik. A miről a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülésén szó esett, az természetesen mindenütt ugyanazt jelenti, ám mégis mást és mást is mond mindenkinek. A párt káderpolitikája lé­nyegében most is arra törekszik, amire korábban: azonos elvek és követelmények „alapállásából" kiindulva igyekszik kor­szerű igényeket támasztani. Ahhoz, hogy valaki „jő káder" legyen, ma is kell a po­litikai elkötelezettség, a szakmai felké­szültség és a vezetői rátermettség. A hár­mas követelmény tehát nem változott, a káder szót lényegében ugyanúgy értelmez­zük, mint keletkezése pillanatában. Csak­hogy azóta mindhárom összetevő más, ma­gasabb minőséget jelöl. S hogy hol, ki és mennyire képes ezzel a „minőséggel" lé­pést tartani, tulajdonképpen ettől függ a káderpolitika rangja és érvényessége. Más szóval: gyakorlati megvalósulása. Említsük most csupán a kádermunka egyik legfontosabb összetevőjét: a kivá­lasztást. az utánpótlást, vagy még közke­letűbb kifejezést használva: a káderneve­lést. Aki korszerűen, realista módon is gondolkodik, az jól tudja: a ma káder­anyaga sokkal több. tágabb, összetettebb, mint valamikor az úgynevezett „kiemelé­sek" idején volt. Politikailag, szakmailag, emberi tartalomban sokkal érettebb a mai munkás. És persze igényesebb is. A teg­napi munkások fiai. lányai is felnöveked­tek. új. „másfajta raj"-já, más minőségű értelmiséggé. Aki tehát m« a kádermunkáról beszél, annak mindenekelőtt meg kell értenie e vállalkozás kötelező demokratizmusát. Ez pedig azt is jelenti: ma már nincs szük­ség hagyományos „kiemelésre". A párt figyelme, „jó szeme" naponta kiegészül a közösség kiválasztókápességével. A tudatos kádernevelő munkát alaposan megkönnyí­ti, hogy a mai vezető már sokakkal ösz­szefogva, vagyis egy érett kollektíva segít­ségével választhatja ki új és új munka­társait. mind alkalmasabb utódait. S meg egy nagyon fontos korjelenség: a mai éa holnapi káderek közül mind többen tuda­tosan készülnek a vezetésre, vágy a más­féle „kádernek való" közéleti tevékenység­re. Mindkét típus alkalmas arra, hogy a holnap embere legyen. A holnap emberét pedig elsősorban arról lehet felismerni, hogy mennyire áll a valóság talaján. Ne kerteljünk tehát: mindenképpen a tehetséges ember a jó káder! A tehetség szó pedig közismerten számos képesség és készség összege, eredője. A mai munkás­nak például, aki közvetlenül a gép mel­lől kerül a vezetői posztra, nemcsak ter­melési és munkahelyi-közösségi tapaszta­lata van, hanem immár élengedhetetlen politikai, szakmai és műveltségi előiskolá­val is rendelkezik. Nem „egyszerű" fizikai dolgozó már, hanem önmagával és má­sokkal szemben is igényes ember. Koránt­sem középszerű tehát. Korunk munkáská­dere. társai közül valóban és minden vo­natkozásban kiemelkedik! — Kiemelkedik — a párt, a közösség és önmaga hívására —. de azonos marad ko­rábbi közegével! Azonos marad, mert a jó vezető veeetni akar. nem pedig ural­kodni. A hatalom: a nép ügyének szolgá­lata. A káderpolitika rangját minden mun­kahelyen. minden közösségben a he­lyi vezetők rangja, vagyis politikai, szakmai és emberi tekintélye adja meg. Ezzel a felelősségtudattal kell tehát új és új vezetőket nevelni. Ezzel a felelősség­tudattal kell kinek-kinek a megtisztelő káderszerepet betöltenie. N. T. A „nyugati" bicikli Négy év alatt háromszorosára no a magyar export Bebizonyosodott, hogy a rikaturisták es az élcgyár- tunk, hanem azt, hogy a vi­kerékpár a tömeges autózás tők nem kis örömére. lágtermelés a hazainál erő­A furcsaságokat, a szenzá­teljesebben növekedett. Aa korában is nélkülözhetetlen eszköze a közlekedésnek. A világ kerékpártermelése ál­landóan növekszik, és ez az snekuláló"monónóUumok"mr rékPárt gyárt, és mintegy 1». olcsó sport- és közlekedési gS^T^X milliót értékesít a belső pia­cióhajhászó gandát, a nyugati propa­nyerészkedésre Egyesült Államok például évente 8,5 millió darab ke­eszköz a gyártó országok, K^iSS STT^^S ^ zÜLhata köztokedésf szoká- darab°t -ás országokból, a is jó exportcikk. Az energiaválság nyomán sokra, a járműpiacra, a ke- többi között hazánkból véti rékpárkeresletre. és mivel sárolja. az utóbbi hónapokban még hazánk is az exportáló orszá- „„ , . . jnkább az érdeklődés hom; gok közé tart0zik, a magyar — lokterébe került a gépjármű kerékpártermelés alakulásé- exportálunk kerékpárt. Leg­és tömegközlekedés. A nyu- ra is nagyobb felvevőpiacunk ­gati országok sorra vezettek , , . ,, , be az „autómentes" napo- A Pannónia Külkereske- s egyben legregibb partnere* kat, több országban jegyre delmi Vállalat illetékeseit ink is — Kanada, Irán, Ang­árusítják a benzint, emelték an-ói kérdeztük meg: meny- Hollandia, Egyiptom éa Cl A—A 4- JCm fiftlr mnfl az árát, és sok más intozke- ., déssel kényszeritik a lakos- nylben hefolyasolja a kerék~ ságot és az ipart az energia- Párpiacot az energiaválság, takarékosságra. Példát mu- milyenek az exportlehetősé­tatva, kerékpárra ültek ja gek, milyen az érdeklődés a kormányférfiak, a diploma- keréknár iránt? ták és a pártvezérek, s New "^Syar kerékpár iránt? York. London. Brüsszel, Pá­rizs utcáin, a századfordulót idézve megjelentek a fiáke­rek, és a konflisok — a ka­A magyar kultúra a skandináv országok. Ezek­be, és más országokba éven­te 100 ezer kerékpárt expor­tálunk. de ennél jóval töb­bet ls el lehetne adni. ha többet tudnánk gyártani. — Csepelen most nagyará­nyú fejlesztésre készülnek, és ennek eredményeként növel­Február mozgalmas hó­napnak ígérkezik a Kulturá­a felszabadulás után készí­tett, 1963-ig bemutatott leg­lis Kapcsolatok Intézetének jobb alkotásokból válogat életében. Országhatárainkon túl ebben az időszakban számos kiállításra, filmbe­mutatóra, kulturális rendez- zában. A lengyel fővárosban vényre kerül sor. A közeli február 14. és március 16. napokban a Kanadai Film- között naiv művészeink al­intézet magyar filmbemuta- kotásaiból nyílik tárlat. A Magyar Nemzeti Galé­ria anyagából „Magyar for­mű vészét, 1900— tókat rendez, amelynek ke­retében több magyar játék filmet vetítenek a távoli radalmi ország közönsége többek kö­zött láthatja a „Színdbád", a „Fotográfia" a „Jelenidő", nagyszabású, reprezentatív a „Madárkák", „A magyar bemutató amely április 2-ig ugaron", a „Sodrásban", az tart nyitva. A máltai műve­„Utazás Jakabbal" című lődésügyi minisztérium és a produkciókat. A Varsói Ma- KKI szervezésében február gyár Intézetben tizenkét fii- 23-tól magyar kulturális hét met mutatnak be, amelyeket kezdődik Máltában. — A magyar kerékpár vi­lágmárka — hangzott a vá­lasz —, s ez a termelőket, a Csepeli Kerékpárgyár kol­lektíváját dicséri, amely kor- he<jük az exportot is. A ter­szerű, szép kivitelű. ízléses. melés bővítése célszerű és megbízható termékeket küld gazdaságos, mert a magya* a világpiacra, ezzel is nö- kerékpár versenyképes, ké­véivé a magyar ipar hírne- resett c!Wt a világpiacon — vét. A kerékpár-konjunktúra mondották a Pannónia Kül­1972 közepe óta tart és az kereskedelmi Vállalatnál, energiaválsággal tovább nö- A csepeli tervekről a ke­vekedett De itt nemcsak ar- rékpárgyár igazgatóját kér­ról van szó, hogy kevés és deztük meg: drága a benzin, és ezért több _ A küi_ és belföldi ke­kerékpár kell. hanem arról resiet élénkülése láttán is. hogy az energiakorlátozás nagyarányú fejlesztéshez miatt a kerékpárgyárak ter- fogtunk; a termelés bővíté­melése is visszaesett: nem sét célzó munka már ebben tudnak annyit szállítani, az évben elkezdődik. A több mint amennyit a piac fel- évet igénylő fejlesztés ered­venne- raényeként 1978-ban 500 ezer — A Csepeli Kerékpárgyár kerékpárt, és mintegy 100 ,„„_ , , világpiaci helyzete évek óta ezer kerékpárhoz való alkat­csében nyílik febTát Stabib Magyarország valami, részt gyártunk. kor a világ kerékpártermeié- Milyen kerékpárra ül te­sének egy százalékát adta, hát Nyugat-Európa? A nyí­rna ez a részarány csak ti- latkozatokbói kitűnik: ma­zedszázalékokban mérhető, gyár kerékpárra is. 1978-ban Ez nem azt jelenti, hogy a háromszor annyira, mint korábbinál kevesebbet gyár- 1973-ban. tak össze. Ugyancsak filmso­rozat indul február 12-től a Berlini Magyar Kultúra Há­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom