Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

KEDD, 1974. FEBRUÁR 28. Gyorsjelentés Az óvodai helyzetről Az oktatási intézmények közül jelenleg kétségtelenül az óvodahálózat fejlődik leg­dinamikusabban. Az óvodai intézmények és a helyek szá­ma az elmúlt húsz évben mintegy kétszeresére emel­kedett. 1950-ben például még mindössze 1773 óvoda műkö­dött az országban, számuk jelenleg majdnem eléri a 3700-at. Két évtizeddel ez­előtt az óvodások létszáma alig haladta meg a százez­ret, jelenleg már 270 000-nél is több. A fejlesztési tervek szerint a következő ötéves terv során az óvodáskorú gyermekek 80—82 százaléká­nak elhelyezéséről kell gon­doskodni, ami körülbelül há­romszázezer óvodai helyet igényel. A szakemberek egyértel­műen megállapították: az oktatási intézmények közül az óvodák élvezik a legna­gyobb mértékű és arányú társadalmi segítséget. A di­namikusan jelentkező elhe­lyezési igények azonban gyakran a minőségi mutató­kat rontják, s ha ez átmene­tileg érthető is, véglegesnek semmiképpen sem minősít­hető. Így például az ide vo­natkozó szabványok szerint a bölcsődékben egy-egy kis­gyermekre négy négyzetmé­ternyi terület jut, az óvo­dákban már csupán kettő, az általános iskolákban pedig mindössze 1,3. A legutóbbi országos ada­tok igen magas gyermek­csoport létszámokról, zsú­foltságról vallanak a külön­böző óvodákban. A felméré­sek szerint egy-egy óvodás csoportban 20—40 gyermeket foglalkoztatnak, csupán 542 olyan csoportot tartanak számon, ahol húsznál keve­sebb a gyermeklétszám, 348­at, ahol 40-nél több, és 11-et, ahol ötvennél is magasabb a létszám. Az is igaz, hogy a zsúfoltság nehezíti a nevelő­munkát, 3642 óvoda közül 1237-ben 120—150 százalékos a helyek kihasználása, to­vábbi 1500-ban is megha­ladja a 100 százalékot, de nem éri el a 120 százalékot. Az óvodák beszerzési költ­ségvetési lehetőségei az el­LottótárgynYeremény­sorsolás — a február havi 8. hét szelvényeire Hétfőn Budapesten, a Sportfogadási és Lottó Igazgató­Ság budapesti, Münnich Ferenc utcai székházában kisor­solták a lottó február havi tárgynyereményeit — 08. hét szelvényeire. Az alábbiakban közöljük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt 8. heti lottószelvények számát és a nyereményt. 0 000 602 lakástextil. 0 000 616 lakástextil. 0 002 657 bútor­lakberendezés. 0 003 860 ház­tartási gépek. 0 003 868 ház­tartási gépek. 0 004 719 ház­tartási gépek. 0 005 787 vá­sárlási utalvány. 0 010 048 hű­tőgép. 0 011 367 mosógép. 0 012 049 vásárlási utalvány. 0 021 695 magón. 3 306 206 éléskamra-utal­vány. 3 309 873 kj mit vá­laszt 3 310 622 külföldi tár­sasutazás. 3 316 607 lakástex­til. 3 319 515 ki mit választ? 3 322 487 éléskamra-utalvány. 3 325 059 ki mit választ? 3 336 369 tv. 3 337 701 ki mit választ? 3 521 000 lakástextil. 3 536 777 ki mit választ? 3 538 801 utalvány. 3 545 488 háztartási gépek. 5 309166 vásárlási utalvány. 5 318 644 vásárlási utalvány. 5 329 566 vásárlási utalvány. 5 520 303 hűtőgép. 5 561001 háztartási gépek. 8 010 928 külföldi társas­utazás. 8 022 208 háztartási gépek. 8 050 235 tv. 8 050 303 tv. 8 050 684 bútor lakberen­dezés. 8 061 811 éléskamra­utalvány. 8 063 050 lakástex­til. 8 067 118 utalvány. 8 080 701 hűtőgép. 8 091 182 háztartási gépek. 8 096 790 hűtőgép. 8 098 778 vásárlási utalvány. 8105 755 magnó. 8109 829 vásárlási utal­vány. 8 120 344 ki mit vá­laszt 8 124 148 vásárlási utalvány. 8 155 450 motorke­rékpár. 8 165 640 ki mit vá­laszt? 9 233 933 ki mit vá­laszt? 9 236 143 ki mit vá­laszt? 9 244 020 vásárlási utalvány. 9 262 512 lakástex­til. 9 262 786 háztartási gé­pek. 9 373 071 mosógép. 9 277 674 10 000 forintos vá­sárlási utalvány. 9 278 982 vá­sárlási utalvány. 9 284 144 ki mit választ? 9 304 628 élés­kamra-utalvány. 9 310 296 ki mit választ? 9 317 235 vásár­lási utalvány. 9 320 021 lakás­textil. 9 335 565 rádió. 9 353 349 vásárlási utal­vány. 9 358 300 éléskamra­utalvány. 9 363 527 hűtőgép. 9 373 987 háztartási gépek. 9 378 837 éléskamra-utalvány. 9 393 199 éléskamra-utalvány. 21 354 375 külföldi társasuta­zás. 50 101 494 éléskamra-utal­vány. 50 102 923 éléskamra­utalvány. 50 105 141 hűtőgép. 50 107 397 tv. 50132 267 ki mit választ? 50 166 529 ki mit választ? 50 172 440 éléskam­ra-utalvány. 50 203 512 ki mit választ? 50 121 560 magnó. 50121 796 ki mit választ? 50 240 117 éléskamra-utal­vány. 50 247 897 éléskamra­utalvány. 50 259 636 háztartá­si gépek. 50 268113 10 000 Ft-os vásárlási utalvány. 50 273 710 10 000 Ft-os vá­sárlási utalvány. 50 307 608 hűtőgép. 50 340 499 vásárlási utalvány. 50 345 994 vásárlási utalvány. 50 359 331 vásárási utalvány. 50 370 014 lakás­textil. 50 374 654 vásárlási utalvány. 50 375 922 motor­kerékpár. 50 410 917 külföldi társasutazás. 50 414 756 vá­sárlási utalvány. 50 415 045 tv. 50 423 572 háztartási gé­pek. 50 448 450 éléskamra­utalvány. 50 459 060 rádió. 50 468 446 vásárlási utalvány. 50 476 637 vásárlási utalvány. 50 483 144 tv. 50 488 171 tv. 50 493 648 lakástextil. 50 501808 vásárlási utal­vány. 50 513 101 ki mit vá­laszt? 50 515 080 vásárlási utalvány. 50 521 926 vásárlási utalvány. 50 553 099 éléskam­ra-utalvány. 50 558 766 lakás­textil. 50 597 940 ki mit vá­laszt? 50 611 164 éléskamra­utalvány. 50 626 418 háztartá­si gépek. 50 636 298 éléskam­ra-utalvány. 50 658 001 tv. 50 662 426 tv. 50 676 760 élés­kamra-utalvány. 50 676 965 éléskamra-utalvány. 50 694 781 lakástextil. 50 699 099 magnó. 50 702 752 ki mit választ? 50 702 824 10 00 Ft-os vásárlási utal­vány. 50 705 063 éléskamra­utalvány. 50 712 784 éléskam­ra-utalvány. 50 712 963 ki mit választ? 50 719 541 ki mit választ? 50 736 659 ki mit vá­laszt? 50 771 741 vásárlási utalvány. 50 785 988 mosógép. 50 786 716 tv. 50 789 654 élés­kamra-utalvány. 50 791 752 rádió. múlt évek során általában örvendetesen emelkedtek. Ezt a növekvő beszerzési le­hetőséget bizonyítja a Tan­ért-től vásárolt óvodai búto­rok emelkedő évi forintösz­szege is. A Tanért 1971-ben 18 millió 32 ezer forint, 1972-ben 26 millió 511 ezer forint, 1973-ban pedig már 28 millió 750 ezer forint ősz­szegben bocsátott bútorokat az óvodák rendelkezésére. Figyelemreméltó ezen belül, hogy az úgynevezett típus óvodás bútorok ára az elmúlt három év alatt nem emel­kedett, a nagyobb sorozat­gyártás következtében a nyersanyag- és munkabér­árak emelkedésének ellenére tartani lehetett a kész bú­torok eladási árát. Az óvodáskorúak száma az idén — az 1969—71. évek alacsonyabb élveszületései alapján — a korábbi évekkel ellentétben átmenetileg kis­mértékben csökkent ugyan, de továbbra is számolni kell az óvodai elhelyezés iránt megnyilvánuló társadalmi igényű fokozódásával. Meg­gyorsul tehát az óvodai he­Ebben az esztendőben beru­lyek számának emelkedése, házásból körülbelül újabb tízezer óvodai hely épül. A tanácsok ezenkívül épületát­alakítással és más megoldás, sal mintegy további kétezer helyet létesítenek. A költség­vetés lehetőséget nyújt to­vábbi, körülbelül nyolcezer olyan hely üzemeltetéséhez is, amelyet a vállalatok, szö­vetkezetek saját erőforrásból hoztak létre. Mindezzel együtt az óvodákban elhe­lyezett gyermekek aránya az idei esztendő végére már várhatóan 68—70 százalékos lesz. Az óvodák idei költség­vetési előirányzata 202 mil­lió forinttal — 14,4 százalék­kal — haladja meg az elmúlt évi ráfordításokat. (MTI) Szakmunkásképzés tudományos intézetben A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet idestova ötven esztendeje áll kultúrnövé­nyeink nemesítésének és termesztésének szolgálatá­ban, mint a mezőgazdasági kutatás egyik bázisintézete. Hosszú út után szűkebb pátriánkban a fejlődés fák­lyájává lett és falai között dolgozók egyforma részt vál­laltak a mezőgazdasági kí­sérletezés-kutatás nehéz munkájából. Ha új dolgozót veszünk fel, ismertetjük vele kutató­munkánk egész vertikumát, szántóföldi kísérleteink be­állításának és értékelésének precizitásait. Megmondjuk azt js, hogy időnk nagy ré­szét tűző napon vagy eset­leg esőben-fagyban töltjük, mert a természetnek feltett kérdéseinkre kielégítő vá­laszt csak így kaphatunk. Felvételükkor az egy-két hónapos próbaidő is csak jelképes, valójában évek kellenek ahhoz, hogy bárki eldöntse, alkalmas-e erre a munkára. Szegeden és környékén a termelőszövetkezetek egyre több szakmunkásra tarta­nak igényt. Csupán tavaly a különböző tanfolyamokon 494 mezőgazdasági szakmun­kást képeztek ki 16 szak­munkásképző tanfolyamon. Ezeket a tanfolyamokat a mezőgazdasági nagyüzemek hívták életre, amelyek nagy­jából azonos termelési szer­kezetűek, így az ott szer­zett szakmunkás-bizonyítvá­nyok általános érvényűek. Intézményes „mezőgazdasági kutatói szakmunkás" képzés pedig mind ez ideig még nincs — nyilván a mező­gazdasági kutatásban fog­lalkoztatottak kis létszáma miatt, bár az igény csírájá­ban már régóta megvan. Hátráltatja ezt az is, hogy idősebb fizikaj dolgozóink között még mindig vannak, akik nem rendelkeznek tel­jes általános iskolai végzett­séggel, bár a beiskolázásra intézetünkben sem panasz­kodhatunk. A MEDOSZ Csongrád megyei bizottsá­gának 1974. évi munkaprog­ramja a kulturális nevelő munka témakörén belül első helyen említi az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők (elsősorban 30 éven aluliak és nők) to­vábbtanulásban való rész­vételét. A szakmunkásvizs­gával nem rendelkező dol­gozókat pedig ösztönzi a magasabb végzettség meg­szerzésére. Szerepel a prog­ramban a rövidített idejű, tanfolyamrendszerű képzés népszerűsítése és elterjesz­tése, amely nemcsak szak­mai, hanem politikai jelle­gű továbbképzést is jelent. A mezőgazdasági dolgozók említett tanulási igénye in­tézetünkben is igen régi ke­letű. Egy-két évtizeddel ez­előtt viszont még gondolni sem lehetett ' volna arra, hogy továbbképzés-szakmá­sítás jelleggel bárki is tan­folyamrendszerűvé tegye a dolgozók tanulását. Múlt év őszén intézetünk igazgatói tanácsa a társadalmi szer­vekkel egyetértésben megvi­tatta „A Magyar Forradal­mi Munkás-Paras/t Kor­mány 1014/1971. számú ha­tározatát a munkások to­vábbképzési rendszere fej­lesztésének általános elvei­ről" és úgy döntött, hogy „házi szakmunkásképzést" vezet be intézeti bizonyít­vány megszerzése érdeké­ben. A feltételek adva vol­tak. Tanulnivágyó hallgató bőven akadt. A tanfolyam­vezetők maguk a témacso­port-vezetők. Csupán a te­matikát kellett kidolgozni. A tanfolyamok december­ben meg is kezdődtek és öt témacsoportban folyik a szakmai oktatás. Ez a beve. zetés évében a fizikai dol­gozók 25 százalékát érinti, akik közvetlen a kutatásban dolgoznak. A tanfolyam he­tente kétórás elfoglaltságot jelent és 10—14 hétig tart. Gyermekgondozási segélyen levő anyák is maguktól jöt­tek. pedig sok esetben kü­lön problémát okoz gyerme­keik ez idő alatti bizton­ságos elhelyezése. Ügy érezzük, a bizonyít­vány alkalmas lesz az óra­bérek, illetve jutalmazások elbírálásánál az objektívebb differenciálásra. 2. Cserepes Margit házassága Képernyő A nyertes szelvényeketl974. március 20-ig kell a to­tó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta út­ján a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz (Budapest, V. Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Nehéz elkerülni az össze­hasonlítást, ha valaki olvas­ta is Fejes Endre drámáját, látta is az ebből készült té­véjátékot. A dráma rendkí­vül érdekes olvasmány. Olyanféle könyv, amire azt szoktuk mondani: nem le­het letenni. Olvasási szoká­sok kérdése, de ilyenkor legtöbben faljuk a sorokat, nem lapozunk vissza, nem ütjük fel fejünket, hogy el­gondolkozzunk. Fejes köny­vét olvasva pedig végigkí­sér bennünket az érzés: meg kellene állni, tisztázni kellene, miről is van szó tu­lajdonképpen, szét kellene választani az összegabalyo­dott dolgokat, tovább kelle­ne gondolni a felvetett gon­dolatokat, válaszolni kelle­ne a felmerült kérdésekre. De csak az elolvasás után tudunk gondolkozni, vissza­lapozni, különös hangula­tunkat elemezni, akkor is kevés eredménnyel. A tévéjátékkal más a helyzet. Időnk bőven volt a látottakon-hallottakon való töprengésre — a játékidő három óra! Mégsem jutot­tunk addig sem, mint olva­sás közben, nem volt olyan erős hatása, különleges lég­köre a darabnak. Miért? A tévéjáték készítői nem segítettek nekünk, egyetlen megszokott eszközzel sem. Nem volt kiemelés, elha­gyás felerősítés, semmi dra­matizálás. Nem segítettek most azzal sem, hogy „közel hozták" a színészarcokat. Máskor a szereplők arcából­szeméből olvasni lehet, va­lami többet, mást megtudni, mint amennyit mondanak. Most a közeli képek inkább elterelték figyelmünket, amit amúgy is többfelé kényszerültünk osztani, mint olvasás közben. Fi­gyelnünk kellett nemcsak a megjelenítés módjaira, a díszletekre, a zenére, a szí­nészek játékára, a dráma különleges — és a tökéletes szövegmondás következté­ben felerősödött — nyelvi szépségére. Így aztán — hogy ugyanolyan sokrétű, sokszálú, gondolatokkal és írói kérdésekkel, különféle jellemekkel és azok összeüt­közéseivel ugyanolyan zsú­folt maradt a tévéfeldolgo­zás, mint az írott mű — már az első órában lemond­hattunk a tisztánlátás re­ményéről. Lehetetlen például elmon­dani a dráma „cselekmé­nyét", hiába tűnik nagyon egyszerűnek. Ha azt mond­juk, a darab az íróról, pon­tosabban az írói munka gyötrelmeiről, az írói fele­lősségről, elkötelezettségről, vagy befolyásolhatóságról szól, igazunk is van, meg nem is. Mert ugyanígy mondhatnánk, hogy mai vi­lágunkról, érdekes, mai em­berekről, munkásokról mond megszívlelendő dolgo­kat. Olyanokat, mint amit Vitok Pál (Harsányi Gábor), a tisztakezú, értelmes, dol­gos munkáshős fejez ki, amikor mindenki elképedé­sére a pénzért szeretkező Dorogi Zsuzsannával (Dra­hota Andrea) indul szép, komoly életet kezdeni: „A munkás is emberből van."? Vagy inkább olyanokat, mint ami Cserepes Margit (Csomós Mari) jellemzését követve alakul ki bennünk? Hogy ez a Margit bolondít­ja ugyan a férfiakat, mégis ő a tiszta, őszinte, kemény ember. Vagy az időnként elejtett, eléggé általános ér­telmű mondatok a lényege­sek? Hogy a munkást nem lehet becsapni, hogy az igaz­ságot mindennél többre be­csüli, hogy kemény realista, hogy legszentebb joga a bol­dog, nyugodt élet e hazá­ban. ? Fejes Endre műve íróról, alkotásról, munkásokról, er­kölcsről, igazságról és ha­zugságról rendkívül sok, és számunkra értékes gondola­tot közöl. Hatásos, valóban költői nyelvvel. De, megbo­csátassék a profanizálás: a fáktól valahogy nem látni az erdőt. A fel-felbukkanó, aztán eltűnő hősökkel együtt könnyen tűnnek előlünk a többre érdemes gondolatok, mielőtt kibontattak volna. Világunk reális látásának, az igazságok kimondásának igényét érzékeljük ugyan, de, mert minden jelzéssze­rű, bonyolult, vagy elmosó­dott — az igény tiszteletre­méltóságáról szólhatunk csak, és várhatjuk az egy­értelműbb, szókimondóbb folytatást. * Ma, kedden este a Feltá­madás című, Tolsztoj regé­nyéből készült film I. ré­szét közvetítik, az Orosz klasszikusok sorozatban. Holnap, szerdán láthatjuk a film második részét. A Szi­netár Miklós rendezővel ké­szült beszélgetést ugyancsak szerdán este sugározza a te­levízió. Csütörtökön a Ki mit tud?-klub farsangi ösz­szejövetelét láthatjuk, amelynek közreműködői a régi vetélkedők résztvevői. & E. Hallgatók és tanfolyam, vezetők egyaránt nagy vá­rakozással, de kicsit félve kezdtünk a szakmai okta­táshoz. Féltünk, hogy az idő. sebb munkások nem lesz­nek aktívak és az új isme­retek iránt fogékonyak. Fél­tünk, hogy nehezen tudunk majd eljutni a megértés fo­káig. Célunk az volt, hogy a mindennapi gyakorlati kuta­tómunkához olyan alapvető elméleti ismeretekkel ren­delkezzenek dolgozóink, amelyeket az idősebbek so­ha nem tanultak, a fiata­labbak pedig általános kép­zésükkor csak érintőlegesen hallhattak. A speciális mun­kakör olyan új és egyre fej­lődő ismereteket igényel, amelyek nélkül ma már a kutatás nem is létezhetne. Egymás tapasztalatait itt, ezen a fórumon tudjuk leg­intézményesebben átadni, hiszen a dolgozók nemcsak kérdeznek, hanem elmond­ják eddigi gyakorlatukból jó és rossz tapasztalataikat egyaránt. Egyszersmind ez­zel felhívják kutatóik, tech­nikusaik figyelmét, hogyan változtassanak, javítsanak módszereiken. Az idősebbek sokszor olyan kifinomult módszereket hoznak elő i mindennapi életük, nehe­zebb fiatalságuk hétköznap, jaiból, amelyeket a fiata­loknak sosem volt módjuk tapasztalni, sőt egyes fiatal kutatóknak sem. Túljutottunk már azon, hogy a dolgozó megeléged­jen a gép módjára végzett ' munkával és ne kérdezze, ne érdekelje, mit miért csi­nál. S ha tudjuk — márpe­dig tudnunk kell. mert a célt mi határozzuk meg —, akkor ne zárkózzunk el egy. szerű kérdései elől azzal, hogy ezt neki nem szüksé. ges tudni, vagy nem érünk rá. Nem! Neki mindent kell tudni, ami munkájával kap. csolatos. Lássa tisztán leg­apróbb feladatainak célját, hogy menet közben ne kell­jen minden részletet újra kérdeznie, vagy ha azt nem meri, ne csinálja rosszul. Ügy érzem, mirajtunk segí­tenek legtöbbet azzal, ha megtalálják viszonylagos ön­állóságukat és ha önmagu­kat korrigálják vagy veze­tőiket tájékoztatják a kivi­telezés nehézségeiről. Ez mélyebb célja és értel­me szakmunkásképzésünk­nek. ezt segíti a tanulás és a tanítás, a kölcsönös ta­pasztalatcsere. Meggyőződé­sünk, hogy a mezőgazdasá­gi kutatást előre fogják vin­nj a megalapozottabb kísér­letek. Ezáltal vehetik fel a versenyt növényfajtáink a modern mezőgazdaság igé­nyeivel. a kutatásban dol­gozó munkások pedig igé­nyes szakmunkásokká vál­nak. Palágyi András tudományos munkatár

Next

/
Oldalképek
Tartalom