Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

VÍLAG PfcOtFTÁRTAI, CGYES ÖLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1/ 1 !, D 64. évfolyam 28. szám 1974. február vasárnap Ára; 1 forint Az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése I. Összefoglaló j'efentés Az 1973. évi terv szerint h gazdasági munka fő feladata az volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a korábbinál "gyorsabb ütemben javuljon, és a gazdasági egyensúly tovább erősödjön. A felhalmozásnak a nemzett jövedelemnél lassabban, a fogyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellett emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 százaléknál nagyobb mértékben, 6,5—7 százalékkal nőtt összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint Az iparban megtermelt nemzeti jövedelem több, mint ISO milliárd forintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mezőgazdaságban kb. 60 milliárd forintra emelkedett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdőgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban, a szállítás és hírközlésben és a kereskedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban a fdfeyasztás aránya a tervezett 73 százalék helyett 75 százalék, a felhalmozásé 2Í5 százalék volt A lakossági fogyasztás 4,5—5 százalékos növekedése megközelítette a tervezetett. A felhalmozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt — az előirányzott kismér-, tékű növekedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalomban a tervtől eltérően kiviteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés hatékonysága javolt: az anyagfelhasználás az összes termelésnél kisebb mértékben emelkedett, a termelésnövekedés túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származott. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme a tervezettnek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezettnek megfelelt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5— 3,0 százalékkal emelkedett, azon belül az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások keresete 6,5—7,0 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állami költségvetés hevetelei és kiadásai erőteljesebben emelkedtek, mint á korábbi években, és valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összgs bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költségvetés hiánya kisebb volt az előirányzottnál emelt központi fejlesztési program végrehajtásában. Az év folyamán a szocialista iparban 1739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több, mint 1972-ben, a növekedés háromnegyed része a munkáslétszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit, így a termelésnövekedés 82 százaléka termelékenységemelkedésből származott. A termelésnövekedés további fontos tényezője a kapacitások bővülése volt. Többek között a villamosenergiakapacitás 230 mW-tal, a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával. a timföldgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Jelentős beruházások valósultak meg a kőolajfeldolgozóiparban, a gépiparban és a papíriparban is. A könynyúipar kapacitását• számottevően növelték a rekonstrukciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasználói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnövekedése kismértékű volt Fogyasztásra, beruházásra. exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a vállalatok, 7 szazalékkai többet. mint 1972-ben. A tovabbfeldolgozásra, más ágazatok felhasználására és a készletező vállalatoknak értékesített termékmennyiség kb. 220 milliárd forint volt, 5 százalékkal több az egy évvei azelőttinél. A főbb ipari ágazatok termelése — a gépipar kivételével — a tervezettnél gyorsabban nőtt Termelési tervét legnagyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a tervezettnél jóval gyorsabban fejlődött az építőanyagipar termelése is. A szocialista ipar termelése ágazatok szerint 1973-ban TERV TÉNY Bányászat Villamosenergia-ipar Kohászat Gépipar Építőanyag-ipar Vegyipar Könnyűipar Egyéb ipar Élelmiszeripar Az 1973. évi népgazdasági terv fő mutatóinak teljesítése Szocialista ipar összesen 105,5—106,0 az 1972. év szazaiékában 105.0 106,6 10?,1 109,0 105,3 107,0 106,5 105,6 104,3 106,7 1104 110,9 105,5 110,8 105,3 106,6 103,7 104.6 107,2 TERV TÉNY az 1972. év szazaiékában Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építési-szerelési tevékenység A mezőgazdasági termékek termelése Egy keresőre jutó reálbér Ezen belül: egy ipari és építőipari munkásra jutó reálbér az állami szektorban Egy lakosra jntó reáljövedelem A lakossági fogyasztás Fogyasztói árindex Kiskereskedelmi forgalom (változatlan áron) Beruházás (folyó árakon, milliárd Ft) Behozatal (folyó arakan) Kivitel (folyó árakon) A költségvetés bevételei (folyó árakon) A költségvetés kiadásai (folyo árakon) 1C4—105 105,5—106,0 1033—104,0 kb. 101 102,0—102,5 106 1045—105,0 105,0—105,5 1033 106,2 113 107 107 109 199 1063—107 107,2 ' 103 kb. 105 102,5—103,0 1663—107,0 1043—1053 1043—105,0 103.5 105,7 106,4 109 118 111 119 A jelentés egyes adatai tárok között mozoghatnak, előzetesek, a további részié- amelyek a jelentésben közölt ^gfáltSnfk^ S6tt megánapUásokat. nagyságsok azonban csak olyan ha- rendeket nem módosítják. II. Részletes jelentés Ipar A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedett. Az állami ipar 63 százalékkal a szövetkezeti is&r 1Vi százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb iparvállalat termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt. főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiFolyta tódott az ipar ágazati és termékszerkezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi fejlesztési programok teljesítésével függött össze. Az energiatermelés és felhasználás további korszerűsítése érdekében nagymértékben nőtt a földgáztermelés: 18 százalékkal és a kőolajimport: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajtermelés viszont csak mérsékelten emelkedett: 4, ill. 1 százalékkal. — Az alumíniumipari program keretén belül bővült a bauxittermelő és a timföldgyártő kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jóval meghaladóan, 15 százalékkal nőtt. — A közúti járműprogramban részt vevő vállalatok együttműködése révén az autóbusztermelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. — A számítástechnikai program végrehajtásában résztvevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező „K—10" kisszámítógépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasztási cikk — centrifuga, hűtőszekrény, villamos- és gáztű hely stb. — termelése is. — A kcnnyűioari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett, és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövőiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 százalékkal, a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgyártás, a nitrogénműtrágya-termelés, a kőolajfeldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek termelés emelkedett. Az építőanyag-iparon belül a finomkerámia ipar 19 százalékkal, a mészés cementipar 12 százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és az üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző (Folytatás a 3- o'do'on.) Brezsnyev befejezte kubai tárgyalásait L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és F. Castro, a Kubai KP KB első titkára Santiago de Cuba repülőterén. Tegnap befejeződtek a szovjet—kubai tárgyalások: Brezsnyev latogatásanak eseményeiről lapunk 2. oldalan közlünk tudósítást, ertékeiést Tarjánban: Megkezdték a záportározó rendezését Meglehetősen régóta ismertek azok az elképzelések. amelyek alapján a tarjám záportározóra és környékére szinte „mini-üdülőterület" feladata vár. Az elképzelések most már jórészt határozott formát öltöttek. A Szegedi Tervező Vállalat kollektívája társadalmi munkában elkészítette a környék rendezésének a tervét. A szegedi városi pártbizottság és a tanács kezdeményezte, hogy társadalmi összefogással rendeződjön a tarjáni záportározó ügye. Ennek volt első lépése a tervek elkészítése. Az ezután következő feladat a tereprendezés. Ezt négy vállalat, illetve szerv — a vízművek és fürdők, az ATIVIZIG. valamint az NKFV termelő és fúrási üzeme — vállalta magára. A héten az ATIVIZIG dolgozói a záportározóból kivágták a nádat, s hétfőn már meg lehet kezdeni a földmunkát. Mélyíteni fogják a tározó medrét, az onnan kikerülő földből pedig többek közt szánkópá* lyát építenek a töltés mentén. A tereprendezés, tehát á nehéz. gépeket igénylő földmunkák után már a környék lakói és a KISZszervezetek is bekapcsolódhatnak a munkába, többek közt segíthetnek a parkosításban. Ennek szervezésében, a népfront és a KISZ városi bizottsága is részt vesz. A cél az. hogy a két szakaszra tervezett, jövőre befejeződő munka után szép, parkosított terület álljon a tarjániak rendelkezésére, pihenés és sport céljára. Éppen ezért több sportpályát is építenek itt A tározó kimélyített medrét burkolni fogják, megoldják majd a víz folyamatos cseréjét, s ezáltal csónakázótónak ls alkalmas lesz majd. Később pedig a tervek szerint egy vendéglő is helyet kap a kis tó partján. Sz. I A nád kivágása után Létfón már megkezdődhet 4 földi -•*.' munka 4