Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

SZERDA, 1974. FEBRUÁR 20. Földmunkák a zápor­tározónál Somogyi Károlyné felvétele Nemrégiben megírtuk, hogy a Szegedi Tervező Vállalat kollektívája által társadalmi munkában készített tervek alapján a vízművek és fürdők, az ATT VÍZIG, valamint az NKFV termelő és fúrási üzemének dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkában rendezik a tar,jani záportározót és környékét. Először a nádat vágták ki a jövendő tő helyé­ről. most pedig földmunkagéppé! mélyítik a medret. Faültetések, parkosítások Miért vágnak ki fákat? A nagyarányú építkező- szakaszóról ugyancsak elke- vábbi 260 hektárral. Erdő­sek miatt sokhelyütt szép, rülnek a gömbfenyők és a sítenek a Felszabadulás és a Tiszatáj Tsz területein, Gyá­laréten, Újszegeden a Holt­jutottak Szegeden a Tolbu- Ezenkívül nem pótolták Maros környékén, a Bo­szorkányszigeten. Ez utób­fasorót sem. A József Attila bit kirándulóhellyé kívánják sugárúton és a Lenin kör- fejleszteni. Itt a városi úton a villamosvágány épí- KISZ-bizottság 10 ezef fa tése miatt kell fákat kivág- ültetését vállalta, csemeté­nk Igen ám, de a Lenin ket a DEFAG adja. az utca hangulatara. Ha az körúton a fák nemcsak azért Közel 350 ezer négyzet­ilyen irtasok után nem pó- kellenek, mert a port lekö- méternyi belterjes parkot előnevelt tik, árnyékot adnak, és ba- gondoznak Szegeden a tere­rátságossá teszik a környe- ken, Újszegeden és Tarján­felnőtt fákat kell kivágni, madárcseresznyefák, de ide vagy kiemelni. Ilyen sorsra pótlást nem terveznek. ; Szeged hin és a Kossuth Lajos su- még a Madách utca kivágott gárút, a Madách utca és a Móra-sétány Tisza-parti fái. Bizonyára sokan emlékez­nek még a Sándor utca ha­talmas gesztenyefáira is, és az utc ilyen i tolják a régieket fákkal, szegényedik, OH rabbá válik környezetünk zetet, hanem azért is, mert ban. Ekkora a külterjes A varas fásításáról, zöldöve- eltakarják a zetéról, parkjainak fejlesz- elhanyagolt téséről tartott előadást a Itt tehát a népfront városi elnökségé- kell előznie nek Prágai Tibor, a városi nak. tanács elnökhelyettese. Be­szélt az utcai sorfák elke­rülhetetlen kivágásáról, a tavalyi faültetésekről, és az idei tervekről, a várost öve­ző külső erdőkről, és a ját­szóterek állapotáról. A Tisza partfalának át­építése miatt a Móra-park­ban 14 méteres sávban, 121 fát emeltek ki. olyanokat is, amelyek Közép-Európában lakóépületek parkok területe is; például a homlokzatait Kállai-liget, az út menti fa­favágást meg sorok és az újszegedi liget, a tatarozások- Az utóbbiból a közeljövőben ifjúsági parkot alakítanak Természetesen nemcsak k». ah°l játszószereket he­kiemelnek fákat, hanem ül- lyeznek el, és olyan terüle­teinek is. A tavaly elültetett teket jelölnek ki, melyeken 1980 utcai fa után az idén az általános iskolások fociz­az első kerületi hivatal irá- hatnak majd. nyitásával 3900 előnevelt fát A játszóterek területe ösz­fognak ültetni az utcákban, szesen mintegy 130 ezer jórészt társadalmi munká- négyzetméter. Ez a szám vak szerencsére egyre nő, mivel A várost övező külső er- az új lakótelepéken a ház­dők majd másfél millió építésekkel egyidőben majd­egyedülállóak. Ezeknek csak négyzetméternyi területét az nem mindegyik épület mel­fSL^if5 Sífl* idén és jövőre száz hektár" lett játszóteret is kialakíta­ral növelik, majd az ötödik naj^ ötéves tervidőszakban to- Sz. J. azon túl, hogy egy fa átte­lepítése körülbelül 30 ezer forintba kerül, a legtöbb már nem élne meg az új környezetben. Egyébként a fák 15 éves korig bírják az áttelepítést. A partfal építő­je, az ATIVIZIG vállalta, hogy kárpótlásul az idén ezer fát ültet a sétányon, és a város más területein. A Kossuth Lajos sugár­úton, a Nagykörút és a ró­kusi vasútállomás közötti szakaszon jó néhány éve vágták ki a fákat, a most meginduló építkezések előz­ményeként. A sugárút belső szakaszán is hamarosan ki­emeliK a inadárcseresznye­íákat, és máshová telepítik. A Tolbuhin sugárút, Nagy­körút és Úttörő tér közötti Munkásdinasztiák F otóriporterek hálás, soha meg nem unt témája: a lencsébe mosolygó, vagy éppen komolyan néző Kovács, hat Majoros, a hét Babos, s melleltük az asszonyok, akik szintén Babos-lányok vol­tak; a téma sokféle változata él, hisz az élet ebben is gazdag. Vannak üzemek, ahol akár családfának beillenék a létszám­nyilvántartás, mert szülőket, gyerekeket, testvéreket, sógorokat összevéve húszan, harmincan dolgoznak ott. Családi gyár? Miért ne? Játszunk el a gondolattal: miért ne „sajátíthatná ki" a gyárat, a közepes üzemet harminc, negyven család, olya­nok, akik szeretik azt a munkát, amit csinálnak, azt a közösséget, vállalatot, ahol dolgoznak, akiket a rokon hozott be, akik az apjuk, a sógoruk, a nővérük keze alatt tanulták a szakmát? Rossz ez? Nagyon jó! S ezt nemcsak az újság­író véli így, hanem azok a tekintélyes szakemberek szintén, akik a Munkaügyi Minisztérium számára széles körű vizs­gálatot végeztek, s megállapították: a ter­melőüzemek legértékesebb, a gyár, a vál­lalat dolgai után leginkább érdeklődő magját azok a munkások alkotják, akik tíz-tizenöt esztendeje ott dolgoznak. Akik­nek tehát minden porcikájukba beleivó­dott, hogy ez a gyár nemcsak kenyér­adójuk, de tulajdonuk is; amivel gazda módjára illik törődniük. Jutott-e még másra az előbb említett kérdezősködés? Egyebek között arra, hogy a családi kapcsolatok előnyösen befolyá­solják a munkahelyi magatartást. A szülő szeme előtt a gyerek fegyelmezettebb, ha másért nem, azért, hogy ne hozzon szé­gyent az „öreg" fejére. A rokonok nehe­tiszteli a szülő, a testver, a rokon szak­máját, munkáját, becsületesnek tartja a fizettséget, nehezebben talalná meg he­lyét idegenek között... Ne kutassuk a személyes indítékokat, azaz, kutassuk, de más módon. A munkahely eszközeivel, lehetőségeivel, szándékaival és terveivel. Mert a munkás­dinasztiák léte, gyarapodása feletti ör­vendezésünk nehogy elfeledtesse: kölcsö­nösen előnyös kapcsolatról van szó! Azzal, hogy „az öreg Barna Márton bácsi behoz­ta a fiát a gyárba", a gyárhoz való ragasz­kodását, a gyár jövendőjébe vetett hitét fejezte ki. S ha a nővér azt mondja a hú­gának, hogy a szövőgép mellett keresett kenyér is legalább olyan jóízű, tpint a bu­szozással, vonatozással, két hónapot . itt, három hónapot meg amott töltéssel kere­sett másik, akkor erre a nővérre rá lehet bízni nagyobb feladatokat is, mert szereti a munkáját, miként manapság emlegetik, fantáziát lát benne; miért ne látna ÍEÜQ­táziát egy ilyen lányban, asszonyban a gyár? S miért hagyná kapálatlanul azt a bevetett földet, amit a családi dinasztiák hintettek tele maggal, miért ne támasz­kodna az egészséges családi törekvésekre, a tisztes szorgalomra, az összefogásban rejlő erőre? Megtörtént, hogy lehurrogták a főműve­zetőt, aki egy család tagjaiból szervezett brigádot; végül nagynehezen megenged­ték. Ez a munkacsoport ma aranykoszorús szocialista brigád, s a mag most is a csa­lád, de örömmel vettek maguk közé ide­geneket Másutt nem nézik jó szemmel, ha férj is, feleség is egy helyen dolgozik. Mi a baj ebben, ha a munkapadoknál nem zebben változtatnak munkahelyet, mertak- keletkezhet összeférhetetlenség? S nem kor teljesen idegenek közé kerülnek. A kegyként, hanem természetes kötelesség­testvérek féltő gonddal segítik a gyakor- ként kell felvenni annak a fiát, lányát, aki latlanabbat... tíz vagy több esztendő becsületes mun­Sorolhatnók, mert hisz' a munkaiélek- kájával kovácsolt szavainak hitelt, magá­tan, az üzemszociológia friss eredménye- nak fajsúlyos erkölcsi tőkét. Sőt, példá­két, megfontolásra érdemes tanulságokat ként lehet állítani őket: ilyen módon is ad a kezünkbe, de alighanem fölösleges ragaszkodnak a gyárhoz, a vállalathoz, sa lenne. Aki gyárba jár, s még inkább, aki rmmkahely meg hozzájuk, gyerekeikhez, ott dolgozik, jól tudja, a munkásdinasz- TA 'iszke lehet az a munkahely, ahol tiák magatartásukban, gondolkodásukban K egész padsort foglalnak el termelé­legtöbbször az átlag fölé emelkednek, hí- si tanácskozásokon, vállalati ün­rük, tekintélyük van, s maguk is úgy vé- népségén a családi dinasztiák. Legyen is lik, a példa kötelez. Ezer az ága-boga an- büszke, mert a munkahelyet, sőt, a mun­nak, miként verbuválódnak e családi, ro- kát, a gyár, a vállalat jelenét és holnapját koni dinasztiák, miért követi a testvér, a minősíti, értékeli a családok hűsége, ra­gyerek, a rokon- az előtte jaró útját, egy gaszkodása, összetartása, valami azonban bizonyos. Csak ritkán pa- S ha büszke rájuk, akkor minden jó rancsszőra, a szülői szigornak, a család- eszközzel, megérdemelt erkölcsiekkel és fői akaratnak engedve. Talán azért, mert anyagiakkal, törődjön is velük...! otthon jót hallott a munkahelyről, mert M. O. Bőven terem, tűri a hideget Új kukorica az NDK-nak és Lengyelországnak NDK, lengyel és magyar kukoricanemesítők érkeztek hétfőn háromnapos tanács­kozásra Szegedre, a Gabo­natermesztési Kutatóintézet­takísérleti intézetének osz- növekedett egyik évről 4 tályvezetője és dr. Jan Bo- másikra az NDK-ba irá­janowski professzor, a len- nyúló vetőmagexportunk: gyei nemesítő intézet igaz- 1972-ben 100 tonnát szállí­gatóhelyettese — tegnap tottunk, tavaly 4600 tonnát, be. E három nemzet neme- délután tájékoztatták a idén pedig 9 ezer tonna vár­sítői — köztük dr. Willy sajtó munkatársait a köl- ja indulását. A német ku­Kappel, a bernburgi kísér- csönös előnyökre épített tatók elismeréssel nyilat­leti intézet osztályvezetője, együttműködés eddigi ered- koztak a kölcsönös bizalmon Heinz Knüpfel, az NDK faj- ményeiről. alapuló együttműködésről, hangsúlyozták, hogy továb­Országgyűlési bizottság ülése Művezetők továbbképzése Mostanában egyre több szó termelést közvetlenül irányi- „A műhelyvezetés üzem­esik a vezetők szakmai, po- tó műszakiak tanfolyama gazdasági és emberi vonat­lilikai képzettségének növe- Szegeden, a szakszervezeti kozásai", „munkajogi ismere­léséröl. Szerencsére ezeket a oktatási központban. A ter- tek", „munkavédelem", „szo­szavakat a tett is követi: az melést közvetlenül irányítók, cialista munkaverseny", „a egyes munkahelyeken és a a művezetők kulcsfontosságú korszerű vezetés alapkérdé­különféle társadalmi szerve- szerepet töltenek be a válla- sei", „emberközpontú veze­zetekben is nyomon követ- lat szervezetében. S nem csu- tés, demokratizmus", „a dől­hető az igyekezet a magasabb pán a gazdálkodás eredmé- - gozók véleménye, a személyi­követelmények kielégítésére, nyessége, de sok tekintetben eég megismerésének módsze­Tegnap délelőtt például en- a műhelyek, munkatermek rei" — ilyen címszavakat nek jegyében kezdődött a hangulata, a munkás közér- emelhetünk ki a gazdag te­zete, alkotókedve, újító am- matikából. Bizonyára sok bíciója is függ tőle: milyen hasznos ismerettel gazdago­képzett ember, jó vezető-e a dik majd a továbbképzésen művezető. Ennek fontosságát részt vevő 96 művezető, akik ismerte fel a Tudományos Is- 18 vállalatot képviselnek. Az meretterjesztő Társulat sze- első csoport tagjai részére gedi szervezete, amikor a tegnap elkezdődött a tanu­művezető-továbbképzést lás, a másikban — a helyi­megszervezte. ipari és szolgáltató vállala­tok művezetői Az országgyűlés kereske­delmi bizottsága kedden ülést tartott az Országház­ban. Palkó Sandornak, a bi­zottság elnökének előterjesz­tése aíaftjan megvitatta « bizottság 1974. évi feladata­it, és elfogadta munkater­vét. Ezt követően a bizott­ság tagjai megtekintették a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Múzeum állandó ki­állításai. szamara A tanfolyam célja: kor- 21-én lesznek az első előadá-' san három új fajtát sikerült eddigi kedvező szerű vezetési ismeretekkel felvértezni a/ hallgatókat, s igy alkalmassá tenni ókét az egyre- bonyolultabb feladatok i anegoldására. sok. A hallgatók a tanfolyam elvégzéséről oklevelet kap­nak majd. Május közepén ér véget a 90 órás tanfolyam, melyhez jeles előadókat nyert meg a TIT. Elmondták, hogy Magyar­ország és a Német Demok- bi lehetőségek vannak új ratikus Köztársaság kutatói hibridek előállítására is. között 1966-ban született Lengyelország termesztési egy olyan együttműködési adottságait tekintve, hason­megállapodás, amelyik célul lit az NDK-hoz, érthető te­tűzte ki, hogy az NDK-ban hát az érdeklődés az eddigi termesztett kukoricaíajtákat eredmények iránt. Tavaly magyar és német fajták ke- hasonló együttműködési resztezéséből nyert hibri- megállapodás született a dekkel váltják föl. A köl- magyar és a lengyel kutatók csönös előny az első perctől között is, de amíg az első kezdve kézenfekvő volt: ha közös hibridek megjelennek, az együttműködés valóban sikerrel termesztik a német elő tudja állítani a kívánt ,.Í„ - , .,, faltát, vagy fajtákat, az -magyar szarmazásu fajtá­NDK olyan bőven termő, jó kat is- Eddl8 's tőlünk sze­minőségű kukoricához jut, rezték be a vetőmagot, de amely hidegebb éghajlati korántsem voltak vele meg­területein is beérik, mi pe- elégedve. Tavaszi vetésre dig a vetőmagtermesztéssel 800 tonnát vásároltak most jó exportlehetőségekhez ju- tőlünk, de remélik, hamaro­tunk. Az egyezséget követő- san tízezer tonnára emelhe­en először két magyar Geor- tő ez a mennyiség is. -(ikon-változat köztermeszté- A háromnapos tanácsko­sét kezdték meg az NDK- zás résztvevői a hármas ban, de a kutatók szoros együttműködés idei munka­együttműködésével hamaro- tervét állították össze. Az tapasztala­előállítani. A BEKE 270-es tok alapján remélik, új faj­hibrid a KGST keretében táik más országok érdeklő­íolyó együttműködés első dését is fölkeltik, és a gyümölcsének tekinthető. KGST államaiban hamaro­•Tanulsagos teirm, mennyire san közismertek lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom