Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR 2. Népfrontiralokat lapozva.. Emlékezés a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásának 25. évfordulójára A Magyarországon 1944 őszén kibontakozó népi demokratikus forradalom 1949re megteremtette a szocialista társadalom építésének politikai feltételeit. A Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a hatalom a dolgozó népé lett. 1973-ban a szocializmushoz vezető társadalmi haladásnak több történelmi jelentőségű állomásáról emlékeztünk meg. Ez évben február első napjaiban ismét a szocializmus építéséhez érkezésnek fontos társadalompolitikai eseményére emlékezünk. 1949. február 1—5. között alakult meg a magyar nemzet haladó hazafias és a szocialista társadalom felépítésében érdekelt erőit tömörítő Magyar Függetlenségi Népfront, amely az antifasiszta hazafias erőket egyesitő Magyar Frontnak éá az 1944 novemberében Szegeden, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpárt összefogásával létrehozott Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, az ország demokratikus átalakulására s az újjáépítésre szövetségre lépő társadalmi erők legjobb törekvéseinek folytatója és örököse. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a népi demokratikus forradalom kezdetén keletkezett nemzeti bizottságok nagy történelmi szerepet töltöttek be a forradalmi átalakulásban, azonban az osztályérdekek szerint, a szocializmus perspektívájával szembeforduló burnéhány gazdasági, szervezési és politikai akció lebonyolítására degradálták. Szegeden 1949. február 5én a népfront megalakulása alkalmából. Szeged város törvényhatósági bizottsága díszgyűlést tartott a Városháza épületében. Ezen, a kormány részéről megjelent Csala István földmivelésügyi mftiiszter és Bognár József, Budapest polgármestere, továbbá az MDP Nagyszegedi Pártbizottsága képviseletéösszefogásra." Kérte, hogy az ségekben február 19—27. köalakuló ülés mondja ki a Nemzeti Bizottság megszűnését és a Magyar Függetlenségi Népfront nagyszegedi szervezetének megalakulását. Miután ez megtörtént, az elnöklő Tombácz Imre bejelentette, hogy az Országos Tanács Szervező Bizottsága a Nagyszegedi Ideiglenes Népi Bizottságban mely pártok és szervezeteik küldötteit bízta meg bizottsági tagsággal. Az MDP részéről: ifj. Komócsin zött tartották meg a helyi Népfront Bizottságok alakuló üléseit. Szőregen 1949. február 27én alakult meg a Népfront Bizottság. Elnökévé Soltész Istvánt (MDP), titkárul Dadai Ferencet (MDP) és jegyzőnek a Nemzeti Parasztpárt tagját, Makk Ferencet választották meg. A bizottságba bekerültek még a Kisgazdapárt, és az EPOSZ helyi szervezetének képviselői. Itt ben ifj. Komócsin Mihály Mihályt (titkár), Dénes Leót ^r. Antalffy György országhelyettes titkár, dr. Antalffy György országgyűlési képviselő, valamint a város és a megye társadalmi szervezeteinek és intézményeinek képviselői, munkások és az egyházak képviselői is. Dénes Leó polgármester beszédében "rámutatott arra, hogy „új, haladó Szeged van kialakulóban, amelynek dolgozói, parasztsága, ifjúsága kiveszi részét az új társadalom építéséből. Ezen a téren jó munkát végzünk, amikor a Függetlenségi Népfront szellemének megfelelően a nép fiait vonjuk be a közigazgatásba". Ez alkalommal Iktatta be a közgyűlés az új munkás-paraszt tanácsnokokat: Sallal Ferencnét. Havalecz Istvánnét. Kiss Mihályt és Csúri Mihályt, valamint Tóth Antalt helyetles polgármesterré. A Nagyszegedi Népfront Bizottság 1949. február 13-án alakult meg. A városháza tanácstermében megtartott alakuló ülést Tombácz Imre, az • MDP tagja nyitotta meg s beszédében b'ejelentet(polgármester), Tombácz Imrét (választmányi tag) és dr. Antalffy Györgyöt (országgyűlési képviselő). A Független Kisgazda Párt részéről: Szilágyi Andrást, Tóth Antalt (alpolgármester), Dobó Gyulát (társelnök), Ördögh Imrét (elnökségi tag). A Nemzeti Parasztpárt részéről: Miklós Pált (vezetőségi tag). Megjegyezzük, hogy a Népfront Bizottság későbbi ülésein Nagy István képviselte a Nemzeti Parasztpártot. A Szakszervezet részéről: Kövi Bélát (megyei titkér), a DÉFOSZ részéről: Sarnyai Ferencet (megyei titkár), Juhász Jánost (vezetőségi tag); az MNDSZ részéről: Ábrahám Jénosnét (ügyvezető); a MINSZ részéről: Ladányi Benedeket (titkár). Ezután került sor a tisztikar megválasztására. A Nagyszegedi Népfrontbizottság elnökéül ifj. Komócsin Mihályt választották, titkárrá Tombácz Imrét (MDP-tazsoá és más reakciós elemek, te, hogy. rpiy^án „a Magyar gokat), jegyzőnek Tóth Antal 1949-ben már nem képezhették a szocializmus építésének társadalmi tömegbázisát. A politikai hatalomban bekövetkezett gyökeres fordulat szükségszerűen vezetett oda, hogy a korábbi koalíciós pártok egyes reakciós elemei leváltak a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség szövetségéről. Az új szocialista társadalmi célok előtérbe kerülése Indokolta tette a korábbinál tartósabb és szilárdabb, de ugyanakkor mindinkább szélesedő tömegbázisra támaszkodó nemzeti egység szervezeti formájának átalakítását. Ez lehetővé vált azáltal, hogy egyrészről a szocializmussal szembehelyezkedő ellenséges elemeket a koalíciós pártokból kirekesztették, másrészről azáltal ÍB, hogy ezek a pártok 1949-re elismerték a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepét a szocialista társadalom építésében. Sajnos, a személyi kultusz és az álbaloldali revizionista politikai torzulás meggátolta, hogy a nemzeti bizottságok a proletárhatalom helyi szervelvé alakuljanak s váljanak, és mintegy tollvonással, 1949 Január 29én a Függetlenségi Frontot feloszlatták. 1949. február elején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front „átalakult" Függetlenségi Népfronttá és egyúttal a nemzeti bizottságok tevékenységét beszüntették. 1940. február 5-én kelt kormányrendelet szerint a volt Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveinek, a nemzeti bizottsugoknak a szerepét a népfront bizottságok veszik át De a béke és a nemzeti függetlenség védelmére s a szocializmus építésére létrehozott népfront (amely 1954 októberében a Hazafias Népfront elnevezést kapta) még a megfogalmazott társadalompolitikai feladatait sem teljesíthette. A korábbi koalíciós partnerek haladó gondolkodású vezetői közül sokat kirekesztettek a politikai életbőL A népfront szerepót Nemzeti Függetlenségi Front betöltötte hivatásét, az Országos Nemzeti Bizottság határozata folytán az ország összes nemzeti bizottságai, köztük az elsőnek alakult Szegedi Nemzeti Bizottság is fpbruár I-én megszűnt. Oj szervezetet kell alakítani a demokratikus erőknek, az új feladatok elvégzésére történő helyettes polgármestert, az FKGP részéről és pénztárosnak Juhász Jánost. A Függetlenségi Népfront Nagyszegedi Bizottságának 1949. február 15-én megtartott ülésén fogadták el a Nagy szeged területén levő 18 község Népfront Bizottságának megalakításéra vonatkozó tervezetet. Ezekben a közgyűlési képviselő, az MDP Nagyszegedi Bizottságának képviselője beszédében vázolta a Nemzeti Bizottság eredményeit, kiemelte a munkás-paraszt szövetség társadalompolitikai szerepét az ország újjáépítésében és rámutatott a szocialista társadalom felépítésének politikai, gazdasági és kulturális feladataira. Az 1949. április 15-i országgyűlési képviselőválasztásokat már az új népi és demokratikus erők összefogásának jegyében tartották meg. A korabeli népfröntiratokat lapozgatva csak elismeréssel és tisztelettel emlékezünk az 1949—1956-os időszak népfrontosaira, akik az osztályharc akkori kiélezett viszonyai s a személyi kultusz által teremtett nehéz körülmények között is az igaz közös ügy reményében, a szocializmus gazdasági, politikai, tudományos és kulturális feladatainak megvalósításán munkálkodtak. A népfront — mint a haladó hazafias és szocialista erők társadalmi, politikai mozgalma — 1957 óta, a Magyar Szocialista Munkáspárt által kialakított szövetségi politika eredményeként tölti be igazán a szocialista társadalomban reá háruló feladatokat. Dr. Sárközi István Új folytatásos írásunk: Móra Ferenc hétköznapjai Olvasóink rendszeresen elvárják a Délmagyarorezágtól, hogy a szegedi hagyományokat ápolja és felmutassa; fóruma legyen a helytörténeti kutatásnak, a helyi irodalomtörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti és egyéb munkák közlésének. Ilyen megfontolás szerint adtuk közre az elmúlt években folyamatosan a szegedi szobrokat bemutató sorozatot; a szegedi utcanevek történemegkönnyítették a szerző munkáját. Sikerült azonban Móra életének nagyon jelentős, eddig homályban maradt szakaszaira, problémáira is fényt derítenie. Elég, ha csak utalunk az író egyetemi éveire, felsőlövői tanárságára, családi életére, baráti kapcsolatainak tartalmára. Móráról, az emberről szimplifikált kép alakult ki a köztudatban. A Móra Fetét; a régi szegedi céh-világ renc hétköznapjai-t olvasók emlékeit; a nagy árvizet teljesebb, összetettebb, bomegörökítő regéryt; a város- nyolultabb embert ismerhettörténeti ki mit tud? foly- nek meg írónkban. Móra zaktatásait stb. látott, hajszolt, sokszor víMost — holnaptól — újabb vódó, sokféle érdeklődésű, ilyen munkát bocsátunk út- sokféle területen lázasan jára: Móra Ferenc hétköz- cselekvő ember volt. Nehéz napjai címmel folytatások- éveket élt, sokféle kísértésban közöljük dr. Hegedűs nek volt kitéve, de ő minAndrás .irodalomtörténésznek a nagy íróról készült .életregényét. A munka jellegét jól érzékelteti a cím: az író emberi életének mindennapjait, törekvéseit, tetteit mutatja be. A közlésnek különös dig a becsületesség, az emberszeretet és a néphez való hűség csillagaira vetette szemét. A cím is érzékelteti, hogy elsősorban az alkotások: a versek, tárcák, cikkek, novellák. regények mögött leaktualitást ad az, hogy Mó- vő embert mutatja be az ra Ferenc halálának 40. év- írás, a műveket alkotó emfordulója — 1974. február 8. ber életkörülményeit. Ter— alkalmából jelentetjük mészetesen az alkotásokról is meg. de ez az esztendő egy szól, de nem a részletes másik Jubileumát is tartal- elemzés szándékával. Móra mazza Mórának: az idén lesz nagy alkotó életműve nemszületésének 95. évfordulója zeti kincsünk. Nem véletis. len, hogy Móricz, Tamási, Az eddigi kutatások jelen- Kosztolányi, Karinthy Fritős eredményeket értek el gyes, a kor legnagyobb próMóra életének és életmű- zaírói tettek hitet életműve vének feltárásában. Ezek mellett. Orosz nyelvű gimnázium Orosz nyelvű gimnázium kezdi meg működését szeptembertől Óbudán, a Szentendrei út 83. szám alatti Körösi Csorna Sándor Gimnáziumban. Az új gimnázium az orosz nyelv teljes elsajátításához kellő adottságokkal, s előképzettséggel rendelkező, általános iskolát végzett fiataloknak ad magas színvonalú gimnáziumi képzést, az anyanyelvi szintet megközelítő orosz nyelvtudást. Az új intézmény hatvan tanulóval kezdi meg munkáját. — Na és a matriarchátus r? — verte az asztalt egy hosszú hajú, széles arcú nőszemély. Szokatlunul lapos orra fölött villogó pillantásokat lövellt a forgatókönyvíróra. — Maguk csak csinálják Itt a nyolcadik Henrik-féle nyamvadt férfiközpontú filmjeiket. Hát azt képzelik, mindig így volt? A Szenl Laposhomlok Démonra mondom .,. E szavaknál hatalmas csapást mért öklével a csöpp dohányzóasztalra. A forgatókönyvíró akkor látta meg, hogy a különös fehérnép különleges erővel bír: az asztal darabokra hullott. Önkéntelenül arca elé kapta a kezét. — Ne féljen, nem bántom — nyugtatta meg az állatbőrbe öltözött hölgyóriás. — Elvégre is, maga nem a férjem. De a Szent Laposorr Démonra mondom, meRkeserüli, ha nem csinál valamit,.. — Es rlpltyára törte az egyik széket. — De mit, de mit, mrs. Hogylshívják?! — Kunigunda vagyok. Nagy Kunigundának is szólíthat. És hogy mit? írjon meg engem is, a kutyafáját. Mert a Szent Lapostetü Démonra mondom... S még aznap elkészült a szinopszis, az első vázlat a VIII. Kunigundához. A cselekmény egy kardfogú tigrissel indul, azért ezzel, mert a kapafogú Kunigundát e bájos állatkához hasonlították az öt dicsőítő ősdalnokok. Talán ereje, talán rettenetes harapása miatt? Ki tudja ma már a korszakok ködéből kibontani a titkot? A nagy forgatókönyvíró becsületére válik, hogy ebből a ködből jó sokat adagolt a filmnovellába. Szóval: először a kardfogú tigris, amint jóízűen üvölt, a nagy fekete éjszakába. Azután egy előkelő pálmakunyhó, ahol Kunigunda első férjét oktatja házastársi kötelességeire. Ha már egy púpos tehenet és három planlrozott tevét adtam érted — mondja —, legalább találjam meg a számításomat. Nappal kapálj és vadássz, ahogy az férfihoz illik, éjszaka pedig törekedj arra, hogy Id ne vesszen a Kunigunda nemzetség: ha leányutódom less tőled, bizony mondom, nagy becsben tartalak, s a főhelyre guggolhatsz a férjek asztalánál. Hirtelen váltás: Baki-Zabát, a kioktatott férjet látjuk. Vajúdik. E derék törzsnél ugyanis ez a szokás: amikor a nő szül, a férfinak ls vele kell szenvednie. De mert tisztátalannak számít, kinn a puszta földön fetreng a szegény Baki-Zaba. Látjuk felül-, oldal- és alulnézetben — írta a nagy forgatókönyvíró. Szeme tágra mered, kidülled. Vasorrú bába ki a sátorból, lógó vasorral. „Megvan a baba." Oltári pech, hogy fiú, látjuk az elkeseredést. Baki-Zaba arcán. Érthető, mert a Kunigunda kormányozta kunlgundánek törzse meglehetősen szigorú törvényt hozott az ilyen esetekre: Baki-Zabát kiteszik a legközelebbi kardfogú tigris barlangja elé. Kardfogak premier planban. Velőtrázó, vérfagyasztó, szívettépő üvöltés (amilyen éppen kéznél van a kelléktarban). Egy sakál settenkedik a bokrok között. Hirtelen változás: Kunigundát látjuk, hasított bőrruhában, és nagy uralkodói gondban. Két nyeszlett férflszolga legyezgetl pálmalevelekkel erős (és lapos) homlokát. Újabb váltás: Kunigunda szemlét tart a pitvarférfiak között. Kiválasztja a leglzmosabbat, legmagasabbat és a legnagyobb ágyékkötővel rendelkezőt. Utána barátságosan megcsípkedi a köldökét (ez a legnagyobb tetszés jele a kunigundánoknál), s hajánál fogva bevonszolja a háncsfüggöny mögé. Zene fölerősödik, az Ilyenkor szokásos kandalló- , lángkép is érzékeltetheti a frigy beteljesülését (ha eltekintünk tőle, hogy akkortájt még nem találtak föl a kandallót, mint olyant).. A törzs varászlónője közben imádkozik, hogy a Nagy Arany-Anya elnevezésű istenség áldja meg leánygyermekkel a nászt. Kép a medvebőr-nyoszolyáról. Nem kívánt rész törlendő. Gyors áttűnés szülésbe: a férfit: Pa-Cuhát látjuk, ugyanúgy nyűglődik szegény pára, mint a tigris fogára került előd. Vasorrú bába vasorra még jobban lóg. Peches ember ne menjen a jégre, vagyis férjül egy Kunigundához — megint csak fiú az újszülött. Az ítélet jogerős: kardfogú tigris nyalja a száját, sikoly, sakál stb. Kunigunda mulat, bia-miát iszik, sír, röhécsel, kopaszra gyomlálja a pitvarférfiak fejét. Végül egyszerre kettőt vesz férjül, hosszadalmas mustra után. Jól teszi, mert az egyik megszökik a nyoszolyáról, inkább a folyó örvényeiben leli halálát. A másik ilyen zavaró körülmények, ennyi zűr és zaj közepette egyszerűen nem tudja teljesíteni kötelességeit, ami viszont nemcsak feleség-, de felségsértésnek is számit! Máglyacölöphöz kötve hal meg, tisztátalan hamvait a kéngőzös mocsárba szórják. Váltás után újabb férj jelölt: az egyik legkiválóbb vadász. Sámánnők kara Imádkozik a Nagy Arany Anyához, sőt a Legnagyobb Arany Nagyanyához is: „hadd legyen már lánya a felséges Kunigundának,, essen már túl rajta 6 is, ml is". Sajnos, a sors könyvében az van megírva, hogy egy forgatókönyv legyen illően borzalmas, másszóval valósághű. Ezért az író sem tehet mást: az élvadászt tálcán viszik a kardfogúhoz, miközben messziről egy kisfiú keserves sírása hallatszik. „Mert minek jön világra egy ilyen szerencsétlen kis teremtmény? Mit is ér az ember, ha fiú?" — zengi a Méla Fiúgyermekek Kara. Végül már majdnem születik egy lánya ls Kunigundának. Csi-Csóka, a sokadik férjjelölt legalábbis bfzlk jó sorsában, a varázslónő ezt olvasta ki a csontokból. Külön e, célra levágják egy szűz ifjú jobb karját. Ez is szokás. Ekkor azonban a forgatókönyvíró fölriad, érzi: teljesen elzsibbadt a jobb karja, hangyák mászkálnak benne szépen, komótosan. Na. hálistennek. csak álom volt! — sóhhjt. Az órájára néz — reggel kilencet mutat. Hűha! — Gyorsan kiugrasztja az ágyból ötödik nejét, ritytyentsen valami reggelit, s hozza be az ágyikójához, az éjjellszekrénykére. ö addig feltárcsázza harminckilencedik Bubibébit, legújabb szeretőjét, s megkéri, hozza öszsze a Nagy Pancsovics Mlke mesterrel, a filmrendezők koronázatlan királyával. Lenne egy sztorija a számára. A címe: VIII. Kunigunda. Hogy milyen? Mint egy álom. Persze, mint egy rossz álom, de éppen ezért lesz jó üzlet. Simái Mihály i