Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

KEDD, 1974. JANUÁR* 29, m mert elpusztulunk! i 3 Sövényháza -tylariate­• lep 232 , családjáról. 1094 családtag sorsáról, élet­körülményeiről számol be jelentésében Szilvátsy József tanító. Megfigyelése szerint, a máriatelepiek életkörülmé­nyéi — különösen az újon­nan telepít etteké — nagyon szomorúnak mondható. A la­kosság foglalkozásáról leírja, hogy nagyobb részben röld­míves-nnpszámosok élnek e részen, akik saját, házikójuk­ban laknak, de lerí a nagy izegénység. A nincstelenség mutatkozott meg a bútorza­ton is, amely sok helyütt egy asztalból. kopott ágyból, Dokumentumtanulmány a szegénységről - ^MM^C "^jíCi^t t* tér-./ • A f'Uúa^, Ay, ^Oa , jvnjjj-'. SimaAa**,* ée 4 | jta UraibaUAm— Pt'A. Acreveá .-am /-Z/i^y, A* r.xnnyüyA./Unft. MM. ^^ytpH-Avagf író. á', A. 4^X4 Írna* OAM, vUfUajíAvJtíu fa ív, szMfHyt ^ ^/éavr^t amelyben néhol csak szalma volt. egy-egy padból es sub- raá^A/t^a jy&y lótból állott. A Sövényháza-Baks ma- y, ^'Ára^AÍÍvÁ, jóiban szerzett tapasztalatai­ról Tarr Zoli n tanúo azt ír- . , / L - -jr r ja. hogy ^Sövényháza község ry/W,VÁMvgáfSv.^­külterületén kb. 200 olyan »**1 * * TV*"V épületben jártam, amely nem JW/. 4ÍM4A, . -4'. AVÚ* * épületnek, a/az lakóháznak. v^ttí rav* de még ólnak-istállónak sem ^f^^J/f tóX, _ nxnni jtg, -fel'WUi V^t/uC j/6 f? f„ ^graf javait*/4W m£Ó* Vr a Aimafté. jtitT'i. . (* ml&vm&'tScOt "•> Tt.M* -Atij, » & ífjiáy.tHiA ca, itfliwréAk (W<•<•<£, -f/át. fv t AXiét A'tadt*^* A* Való. Az Országos Földren­dező Bizottság olyan helyet jelölt ki e szegény halálra­ítélteknek, amely egy nagy mocsaras, lápos rét. s ahol néhány évvel ezelőtt. még vadlibák jártak. Körós-körül Ingovány, mocsár. A falak oly nedvesek és penészesek, hogy nem egy helyen fuldo­kolnom kellett a leírhatat­lan levegőben." A község la­kosságának nagy lészét ké­pező uradalmi cselédei. és mfVe16, napszámos volt s összetételéről ad érdekes ké­kubikos napszámosok megél- többségük az OFB útján ju- pet jelentésében vitéz Erdei hetési feltételeiről és lehető- tott egy-két hold földhöz. A János tanító. Leírja, hogy az ségéről azt állapítja meg. föld hozama a megélhetést anyaközségtől 46 km távol­hogy „ezek az emberek az nem biztosítja számukra, és ségra levő vitézi Iskola kör­eltelt; év 4—ii hónapjában mivel munkaalkalom nincs, zete nagyrészt az OFB ítéle­murikanélküliek voltak. A fgy máról holnapra tengőd- te alapján földet nyert vité­ruhátlanság oly nagyméretű, nek. zek, akik nagyobbrészt. tO— hogy sokan még templomba _. 10 kat. holdas parcellákban sem Járhatnak" f A közfg S nycrtek f«Wet. Itt lettek ki­A harmadik jelentést Maár ^oZk dl e,égítve még 82 alSy6i- 8Ö" Utván kö ,i í nítú küldte So holdas ía A vényhóz' nincstelenek is. A be a tanfelügyelőnek. törMbirtokos és fölműves- vidék nem réscn mée a ká" . A sövényházi jelentések- ^^^C^MóSSÍS* áffi^fvott hez kívánkozik unnuk meg- ^i^wrtrfllménvelről a tanító rak 08 óllatok haza^a volt­említése, hogy az 1920. évi Jutoí Még 1024"b?n i9u/sak, XXXVI.' tc. és az 1924. évi hő^, az éLlmerósük igen egy tanya, kunyhó volt lát­VII. tc. alapján végrehajtott S,wes. ioSak a fő ható A tenító szerinl az földreíoimmal földhöz jutta- táofálS" ^ burgonya bab él6k szerényen be­tett kisgazdák, törpebirtoka- E terS b n^ csü,etes- kitartó magyarok, sok, valamint a PaUavicini Sj S Ugyanakkor ^ Hozzáteszi „sajnos, minket gróftól bérelt földek klsbérlő ^bb f^dblrtokTcsődök ^bjtett legjobban a gazda­parasztjai 1929 1930-as jó£Vódban élnek, de azért katasz'r°ia"' 8 rc8zle^­évekre súlyos adó- és más °ö„ümk is némeiyik adós- fz61 a kormány PoHtiká­*rmmé*\ hátralékba kerül- ,/1RRal kü*d olyannyira, hogy Javal nemben megmutatko­tek, amelynek következmé- |^Macsoíy termény- és ál- elégedellensegről, nye az voli. hogy a Szegedi iatarak mellett a földbirto- kulonoskeppen a magas Pénzügyi Igazgatóság 3931. ko, is veszély fenyegeti. adok, a bura aranak esése s januiir elejéd utasította Sö- mindennapi szükséglett cik­vénvhá/n elöljárósá- Farkirét — amely a Ti- kek drágulása miatt, gát," hogy „a község határa- sza—Maros közben terül el ban 'juttatott iykiub törlcsz- « lakosságának életkörülmé­tái ^ rés jetiivel nagyobb nyeiről és az ottani népesség (Folytatjuk.) hálrálékban levő parasztok­kai szemben fokozott, behaj­tási eljárást terven folya­matba, és a leghanyagabbu­kat a területről mozdítsa el. és az ingatlanokat másoknak jutta ása". Ennek kapcsán,, Csongrád vármegye Közigazgatási Bi­zottságának ülésén — amely­ről a Csongrád vármegye hi­vatalos lapja 1931. évi 9. szá­ma tudósít. — Csergő Károly alispán kénytelen volt leszö­gezni, hogy a Szegedi Pénz­ügyi Igazgatóság részéről ki­adott rendelet alapján a me­gyében legalább 2000 •egyén ellen kellene ki mozdítást el­járást lefolytatni. Márpedig a mai viszonyok között a hát­ralékban levők nagy számút tekintve o kimozdítási eljá­rást: és új igénylők birtokba helyezését végrehajtani alig lehet E tény is rávilágít a dúsgazdag őrgróf és jövedel­mét szaporító nincstelen me­' Eőgazdasági lakosság és sze­gényparasztság életkörülmé­nyei közt meglevő hatalmas különbségre, valamint a tár­sadalmi viszonyok túlfeszí­tet Iségérc. Algyő községből, melynek lakossága 1930. december 31­én 367fi fő volt, Moldován Zsiga tanító jelentésében ar­ra mutat ra, hogy a külterü­leten "élő lakosság zöme föld­A dolgozó anyáknak járó szabadságról B. M.-né szegedi olvasónk mek után pedig kilenc fize- A Jogosultság fennállása 13 éve dolgozik jelenlegi tett szabadnap illeti meg. A esetén a fizetett szabadna­m unka helyen. Három kísko- szabadnapokat, a dolgozó kí- pok mellett a Munka Tör­rú gyermeke van. 6-tól 14 vánsdgának figyelembevéte- vénykönyveben. valamint a éves korig. Szeretné tudni, lével egyben vagy részletek- végrehajtására kiadott jog­hogy az ój rendelkezések ben kell kiadni. A szabad- szabályokban rögzített egyéb alapján milyen címen vehet napokra való jogosultság kedvezményeket is biztosíta­ki szabadságot. megállapítása szempontjából nl kell az anyának és a a gyermeket utoljára abban gyermekét egyedül nevelő A dolgozó anyák és a gyer- az évben ken figyelembe apának, mekét egyedül nevelő apák vennii amikoi. a tizennégyé- olvasónk a következőkép­eletkoiulmenyeinek javítása dik életévét, betölti. Tehát, pen jogosult a szabadnapok­erdekeben már eddig is Je- ha a gyermek 1974. március ra és fizetett szabadságra: lentek meg Intézkedések. 25-én tölti be a 14. életévét, Munkaviszonya alapján 12 mint például a tobbgyerme- úgy őt a flzetett szabadnap nap alapszabadság, hat nap kes anyák potszabadsaganak, megállapításánál még figye- munkaviszonya alapján járó a havonkénti egy fizetés nel- iembe kell venni. A fizetett pötszabadság, két nap pót­küh szabadsagnak a bizto- szabadnapok tartamára a szabadság a három 18 éven sltasa- (XU 2„ Mu dolgozót átlagkeresete illeti aluli gyermeke után, vala­M „„.-' ,, ' , mec mint kilenc fizetett szabad­. sramu rendelet ujabb rm«' három l ! éven iluli kedvezményeket tartalmaz. E A fizetett szabadnapok kl- * lar°1^ 14 rendelet szerint a dolgozó adásának nem előfeltétele a ^„Cs^nkfienc Sttnlnl nőt és a gyermekét egyedül rendszeres szabadság igény- sen nuszonKUenc llzeteU "ap nevelő apát évente a havi bevétele. Tehát a dolgozó ra jogosult. Ezen kivul a haz­egy fizetés nélküli szabad- anya Kérésére a vállalat kö- tartás ellátása érdekében ha­napon túl a tizennégy éves- teles a fizetett szabadnapot Vonta egy nap fizetés nélküli nél fiatalabb egy gyermek akkor is kiadni, ha a ren- idá,t = icénvbe vehet után kettő, két gyermek után des szabadságot még nem szabadsdgot 15 lgenyöe venet' öt, három és ennél több gyer- vette ki. Dr. V.M. HÁZASSÁG I. kerület Szegeti: Boszágh Gyula es Drávai Ágnes, Kiss László és Lájer Márta. Kiss Jano» ét Daer Aranka. Malkócs Miklós es Ke­res Gizella, Bakonyi Tibór és Molnár Eva, Halmi Dezsu és Bárkányi Margit. Kerepesi Liisg­10 és Buga Melinda, Kecskés Péter es Lipták Erzsébet, Ba­rlcz Zsolt és Tihanyt Magdol­na, Jenei Sándor és Onodl "Klá­ra, Vecsernyés János és Bakró ,DCsaláili események nudett. natog Istvánnak és Ba­ta Etelkának Zsolt, Kovács Zol­tán Jánosnak és Kádár Klárá­nak Edina, Kovács Ferencnek és Sati Múrla Borbálanak Csaba Ferenc, Masa Antiinak és Far­kas Rozáliának Jüdit. ördög Imrének és Varga Mária Iloné­nak Mária. Tapodi Józsefnek és Búza Máriának József Róbert. Tábory Jánosnak és Széchenyi Erzsébet Máriának Tamás, Szé­kcsi Istvánnak és Dávid Irmá­nak Csilla. ŰJvárl Jánosnak és VOCSERNYES János es Bakro — ... , .... NAA UJVAN -TTII^aotttt VJ Ágnes, Tölcséry József és Kecs- ?yur,ls Jatvánnak és Tóth Hll- Mangó Teréziának Attila. Vára­kés Erzsébet, Bán Sándor és dának A«nus „lldlkó' Ií°v6°B dlk Istvánnak es Pálinkás Ka­Szöke Mária házasságot kötöf ^„^.^J^S ta^"8?..Ist.váí!'.„._??!}?í tek, fi. kerület Szeged: Horváth László és Cságrány Erika, Nagy István József és Varga Julianna. Tóth József és Kakuszl Erzsébet, Var­ga Mihály és Jójárt Ilona Mar­git házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Udvardl Lajos ésHar­Dr. Sárközi István Piroska Gyöngyi, Ale Józsefnek Mihálynak és Busa Juliannának és Hajdú Máriának Árpád Jó- Anlta, Perjés! József Tibornak zsef. Ale Józsefnek és Hajdú és Bera Eva Máriának Zoltán. Máriának Olga Mária, Tóth Pap Jánosnak és Gortva Ildikó Lászlónak és Petrecz Rozáliá- Katalinnak János Endre nevű ,nak Zoltán, Gecse Józsefnek és gyermekük született. I Németh Erzsébetnek Róbert, Molnár Mihálynak és Zacher HALÁLOZA9 Juditnak Márk. Gyenes János- j. kerület szeged: Udvardl Lajos ésHar- ^„f p^rkren^éa**„ M'á^^lfaU^'tvá^ 1sá^oc1ia,taÍÍnagdS'el C.£ kJÓZSjt Lamos Erzsébet. Szekeres Fe­, . , Macaoiti i cse- nek ^s Krizsán Ibolyának Jő- „__„ F.nikfi Oláh István ífózsa házasságot kötöttek^8 Zscf' Nagy"JÓJárt vándornak és ^Trna ® Ján'os.^pIL? "^nSfné Kiskundorozsma i Fáblári Kél- Ambruzs Margitnak Sándor. Szokoisi Ilona. Farkas-Tóth Fe­mán és SÍDOs Rózsa Piroska Ki3s Sándornak és Árendás Má- renc, Simon Mihály. Dóczt Já­Gyürls Zoltán é* Belecz óidnak Mária, Oláh Ernőnek és „os, Pusztái Józsefné Peted! Er­lya Takács Gvörav és Pétctei Cs(?rl Magdolnának Adám, Me- zsíbet Margit. Körösi Sándor, SaroUa hárassáaot^kötöttek gvl"r1 Zoltánnak és Szűcs Mar- Szakáu László. Faludi Oszkár, sarona háza,ságot kötöttek. gimak Andrea, Szécsl Imrének PaUauer Sándorne Lőw Esz­SZÜLETES és Nagy Erzsébetnek Nikoletta, ^r Regina, Tóth Péterné Mü­L kerület Antal Péternek és Csonka An- hel Mária, Kolompár Mátyásné Szeged: Kónya Károlynak és nának Szilvia, Kordás Péternek MoJzer Gizella, stark Sándor Kormányos Margitnak Zoltán, e« D«"olí Margitnak Péter, Ma- meghalt. Szlrbik Sándornak és Molnár §y?r. Fe,re"?nek ,eB kerület Katalinnak Sándor Roland, Csó- dolnának Magdolna Mária, Oláh Szeged: Mihály Mihály: Ta­várl Lászlónak és Szabó Erzsé- Bélának és Süli Margitnak Mar- m6a Tivadarné Zsigmond Mária, betnek Viktória. Dékány Lajos- «u> Monostori Jánosnak ér, Var- Kovács Istvánné Fodor Mária nak és Kovács Ibolyának Bri- ga Jm annánsk János nevű meghalt. gitta Ibolya. Kószó Józsefnek és gyermekük született. m. kcrtilet Csányi Eszternek József, Or- Szeged: Fodor Etelka Karoli­mándi Ferencnek és Csányi Te- m kerület na, Katona György. Szabó Já­réziának Gábor, Juhász Sán- " nosné Komáromi Julianna. Far­dornak és Ilodor Annának Zsu- Szcgi'd! Oézsl József István- kas Lászlóné Faragó Magdolna, Zsanna. dr. Joó Antlr.íanak és nak és Venctel Ilona Saroltá- Szalma Péter, Faragó Mihály­Takács Zsuzsannának Adrienn, nak Péter, Duzsi Sándor József- né Gonda Anna. Puszta Boldt­Zsuzsanna. Bánfi Dezsőnek és nek és Kondász Ilonának Sán- /sérné Llppal Anna. Jójárt Já­Bodor Annának Dezső. Nagy dor József, Szőráth .Andrásnak nosné Tanács, Erzsébet. Kéve Lászlónak és Császár Ilonának és Horesny! Mártiinak Árpád István. Dézsi János, Grósz Ml­Andrca, Sándor Mihálynak és Norbert. Bálint Szilveszter Fe- hályné Argyelán Julianna. Csil­Lévai Máriának Tamás. Kotre- rancnek és Tanács Irén Máriá- lac József. Szakái Vlncéné ICál­bai Sándornak és szentgyörgyl nak Szilveszter, Szalóky Gyu- roáft Julianna, Virág Kornél Zsuzsannának Andrea Zsuzsa, Iának és Lévai Klárának Ber- Elek meghalt. Színházt Kétségtelen, hogy csúnya bukat, volt ez. haza­szaladtunk színpadostul, s másnap, nehogy a társulat elsorvadjon a tétlenségben, megismétel­tük az előadást a szobánkban. Harmadnap Fü­löp rábeszélésére nagy nehezen megint útra kel­tünk, de a Komló-köz tájára nem mertünk el­ftiég, ő ls íofiarikozni kezdett, elérzékenyültem, és megbocsátottam neki. Vége Nézőközönségünk egyrészt a konyhaajtóban ül­dögélő és a hőségben pihegő mamákból, másrészt a muskáttlágyás mellett ácsorgó gyerekekből állt. Ml meghajoltunk a tapsokra, mert így láttuk a Kilencéves koromban egyszer csak megszállott cirkuszi bábosoktól. Persze, nemcsak ez az ' menni, csak n kofák rövidke utcajaban tartottunk az ördög, és színházi vállalkozásba kezdtem a egyetlen dráma szerepelt repertoáromban, ját- négy-öt előadást. Víz utcai proliház udvarén. Első produkcióim szőttünk másfajtát is, például én voltain többek Aztán karácsony élőtt pör nappal beütött a szabad téren játszódtak, díszletet a muskátlis- között házaló zsidó, aki rongyvásárlás ürügyén válság. Vérbeli színigazgatóhoz illően, új darabon ágyás és a szürke léckerítés szolgáltatott. Társu- jött be a színre, de valójában a rossz gyerekeket törtem a fejemet, mégpedig azzal a belső indí­latom. a szerzőt és rendezőt is beleértve, három akarta összeszedni egy nagy zsákba, voltam sérf- tékkal hogy bc kell vennem a társulatba Meleg tagból állt, a másik kettő közül egyik fiú volt, ta koldus, aki azt, akarta kipuhatolni, adnak-e Matildkát. aki harmadik bés volt. és nagyon szé­a másik lány. Műveim témáját, alkatomhoz 11- neki enni az emberek, s miután megtudta, hogy pen tudott énekelni. írtam mér hozzá néhány 1 A AIaIKAI rvi rv»iítr,4'tnrV\ nffilr rlpnmntltp- l.»5 n 4/> ízi r, •neorz 'Ittnviunl rvw r', Z. n A rtít « 4/,1/nolz .. r- . , r , u _ lően. a reális életből merítettem, ezek dramatur­giai felépítése, a nézők Igényeihez alkalmazkod­va. a lehető legvilágosabb volt. A cselekmény felvonásokra való tagolását nem ismertem még, tehát mindent egyvégtében rendeztem meg, s ki a jó, ki a rossz, aranyalmát adott a jóknak, gyönyörű ver.set kockás papíron, és azt eszeltem kőből valót a rosszaknak. )d. hogy meghívom őt a társulatba, ö lesz a fő­Később. amikor mér kiszedték telelőre u mus- szereplője annak a drámának, amely egy nagyon kátlikat. s az asszonyok bent maradtak a köny- szép, nagyon szegény királykisasszony hiábava­nyező ablakú konyhákban, egy Fülöp nevézetű ló szerelmét, majd boldog férjhezmenetelét tár­egyetlen produkcióm se tartott öt percnél tovább. csizmadia SUgalmuzásúra népi fogantatású, s az gyalja. különböző, jó- és rosszindulatú szelle­Társulatom bemutatkozó darabjának ez volt a előbbi műfajoknál nagyobb jövedelemmel ke- mek vetélkedése keretében tartalma: Nagyapám — ezt én alakítottam — ha- csegtető színház) vállalkozásba kezdtem. Népi ragosan fogadja az unokáját — Feri kapta ezt a betlehemes játékot készültünk előadni, azt Fülöp szerepet —, mert a fülébe jutott, hogy a bűnös gyermekkori emlékeinek színes lomtárából szed­unoka madárfészket szedett ki a kertben. Ami- te elő. elvállalta a dramaturgiai feldolgozást, sőt kor Feri besompolygott a színre. Nagyapa azon- a színpadtervezést is. Matildka személye ellen az egész társulat élén­ken tiltakozott, Feri-a barátságát ls megvonta tő­lem. Jullka azt mondta, útálatos vagyok. Bús­komorságba estem, megszületett bennem az első elmélkedés az emberi gonoszságról, s azon nyom. A próbák a mi szobánkban folytak, a kályha bar. azt is elképzelte..! — persze, egészen új tér­közelében, hogy a többi gyerek elférjen. sulattal — a színpadon. Ezzel a produkcióval aztán nem csak a proli- Később, s azóta igen sokszdr, rájöttem, hogy ház lakásait jártuk végig, hanem Fülöp javas- mindezt százan és százan eljátszották már előt­latára kiadós tájolást hajtottunk végre a szom- tem. tehát átszereltem a színházigazgatásról a széd utcákban; mindaddig, amíg a Komló-köz „hadművészetre", szereztem egy csúzlit. és az ér­egyszer csak Feri átvette a jajongó Jullka szóla- sarkán belénk nem botlott Kacsa Imre fodrász- dekterületek rendezésére hadat üzentem Kacsa mat, ő is könyörögni kezdett, hogy ne bántsam, tanuló, a miénknél jóval erősebb társulatával, s Imrének. s amikor a drámai kérdésre, hogy rossz lesz-e el nem tángáltak bennünket a pásztorbotokkal. Ormos Gerd nal belekezdett a mély hangú szidásba. Ekkor bal oldalról belépett a hatesztendős Julika, ne­ki azonnal sírva kellett fakadnia, és azt hajtogat­ni a konfliktus feloldásáig, hogy: ne bántsd, ne bántsd, nem lesz rossz! Mikor méltó nagyapai mérgemben alaposan megkorholtam a vétkest és egyre ráztam a kezemben szorongatott botot, 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom