Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

4 KEDD, 1974. JANUAB U. Az elismerési fizetéséről a hátrány alól. hogy az öt- harminc forint. L. P.-né szegedi olvasónk szolgálati időt nem lehet forint, ha pedig a kétezer most töltötte be 48. életévét szerezni, de mentesít az alól forintot meghaladta, havi és három iskolás gyermeke •--"-* .... .... van. 36 évi folyamatos munkaviszonnyal Most szeretné nyát megszüntetni, mert idős édesapját és gyermekeit sze éves miatt a szolgálati megszakítás rendelkezik, már megszerzett munkaviszo- idő elvesszen. A rendelkezések szerint az elismerési díj folyamatos firetné otthon gondozni, illet- zetését a munkaviszony megve nevelni, lép újabb Kérdezi: ha nem munkaviszonyba. szűnését követő három hóAz elismerési dijat havonta előre, minden hónap 15ig kell befizetni. Olvasónk, ha munkaviszonyát megszünteti, a fentiek szerint kérje az elismerési díj fizetését és abban az napon belül kell megkez- esetben 55. életévében öregnyugdíjkorhatár eléréséig, deni. Az elismerési díj fize- ségi nyugdíjra lesz jogosult. jogosult-e öregségi nyugdíjra? A nyugdíjtörvény szerint a már megszerzett szolgálati Idő beszámítására akkor van tésére irányuló igényt nak a társadalombiztosítási Igazgatóságnak (kirendeltségnek) kell bejelenteni. Dr. V. M. lehetőség, ha a munkaviszony amelynek illetékességi terűmegszűnése és a nyugdíjkor- létén a dolgozó legutoljára határ, vagy újabb munkavi- biztosított volt. Az elismerészony létesítése között nincs sl díj összegét a betegségi öt évet meghaladó megsza- biztosítás alá eső munkavikítás. öt évet meghaladó szony alapján kapott utolsó megszakítás esetén a megszerzett szolgálati csak akkor lehet beszámítani, ha a dolgozó a megszakítást követően ismét munkaviszonyt létesít és legalább már három havi munkabér átlaidőt gának figyelembevételével állapítják meg. Az elismerési díj összege, ha a dolgozó legutolsó munkaviszonyából származó munkabérc a öt évi újabb beszámítható havi ezer forintot nem haszolgálati id§t szerez. A megszakítás elismerési díj fizetésével áthidalható. Az elismerési díj fizetésével ladta meg, havi tiz forint, ha ezer forintnál több volt, de a kétezer forintot nem haladta meg, havi tizenöt Bővítik a kerámiaüzemet Évről évre nagyobb a kereslet a Vas megyei Kerámia Vállalat diszműkerámia és vörösagyag-áruja iránt A jelenlegi termelés az igényeknek csak mintegy het ven százalékát elégíti ki. Ezért most bővítik a vállalat magyarszombatfai üzemét szetrajzát E gondolatok önmagukban is megállnának, segítségükkel azonban még izgalmasabbá válhatnak a műelemzések, melyekben HAZA9SAG L kerület Szeged: Bartók Pál és Tóth Katalin Terézia. Bujdosi László István és Vlncze Katalin, Kovács Gyula és popán Gizella házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Blbarc István és Kalmár Gizella, Illés Mihály és Dósa Erzsébet házasságot kötöttek. in. kerület Szeged: István Lajos és Bódl Ibolya házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Sepsl Zoltánnak és Wclner Viktóriának Gábor ZolCsaládi események ÜL kerület Szeged: Borka Lászlónak és Zákány Máriának Péter. Bánhegyi Olivérnek és Tóth Máriának tán. Palócz Armandnak és Né- Renáta. Fodor Miklósnak és meth Annának Armand László, Palórz Armandnak és Németh Annának Gubor János, Karádi Sándornak és Bugyi Juliannának József. Kis Lajosnak és Balog Edit Olgának Alexandra, 1 Gémes Józsefnek es Székely Juliannának Gabriella, Bartucz Pálnak és Kiss Máriának Ágnes, Barna Lajosnak és Far- Juditnak Judit Angéla, kas Rozáliának Róbert Lajos. Kovács Józsefnek és Szabó Teréziának Mária, Balogh Györgynek es Heronyányl Juliannának Edit Krisztina, Kispéter Lajosnak és Farkas Erzsébetnek Róbert, Körösi Bélának és Baranyai Juliannának Vencel, Horváth Lajosnak és Kiss MáÁcs-Kovács Irénnek KrlszUán Zsolt, Szántó László Mihálynak és Lórincz Etelkának László, Varga Károlynak és Császár Gizellának Károly, Mónus Sándornak és Révész Anna Mártának Edit. Nagy Viktornak és Marton Annának Mónika Zita. Hajdú Istvánnak és Martinék MaMMMnM^HRlnyá András Istvánnak és Csányi Évának Krisztián, Molnár Antalnak és Lengyel Irénnek Éva Edit, ördög Lászlónak és Rakonczal Ilona Zsuzsannának Roland Attila. Rekeczkl Károlynak és Kozma Zsuzsannának Roland. Romák Péter Vltályosnak WfM és Koza Irén Máriának Gábor, rtának Edina Mária, Balogh J6- Tóth Mátyásnak és Kozma Irénzsefnek és Kádár Ilonának At tila Zsolt, Bálint Ferencnek és Szilagyi Máriának Ferenc, Komár Sándornak és Jakab Györgyinek Beáta. Banda Jánosnak és Borbély Évának László János, dr. Joó Ferencnek es dr. Maurcr Máriának Gabriella Krisztina, Darázs Endrének és Kovács Zsuzsannának Csaba Endre, Bácskai Györgynek és Bcke Juliannának Beatrix Judit, Telek Gábornak es Vaczkó Katalinnak Andrea Ildikó, Dóra Jánosnak és Lipka Magdolnának Annamária, Szcndrényl Emilnek és Ungi Ilonának András István, Kiss Ferencnek és Hevesi llholyának Ferenc, Kclcz Vincének és Kasztba Erzsébetnek Roland. Pápai Sándornak és Jójárt Máriának Attila, Kiss Árpádnak és Masa Irénnek CsaLevente, Halasi Ferencnek és Síkhegyi Magdolnának Gábor, Krlzsán Sándornak éc Molnár Annának Anna Mária, Krizsan Sándornak es Molnár Annának Éva Erzsébet, Kerekes Károlynak és Lórincz Editnek Mónika Edina, Barna Pongrácnak és Agócs Máriának Bernadett Mária, Tótpözsl Józsefnek és Masa Irénnek Ágnes, Szép Sándornak és Demeter Évának Adrienn Eva, Varró Jenőnek és Csontos Máriának Mária Edit, Tóth Andrásnak én Biró Magdolnának Viktória Edina, Ludányl Sándornak és Dorka Erzsébetnek Erzsébet. Hajbei Istvánnak és Farkas Stefániának Stefánia, Huszta Imrének és Savanya Magdolnának Tünde, Börcsök Antalnak é:i Bernát Juditnak Judit, Horváth Ferencnek és Györfy Erzsébetnek Bernadett, Gyóni Istvánnak és Parrag Gizellának István. Kazi Gézának és Balla Irénnek Rozália. Juhász Andrusnak és Boros JuUannának Tünde, Tanács Józsefnek és Túri Erzsébetnek József, Lakatos Istvánnak es Mezei Piroskának Jusztina, Guti Ferencnek és Kovács Klárának László, Kriszttn-Németh Józsefnek és Farkas Margitnak Krisztina, Rostás Lászlónak és Lencse Lídiának LMIa Etelka, Homor Gézának és Sánta Annának Péter nevü gyermekük azüler nek Norbert, Vígh Lajosnak és Tóth Piroskának Mónika nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Gyulai Józsefné VIdolmán Mária, Ormos Kálmán, Fehér Ferenc. Rózsa Istvánná Fekete Magdolna, Sugár Andrásné Szél Matild, Szalma Etelka, Mocsonoky Gyuláné Slrkó Mária, Csókásl István, Nagy József, dr. Basch Ferenc Vllmosné Landesberg Franciska, Mester Ferenc, Börcsök Imréné Gombos Ilona, Hízó Istvánné Tóth Gizella Anna, Kakas Sándorné Ruzsits Margit, NagyGyörgy Péterné Sínkó Erzsébet, Ferenczl Lajoené Jény Irma, Márton Pálné Berta Etelka. Tóth-Buzder János, Somoskövi János, Dencsl Sándorné Misán Julianna, Czank Józsefné Zslkai Gizella, Szúcs Józsefné Kaska Erzsébet, Arm Adolfné Stern Szeréna, Terbe János, Nylrl Józsefné Kormány Mária, Virág Mihály, Hajdú Ferencné Csúcs Ágnes, Huszta Józsefné Djhelyi Irén meghalt. EL kerület Szeged: Karácsonyi Jánosné Farkas Ilona, Nagy Irma, Kalmár Ferencné Temesvári Erzsébet meghalt. ni. kerület Halálozás: dr. Llppay László, Laki Imre, Csiszár Miklós, Gábor János, Balog Sándor, Horváth Antal meghalt. Könyvekről - sorokban Karátson Gábor: Leonardo a rádióban majd egy éven pológiai kutatás tárgyává a da Vinci. A szerző Leonar- át elhangzott előadássorozat parasztság: a harmadik tado da Vinci életrajzának va- anyagára épül. Témáját a le- nulmány korántsem csak lamennyi lényeges mozzana- hető legszélesebb értelemben „történeti" képződményről tát megemlíti, leírja könyvé- dolgozza fel, olyan kérdések- szól: a harmadik világ jelenben. A lendületes, gondolat- re is kitérve, amelyekkel a tős része él ebben a sajágazdag esszének mégsem a szakirodalom is aüg foglal- tos családi termelési, fobiográfia a vezérfonala, ha- kőzik (a népies műdal és a gyasztási, Önellátás! mecha. nem a belső, szellemi fejlő- népdal viszonya, a népi nizmusra épülő formációban, dés útja, melynek sokolda- hangszeres zene stb.). Beve- A három különálló tonullúsága (festő, költő, filozó- zetőben általános kérdésekre mány stílusa, feldolgozási íus, építész, természettudós, ad választ, továbbá bevezet módja egységes. (Kossuth technikai felfedező) közis- a forrásokba, ismerteti a Kiadó) mert, mélységéről, valóban gyűjtés és feldolgozás mód. Kurt Tucholsky: A gripsegyetemes és megrendítő fel. szereit, a falusi nótafák és holmi kastély. Egy berlini ismeréseiről viszont keveset ..régi öregek" szerepét, a kü- szerelmespár az 1920-as tudunk. Sokat és hosszan lönbséget az élő hagyomány években elhatározza, hogy idéz tehát Karátson ama tü- és a népdal „második élete" néhány hetes nyári szabadkörírásos feljegyzésekből, me- között. Ezután közérthetően ságát Svédországban tölti eL lyek Európa nagy könyvtá- ismerteti a magyar népdal A férfi író, a fiatal hölgy, az raiban szétszóródva hever- kétféle alapvető stílusának althangú Lídia egy kövér nek, be is mutat egynémely jellegzetességeit A kötetet szappankereskedő titkárnője, lapot: rajz és gondolat „ku- 68 fénykép és 130 kotta- A pár rövid dániai, svédorsza" szövevényében a láng- illusztráció egészíti ki. (Gon- szági kószálás után a nagyelme működésének termé- dolat Kiadó) világtól félrevonulva vidéService—Shelin—Wolf: Va- ken, romantikus magányban dászok, törzsek, parasztok, akarja eltölteni a szünidőt A szerzők hatalmas kutatási így jutnak el Gripsholmba, tényanyag alapján összegzik ahol a kastélyban bérelnek a nomád vadászok (hordák) lakhelyet A gondtalan sza„ festéstechnikai, allegorikus legáltalánosabb vonásait — badságot, a szerelmi évődémozzanatok után a leonar- a kellő megértés kedvéért sek törékeny hangulatát egy dói „világértelmezésről" ír mindenütt a mai civilizált síró kislány felbukkanása a szerző: személyes hangon, ember normáival, szokásai- zavarja meg. Ennek kapcsán szellemesen, okosan, telke- val, ismereteivel vetve össze megismerik Adrianiné lánysen. (Móra Kiadó) azokat s egyúttal azt is bizo- intézetét a gyermek által Susanna Millar: Játék- nyitva, hogy korántsem „pri- méltán pokolfajzatnak gúpszichológia. A gyermekié- mitiv" világról van szó. E nyolt hatalomittasult igazlektan a játékot antropoló- tanulmány függelékében a gatónőt a szinte katonai giai alapjelenségnek tekin- ma is megtalálható vadász- drillt, az embertelen nevelési ti. Elemzését — melynek so. népeket egyenként is jellem- módszereket. A szerelmi rán tulajdonképpen a fel- zi a vonatkozó irodalom kí- idillnek, a bezárkózásnak nőtt viselkedésmód életveze- séretében. A törzsi forma vége, Péter és Lídia megtés és kötődés előképe tárul ugyancsak egy teljesen más menti a kiszolgáltatott gyerfei — pedig ígéretes lehető- világképet, emberi helyzetet meket a szorongató hatalom ségnek a gyermeki éntől a mutat. A törzsi hierarchia, kezel közül. Mintha a törtészintézisig vezető fejlődés rokonsági kapcsolatok, s az nelem sötét árnyal elleni megismeréséhez. Millar anél- ennek megfelelő szervezeti és harc értelmét, az embertekül, hogy átfogó elmélet erkölcsi formák, vallási kép- lenség-elleni összefogást sumegalkotására törekedne, zeletek világos magyarázatát gallaná az antifasiszta író sorra veszi a különféle játék- adja a második tanulmány, kitűnő kisregénye. (Magyar elméleteket, a megfigyelések, Csak újabban vált az antro- Helikon Kiadó) illetve a kísérleti vizsgálatok ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ alapján mindazt, ami a játékról tudható. Könyve első két fejezetében bevezetésként azokat az elméleteket ismerteti, amelyek a múltban hatottak a játékot elemző pszichológiai gondolkodásra. Ezt követően a különböző fejlődési „szinteken" levő állatok játékait, a gyermekek különböző fejlődési fokaira jellemző játékformákat tárgyalja, külön-külön értei, mezve a játékhelyzeteket. Az egyéni és a társadalmi különbségek hatása a játékra című fejezet az „egyéni különbség" változóknak a játékkal való összefüggéseit tárgyalja. A Játékterápia elméleti és gyakorlati problé. máit tárgyaló fejezet egészíti ki a kötetet. (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. A kitűnő, úttörő jellegű ismeretterjesztő kötet a Gépkocsik mezőgazdaságnak Az egyik lengyel autógyár 1300 kg, hossza 4350, szélesújfajta gépkocsi gyártását sége 1750, magassága 1840 kezdte meg, elsősorban ame- milliméter. Felső szelepvezőgazdaság számára. A zérlésű, hetven lóerős mo„TARPAN—233" mind sze- torja 2120 köbcentiméter mély-, mind áruszállításra hengerűrtartalmú. Maximáalkalmas. Az utóbbi esetben lisan óránkénti 100 kilóméa gépkocsi a vezetővel teres sebességgel haladhat; együtt három személyt szál- fogyaszása 12,5—13,5 liter líthat, és az 1,3 köbméteres normálbenzin száz kilométehátsó rakodótérben kb. 500 renként Viszonylag kismékg súlyú zöldséget vagy retű terepjáró mintázatú gugyümölcsöt lehet elhelyezni miabroncsai a felázott földládákban. utakon való haladást is leA „TARPAN—233" önsúlya hetővé teszik. Siklós Jánost MÚLIK i. Két hétig készültünk az útra. Valójában inkább András készülődött, mert mindennap valamilyen újabb ötlettel jött, s megvásároltatta volna a vízre való sportáruk minden fajtáját Ügy igyekezett, hogy izgalmából mindenki egy tengeri útra gondolt, mintha papiruszhajónkkal az óceánra indulnánk, pedig csak a Tiszán terveztünk egy utat Szegedtől, föl egészen Tokajig. Indulás előtt lehúzódtunk a kikötőbe, hogy napkelte után útra keljünk. Ügy számítottuk. hogy a reggelit Csongrád alatt, a Körös-toroknál készítjük el, és késő délután majd megállunk Szolnokon, ott töltjük az első éjszakát. Másnap hajnalban aztán megyünk tovább Tokajnak. András, a kormányos álmosan, fázósan pislogott a móló szélén, nézte a rakodást. Éjszaka még óránként fölérzett, órájának világító számlapját figyelte. Ilyenkor pedig elkelne a segítség, mert a hosszú útra mégiscsak sok holmit pakol, visz a vadonba készülő csónakos: sátrat, élelmet, vlzestömlőt, tartalék üzemanyagot, halászfölszerelést, butánpalackot, gáztűzhelyet, világításhoz lámpákat, és még apró, nélkülözhetetlen dolgokat. Elvégezkölódtem a pakolással, s aztán szóltam neki. Lassan kihúztunk a mólótól, s aztán a folyó közepén megindultunk. Fürgén pörgött a motor, néhány perc múlva elhagytuk a várost. Visszanéztem a Bertalan-emlékműtől, és hangosan azt mondtam: „Na, te flaszteros város, két hétig nem látunk, úgy élünk majd, mint őseink Pusztaszer környékén, a vérszerződés idején!" Megborostásodik az állunk, mire hazaérünk. András ugyan itthon sem borotválkozik, a bajusz helyén még csak pölyhödzik a közelgő legénykor jele. Tizennegyedik esztendős, de olyan megbízhatóan kezeli a nagy motorcsónakot, mint a hozzáértő felnőtt ember. Eltanulta a szükséges ismereteket, és most már egyedül is kiviszi a garázsból, végig lóstat vele a város alatt a Tiszán, s ha elég magas a víz a Maroson, kedve szerint elszalad Makóig. Magas termetű, széles vállú fiú. Finom ívű ovális arca, barna szeme belső érdeklődést tükröz. Amióta megtanulta a betűket, annyit és annyifélét olvasott, hogy néha zavarba hoz a kérdéseivel. Három esztendeje mondja, hogy legszívesebben régészetet tanulna, az őskort szeretné kutatni Afrikában, meg Ázsiában. Komolyan gondol erre a mesterségre, mert olvasmányai között jeles helyet kapnak a különböző korokról szóló, népszerű leírások. Két esztendeje megkért, hogy ha nem terhel vele, hozzak néhány követ Babilonból, meg az egyiptomi piramisoktól, s bővebben érdeklődjek a kalifátusok koráról, meg a fáraók világáról, és mondjam el neki, amit hallottam. Eleget is tettem a kérésnek, és viszonzásképpen elvállalta a kormányosi teendőket Barátságunk forrása azonban nem a babiloni kövekből ered, hanem a mesékből. Régóta igaztörténeteket mondok el neki — mesék címén és később már csak a valódi események érdekelték. A sok történet, amit évek alatt elmeséltem, ragaszkodóvá tette a fiút és igazi jó barátok lettünk. Látom, hogy most bóbiskol mellettem, alig figyeli az utat, pedig ha rászaladunk a viz alatt úszó tuskóra, gerendára, letörik a motor alsó része, vagy a csiga levele. Megijedtem ettől a rossz gondolattól, annyi készülődés után milyen szomorúság lenne számunkra, ha lerobbanna a masinánk. — Nézzed csak, András, milyen szép a virradat! — szóltam, hogy elhajtsam az álmát. — Látom — dünnyögte, de továbbra se figyelte az utat. —- Te, ráhajtasz valamire, nézd, milyen gazos a víz! — Nézek én. Finom pára ringatózott a folyó fölött. A part menti füzesekben a madarak trillázó zenével köszöntötték a fák tetejére érő vörös napot. Suhanó sirályok libbentek föl, aztán lecsaptak a sima vízre, hogy elcsípjék a gyanútlan apró halat. Az erdőgazdaság nagy nyárfásából kakukk szólt, és gyors libbenéssel a túlsó partra húzott a sárgarigópár. Élénkzöld színeivel ébredt a táj, frissen, derűsen burjánzott az ártéri vadon. A júniusi nap még nem tikkasztotta el a buja, dús növényzetet A szomorúfüzek mélybe hajoltak, hosszúra nyúlt, zöld galyakkal simogatták a folyót. A tápéi komp után természetes az ártéri vadon, emberi kéz nem művelt benne. — Cika! Vedd át a kormányt, lefekszem — fordult felém a kormányos, és választ sem várva, hátrament és lefeküdt a csónak aljába. — Jól van, barátom, húzd magadra a melegítőt, mert hátra vág a szél. Algyőnél befejezték már a viz szélére épített hídpillér keszonmunkálatait. Csöndesen állt a keszon, a nagy műhelydaru, meg a vontatógőzösök, csak az éjjeliőrök őgyelegtek a parton, várták a váltást. Ha ilyen formásán haladnak, nemsokára elkészül ez a híd is. A lúdvári szivattyú is pihent, pedgi most kellene húznia a vizet, most magas a folyó, nincs tilalom. Kilenc óra után meg nem érdemes öntözni, mert fölhevül a vetemény és a hideg víz kárt tehet benne. (Folytatjuk.)