Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

• 12 VASÁRNAP, 1974. JANUÁR ISK \ Április 5—13-ig tavaszi szünet az iskolákban Az érvényben levő rendelkezések szerint az idén az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 5­től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3­án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 16, Az eddi­giek ől eltérően alakul az érettségizők számára a tanév végének „menetrendje". A középiskolák negyedik évfo­lyamain az utolsó tanítási nap (és ezzel együtt a ballagás napja): május második szombatja, ez az idén május 11-re esik. A középiskolákban az érettségi írásbeli vizsgákat május 18-a és 24-e között tartják. Csökkenő felhőzet Várható időjárás vasár­nap estig: A felhőzet tovább csökken, változóan <- felhős idő, legfeljebb futó havazás, hószállingózás. Főként reg­gel és a délelőtti órákban köd. Mérsékelt. időnként megélénkülő délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasár­nap 0. plusz 4 fok között. A tartósan ködös helyen 0 fok alatt. ÖTVÖZÖTT HUZALT KÉSZÍTŐ ÜZEM Üj — ötvözött huzalt ké­szítő — üzemmel bővült Inotán hazánk legnagyobb alumíniumkohója. A 130 mil­lió forintos költséggel ki­alakított új üzemben a fran­cia Cegedur cégtől vásárolt eljárás alapján a nemzetközi szabványoknak megfelelő szilárdságú és vezetőkeoessé­gű ötvözött huzalt állítanak elő. Az üzem termelése 1975-re éri el teljes kapa­citását. s attól kezdve éven­te 3500 tonna huzalt készít. Az inotai alumíniusnkohóban ezzel a félkész és a készáruk aránya eléri a teljes termelés 70 százalékát. VESZÉLYES HELY Az Egvesült Államokban a legveszélyesebb hely a kony­ha. A biztosító társaságok statisztikái szerint a múlt évben 26 500 személy lelte halálát salát konyhájában, 3 millió pedig megsérült. A balesetek fő oka: a kony­hai elektromos berendezé­sek hozzá nem értő kezelé­se. A titkárnő szeme feketén csillog a sok kozmetikai szuroktól. — Kis türelem, fiatalember, nem­soká magára kerül a sor! — mond­ja Fél óra múlva bekopog a nagy igazgató ajtaján. Hangot nem hal­lok, lassan nyomom le a kilincset. A nagy igazgató iratok között túr­kál: — Jöjjön beljebb! — Tiszteletem!... Felnéz, rámnéz, de látom, hogy csak néz, és nem lát. Aztán kicse­réli a szemüvegét, felismer. — Áááá, maga az? — Megismét­li: — Maga az!... Na, jó. Tudom már, maga írja a Rómeó és Júlia forgatókönyvét. összevágom a bokámat. — Nagyon jó, mondhatnám re­mek. Hiába, az a Sekszpir ügyes ember. A Rómeó és Júlia szép da­rab. Bár lehetne egy kicsit moder­nebb, nem mondom, azért szép. Csak egy hibája van. — Igenis, egy hibája van. Elvégre, igazgató úr, egyetlen egyszer Sekszpir is hibázhat. — Na ja, hát ő is ember, nem igaz? Az a baj, tudja, hogy a da­rab valahol... izében játszódik .., — Veronában, kérem szépen. „Két nagy család élt Veronában" — ahogy Sekszpir is mondja. — Áhá, már emlékszem. Hát ez nem jó. Egyáltalán: rossz. A közön­ség nem tudja, hol van Verona. Ha FILMET ÍROK a bolgár tengerparton, vagy Moszk­vában volna, jobban tudnák, mert oda turisztikáznak főleg. Veronából csak a szalámit ismerik az Időseb­bek. A cselekményt áttesszük, mondjunk... ide, a Velencei-tó mellé, például Agárdra. — De kérem, igazgató úr, a sír­juk is ott van Veronában. — Miért? Agárdon talán nincse­nek sírok? Aztán az nem lehet, hogy Júliának dajkája is van. Mi­nek egy olyan nagy darab nőnek dajka? Abból csinálunk egy Tempó Kátéesz takarítót, vagy egy bejá­rónőt. Érti? — De ... izé ... * — Hagyja csak fiam, jobban ér­tem én ezt, mint maga, meg a Sekszi. És micsoda lehetetlen név az, hogy Rómeó? Róbert vagy Robi. — De... — Majd maga fiam megcsinálja, mert maga mai gyerek. Maga érti, hogyan gondolom. Szóval a két csa­lád haragszik. De miért haragszik? Nem szeretem az ilyen komor dol­gokat. A két családnak egyáltalán nem szabad haragudnia egymásra. Sót. nagyon jóban vannak. Még üz­lettársak is lehetnek, hiszen annyi kisipari engedélyt kiadtak már, hogy még... Mondjuk: Capulet és Montecchi üzlettársak, övék a... mondjuk ... Kapusi és Monostori cipőfelsőrész-készítő. A lányukat és a fiukat egymásnak szánják, de azok tudni sem akarnak a házas­ságról. Robi egy kis táncosnőbe van belebolondulva, Juliska pedig ... pedig ... no ... Juliska pedig bele­szeret egy huligánba. Ebből kiin­dulva bonyolódik a politikai ese­mény. Az erkélyjelenetet kihagyjuk, mert erkélydíszletünk nincs, ellen­ben a Plágovics majd szerez hozzá muzsikát, a dalt pedig eléneklik a bárban, mert bárdíszletünk viszont van bőven. A kriptajelenetet is ki­lagyjuk, egyrészt mert nincs krip­tánk, másrészt nem hülyítjük a kö­zönséget. Helyette Robi és Juliska nászútra mennek a lillafüredi Pa­lotaszállóba, s amikor visszaérkez­nek, hoznak magukkal egy koszo­rút az apjuk sírjóra. — De kérem, igazgató úr, ez nem a „Rómeó és Júlia!" — Na és ha nem? Hát ki mond­ja, hogy az? Egyszer írhat fiatalem­ber valami korszerűt, valami erede­tit is. D. G. BERLIN — SZAMOKBAN Berlinnek, a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városának összterülete 403 négyzetkilométer, a város­központé pedig 31,3 négy­zetkilométer. Az erdőterület 7908 és a vízterület pedig 2727 hektárt tesz ki. Berlin lakossága 1 089 874 millió, a népesség sűrűsége négy­zetkilométerenként 2704 la­kos. A 624 000 kereső egyne­gyede az iparban dolgozik. ELŐADÁS A NŐK FÓRUMÁN « Hétfőn, holnap délután 5 órakör tartják a soron kö­vetkező előadást a Nők Fóru­mán a Hazafias Népfront városi bizottságának szék­házában (Vörösmarty u. 3.). Előadó Szili Antalné, a párt­iskola tanára, az előadás té­mája pedig a vallás és a va­lóság, gyermekeink helyes szemléletének kialakítása. ACTA A József Attila Tudomány­egyetem magyar irodalom­történeti tanszékének leg­frissebb Actája Csukás Ist­ván tanszékvezető egyetemi tanár tanulmányát közli Jókai és a , nemzetiségiek címmel. Csukás István Jó­kai nemzetiségpolitikai né­zeteit, s ilyen jellegű köz­életi tevékenységét vizsgál­ja. SZABADTÉRI MÜZEUM Az északi orosz faépíté­szet szabadtéri múzeumát hozták létre Arhangelszk pe­remvárosában, Kis-Karéliá­ban. A 16—19. századok épí­tészetének 22 emlékét szál­lították ide különböző fal­vakból. A SZEMES CIROK JÖVŐJE Szegeden január 15-én, kedden délután 4 órakor az Agrárszakemberek Klubjá­ban (Vörösmarty utca 3.) előadást rendeznek. Dr. Fa­ragó László, a Gabonater­mesztési Kutató Intézet osz­tályvezetője tart vetített ké­pes előadást a hazai szemes cirok hibridek termesztésé­nek tapasztalatairól. Költöznek a fák SANTiAG Hivatalban Főnök: — Marika, van vala­mi programja vasárnap estére, megy valahová? A titkárnő szégyenlő­sen elmosolyodik: — Nem megyek se­hová. Főnök: — Akkor, remélem, hétfőn reggel nem késik el ismét. LOTTÖ­TAJÉKOZTATÖ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 2. játékhéten öttalála­tos szelvény nem érkezett Négy találatot 88 fogadó ért el, nyereményük egyenként 54 628 forint. Hármas talá­lata 7775. fogadónak volt, nyereményük egyenként 309 forint. A kéttalálatos szel­vények száma 204 011 darab, ezekre egyenként 15 forintot fizetnek. A nyeremények a nyereményilleték levonása után értendők. A közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. SZOMBATI PIACI ARAK A csirke kilója 28 forint, a tyúké 26, a tojás darabja 1,30—1,70 volt a tegnapi pia­con. A burgonyát 3—5 fo­rintért mérték, a sárgarépa kilója 4—5 forint, a gyökér 10—12, a vöröshagyma 3,50— 5, a fejes káposzta 3—3,50, a kelkáposzta 6, a karalábé 3—4, a karfiol 2 forintba ke­rült. A paradicsom kilója 26 forint, a parajé 18—20, sőt még ennél is drágább volt. A gomba kilója 40 forint, a fokhagyma 20—24 forintba került. A gyümölcsök közül az alma fajtától függően 5— 10 forint, a körte 8—12, a szőlő 10—12, a diót 14—16 fo­rintért mérték, a száraz bab kilója 15—16 forint, a sava­nyú káposzta 8 forint volt, a mák literje 28—30 forintba került. Somogyi Károlyné felvétele A szegedi rakpart felújítása miatt a Móra park fáinak és bokrairak egy részét el kell távolítani. Az öreg. vagy beteg növényeket nem lehet megmenteni, azokat kivágják, de a fiatal fákat és a fenyőket földlabdával együtt vigyáz­va kiemelik, emelőtartályos kis targoncával új helyükre szállítják és azonnal újra elültetik. Kedden sorsolják az első békekölcsönt Államunk 1950—1955. kö­zött összesen hat alkalom­mal bocsátott ki tíz, tizenöt és húszéves lejáratú béke­kölcsönkötvényeket. A Mi­nisztertanács 1956-ban ho­zott határozata a kötvények lejáratának határidejét egy­ségesen 1974. december 31­én állapította meg. így az idén valamennyi békeköl­csönt teljesen visszafizetnek. A visszafizetés határidő előtt megkezdődik. Az Országos Takarékpénz­tár az első békekölcsön sor­solását január 15-én, a má­sodik békekölcsönét már­cius 5-én. a harmadik béke­kölcsönét április 10-én, a negyedik békekölcsönét jú­nius 25-én, az ötödik béke­kölcsönét augusztus 17-én, a hatodik békekölcsön sorso­lását pedig szeptember 17-én rendezi. Az első békekölcsön utolsó sorsolását tehát január 15­én, kedden 9.30—11.30 óra között tartják az Országos Takarékpénztár Münnich Fe-) renc utca 15. szám alatti kul­túrtermében. A húzáson 17,1 millió forint értékű köt­vényt sorsolnak ki nyere­ménnyel, míg névértékbe^ 34,2 millió forintot fizetnek vissza. Az első békekölcsön nyereményeinek kifizetése, illetve a kötvények bevál­tása február 12-én kezdő­dik. Ettől kezdve tehát vala­mennyi első békekölcsön­kötvény beváltható. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged várost Bizottságinak na­pilapja. — Megjelenik bétfö kivételével naponta, hétköznapokon t, vasárnaponként 12 oldalon. — Fősz-rkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal-6740 S' -ged. Magyar Tanácsköztár­saság útjr 10. — Teleion: 13-535. 13-003. - Felelős kiadó: Kováén László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szép d. Bajcsy-Za. tt. 2S. — Index: 20 05:, Előfizetési dU wy hónapra 20 toriae. A \

Next

/
Oldalképek
Tartalom