Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 64. évfolyam 9. szám 1974. január 12., szombat Ára: 80 fillér M AGYAR SZO CIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA HegyvenhétmilEiái d forint szociális és egészségügyi kiadásokra A kormány szociálpolitikai és népesedéspolitikai intéz­kedései nyomán az állam fo­kozottan segíti a lakosság je­lentős rétegeit, mindenek­előtt a gyermekes családok helyzetének javítását. A szo­ciális és egészségügyi célok­ra szánt idei összegekről, az ellátás várható fejlődéséről a következő tájékoztatást adták az Illetékes szervek: Az állami költségvetésből 1974-ben — a felújítási és beruházási kiadásokat nem számítva — 47 milliárd fo­rintot költenek szociális és egészségügyi célokra, 10.8 százalékkal, vagyis 4,6 mil­liárd forinttal többet, mint tavaly. Ezen belül a társada­lombiztosítási kiadások ösz­szege eléri a 35,4 milliárd, az egészségügyi és szociális cé­lokra szánt összegek pedig a 11,6 milliárd forintot. A társadalombiztosítási ki­adások 3,8 milliárd forinttal lesznek magasabbak mint ta­valv, e többletnek majdnem a fele a szociálpolitikai és népesedéspolitikai intézkedé­sekkel járó többletkiadáso­kat fedezi, a további része pedig a társadalombiztosítá­si szolgáltatósok színvonalá­nak emelkedését, „automati­kus" bővülését szolgálja. Az állami nyugdíjak ősz­szege például 1,8 milliárd forinttal. 11.1 százalékkal emelkedik és az idén már túlhaladja a 18,2 milliárd forintot. Ezen felül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti, a kis­ipari szövetkezeti tagok, az ügyvédek, továbbá a kisipa­rosok és magánkereskedők önálló nyugdíjalapjaiból mintegv 600 ezren kapnak nyugdttat és járadékot, 4,4 milliárd forintot. Az év fo­lvamán tehát nyugdíjakra és járadékokra összesen 22,6 milliárd forintot fizetnek ki. Mint ismeretes a nyugdí­jak havi átlagösszege az idén is a"tomatik"san 1 szá­zalékkal, de legalább 30 fo­rinttal emelkedik, ezen felül a nyugdíjátlag további 4,5 százalékkal nő annak követ­keztében. hogv a természetes cserélődés folytán emelkedik a magasabb nvugdíiat élve­zők aránva. Ezen kívül a nvugd'üasok száma is várha­tóan 45 ezerrel gvaraoszik 1974 végére, egy- és három­negyed millió ember, a la­kosságnak csaknem 16 száza­léka részesül nyugdíjban, já­radékban, illetve rendszeres segélyben. Főként a népesedéspolitikai intézkedések nvomán a ta­valyi 6,7 milliárdról az idén 8.3 milliárd forintra emelkednek az anv^knak. a gyem-kes csatódnknak nvű.itott készpénztámoga­tások. A kétgyermekesek családi pótlékának — júni-'s elseién életbe lénő — emelkedése egvmaga 550 millió, a gyer­mekgondozás'-segély növelé­se 460 millió, az anvasági­segálv és a csecsemökelen­gve-i'ittatis növelése 250 millió, a gyermekápolási táp­pénz féltételeinek javulása 100 millió forint többlethez juttatja a családokat. Az idén kereken 1,6 millió gyer­mek után folyósítanak csalá­di pótlékot, ennek összege túlhaladja a 4,7 milliárd fo­rintot. A gyermekgondozási­segályt várhatóan 200 ezer anya, a korábbinál 10—15 ezerrel több veszi majd igénybe. Tovább emelkedik a be­tegségi biztosítás színvona­la is. Mivel a kötelező betegségi biztosítást tavaly lényegében a lakosság teljes körére ki­terjesztették, a létszám az idén már jelentősebben nem növekszik. A szolgáltatásokat azonban többen veszik majd igénybe saját jogon, mivel ai idén körülbelül 65 ezer új munkavállalóval számolha­tunk. Az átlagkeresetek vár­ható négy és fél—ötszázalé­kos növekedése is fokozza a betegségi készpénzjuttatáso­kat, amelyeknek összege vár­hatóan csaknem 300 millió forinttal lesz magasabb, mint tavaly. Az idei táppénz való­színűleg túlhaladja majd a 4,7 milliárd forintot. Gyógyszerekre és gyógyá­szati szolgáltatásokra is egy­re nagyobb összegeket fizet ki az állam, az idei kiadások várhatóan túlhaladják a 3,7 milliárd forintot, vagyis jó 8 százalékkal növekednek. En­nek egvik oka, hogv egyre több új, a korábbinál kor­szerűbb és drágább gyógy­szer kerül forgalomba. Egv­egv vény átlagára az 1970. évi 18,30 forinttal szemben immár eléri a 22,30 forintot. A lakosság gyógyszerellátá­sával kapcsolatos költségve­tési kiadásokat az az intéz­kedés is növeli, amely lehe­tővé tette, hogy a fogamzás­gátló gyógyszereket is társa­dalombiztosítási hozzájáru­lással vásárolhassák. Ugvan­akkor a gyógyszerköltségek növekedésében változatlanul közrejátszik a helyenként in­dokolatlan, egészségügyi szempontból is káros, túlzott gyógvszerfogvasztás is. Ami az egészségügyi ellá­tás fejlesztésének egyéb kér­déseit illeti, az egészségügyi törvény alanelveivel össz­hangban az idén is központi feladat a fekvő­beteg gyógyintézeti háló­zat bővítése és az ellátás szánvonalának emelése. Annak ellenére, hogy az idén 500 kórházi ágyat szanálnak, az ágyak száma 1600-zal növekszik, s eléri a 88 000-et. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fekvő­beteg-ellátást idén nagyobb mértékben fejlesztik, mint az előző esztendőben. A ki­emelt feladatok közé tarto­zik a kórházakban, kliniká­kon a fejlett gyógyászati el­járások fokozott alkalmazá­sa, a szívsebészet, a művese­ellátás és az intenzív osztá­lyok fejlesztése. Bővítik, kor­szerűsítik a vérellátást. A klinikák 10 százalékkal na­gyobb értékű gyógyszert kap­nak, mint tavaly, s tovább javul a kórházak gyógyszer­ellátása is. Az egészségügyi intézmények a gyógyászat anyagi eszközeire 103 millió forintot költhetnek, három­százalékkal többet, mint 1973-ban. A mentőszolgálatot 40 új gépkocsival és két mentőállomással bővítik. A járőbetegek ellátására több mint 2,1 milliárd fo­rintot költenek, 130 millió forinttal többet, mint tavaly. Az év végéig újabb 49 ál­talános és 31 gyermekkör­zetet létesítenek, így az or­vosi körzetek száma túlha­ladja majd a 4300-at. A napi szakorvosi órák száma 650­nel emelkedik, s így megkö­zelíti a 45 000-et. Az állam 52 millió forinttal járul hoz­zá ahhoz, hogy tovább csök­kenjen az egyes megyéi­egészségügyi ellátásában mé" tapasztalható különbség. Ez az összeg tízmillió forinttá" nagyobb, mint tavaly. A népesedési helvzet javí tása is egész sor újszerű fel­adat ellátását követeli me° az egészségügyi apparátustól A költségvetésből 43 milltó forintot biztosít az állam a család- és a nővédelmi-ta­nácsadás és gondozás széle­sebb körű megszervezésére, az oktató-felvilágosító mun­ka hatékonyságának növelé­sére, a művi terhességmeg­szakítást elbíráló bizotiságo'­működésére. Ugyancsak a népesedéspolitikai célok meg­valósítását seg'ti a gyermek­intézmények hálózatának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése. Az idén újabb 2101 hellyé* gyarapszik a bölcsődék be­fogadóképessége, s így a negyedik ötéves terv­időszakra előirányzott 8—9 ezer töbhletférőhelvből 7400 már 1974 végére megvalósul Figyelembe véve, hogy ? gvermekgondozási-segély le­hetőségeivel az idén már 200 000-en élnek, a csecse­mőotthonokban 5000 gyerme­ket helyezhetnek el, a böl­csődéskorúaknak mintegv öt­venöt százaléka intézeti el­helyezéssel, vagy külön pénz­beni támogatással most már ellátottnak tekinthető. Egyéb­ként a bölcsődék és csecse­mőotthonok fenntartására és működésére a tanácsi és a központi költségvetés az elő­ző évinél 72 millió forinttal többet, 850 millió forintot biztosít, ebben azonban nin­csenek benne a vállalati böl­csődék fenntartási költségei. Az állam jelentős össze­gekkel segíti az idős embe­rek helyzetének javítását is A szociális otthonok befo­gadóképessége is nő. A tervek szerint több mint ezerrel több hely lesz a szo­ciális otthonokban. Az öre­gek napközi otthonainak fenntartására majdnem 16 százalékkal többet fordíta­nak, mint tavaly. Az ötéves tervidőszakban egyébként 72 öregek napközi otthona nyí­lik, s számuk ezzel 633-ra emelkedik. Az arra rászoruló idős emberek segélyezésére a tavalyinál 25 millió forinttal többet költenek a tanácsok Az alacsony nyugdíjakhoz hasonlóan a rendszeres szo­ciális segélyek évi automati­kus emelése sem lehet keve­sebb havi 30 forintnál. Tovább gazdagodó mozgalom Az MSZBT megyei aktíva ülése Szegeden Aktívaülés zajlott le teg­nap Szegeden, az MSZBT Csongrád megyei tagcsoport, jainak ügyvezető elnökei, a helyi és a városi, járási pártbizottságok, alapsíerve­zetek képviselői részvételé­vel. A tanácskozás előtt Nagy Má iát, az MSZBT országos főtitkárát fogadta Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság eiső titkára, és beszélgettek a mozgalom tennivalóiról. A tanácskozáson dr. Koncz János, a megyei pártbizott. ság osztályvezetője köszön­tötte a megjelenteket, majd Nagy Mária, az MSZBT or­szágos főtitkára beszélt a mozgalom tavai vi eredmé­nyeiről, valamint 1974-re szóló programjáról. Utána dr. Ágoston József, a me­gyei pártbizottság titkára is. mertette a magyar—szoviet baráti mozgalom helyzetét Csongrád megyében. Az ese. ménv második felében a kü­lönböző ipari üzemekből, intézményekből és helysé­gekből az MSZBT-tagcso­portok életéről adott beszá­molók, felszólalások hang­zottak el. Igen jelentős fejlődésről udot« képet a* aktívaülés. A főti'kárnő beszámolójából megtudhattuk, hogv a moz­galom tavaly tovább erősöd •iött és a pártszervezetek meg a helyi tagcsoportok, a magyar—szovjet barátság ügyéért munkálkodó aktivis­ták közös törekvései nyo­mán millióssá szélesült. A kapcsolat, amely népeinket összefűzi, és amely hazánk szocialista előrehaladásának, a magyar dolgozók boldogu. 'ásának egyik alapja, sokol­dalú és gyümölcsöző. Jelenleg 907 MSZBT-tag­csoport tevékenykedik az országban. Csongrád megyé­ben harminc. Munkájuk eredményességét elsősorban abban mérhetjük le, hogv ismeretterjesztő és nevelő tevékenységgel, kiállítások­kal, vetélkedőkkel, az orosz nyelvokta'ás el őse-ütésével erősbí'ették a barátság, az internacionalista összefogás újabb szálainak szövődését. Növe'ték a dolgozók érdek­lődését a fe1 szabadító szov­jet nép mai élete, a kommu. n izmus építésében elért gaz­dasági, kulturális, tudomá­nyos v'vmányok iránt. Különösen kiemelkedő az érdeklődés a Szovjetunió iránt — nemcsak Magvaror. szágon, hanem az evész vi. lágon — az olvan kérdések­ben. min* a béke. a nemzet­közi haladás ü"ve. M'nt az arab országok elleni izrae'i agresszió volt, amikor az emberek azt várták: mii ven álláspontra helyezkedik a Szovjetunió? Ezt az érdek­lődést igyekszik ezután is sokoldalúan teetógfteni, segí­íeni az M^TIBT. s amint Nagy Mária főtttkárnő meg­állapította: ehben jelentős szerepe volt és les* a helvi tagcsoportok, va'amint a he. lyi pártszervezetek együtt­működésinek. Ahol az együttműködés jó. ahol a pártszervek, a pártái nőszer­vezetek vezetőségei feliéme. rik a barátsági tagcsoportok­ban rejlő erőt. lehetőségeket, ahol ennek alanián közös igyekvéssel, a politikai mun. ka egészébe illesztik a Szov. jetunió megismertetésére irányuló törekvéseket, a ba­rátság ügyét — ott az ered­mény nem marad el. Mint az elmúlt évben, idén is igen sokrétű lesz a magyar—szovjet barátsági mozgalom. Az országos el­nökség idei tervét rövidesen megkapják a tagcsoportok. Erre építhetik a helyi prog­ramokat. A különböző ren. dezvények, kiállítások, kiad. ványok részint évfordulók­hoz kapcsolódnak. Ezek so­rában első helyen áll hazánk felszabadulásának közelgö 30. évfordulója. Ehhez fűző­dik a battonyai kezdeménye­zés, amely immár országos visszhangra talál: hazánk el. ső felszabadult helységében emlékparkot létesítenek, ahol helyet kap a többi vá­ros, község egy-egv fája, bokra, virága, amelvet a battonyai községi pártbizott. sá-z címére küldenek. Tovább szélesül a bará*sá_ gi tagcsoportok közreműkö­désivel a testvéri Odessza megyével, illetőleg Szeged megvei város és Odessza vá„ ros között kialakult kapcso. lat. Az a cél. hogy most már minél több taoso~ort, üzem, intézmény között leg^ien rendszeres, köz-etlen eo^riitt­működés. Dr. Ágoston József elmondotta, hogv az erre iránvuló tö-ekvé-ek biztató­ak. különben ott. abo] lét­rejött az MdZBT helvi tag­csoportja, főleg a jelesebb ipari üzemekben, az egyete­meken. a főiskolán, s más iskolákban. Most kerüli na. pirendre a tagcsoport létre­hozása Szeged olajiparában, a Szegedi Állami Gazdaság, ban és a megve több iskolá­jában is. Mindez mutatja, hogy a barátsági mozgalom itt is tovább lép. tevékenysé­gi formái jók, módszerel kiforrottabbak, s szerepét növekvő eredménnyel képes betölteni népeink javára. Szépen fejlődnek a primőrök Bár még javában benne vagyunk a télben, s felte­hetőleg lesz még hó is az elkövetkezendő hetekben, mégis a Szeged környéki gazdaságokban már készü­lődnek a tavaszra. Javában készülnek a zárszámadások, a szövetkezeti gazdák meg­vitatják az idei pénzügyi, gazdálkodási terveket. Ter­mészetesen a határban sem szünetelnek a munkák. A homokföldeken szórják a szervestrágyát, azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a korán beköszöntött tél következtében maradt némi szántanivaló, dolgoz­nak a traktorok. hellyel­közzel megkezdték a gyü­mölcsfák metszését is, éí azokban a mezőgazdasági nagyüzemekben, ahol „ho­nos" a repülőgépes növény­védelem. tart a tél végi fej­rágyázás. A szegedi Űj Élet Terme­'őszö vetkezet ,,ü végvárosá­ban" szépen fejlődnek a primőrök. A közös gazda­ságban a január sem „pénz­telen" hónap, hiszen a pri­mőrök is segítenek, a kö­zös pénztár gyarapításában. A kertészeti dolgozók kar- kat is elvégzik az üveghá­bantartják az üvegpalotákat, zakban. A jövő héten kez­vizsgálják a vezetékeket, dődik az üvegházi retek ugyanakkor a soros munká- szállítása. Acs S. Sándor felvétele Szedés előtt a saláta t

Next

/
Oldalképek
Tartalom