Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

PÉNTEK, 1974. JANUÁR 11. Mit ígér a kiállítási év ? Lapozgatás a tervekben Áz idei, 1974-es kiállítási év a kapcsolatok jegyébep indult. Január első napjai, ban nyílt meg Pataki Fe­renc festőművész kiállítása Békéscsabán, 13-án vasárnap pedig Cs. Pataj Mihály közel negyven alkotásából rendez, nek tárlatot Szeged jugo­szláv testvérvárosában, Sza­badkán. Ezt a kiállítást ké. sőbb Pozsonyban is bemu­tatják. Reméljük, hogy a szabadkai és pozsonyi kiállí. tások között a szegedi képző, művészet-szerető közönség is láthatja Cs. Pataj Mihály új alkotásait. A közeljövőben nyílik meg Szegeden, szintén a kapcsolatok jegyében Al­mási Gábor szabadkai szobrászművész tárlata. Az idei kiállítási terv leg­jelentősebb bemutatóit a múzeum kupolájában és a képtárban rendezik. Talál­kozhatunk a hagyományos kollektív tárlatokkal, köztük a másfél évtizedes jubileu­mát ünneplő, megújuló Nyá ri Tárlattal. A XV. Szegedi Nyári Tárlat' idején kiállí­tás nyílik a másfél évtized díjazott, művészeinek mun­káiból. ősszel a megyei és a Városi tanács által vásárolt műalkotásokból mutatnak be egy válogatást. A szobrászat kedvelői az év első felében találkozhat­nak Varga Imre Kossuth-dí. jas szobrászművész munkái­val és Melocco Miklós gipsz­szobraival. Az idei szabad­téri szoborkiállítást Mészáros Dezső kőplasztikáiból rende. zik meg a Szegedi Ünnepi Hetek idején. A fiatal ma­gyar érmészek legkiemelke­dőbb képviselői, Asszonyi Tamás, Csi^ szentmihályi Róbert és Ligeti Erika közös kiállításon mutatják be al­kotásaik javát. A festészet és a grafika szerelmesei nagy kiállításon találkozhatnak majd a 60 éves Bálint Endre festmé­nyeivel és különleges nyo­mataival. A képtárban lát­hatjuk Fischer Ernő festő­művésznek, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai ta. nárának kiállítását, mely a tavalyi műcsarnoki bemutató válogatása lesz. önálló kiál­lításon mutatkozik be Ló­ránt János festőművész, ki­állítják Borsos Miklós raj­zait is. A szegedi művészek közül önálló kiállítása lesz Vince Andrásnak, Veres Mi­hálynak, Kalmár Mártonnak, valamint a makói Jámborné Balogh Tündének. Egyéves szünet után ismét lesz Kari­katúrakiállítás, és bemutat, ják a „Látás, alkotás" című módszertani kiállítás harma­dik részét. A Képcsarnok szegedi be. mutatótermében, ahol jelen, leg festési, parkettacsiszolás!, és takarítási munkát végez­nek, az első félévben két je­lentős kiállítást rendeznek. Márciusban Konfár Gyula, májusban Patay László fes­tőművészek munkáiból ren­deznek kiállítást. A Sajtóház művészklubjában Tokácsli Lajos kiállításával kezdődött az 1974. évi bemutatósorozat. A következő hónapokban töb­bek között Magos Gyula és Stéhlik János festményeivel, Gyarmathy Ágnes díszlet- és jelmezterveivel, valamint Hernádi Oszkár fotóival ta­lálkozhatunk. A Bartók Bé­la művelődési központban ma nyílik meg a grafikai kör kiállítása. Itt rendezik meg ez év áprilisában Csongrád megye öntevékeny képzőművész köreinek kiál­lítását is. A szabadtéri ide­jén Bódi Irén iparművész kékfestő-kiállítását, a mű. gyűjtők hagyományos tárla­tát, valamint a fotószalon soron következő rendezvényét láthatjuk. A November 7. művelődési központban kép. zőművészeti bemutatókat a Kiállítási Intézmények ren­dezi. Az idei tervekben, el­képzelésekben szerepel töb­bek között Kokas Ignác, Róna Emy és Reich Károly alkotásainak bemutatója, a művelődési központ, képző­művészeti körének kiállítása szerepel, a szabadtéri idején pedig elfelejtett szegedi fes­tők munkáit szeretnék be. mutatni. Színvonalasnak és gazdag, nak ígérkezik az ez évi ki­állítási naptár. Ahhoz azon­ban, hogy e tervek valóra váljanak, nagyon sokunk összefogására, és koordinált munkára van szükség. Köte. leznek a hagyományok épp­úgy, mint a jelen feladatai. T. L. Vezető szakfelügyelők értekezlete Tegnap, csütörtökön a me­gye általános iskoláinak ve­zető szakfelügyelői egész na­pos értekezletet tartottak Szegeden, a Művelődésügyi Módszertani Központ épüle­tében. A kéthavonként ese­dékes munkaértekezlet mos­tani témája A pedagógusok szakmai, módszertani to­vábbképzésének e tanévi ta­pasztalatai volt. E témakör­ből hangzott el előadás, s a vezető szakfelügyelők ismer­tették tapasztalataikat, be­számoltak munkájukról. Az értekezlet délutáni ülé­sén a megye általános isko­láinak vezető szakfelügyelői megismerkedtek az Orszá­gos Pedagógiai Intézet ke­retében működő Országos Oktatási Központ működésé­vel, feladataivaL Szakácsok iskolája Űj vendéglátóipari szak­középiskola nyílt Budapes­ten, az Ecseri úton. A mint­egy 80 millió forintos költ­séggel készült épület 28 tan. termében — és fizikai, ké­miai. valamint nyelvi la­boratóriumában — a nap­pali tagozaton 400 diák ta­nulhat. Az iskola büszkesé­ge a gyakorlati tanüzem, ahol a növendékek a sütés­főzés művészetét, felszolgá­lási ismereteket és más tud. nivalókat sajátíthatnak el. Az új iskolában most há­rom első osztály nyílik, szep. tembertől pedig öt első osz­tály. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 180 szakkép­zett szakácsot, cukrászt, fel­szolgálót, szállodaportást és üzletvezetőt kaphat Innen a vendéglátóipar. Meghalt Baktai Ferenc Mélységes fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Baktai Ferenc, forrón szeretett barátunk, elvtársunk, kollégánk, a Népszava Rózsa Ferenc-díjas főmunkatársa, a magyar szocialista újságírás kiemelkedő egyénisége életé­nek 50. évében, súlyos betegség következtében, hosszú szenvedés után elhunyt. Az elhunytat a Népszava szer­kesztősége és a Magyar Ojságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekinti. Baktai Ferenc temetése január 14-én, hétfőn fél 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A Népszava szerkesztő bizottsága, • A Népszava Lapkiadó Vállalat, A Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Hazánk nem marad el a gépjárműpark fejlesztésében, sőt — ismerve a számokat — dinamikus fejlődésről beszél­hetünk. 1970-ben 240 ezer személygépkocsi futott útja­inkon, tavaly már 350 ezer. A tervek szerint ez a szóm 1975-ben 520 ezerre változik. 1980-ban 1 millióra, 1985­ben 1 millió 500 ezerre, 1990­ben 2 millióra, 2000-ben pe­dig kerek 3 millióra. Teher­gépkocsiparkunk 1975-re 120 ezerre növekszik, az autóbu­szé pedig 12 ezer 400-ra. A számokkal egyenes arányban kell lépést tartani a gépjár­művezető-képzésnek. És még sok mindennek, például az úthálózat fejlesztésének, a közlekedés biztonságának, parkolóhelyek, garázsok épí­tésének stb. HUSZON­NÉGYTŐL NEGYVENIG A gép­jármű­vezetö­képzés­ből kiveszi részét a megyei hatáskörű Szegedi Autóköz­lekedési Tanintézet is. En­nek vezetőjével, Polonkal Sándorral beszélgettünk most Intézete felkészültségéről, fel­adatéról, felelősségéről. 0 is rögtön a számokkal, lehe­tőségekkel kezdte: — Jelenleg 30 tagú főállá­sú oktatókarral rendelke­zünk, de máris fejleszteni akarunk. Azonnal felven­nénk oktatónak 15—20 főt, aki érettségivel, ötéves veze­A szerelem határai ÚJ FILM Színes magyar film. Fená­kel Judit Vetkőztető című novellájából és filmtörténeté­ből írta Marosi Gyula. Fény­képezte: Jankura Péter. Ze­ne: Durkó Zsolt. Rendezte: Szűcs János. Főszereplők: Drahota Andrea. Bitskey Ti­bor, Szirtes Ádám, Cserhal­mi György, Káldy Nóra, Ken­deressy Tibor, Szigeti­Schwetz András. Egy szép napon Zsófi,' a fiatal, kedves védőnő (Dra­hota Andrea alakítja) meg­érkezik a kis faluba, nagy bőrönddel, egy szatyorral, tiszta szándékkal, még csor­bítatlan hivatástudattal, és jóadag hittel. Néhány hónap múlva a falu előtt pőrére vetkőztetettén, de igazának tudatában és női önállósá­gának birtokában indul az állomásra. Ami az érkezés és távozás között zajlik, le­hetne egy fellobbanó, majd hirtelen kihunyó szerelem kamaratörténete éppúgy, mint szociográfiai eszközök­kel megrajzolt, nagy társa­dalmi tabló az átalakuló mai magyar falu helyzetéről, problémáiról. S hogy egyik sem lett, hanem a kettő ke­veréke, ahol az egyik szál gyöngíti a másikat és for­dítva, az talán abban az egyszerű dologban rejlik, hogy amit Fenákel Judit írói kincsestárával meg tud valósítani novellájában, azt a film eszközeivel képtelen, volt megteremteni Szűcs Já­nos rendező, akinek ez az első filmje. Tudniillik, a Fe­nákel által felvázolt társa­dalmi tablón csak úgy soka­sodnak az élesszemü, szo­ciografikus hajlamú írónő pontos megfigyelései, azok a társadalmi, emberi, etikai visszásságok és ellentmon­dások, melyek a falu válto­zó világának ha nem ls törvényszerű, de bizonyos fokig jellemző visszásságai; a pletyka, a kicsinyesség, u hazugság, "a hivatali kisklrá­lyoskodás, az önző érdekek, a félresiklott életek, a kor­szerű lakótelepek mellé ösz­szetákolt disznóólak, a cse­lédházak nehezen mozduló lakói, és a még nehezebben mozduló emberi gondolatok. S itt van, illetve itt lehetne két ember életének nagy próbája, Zsófi és Varga dok­tor (Bitskey Tibor) szerelmi története. Ám, míg az elbe­szélésben ez a társadalmi háttér, ez az emberi közeg élő és eleven szervezetként fonja körül a fiatal védőnő és az orvos kapcsolatát, ad­dig a filmben zsúfoltnak és mozdulatlannak hat. Mintha sokat markolt volna. Zsófi egyszerű és tisztes­séges „harca" merev falakba ütközik, s Varga doktort ls visszarántja magával a biz­tonság, a megszokott jólét Zsófinak egy társa akadhat csak, a mindenből kiábrán­dult tornatanár, ö azonban passzív figura. így hát a védőnőnek nincs más vá­lasztása, „sok lúd disznót győz". T. L. tési gyakorlattal rendelkezik, 24. életévét betöltötte, és in­nen van még a négy ikszen. Oktatói karunk létszáma így bővülne 45-re, ötvenre; e lét­számmal néhány esztendeig zavartalanul eleget tudunk tenni feladatainknak, eltud­juk látni a leendő gépjármű­vezetők elméleti és gyakor­lati oktatását, felkészítésü­ket a mind fokozottabb kö­vetelményű vizsgákra. A szá­mok mögött persze az a tarr talom a lényeges, hogy év­ről évre mind többen tesznek sikeres vizsgát a különböző kategóriákba sorolt gépjár­művek vezetésére. A tanin­tézet sa­ját gép­jármű­parkja az idén 25 személy­és hat tehergépkocsi. Két év múlva ezek a számok meg­duplázódnak, s akkorra az intézet egyéb technikai fel­szereltségben, beruházásból nyert saját tantermekkel is gyarapodik. Jelenleg külön­böző helyeken — iskolákban, művelődési otthonokban — vendégeskednek az intézet zárthelyi tanfolyamai hónap­ról hónapra. Ezek a körül­mények ugyan nem játsza­nak lényeges szerepet az elő­készítésben, mert a tudniva­lókat jobb feltételek mellett sem lehetne kiporciózni, töl­csérrel önteni a fejekbe, egy jól felszerelt tanintézetnek azonban olyan a légköre — szemléltetőeszközei, gépi be­rendezései, korszerű gyakor­lótere folytán —, hogy a tu­dásban gyarapodás lehetősé­geit egyszerűen nem lehet ki­kerülni. Tavaly 18 ezren vizs­gáztak különböző kategóriájú járművekre a Szegedi Autó­közlekedési Tanintézetnél. A vizs­gázók egy ré­sze itt kapott előkészítést, valamint az MHSZ-nél, a 10-es Vo­lánnál, a tanintézet munka­közösségeiben, a tanárképző főiskolán. Más részük vi­szont családon belüli okta­tásban részesült. Az utóbbi esetben egy rendelkezés le­hetővé teszi, hagy családon belül mindazok felkészíthe­tik fiukat, lányukat személy­gépkocsi-vezetésből vizsgázni, elméletből és gyakorlatból, akik saját gépjárművel és kétéves vezetési gyakorlattal rendelkeznek. A tanintézet vezetője szerint Jó, ha az Ilyen oktatásban részesültek 10 százaléka felel meg a vizs­ga követelményeinek. Sokan a megtakarított tanfolyam költségeinek többszörösét fit zetik rá a sokszor megismé­telt vezetési pótvizsgák díjá­val. Vannak, akikkel hatszor, nyolcszor, tízszer is talál­koznak, függetlenül attól, hogy milyen iskolai végzett­séggel rendelkeznek. Egyete­mi végzettségűek éppúgy ta­lálhatók a sokszorosan bu­kottak között, mint ahogy olyanok is, akik érettségivel, vagy nyolc általánossal ha­saltak el egymás után. Kik buknak el sokszor? Akik "képtelenek' eljutni a megkö­vetelt technikai szintig, vagy csak lassan érik el azt. Kon­centráló képességük elégte­len, reflexük rossz. Az érzel­mi hatásukkal nem tudnak mit kezdeni. Látásra és fo­lyamatos cselekvésre egy­szerre, egyidőben nem tud­nak összpontosítani. — Akik eddig nálunk vizsgáz­tak, azoknak mintegy 70—80 százaléka bukott el egyszer vagy többször a vizsgán el­méletből vagy gyakorlati ve­zetésből — állapította meg a tények* ismeretében Polonkai Sándor. Évek óta fennáll ez a százalékos adat. Ennek oka elsősorban az, hogy a leendő motorosok vagy meg akarják takarítani a tanfo­lyam viszonylag alacsony dí­ját, illetve túlbecsülik saját képességüket, és így kiesnek 30 órás KRESZ-oktatásból, 20 órányi műszaki ismeretek tanításából, és 10 órás veze­tési gyakorlatból. Mellébe­szélés, svindlizés itt épp úgy nem segít, mint ahogy a más kategóriájú járművekre vizs­gáztatásnál sem. Elméleti és gyakorlati tudnivalókból az eredmény vagy eredményte­lenség érdemjegye rögtön pa­pírra kerül, amelynek egyik példányát boldogan lobogtat­hatja, vagy dühében össze­tépheti az illető aszerint, hogy Jól vizsgázott, vagy csak levizsgázott. Lehet ismételni. Most van kidolgozás alatt — még az idén alkalmazzák — leendő segédmotorkerék­pár-vezetők részére teszt rendszerű elméleti vizsga­anyag. Éppen ezért érdemes beiratkozniuk a nekik szóló tanfolyamra, sőt tanácsos a biztonságos közlekedés, a közlekedés biztonsága érde­kében. Lehet válogatni a hely- és az időpont között, mert motorosok számára az idén 50 tanfolyamot szervez és működtet a Szegedi Autó­közlekedési Tanintézet. S mindig megéri egyszer Jól szerepelni, mint sokszor visz­szakullogni pótvizsgára. Lődi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom