Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

KEDD, 1974. JANUAR 8. A tanuló az iskoláé A címben szereplő állí­tást ugyan melyik kereske­delmi vállalat vonná kétség­be, amely tanulókat tart, és Ismeri a kormánynak erre vonatkozó rendeleteit, pél­dául ezt: „Aki a tanuló gya­korlati képzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelességét megsérti, ille­tőleg a tanuló számára elő­írt juttatásokat nem bizto­sítja, 3 ezer forintig terjed­hető pénzbírsággal sújt­ható." • Ha nincs jogsértés, akkor nem lehet íelelősségrevonás sem. Az utóbbiról legalábbis nem tudott példát említe­ni iskolája életéből, gya­korlatából Frányó Ferenc, a Szegedi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola igazgatója. Olyan ..példatára viszont an­nál inkább van, amelyből kitűnik, hogy egyes válla­latoknál mintha szükségtelen rossznak tekintenék, hogy tanulóik iskolába járnak, és­pedig pont akkor, azokon a napokon, amikor szükség lenne rájuk, a munkájukra. Régen, a kereskedötanuló például kifutóskodott, árut cipeltettek vele haza, a tisz­telt vásárlónak, naphosszat küldözgették ide-oda. be­fogták takarításra, tüzelő­hordásra, és minden olyan munkára évekig, amelynek hasznossága nem a saját képzését szolgálta. A szak­mát megtanulni „ráért" az utolsó évben is. Hol vngyunk már ettől a felfogástól és gyakorlat­tól ma, 1974-ben, amikor a tanuló elsősorban az isko­láé, és másodsorban azé a vállalaté, ahol arról kötele­sek gondoskodni, hogy egy választott szakmát sokolda­lúan megtanuljon. Messze vagyunk a régitől, de felfo­gásban csakugyan olyan messze-e? Nincsenek-^ ese­tenként olyan torzulások, amelyek gáncsot vetnek a tanuló elé, „legjobb" eset­ben az iskola és vállalata akarata között őrlődik? Saj­nos vannak. • Olvasom az iskolának egy levelét, amelyet Budapestre küldtek a Csemege keres­kedelmi vállalathoz. Ebben a levélben az áll, hogy Sze­geden az Anna-kúti 109-esés a Klauzál téri 110-es üzlet­ben nem tartják be a tanu­lóknak törvényben megha­tározott munkaidejét, rend­szeresen házhoz szállításra használják őket, és nem az anyagmozgatási normáknak megfelelő terhet vitetnek velük. Következzék egy má­sik levél, amelyet megírni sem lett volna szabad, nem­hogy elküldeni az iskola igazgatójának. Ebben a Komplett Ruházati Vállalat igazgatója kéri, hogy három harmadéves és négy másod­éves tanulójukat engedje el az iskola egy hétre. Hova? Mire? Miért? Ezért: „Avál­lalatunknak feltétlenül szük­séges az árbevétel növelé­se, mivel a dolgozók terve­zett éves átlagjövedelmét csak abban az esetben tud­juk biztosítani, ha a bérfej­lesztésnél figyelembe vett forgalomnövekedés az év folyamán realizálódik. Te­kintettel arra, hogy a bol­tokban jelenleg a forgalom nagyon alacsony, úgy hatá­roztunk, hogy különböző nagykereskedelmi vállalatok­kal közösen a Marx téri ki­állító pavilonban október 1­től 17-ig engedményes áru­vásárt rendezünk. A létszá­mot kívülálló dolgozókból biztosítani nem tudjuk, kénytelenek vagyunk a II. és III. éves tanulóinkat ez Idő alatt fokozottabb mér­tékben munkába állítani." Ehhez nem kell kommen­tárt fűzni, legfeljebb annyit, hogy Frányó Ferenc meg­kért: ne állítsuk szembe a szóban forgó vállalatokat az iskolával, mert ő ezt a leve­let válasz nélkül hagyta. Csakhogy a „kikért" tanulók iskola helyett az engedmé­nyes vásáron voltak, s ebből következően egy másodéves leány iskolai előmenetelében hátrányt szenvedett. A vége az lett a konfliktusnak, hogy abbahagyta a tanulóskodást. * Fogalmaink szerint a hall­gatás inkább beleegyezést jelent valamibe, semmint tiltakozást, pedig nemet kel­lett mondani arra a levélre is. amelyet tanulójával kül­dött el az iskolába az Autó és Alkatrészkereskedelmi Vállalat szegedi (Lenin kör­út 48.) fiókja. „Kérjük — ír­ja egy olvashatatlan nevű aláíró —, szíveskedjenek má­sodik osztályos tanulónkat e hét szerda, csütörtöki napok­ra az iskolalátogatás alól felmenteni, mert leltáro­zunk, s nélkülözni a mun­kálatoknál nem tudjuk." Valós esetekkel lehetne folytatni a sort, mert az említett példák sajnos nem egyediek. Kinek kell itt se­gíteni? Az iskolának, a jó szakmunkásképzés ügyének. De hogyan? Egyszerűen úgy, hogy az iskolai oktatást gát­ló törvénysértők ellen a tör­vényes és zsebbe vágó in­tézkedést kell szembe állí­tani. De ne csak úgy bírál­ják el az illetékes tanácsi szervek a tanulók indokolat­lan visszatartását az iskolá­tól, hogy bár felelősségre vonnak, de valahogy így: „Ha még egyszer előfordul, akkor hivatalból eljárunk", vagyis dádá,- mert jön ám majd a mumus. A tanulók szemét ugyanis nem lehet bekötni. Nem is mondanak ellent, ha „kiké­rik" őket az iskolából, mert amikor végeznek, ott akar­nak pénzt keresni, ahol szak­mát tanultak. Ha viszont csuk az iskolának fogadnak szót. ahol munkakönyvüket kapják, akkor „kihúzzák a gyufát" maguk ellen válla­latuknál, s következésképpen amikor végeznek, nem tar­tanak rájuk igényt. Sok vál­lalatnál ugyanis egy alap­vető dolgot nem értenek. Azt, hogy tanulóik három év után egy iskolát fejeznek be, vál­lalatuknál csupán gyakorla­ton voltak. Az iskola sze­repének félreértését tapasz­taltuk ugyanis az Anna-kúti csemegében, amikor ml is utánajártunk az iskola pa­naszlevelének. Kár volt kér­dezősködni, mert panaszára­dat szakadt nyolc tanulójuk­ra és az iskolára, s mind­ebből az „csendült" ki, hogy ezután egyetlen tanulót sem vesznek fel. S itt van megint egy fél­reértés: nem a csemegeüz­let vesz fel tanulót, hanem az iskola, amely csak gya­korlatra helyezi oda őket. S ez más, egészen más an­nak megértésében is, hogy az iskolának kötelessége ér­vényt szerezni a tanulólt meg­illető jogoknak. Lődi Ferenc Veszélyes útbeszakadás Pécsett Hétfőn hajnalban Pécs szívében, a Széchenyi térről nyíló Jókai utca elején, egy tejszállító teherautó alatt beszakadt az úttest A jár­művet a tűzoltók emelték ki. A mecsekaljai város e nagy Válaszol az illetékes „Panasz helyett" című, de­cember 23-án megjelent cik­künkre Lobkovitz Sándor, a Csongrád megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat igaz­gatójának első helyettese vá­laszolt. Arról értesített ben­nünket, hogy „méltányossági szempontokat figyelembe vé­ve a kocakihelyezési akció feltételei szerint" kártalaní­tották M. R.-né szatymazi ol­vasónkat Az igazgatóhelyet­tes válasza szerint panaszos olvasónk késve jelentette be, hogy a kapott állat nem felel meg a követelménynek. Idé­zünk a levélből: „...legké­sőbb a szerződésben említett 30 napon belül M. R.-nénak észlelnie kellett volna az ál­lat hibás voltát, és a szerző­désben megállapított 8 pa­pos határidőben szavatossági igényét velünk közölnie kel­lett volna. Ezt elmulasztotta, emiatt igen szűk lehetősé­günk van arra, hogy méltá­nyossági szempontokat figye­lembe véve, a késve érkezett igényeket elismerjük". Keresünk megvételre 300—400 négyzetméter beépített alapterülettel rendel­kező, közművesített élelmiszeripari üzem oéliéra alkalmas épületet a nagyállomás környékén. Feltétel, kövesúti megközelíthetőség. Ajánlatokat ár, hely és alapterület megjelölésével „Azonnal fizetünk 79 245" jeligére a Hirdetőbe. forgalmú helyén félelmes látvány fogadja a kíván­csiskodókat. A tátongó üreg felett repedező aszfaltréteg, levegőben lógó közműveze­tékek, amelyek közül első­nek a vízvezeték mondta fel a szolgálatot, eltörött. Riasztották a gázműveket, amelyeknek a dolgozói nyom­, ban hozzáfogtak a kritikus vezetékszakasz kiiktatásá­hoz, nehogy váratlan csőtö­rés gázömlést, robbanást okozzon, ezenkívül a felde­rítést végző szakemberek is csak azután láthatnak mun­kához. ha ilyen veszélytől nem kell tartani. A közle­kedésrendészet és a tanács intézkedett a forgalom irá­nyának változtatásáról, ami nem kis gond a zsúfolt vá­rosközpontban. Az előtárult hatalmas üreg vízmosásnak látszik, alatta azonban pince húzó­dik, amelyben az első fél­derítés szerint derékig érő víz áll. A szakértői vizsgá­lat megállapítása után ha­tároznak az elvégzendő munkáról. ami jó néhány hétig eltart. Pécsett, az ismeretlen üre­gek, pincék természeti csa­pásként sújtják a várost, amelynek kasszájából' már eddig súlyos tízmilliókat rabolt el a helyreállítás. Üzemi kullúrfelelősök klubja Az SZMT a város művé­szeti, közművelődési intéz­ményeinek támogatásával — mint arról már beszámol­tunk — megszervezte az üze­mi kultúrfelelősök klubját. Az első foglalkozás ma, ked­den délután 3 órakor lesz a Szakszervezeti Oktatási Köz­pontban (Tolbuhin sgt. 14.). A klubot Nagy Lásztóné, az SZMT kulturális és agitá­ciós-propaganda bizottságá­nak vezetője nyitja meg, majd Varga József, az SZMT munkatársa tart előadást „A brigádmozgalom hatása a személyiségre, a szocialista brigádtagok kulturális fejlő­dését segítő és gátló ténye­zők" címmel. A mai klub­foglalkozás második részé­ben a színház Faust-bemu­tatójáról Horváth Zoltán, a színház zenei főrendezője tart ismertetést, a múzeum életéről és állandó kiállítá­sairól pedig dr. Trogmayer Ottó igazgató tájékoztatja a klubtagokat. Az új klub tagjai számá­ra minden hónap első heté­ben tartanak a maihoz ha­sonló, kötött tematikájú fog­lalkozásokat, ezeket a követ­kező hetekben gyakorlati fog­lalkozások követik. Pénteken temetik Illés Bélát Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Hlés Béla elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas íré, a mun­kásmozgalom régi harcosa 1974. január 5-én este, életé­nek 79. évében, hosszas betegség után elhunyt. Illés Béla elvtárs temetése január 11-én, penteken délben, 12 órakor lesz a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjában. Munkatársai, elvtársai, bará­tai és tisztelői negyed 12 órától róhatják le kegyeletü­ket az elhunyt ravatalánál. MSZMP BUDAPESTI BIZOTTSÁGA, MAGYAR IRÓK SZÖVETSÉGE Illés Béla Kassán szüle­tett. Tanulmányalt Bereg­szászon és Szolyvén végez­te. Szolyván elsajátította az ukrán nyelvet, megismerke­dett a kárpátukrajnai nem­zetiségek, erdei munkások lázító helyzetével. Később, amikor szülei Budapestre költöztek, alkalma volt megismerkedni az újpesti munkáskerület mozgalmi életével is. Huszonegy éves korában — Ady Endre ajánlására — jelentek meg első írásai, négy kis esszé, a Nyugat 1916. első félévi számának Figyelő-rovatában. A hábo­rú borzalmait ábrázoló írá­saiban a mélyen humanista gondolkodású, egy évvel ké­sőbb megjelent két esszéjé­ben pedig már a kommu­nistává érlelődött író szó­lalt meg, 1918-ban a Forra­dalmi Katonatanács tagja volt. A Tanácsköztársaság idején megbízták Kultúr­munkájának vezetésével: majd a harcok idején az új­pesti fegyveres erők politi­kai parancsnokságával. A Magyar Tanácsköztár­saság bukása után Bécsbe emigrált, később Kárpát­Ukrajnába ment, ahol ille­gális pártmunkát végzett Forradalmi tevékenysége miatt letartóztatták, s ki­tiltották CsehszlovákiábóL Ezután átmenetileg Bécsben tartózkodott, s amikor 1923­ban Ausztriából is kiutasí­tották, a Szovjetunióban ta­lált menedéket. A Szovjet írószövetség egyik titkára lett, tevékenyen részt vett a haladó írók nemzetközi mozgalmában. Itt írta meg a Magyar Tanácsköztársaság tízéves évfordulójára há­romkötetes regényét, az „Ég a Tisza" címűt. Későbbi, si­keres, közismert irodalmi alkotasal; a „Kárpáti rap­szódia", „A vígszínházi csa­ta", a „Honfoglalás" stb. Ügy tűnik, a televízió mű. sorának szerkesztői döntöt­tek: az új esztendőben soro. zatpártlak lesznek, a műsor­idő nagyobb részét, folytatá. sos darabokkai töltik ki. Bizonyítékul szolgáljon két­féle „kis-statisztlka". Pénteken, január 4-én a következő műsorok töltötték ki a délutáni adásidőt: Szün. idei foglalatosságok (III. rész, gyermekműsor); öt perc meteorológia (ki tudja, hányadik rész); Nő három szerepben (szintén nem tud. ni hányadszor); Érdek és ér. dekeltség (V. rész, érdeke­sen Indult, közreműködőit pillanatnyilag nehezen témá. nál tartó vitasorozat); Só­lyom a Sasfészekben (I. rész, bűnügyi sorozat a magyar hírszerzés hőskorából, a ma. gyar bűnügyi filmek kezdet, leges Izgalomkeltő eszközei­vel); Beszédtéma — beszél­jünk róla! (I. rész, vitamű­sor a népesedéspolitikai in­tézkedésekről. Az első rész után azzal a tanulsággal, hogy bizony meg kellene már tanulnunk érvelni). • A héten indult egy olasz filmsorozat, Leonardo da Vinci életéről, egy angol, Vili. Henrik hat felesége címmel, egy másik angol, A buszon, és az említetteken kívül még egy magyar, Var­gha Balázs Ki játszik ilyet? című kiváló gyermekműsora. Bárki összeszámolhatja: csü. törtöktői — az úgynevezett állandó műsorokat, mint a híradó, a műsorismertetés, az iskolatévé stb., nem szá­mítva — összesen 21 soro­zatdarab került a képernyő­re, nem ok nélkül mondjuk Llebmann Béla felvétele Zendülés a Caine hajón: Papp János és Mensáros László a vádlott, illtetve a védő szerepében Pályaudvar- korszerűsítés A déltengeri kikötők felé irányuló hazai és nemzet­közi áruszállítások egyik fontos bázisát, a nagykanizsai vasúti csomópontot és a murakeresztúri vasúti határállo­mást bővítik. tehát, hogy a műsorszerkesz. tők döntöttek. Már régen el. jutott hozzánk a hír, hogy a külföldi tévénézők főként so. rozatokat láthatnak a szám. talan csatorna mindegyikén, és nagyon kedvelik ezeket. Hozzáértők egy csoportja es­küszik arra, hogy a jövő té. vés műfaja a sorozat. Első­sorban azt az előnyös tulaj­donságát emlegetik, hogy a kíváncsiságra — mint az emberek gyengéjére, vagy erényére — építve minden más jellegű műsornál na. gyobb a vonzereje. Van eb. ben igazság. (Ki az, aki ön. ként lemond arról, hogy meg tudja a titkot, vajon melyik szereplő a Sólyom és mi a dolga ott a Sasfészekben?) Ezért lenne helytelen úgy általában tiltakozni a soro­zatok tömege ellen. Legfel­jebb a válogatni képtelen néző tehetné, aki kíváncsisá. gát képes az arra érdemte­len dolgokra pazarolni és — akár a folytatásos képregény következő oldalait — várja az összes sorozat összes új részelt. Aki válogatós típus, kicsivel nagyobb akaraterő mozgósításával a sorozatok­ban is éppúgy válogat, mint az egyedi műsorokban. Kivá. 'asztja például a Leonardo da Vinci című filmet, mert az első részből tudja: kuta­tásokon alapuló, érdekes új­donságokat közlő ját*kfilmet lát, amely amellett, hogy nem kis mértékben gyarapít. ja a művészről, koráról, és műveiről való ismereteit, na. gyon jól szórakoztat is. És kiválasztja még Vargha Ba. lázs műsorát, amelyben ta­nulmányozásra érdemes, közhaszonnal utánozható módszereket vonultat fel a gyerekek tanításához. És megnézi még a szom­bati színházi közvetítést, mert eddig nem jutott el a Madách Kamarába, Her­mann Woufc drámájáról (Zendülés a Caine hajón) vi­szont tudja például, hogy az abban szereplő különleges helyzetekben „feltérképezett" jellemek félelmetesen hason, lftanak általa is ismert em­berekre. És bárha Időnként bosszankodni volt kénytelen némely nyelvbotlások és be­szédelégtelenségek miatt, nem csalódott, mert Wouk igazi drámát írt, és az él­ményadásban végül tagadha. tatlan szerepet játszott a szí­nészek helyenként ragyogó teljesítménye. * Ma, kedden este a Debre­ceni Csokonai Színház elő­adásában felvételről közvetí­tik Tennessee Williams: Or­pheus alászMl című drámá­ját. Csütörtökön a LPOnardo da Vinci című olasz filmso­rozat második részét, va'a­mtnt a Szent-Györgyi Al­bertről kézült onrtréfilm el ső részét láthatjuk. S. E

Next

/
Oldalképek
Tartalom