Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

KEDD, 1974. JANUÁR £ Tárgyalt az egyiptomi és izraeli katonai munkacsoport Az egyiptomi külügyminiszter Moszkvába látogat 9 Genf (AFP. Reuter, MTI) Az egyiptomi—izraeli ka­tonai munkacsoport hétfőn délelőtt, közép-európai idő szerint 9 órakor, ismét tár­gyalóasztalhoz ült. a genfi nemzetek palotájában. A két delegáció ezúttal, két héten belül ötödször ta­lálkozik, hogy megvitassa a szuezi fronton levő csapatok szétválasztásának problémá­ját. Hétfőn délelőtt majdnem két és fél órás ülést tartott Genfben az egyiptomi—iz­raeli katonai munkacsoport. A tanácskozás közben fél­órás szünetet tartottak. A tárgyalóteremből kilép­ve mindkét küldöttség elzár­kózott attól, hogy bármiféle felvilágosítást adjon immár ötödik ülésükről, mindössze annyit közöltek, hogy a kö­vetkező találkozót szerdára tűzték ki. Hétfőn egyébként a kon­ferenciához közelálló izraeli forrásokból megerősítették azt a korábbi értesülést, hogy a Mordechal Gur tá­bornok vezette izraeli tár­gyalóküldöttség utasítást kapott Jeruzsálemből, új ja­vaslatok előterjesztésére. Genfi tájékozott körökben nagy fontosságot tulajdoní­tanak az egyiptomi külügy­Genfben újra összeültek az egyiptomi és az izraeli had­erők szétválasztásáról tárgyaló munkacsoportok. Képün­kön: Magdub tábornok, az egyiptomi munkacsoport ve­zetője megérkezik a Nemzetek Talotájába miniszter tervezett moszkvai látogatásának. Iszmail Fah­mi, az egyiptomi diplomácia vezetője a tervek szerint ja­nuár 12-én utazik a szovjet fővárosba, hogy szovjet kol­légájával, Gromikóval ta­nácskozzék a közel-keleti válság megoldásának leg­sürgetőbb kérdéséről, a szuezi fronton egymással szemben álló egyiptomi és izraeli haderők szétválasz­tásának módozatairól. Izraeli választások # Tel Avtv (AFP. MTD ~ ^ Az AFP francia hírügynökség az izraéli rádió vasár­nap reggeli híradását idézve, az alábbiakban közli a de­cember 31-én lezajlott izraeli parlamenti választások vég­eredményét, ami a mandátumok megoszlását Illeti: Munkáspárti SI mandátnra (az elősé parlamentben 56). A jobboldali „Likad" pártcsoportosulás: 29 (31). Nemzeti Vallási Párt: 10 (12). Az Ortodox Agnda-Front: S (0). A Független Liberális Párt: 4 (4). Az arab pártok listája 3 (3). Rakah (a Melr Vilner vezette Izraeli Kommunista Párt) 4 (3). Moked (a volt „Maki Mikuntsz vezette csoportosu­lás) 1 (I). Egyéb 3 (—). Az előző, 120 tagú parlamentben a Nemzeti Vallási Pártból, a Független Liberális Pártból és a Munkáspártból álló koalíció összesen 72 mandátummal rendelkezett. A mostani választások után e három párt 65 képviselői helyet mondhat magáénak, s külpolitikai kérdésekbem számíthat az előző parlamentben mandátummal nem rendelkező Szu­lamit Alonl-csoport szavazataira. Az Aloni-csoport az el­múlt Időszakban a Munkáspártból lépett hl, s a jelenlegi választásokon „egyéb" 3 mandátumot szerzett meg. CSANYTELEK ©9 VIDEKE AFESZ pályázatot hirdet a tömörkényi 2. sz. szabad kasszás kisvendéglő vezetői óz a csanyteleki kultúrelkkbolt VEZETŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. A munkakör ellátásához tiszta erköl­csi bizonyítvánnyal, 5 éves szakmai gyakorlattal ren­delkező szakképzett dolgozók jelentkezését kérjük. Je­lentkezni lehet írásban, vagy személyesen: Csanytele­ken, az AFESZ központi Irodájában. Csauytelek, Kos­suth Út 36. x Saigon nehezíti a fogolycserét 9 Saigon (UPI. Reuter) Helyszíni szemlét tartot­tak hétfőn a Saigontól 120 kilométerre északra fekvő Loc Ninh repülőtéren, a DIFK és a Thieu-rezsim tisztjel. Megvizsgálták, hogy a repülőtér futópályái alkal­masak-e a C—130 típusú re­pülőgépek le- és felszállásá­ra, amelyek a kicserélendő foglyokat szállítják majd. A Reuter szerint ez volt „az első gyakorlati lépés", a több mint 4000 katonai és polgári fogoly kicserélésére, amelyben a kétoldalú kato­nai vegyes bizottság január 4. ülésén elvben megegyez­tek. Loc Ninh repülőtere len­ne a foglyok átadásának fő színhelye. Phuong Nam őr­nagy, a DIFK sajtótisztje közölte, hogy kormánya kép­viselőinek véleménye sze­rint Loc Ninh repülőtere al­kalmas a C—130-as szállító­repülőgépek le- és felszállá­sára. A saigoni fél megbí­zottai nem nyilatkoztak. Saigon a január 4-1, elvi megállapodás ellenére to­vábbra is nehézségeket tá­maszt Ragaszkodik ahhoz, hogy mielőtt rögzítenék a fogolycsere időrendi tervét, előbb vizsgálják meg mind­azokat a repülőtereket, ame­lyek a foglyok átadása szem­pontjából számításba jöhet­nek. Ennek megfelelőennem fogadta el azokat a konkrét javaslatokat sem, amelyeket a DIFK képviselői a kétol­dalú katonai vegyes bízott­ság hétfői ülésén terjesztet­tek elő, a fogolycsere lebo­nyolításának menetrendjére. Gyenes András Rámában 0 Róma (MTI) Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Rómába érkezett, hogy megbeszéléseket foly­tasson a két párt közötti együttműködés kérdéseiről. Tanácskozás Prágában • Prága (MTI) A csehszlovák fővárosban, Prágában megkezdődött 67 kommunista és munkáspárt képviselőinek tanácskozása a Béke és Szocializmus cí­mű folyóirat 1972—73. évi tevékenységéről. Az MSZMP küldöttségét Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára vezeti. A tanácskozást Va­sil Biluk, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, a CSKP delegációjának vezetője nyi­totta meg, majd Konsztan­tyiv Zarodov főszerkesztő mondott bevezető beszédet a szerkesztő bizottság és a szerkesztőségi tanács írásos beszámolójához. Ezt követő­en a résztvevők megkezd­ték a beszámoló megvitatá­sát. A délelőtti ülésen felszó­lalt Borisz Povo Marzov. a szovjet delegáció vezetője, az SZKP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára ls. kolonializmus lélekharangja J elképnek is beillő ese­mény volt, amikor nemrégen a világ leg­régibb gyarmatán kikiáltot­ták a világ legfiatalabb Köz­társaságát. Nyugat-Afriká­nak ezen a pontján több mint fél évezred óta leng a portugál zászló, még a ka­landorkedvű luzitán hajós, Nuno Tristao tűzte ki elő­ször 1446 nyarán. De Por­tugál-Guineát ma már Bis­sau-Guinea Köztársaságként említi a világ; az ENSZ­ben a tagállamok többsége a fiatal állam elismerése mel­lett szállt síkra; s az első hivatalos küldöttség is üt­rakelt, a magas szintű de­legációt Luis Cabral köztár­sasági elnök vezette Moszk­vába. Ugyanakkor hadijelen­tések ls érkeznek a guineai partokról, a portugál gyar­mati hadsereg heves utó­védharcokat folytat, kegyet­len terrorral próbálja visz­szaszorítani a szabadságért harcolókat. A küzdelem továbbra sem könnyű, de mindenképpen megkondult a lélekharang az utolsó nagy „klasszikus" kolonializmus felett is. Por­tugália gyarmatbirodalma végóráit éli, s Bissau-Guinea mellett folyik a harc An­gola és Mozambik felszaba­dításáért is. A sors furcsa iróniája, hogy jelenleg egyet­len portugál kolónián van Igazi nyugalom: a Kína tes­téből kihasított Macao vá­roskában, Hongkong iker­párjában ... A gyarmati rendszer ösz­szeomlása kétségkívül a má­sodik világháborút követő korszak egyik legfontosabb politikai folyamata. Mesz­sze tűntek azok az idők, amikor a térképet a brit ki­rályi rózsaszín, a francia Impérium lila jelzése, s más gyarmatosító hatalmak szín­árnyalatai töltötték be. Az imperializmus korában az európai fővárosok külügy­minisztériumaiban, vonalzó­val húzták meg a távoli kon­tinensek határvonalait, né­pek, törzsek, országok sor­sáról alkudoztak és egyez-, kedtek. Ha ellenállás bon­takozott ki, lesújtott a nagy bunkósbot, s a „két naszád politika" érvényesült, a ha­dihajó raj tüzelésre készen vonult fel a partoknál. Az elmúlt negyedszázad so­rán azonban alapvetően meg­változtak a nemzetközi erő­viszonyok, s ezzel együtt a világ képe. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer lér te, erősödése, befolyásának növekedése ÜJ feltételeket teremtett a gyarmati sorban sínylődő országok szabad­£g tart a i MOST OLCSÖN. MOST VEGYEN ár! gomolyatűrót Ára: I ku. 38 ti helyett csak 28 Ft Kapható: A MEGYE MINDEN ÉLELMISZERBOLTJÁBAN. SZEGEDI TEJÜZEM SZEGEDI TEJÜZEM ságküzdelméhez. Egyre ne­hezebb volt a régi eszkö­zökhöz folyamodni, a friss áramlatokat nem lehetet többé feltartóztatni. Afri­kában, Ázsiában és Latin­Amerikában egymásután vívták ki függetlenségüket a gyarmatok. Az ötvenes-hat­vanas esztendők fordulóján különösen gyors ütemben peregtek az események. Volt olyan esztendő, amikor két­tucatnyi új nemzeti állam iratkozott fel a független or­szágok egyre jobban bővülő listájára, 1960 joggal vonult be Afrika éveként a törté­nelmi feljegyzésekbe. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete — a Szovjetunió kez­deményezésére — törvény­telennek nyilvánította a ko­lonializmust, azóta is külön ENSZ-bizoitságok kísérik nyomon e határozatok meg­valósulását. S a bekövetkezett vál­tozások szinte felbe­csülhetetlen jelentő­ségűek, ám éppen ennek tu­datában kell megvizsgálnunk az érem másik oldalát Is. A viharos fejlődés, átalaku­lás során új problémák je­lentkeztek és jelentkeznek, a világ nem hunyhatja be sze­mét. A régi gyarmatosítás kény­telen volt meghátrálni, fel­tűntek viszont a neokolonia­libta, újgyarmatosító irány­zatok. Tudomásul veszik az egykori kolóniák független­ségét, de a súlyos örökséget, a gazdaság elmaradottságát kihasználva, megpróbálják hatalmukat burkoltabb for­mában fenntartani. Erre sok­féle mód és lehetőség kí­nálkozik: gazdasági függés­be taszítják a javarészt egy vagy néhány terméken ala­puló nemzetgazdaságokat, nyugatbarát vezetőréteget se­gítenek a kormányrúdhoz, katonai segéllyel és tanács­adókkal „puccsképes" had­seregeket állítanak elő stb. Érdekes volt, hogy amikor recsegett-rbpogott a gyarma­ti rendszer, Franciaország vagy Anglia szinte „elébe­ment" a függetlenségi kö­veteléseknek. hogy megfele­lő időben, a számára ked­vező vezető rétegnek adhas­sa át a hatalom stafétabot­ját. így alakult ki a „fran­cia-afrikai közösség" neo­kolonlalista formációja. Nem­csak a régi gyarmatosítók nyergeltek át az új gyarma­tosítás többet ígérő lovára, hanem több más imperialis­ta hatalom is igyekszik be­törni a korábban mások ál­tal kisajátított érdekterüle­tekre. Az Egyesült Álla­mok, Japán, az NSZK gyak­ran úgy közeledik a fiatal államokhoz, hogy „tiszta lap­pal", nem gyarmatosító múlt­tal kérkedik. Ez legtöbb eset­ben ténybelileg sem igaz, szándékaikban pedig külö­nösen távol állnak az ön­zetlen segítségtől. Sajátos feszültséget okoz olyan országok kialakulása, amelyek forma szerint füg­getlenek, valójában azon­ban gyarmati iga alatt tart­ják saját lakosságuk túl­nyomó többségét. Dél-Afri­kában és Rhodesiában olyan telepes rendszerek Jöttek lét­re, ahol az afrikaiak kény­szerlakhelyet Jelölnek ki; el­szigetelt appartheidekbe szo­rítják őket; az egyenlő mun­káért nem biztosítják az egyenlő bért; nemzeti szer­vezeteiket illegalitásba kény­szerítik, van példa rá, hogy tizennégyfajta igazolvány szükséges ahhoz, hogy át­menjenek az utca másik ol­dalára. Nyilvánvaló, hogy a lakosság többsége nem érez­heti magát szabadnak és függetlennek, tiltakozik az elnyomás ellen, sőt egyes vi­dékeken a partizánháború megindításáig jutott el. A fajgyűlölő rezsimek egyelő­re tartani tudják maguktft, mivel jól felszerelt katonai erőkre, a gazdasági és poli­tikai kulcsállásokat kézben tartó fanatikus kisebbségre és a külföldi, főleg ameri­kai és angol támogatásra számíthatnak. Az igaz barátot mindig a nehéz órákban Ismerni meg: a nemzeti felszabadu­lás és függetlenség harco­sai a maguk tapasztalatából győződhettek meg róla, kik vannak velük, és kik elle­nük. A szocialista országok közvetve és közvetlenül po­litikai, diplomáciai, gazda­sági és katonai eszközökkel támogatják azt. A sokoldalú szolidaritás valóban kézzel tapintható valósággá vált Vietnamban, Banglades-ben, Szíriában, Egyiptomban, Dél­Jemenben és sorolhatnánk hosszan a példákat. A cse­lekvő rokonszenv nemcsak kormányzati szintű tenniva­ló, hanem tánsadalmi fel­adat is. A szocialista orszá­gokban. s a nyugati álla­mok haladó köreiben egy­aránt megnyilvánulnak ezek az érzések, s a Békeszerető Erők Moszkvai Világkong­resszusán — hogy a közel­múltra utaljunk — külön­bizottság foglalkozott a nem­zeti felszabadulás, a függet­lenségi harc időszerű kér­dései veL A pozitív mérleg mel­lett ismét nehéz len­ne elhallgatni, hogy negatfv jelenségek is mutat­koznak. A pekingi politika szántszándékkal összekavar­Ja a frontokat és a valósá­gos ellentétvonalak "helyébe a „szegények" és „gazda­gok", a Dél és Észak kon­frontációját kíván 1a állíta­ni. A függetlenségükért küz­dőket éppen leghívebb szö­vetségeseiktől próbálják el­választani, miközben a régi és ÜJ gyarmatosítóknak ked­veznek. A kínai politika azonban önmagát leplezi le: elegendő arra emlékeztetni, hogy Peking máig is aka­dályozza Banglades ENSZ­felvételét, titkos gazdasági szálak szövődnek Kína és Dél-Afrika között, s a Biz­tonsági Tanácsban a kínai magatartás mindent szolgált, csak nem az arab népek ér­dekelt. A kolonializmus telles összeomlása ma már feltar­tóztathatatlan. A harc azon­ban változatlanul bonyolult és nem könnyű. Am ennek a harcnak útjait mindenütt végig kell járni. Réti Ervta I

Next

/
Oldalképek
Tartalom