Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

J||Q| VASÁRNAP, 1974. JANUÁR «L Keszthelyen alapozik a SZEOL „Rejlett" forgalmi lámpa SPORT Uj ker&t az e/se csapatnál SOROKBAN Szombaton Frankfurtban megkezdte tanácskozását a labdarúgóvilág vezérkara, s elsőnek döntést hoztak a spa­nyol és jugoszláv válogatott harmadik világbajnoki talál­kozójáról. A mérkőzésre feb­ruár 13-án az NSZK-ban, Frankfurtban kerül sor. Ezután a FIFA szervező bizottsága 13:5 arányú sza­vazással úgy döntött, hogy elutasítja a Szovjetunió be­adványát, és Chile lesz a vi­lágbajnokság 16. résztvevője. Mint ismeretes, a Szovjet­unió nem volt hajlandó Chile ellen a santiagói „bör­tőnstadionban" lejátszani a visszavágót, és más színhely kijelölését kérte. Ezt utasí­tották most el végérvénye­sen Este Frankfurtban megtar­tották az 1974. év VB 16-os mezőnyének sorsolását. A csoportbeosztások: 1. csoport: NSZK, Chile, NDK, Ausztrália. 2. csoport: Brazília, Skócia, Spanyolország vagy Jugo­szlávia, Zaire. 3. csoport: Uruguay, Hol­landia, Bulgária, Svédország. 4. csoport: Olaszország, Argentína, Lengyelország, Haiti. A nyitó mérkőzést Brazí­lia Spanyolországgal, vagy Jugoszláviával játssza. * Egerben szombat délután befejeződött a 9. téli úttörő­olimpia teremversenyeinek országos döntője, és kiosztot­ták a díjakat. Az egri „olim­piai játékokon" az ország 19 megyéjéből és a fővárosból 280 úttörő és kisdobos vett részt, akik asztaliteniszben, birkózásban és sakkban küz­döttek. A birkózók közül ki­emelkedő eredménvt nyújtott Gáspár Tamás budapesti út­törő (a 68 kg-os súlycso­portban) : minden ellenfelét tussal győzte le. A döntők után 23 aranyérmet adtak át, s az egri vállalatok különdí­jakkal jutalmazták a kivá­lóan szereplő gyermekbajno­kokat * Szombaton este a Vágóhíd utcában a magyar bajnok Ű. Dózsa röplabdacsapata BEK­mérkőzést játszott a torna második fordulójában a nyu­gatnémet TSV 1860 München ellen. Ű. Dózsa— TSV 1850 München 3:0 (7, 13, 6) A SZEOL labdarúgói de­cember 20-án kezdték az előalapozást, amely nyolc na­pig tartott. Ezeknek a fog­lalkozásoknak célja főként az volt, hogy a játákosok a tu­lajdonképpeni alapozást ne készületlenül kezdjék; szok­janak hozzá a fokozatosan emelkedő, mind nagyobb és nagyobb terhelésű edzések­hez. A csapat ma, vasárnap reggel indul Keszthelyre, ahol két hetet töltenek. El­utazásuk előtt Bundzsák De­zső edzőtől érdeklődtünk: — Január 2.-a óta napi két edzést tartunk — válaszolta. — Délelőttönként az alapozó munka lényegét adó futás mellett állóképesség és erő­fejlesztő gyakorlatok válto­gatják egymást. Közben-köz­ben előkerül a labda is. Már az első nap volt játék — le­vezetőként. ötezer méter fu­tással kezdtünk, s naponta kétszázzal növeljük a táv hosszát. Szombaton már 5600 méter volt az adag. A cik­likus felkészülési módszert alkalmazva — négy hétből áll egy ciklus — úgy tervez­tük, a harmadik hét végére, január 19-re érjük el a ma­ximális terhelést, azaz a na­pi 12 ezer métert! A negye­dik héten, az előzőekhez vi­szonyítva könnyitünk a mun­kán. Délutánonként itthon és Keszthelyen is tornaterem szerepelt, illetve szerepel a programban. Erő- és állóké­pesség-fejlesztő, valamint ügyességi gyakorlatokat vég­zünk. — Kik utaznak, illetve kik alkotják a keretet? — December 30-án 20-as keretet jelöltem ki, ebből ' 18-an utaznak Keszthelyre. Mégpedig Gujdár, Nagy, Várhelyi III., Varga, Molnár. Zámbori, Virágh, Mészár, Vörös, Magyar, Ladányi, Szeghalmi, Vass, Afital, Wen­ner, 'Kozma III'., Hágelmann és Nádasdi. Az első csapat keretéhez tartozik természe­tesen Bánfalvi és Pataky is, de ők, sajnos, nem jönnek velünk, itthon készülnek, mert államvizsgáznak január 7-én, illetve 21-én. A nem­régen porccal operált Kele­menre egyelőre nem számít­hatok, csak később kapcso­lódik a közös munkába. A csapattal tart állandó segí­tőtársam, Nagy László test­nevelő tanár, főiskolai ad­junktus és Pádár János gyúró. „Leg"-ek 1973 A Keszthelyen töltendőkét hétről, a felkészülésről még elmondta az edző: — Alapozásunk több lesz, nehezebb lesz a tavalyinál. Bár véleményem szerint — o Népsportban a SZEOL lab­darúgóiról közelmúltban megjelentekkel ellentétben — az elmúlt évi felkészülésünk is megfelelt a követelmé­nyeknek! A csapat teljesí­tette tervét — a bennmara­dást! Most mindenképpen többet dolgozunk majd, de nem biztos, hogy a végzett munka a tavalyinál jobb eredményekkel párosul. Az alapozások általában minden évben és mindenütt, jól sikerülnek. De egy vala­miről hajlamosak elfeledkez­ni a játékosok, sok helyen a vezetők is. Mégpedig arról, hogy tulajdonképpen a ké­sőbbiekben dől el minden. Mert mindhiába az egy hó­napig végzett temérdek be­csületes munka, ha a játé­kosok a továbbiakban lazí­tanak, s könnyelműen egyik napról a másikra elfecsérlik a verejtékezve szerzett erő­tartalékokat. Gy„ E. Régi szokás, hogy az esz­tendő végén a sportéletben is elkészítik az évi mérle­get, összesítik az óév ered­ményeit. S ugyanakkor szí­vesen állítják össze a sport krónikásai a „leg"-ek listá­ját, amely emlékeztet a ti­zenkét hónap egy-egy je­lentős eseményére, pillana­tára, sportolóira és kiemel­kedő teljesítményeikre. Ezúttal mj is vállalkoz­tunk arra, hogy csokorba gyűjtsük 1973 „leg"-jeit, szám szerint 25+1-et. A legnagyobb siker: hét aranyérem a kajak-kenu vi­lágbajnokságon. A legeredményesebb spor­toló: a szegedi Csapó Géza, aki három aranyérmet nyert a kajak-kenu világbajnoksá­gon. Leggyorsabb sportolónk: Gresa Lajos, aki 10.2-re fu­totta a száz métert A legnépszerűbb edző: Papp László. A legjobbkor lőtt gól: a szegedi Csapó Gáboré amely a vízilabda világbajnoki ara­nyat biztosította be a ma­gvar—szovjet vízilabda-ta­lálkozón. Legtovább állja a fiata­lokkal a versenyt: dr. Ka­muti Jeaő vívó. Kistelek veretlen A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokságban 1973. nyarán második helyen vég­zett a Kisteleki TE csapata. Bár az együttes előzőleg so­káig a táblázat élén állt, nem sikerült bajnokságot nyernie, helyette a Szegedi Textilművek került az L osztályba. Dicséretre méltó, hogy a balszerencsés ' körülmény ek ellenére Kisteleken nem adták fel a küzdelmet, és az augusztus végén kezdődő új bajnokságban ismét jó csa­patot tudtak kiállítani. A KITE teljesítménye ezúttal töretlen volt, mivel a 13 bajnoki találkozó közül egyet sem vesztett el, tíz győzelem és három döntet­len az együttes őszi mérle­ge. A sikerekben a játéko­sokon kívül része van Gal­góczi Károlynak, az új ed­zőnek, valamint a sportköri vezetőségnek is, amelynek mindenegyes tagja aktívan közreműködik a labdarúgó­szakosztály érdekében. Csapatukban j érászt sa­Játnevelés'l játákosok kap­nak helyet, ősszel került az „egybe" Tóth István kapus, aki majdnem mindegyik al­kalommal kitűnően védett. Főleg rajta és a védelmen múlt, hogy az egész idény­ben csak tizenegy gólt rúg­tak nekik az ellenfelek. Az utánpótlás helyzete biztató. Ennek bizonyítéka, hogy if­júsági csapatuk a megyei bajnokság második helyén áll. A KITE első csapata öt­pontos előnnyel fejezte be az idényt, és ezzel a baj­noki cím legnagyobb váro­mányosává lépett elő. Elő­nyük azonban nem behoz­hatatlan, ezért alapos fel­készüléssel akarnak neki­vágni a tavaszi idénynek. Január 27-én, vasárnap tart­ják az első edzést. Bár Kis­teleken van tornaterem, még­is szabadban bonyolítják le az alapozást, harsak valami rendkívüli rossz időjárás közbe nem szól. Játákosaik több felé, különböző mun­kahelyeken dolgoznak, de a délután 5 órakor kezdődő edzéseken mindannyian je­len tudnak majd lenni. ML EL Legerősebb versenyzőnk: Chudik Lajos „ólomsúlyú" súlyemelő. A legfiatalabb felnőtt baj­nok: a 15 éves Medveczky Krisztina. A legrokonszenvesebb baj_ nok: Hargitay András úszó­világbajnok. A legcsinosabb sportolónő: Magos Judit asztaliteniszező. A legrégebben várt siker: a kardválogatott világbaj­noksága. A legtöbb külföldit von­zó sportesemény: a buda­pesti magyar—osztrák meccs, amelyre 35 000 „sógor" rán­dult át. A legbátrabb nősportoló: Rozgonyiné Tóth Mária, aki 1973-ban több ezerszer ve­tette magát 2—3 emeletnyi magasból a mélybe — a Sportuszoda műugró tornyá­bóL A legnagyobb csalódás: labdarúgóink szereplése a VB-selejtezőkön. A legszórakozottabb lab­darúgó; Vidáts Csaba, aki a magyar—svéd mérkőzésen egy időre teljesen megfeled­kezett Edströmről... A legnyugalmasabb mun­kahely: a Népstadion pénz­tára. A legnagyobb veszteség: Hegedűs Csaba birkózó olim­piai és világbajnok kiesése, súlyos autóbalesete miatt. A legnagyobb visszaesést prbdukált sportág: az atlé­tika. A legbátrabb sportvezető, aki a női ifjúsági röolabda Európa-bajnokságon korha. táron túllevő játékost sze­repeltetett. (A merész „hú­zás" miatt csapatunkat tö­rölték.) A legfegvelmezettl°oebb sportoló: Klamoár Tibor asztaliteniszező, alig másfél év alatt másodszor kellett hosszabb időre eltiltani. A legtöbbet Idegeskedő sportolók: a síelők, hogy lesz-e hó. A legbalszerencsésebb ver. senyző: Gedó György olim­piai bajnok akit éppen a 24. órában ért kellemetlen sé­rülés, s emiatt elesett a szinte teljesen biztos Euró­pa-bajnoki aranytól. A legértelmetlenebb csere: Csjef Sándor ökölvívó, és aki a válogatottságot felcse­rélte pár pohár konyakért. A legnehezebb kérdés: ki lesz Montrealban Balczó András öttusázó utóda? A legeslegnehezebb kér­dés: mikor lesz Budapest­nek nagy sportcsarnoka? A legtöbbet tévedhetett: aki a fenti listát összeállí­totta, azaz Kozák Mihály iMK Acs S. Sándor felvétele A Dorozsmai útra, a jutaáru gyárhoz felszerelt forgalom­irányító limparendszcr gyorsítja a közlekedést. Biztonsá­gos az ilyen jelzőlámpa, de csak akkor, ha jól látható. A Fonógyári útról a város felé haladó járműveknek külön szereltek fel jelzőlámpát, s5t az áthaladási elsőbbségadás­ra figyelmeztető tábla is maradt a helyén, de — mint a felvételünkön is látható — gépkocsiból csak az utolsó pillanatban észlelhetők. Takarja azokat a Budapestre, il­letve a centrum felé útbaigazító táblák. Kár elbariká­dozni a biztonságot jelző lámpát. Még nem volt baleset, de lehet! Ú] rádió- és televízió­szabályzat Klubdélutánok Mórahalmon, az ottani művelődési ház és a szövet­kezeti sportkör rendezésében sportklubnapokat rendeznek, a fiatalok és az idősebbek élénk érdeklődése mellett. Kéthetenként filmvetítéssel kísért előadásokat tartanak a labdarúgásról és az asz­taliteniszről. A tervezett hat előadásból kettőre már sor került Ezeken dr. Dézsi Csaba mórahalmi körzeti or­vos és Iísnti Gyula, a sze­gedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola testnevelési tanszékének docense a sport­egészségügyről, illetve a labdarúgás történetéről be­szélt. A következő progra­mot január 8-án, kedden délután fél 6 órától bonyo­lítják le a mórahalmi sport­vezetők, amikor ismét a leg­népszerűbb sportágról, a lab­darúgásról lesz szó. Egyébként nemcsak az jel­lemző a móra'nalml sport­életre, hogy előadássorozatot tartanak, községi viszonylat­ban jóképesség 3 labdarúgó­csapatuk van, hanem az is. hogy a szegedi járás idei első sporteseményét a ha­tármenti nagyközségben bo­nyolítják le. Január 13-an (vasárnap) lesz a járás: egyéni és páros asztalitenisz­bajnokság serdülők, ifjúsá­giak és fölnőttek részvéte­lével. Férttak és nők indul­hatnak, olyanok nevezését is elfogadják, akik még nin­csenek egyesülethez igazolva. A bajnokságon általános is­kolások is versenyezheznek. A közlekedés- és posta­ügyi * miniszter rendeletet hozott a rádió- és televízió­szabályzat kiadásáról. A Magyar Közlöny 1973. évi 88. száma mellékletben közli a szabályzatot, amely bár­mely postahivatalban meg­tekinthető, a Budapest 72-es számú hivatalnál meg is vá­sárolható. A szabályzat a rádió és televízió műsor­szóró szolgálat tennivalóit, kötelmeit, a műsorvevő ké­szülékek gyártásával, üzem­ben tartásával kapcsolatos feladatokat rögzíti, intézke­dik az adó-vevő berendezé­sek előállításáról, íorgalma­' zásáról, a frekvenciagazdál­kodásról, s külön foglalko­zik a rádióamatőrök köte­lességeivel, jogaival. A rádió régi üzletszabály­zata némi módosításokkal 19-19 óta volt érvényben, s televízi óberendezésekről pe­dig az 1953-ban hozott ren­delet intézkedett. Időközben — 1970-ben — megjelent ugyan a rádió- és televízi ő­szabályzat első része, amely azonban csak a műsorvevő készülékekkel foglalkozott. Az 1931. évi postatörvény alapján — a televízió- és távbeszélő-, valamint a pos­taforgalmi szabályzat után — a fejlődést, a mai köve­telményeket figyelembe vé­ve, most már a rádió- és televíziószabályzat is egy­séges összeállításban jelent meg. Ezzel egyidőben érvé­nyüket vesztették az 1949­ben és az utána kiadott ren­delkezések. A január 1-én életbe lé­pett új szabályzat a műsor­vevő készülékeken kívül már részletesen foglalkozik a rá­dió adó-vevő berendezések­kel is. Ezek használatának elterjedése — jelenleg az országban mintegy 12 ezer berendezést üzemeltetnek a vállalatok — szükeégesse lette alkalmazásuk szabá­lyozását. Ezért a postó tör­vénynek megfelelően meg­határozták az adx-vevő be­rendezések építésének, be­:zerzésének, bejelentésének, '.izemben tertásár.ak. díjfi­zetésének fettételeit, lehető­ségeit. A szabályzat ki­mondja például, hogy a frekvenciagazdálkodás, a vé­telzavatt-elhárítás érdekében a posta hozzájárulása szük­séges a rádió- és a tv-mű­sorvevő készülékek, az adó­vevők gyártásához, import­jához, értékesítéséhez. In­tézkedtek a rádió- és tv-an­tennák felszerelésével kap­csolatos eljárásokról, a vé­telzavar elhárítás postai te­endőiről. Az új szabályzatban a kö­zönséget érintő leglényegesebb változás a díjbeszedési rend­szer módosítása. Ismeretes, hogy eddig a televíziódíjat előre havonta, a rádiószám­lát negyedévenként kellett fizetni. A posta — egyrészt a számlázás és a díjbeszedés tehermentesítésére, másrészt a fokozottabb gépesítés ér­dekében — január 1-től, az ország területét két részre osztva, kéthavonként szedi be a rádió- és a televíziódíja­kat A korábbi rendszer sze­rint ugyanis a mintegy 2,2 millió televízió-előfizető és a 2,5 millió rádió-előfizető nyugtájának előállítása, kéz­besítése egy-egy időszakban igen nagy megterhelést jelen­tett. Az új rendszer a felére csökkenti az ezzel kapcsola­tos munkát. A rádiónyugtá­kat már elektronikus úton készítik, a következő lépés — egy—másfél év múlva — a tv-előfizetői nyugták elő­állításának gépesítése, ami­kor majd összevonják a rá­dió- és t"-számlát. A közü­leteket érinti, hogy ezentúl az első negyedévben egy évre előre kell kiegyenlíte­niük a rádió- és tv-előfizetési díjat. A szabályzat változatlanul rendelkezik a műsorvevőké­szülékek engedélyezéséről, s ez egyben eloszlatja azt a tévhitet, hogy a hordozható készülékek után nem kell díjat fizetni. A rendelkezés szerint a hordozható rádió és televízió, valamint az autó­rádió üzemeltetésére, hasz­nálatira is engedélyt kell kérni és díjat kell fizetni. Csak — az engedélyben rijeg­határozott üzembentartás! helyen — az úgynevezett má­sodik és további rádió- és te­levíziókészülékek mentesek a díjfizetes alóL (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom