Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
4 CSÜTÖRTÖK, 1974. JANUÁR St „Segítsetek, mert elpusztulunk 1" Dokumentumtanulmány a szegénységről 5. Hevesi László tanító Szeged-Középsőgaj gonyán az ott szerzett megfigyelései alapján arra a véleményre jutott, hogy: Szellemi táplálékuk a nullával egyenlő. Üjságot olvasnak, a legszélsőbb baloldaltól a keresztény irányzatú lapokig. Dudás Ödön tanító Szeged-Felsőtanyán (Balástya) a többnyire törpebirtokos és nincstelen mezőgazdasági népesség kulturálódási körülményeiről azt tapasztalta, hogy „Az itteni szülő gyermekét télvíz idején az utak járhatatlansága következtében sem küldheti el iskolába. A tankötelesek ruhátlanok"... S úgy véli, hogy „az illetékes hatóságoknak ki kellene elégíteni a tanyavilág ... kulturális szükségleteit, s a tanyai magyarságot meg kell menteni és meg kell erősíteni, mert a magyar jövőnek testben és lélekben egyformán élő, egészséges, cselekvésre kész nemzedékre van szüksége. Ha késünk, a nyomor és a nélkülözések kiölik a magyar lelkekből a szebb jövőbe vetett bizalmat". Ő44UC i+QmULmib ZiULo rtWM MZ. MMO mmma^^h, ÁMt 0 i^MJí . HH, «jr>~ ÁJ4 rÁ.sfil, U. *Uh> fJUmfrtt* tmJfi f«rJu, iLff** pJUJt, ÍMt*ftM*nl Ai*^U Umos+M. A. U,*'U JL 'jl i^J^c /mJoMÍJÍ * A***" 7 fyjú- S'Hjh* fajt* tottíUgazdasági dolgozók művelődésében rejlő hátrányos helyzetet — a burzsoázia és a tisztviselői kar és értelmiIául, '4MUf „szent" kötelmeivel nem szentesített házasélet. Ennek következménye a sok törvénytelennek minősített ségi rétegekkel szemben — gyermek. E témához kapcsoa rossz anyagi-gazdasági lódnak egészségi állapotot helyzetükre vezeti vissza, de érintő jelentések is. Az ezek között legtöbben az egészségügyi felvilágosítás utóbbit a trianoni szerződés valójában vallási tévtanok, következményeként magyaPataki István tanító Sze- rázzák. Mivel eléggé általá ged-Röszkcröl arról ír, hogy: nos volt ez a felfogás a jeA kulturális kötelességgel lentést tevő tanítók magyahadilábon álló gyermekek nem részesülnek a szülők részéről szorgalmas ambicionáló példaadásban, s így tanítványaink kizárólag az iskolában tanultakkal kénytelenek beérni. Vecseri Lajos református tanító Szentesen a tisztviselő és értelmi csar ládok lakásaiban járva sokrázataiban, csupán egy jelentést idézünk a fenti, hamis magyarázatra vonatkozólag, Bucher Antal jelentéséből, a szeged-aignertelepi iskolától: .„Az Itt élő egyJZlÍTTn^ndé, Szeged-Átokházáról; Amikor népben megvan a muvelodes o dogmák szellemében folyt A tanítók kivétel nélkül elítélik az egyház papja és a törvénnyel nem szentesített házaséletet, még akkor is, ha egyik vagy másik a szegénységet, mint okot elismeri, a „törvénytelen" házasélet jelenségének... Énekes Sándor tanító írta iránti vágy, s csupán a kereseti lehetőségek akadályozzák őket művelődési vágyaik teljesítésében. A rossz anyagi helyzetük okát döna törvénytelen együttélés okát kutattam, a legtöbb helyen a szegénységükre hivatkoztak. Vagy az elválás lefolytatására, vagy az egykai kedvezőbb kulturális és ^oni ig^éfitelán bekelésre nincs pénz. Sok műveltségi állapotot tapasz- békediktátumban kell keres- Pénzbe kerül- 1111 szegények talt. 78 családban látott rá- nl." Itt-ott szóba kerül a jedlót, es 87 családban rend- lentésákben az iskolánkívüli de vagyunk, élni is alig tudunk. Sokhelyütt — írja Énekes Sándor — a házastársak köszeresen járattak és olvastak ^ylk^itó s^mmerSzelte ^.aférfi a fiatatóbb. Ilyen „megkockáztatni" a hatósáesetekben a nő kis bérlete újságot. A köztisztviselők „ ff többsége kormánypárti újsá- gok felelősségét. Kétségtelen L-w re^v."/-"?' de got olvasott, de a szegényebb családoknál is akadt újság-előfizetőkre és rendszeres újságolvasókra, igaz, nem kormánypárti lapot olvastak, hanem Népszavát. tény, hogy az 1938-1931 kö- ílata* Jé£et Egyébként " vélekedik — a nép se nem zött megvalósított Népiskolai Akció keretében felépített tanyai és községi iskolák a művelődés „fénycsóváit" jelentették, de egyúttal elviselhetetlen építési és a A 4000 lakosú CsonyteleK fenntartási terheket rótt községből Antal Zoltán azt Bethlen-kormány a szegényjelentette, hogy a lakosság Parasztokra, s általában a 25-30 százaléka analfabéta kisadófizetőkre. (az országos átlag 9,6 százalék volt 1930-ban). Csongrád városban vitéz Faragó János összeíró körzetében így látta; „Nagyon kevés családot találtam, ahol írni, olvasni nem tudtak volna. Olvasni nagyon szeret a nép, csak az a baj, hogy nem könyvet, mert ahhoz nem jut hozzá, vagy igen drága. Legtöbb helyen a füzetes ponyvaregényeket olvassák, melyek bizony nem egy esetben teszik tönkre gondolkodásmódját, fertőzik meg romlatlan lelkét, Üjságot egyetlen háznál sem láttam, de olvasnak." A Sövényházáról szóló jelentések között mindegyik kiemeli, hogy sok még az analfabéták száma a szegény néprétegek körében. Így például Halmos Géza tanitó sserint a körzetében megssámláltak között írniolvasni nem tud a hat éven felüli lakosságnak 30—33 százaléka. A kulturáltságban mutatkozó egyenetlenséget az egyes társadalmi rétegek között a tanítók jelentései igen világosan mutatják meg. A tanítók többsége, a szegényparaszti és nincstelen mező-. Csongrád megyében az agrárproletárok, a mezőgazdaság nincstelenjei, és a szegényparasztság rétegeiben igen gyakori volt a „vadházasság" azaz az egyház erkölcsösebb, se nem erkölcstelenebb a nagy átlagnál Veszelovszky Sándor Szeged-Rivóerdőről küldött jelentésében „állatias erkölcsnek" minősíti a „vadházasságot" és a törvényen kívüli gyermeket. Vitéz Faragó János tanító Csongrádon az összeírás! körzetében és általában azt tapasztalta, hogy ,,a' nép nem romlott, nem erkölcstelen". (Folytatjuk.) Dr. Sárközi István Oivenhatezer dolgozó - hatszáz gyártmány Mit kínál a mezőgazdasági gépipar? rica után cukorrépa, burgonya, paradicsom stb. egyelőre még kisebb területen is, de mindenképpen tovább fokozza a speciális gépek igényét. Tavaly az élelmiszergazdaság gép- és berendezésberuházásából 31 százalék származott hazai forrásból, a többi gépet külföldről importáltuk. A közeli jövőben el kell érni, hogy a belföldi és importarány megközelítse az 50—50 százalékot. A nagyüzemi termelést szolgáló alapgépeket, traktorokat. gabonakombájnokat és A magyar mezőgazdaságnak is bázisa a gépipar. Köztudott, hogy a nagyüzemek rövid idő alatt történelmi fejlődést értek el, s ebben nem kis szerepük volt az egyre korszerűsödő, nagyobb teljesítményű gépeknek. Az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemek beruházásai épületekben, szárítókban valósultak meg, s kevesebb pénz jutott a különböző gépek beszerzésére. A nagyobb termést különböző iparszerű rendszerek segítik elő, ami nem valami csodát jelent, csupán azt, teremtcneken a^SrS ^r^T*^^teremtenek a rekordered- zetközi megállapodások szerint a baráti szocialista örmények eléréséhez, így a legkorszerűbb, legnagyobb termőképességű gépek, fajták, vegyszerek, műtrágyák stb. Mindezekből következik, egyáltalán nem közömbös, hogy milyen gépeket kínál a mezőgépipar az idén a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Korábban gyakran előfordult, hogy egy-egy üzem nem olyan gépet kapott, amilyet szeretett volna, kisebb volt a teljesitménye, mint várták stb. A MEZÖGÉPTRÖSZT hazánk legnagyobb és ma már egyetlen mezőgazdasági gépgyártó bázisa, 24 vállalata van az ország különböző részein, 144 gyáregysége, és 56 ezer dolgozót foglalkoztat. Az idei árbevételi terve 16 milliárd forint. A gyártmányainak száma több mint 600. Ennek a mammutvállalatnak köszönhetik a mezőgazdasági üzemek, hogy a közelmúltban alapvetően javult a pótahcatrész-ellátás, ma már rendszeresen 50 ezer félét forgalmaznak. Az sem véletlen. hogy a MEZÖGÉPTRÖSZT ilyen szervezeti kialakulását a mezőgazdaság gyors ütemű átalakulása, nem utolsósorban megerősödése tette szükségessé. Három alapvető csoportra oszthatjuk a nagyvállalat tevékenységét, mégpedig alkatrészgyártás és -ellátás, gép- és berendezésgyártás, valamint szolgáltatás. Az Idén mindenképpen nagy feladat áll a vállalat előtt. Nemcsak azért, mert a nagy sikereket elért mezőgazdasági üzemek igénye magas, hanem azért is, mert a zárt rendszerű termeléshez eddig Igen magas volt a nyugati piacokról beszerzett gépek aránya. Ezen kívánnak változtatni. A termelési rendszerek térhódítása, a kukoszágokból vásároljuk. Az ezekhez kapcsolódó, ezeket kiegészítő nagy teljesítményű gépeket hazai gyártásból bocsátják az élelmiszerték. Igen gazdag a kínálat a különböző típusú szállítóeszközökből, pótkocsikból. Legújabban a zöldségtermesztés gépesítésénél is értek el jelentős sikereket, hiszen a zöldbab-, az uborkabetakarító gép nyugati vásárokon sikerrel vizsgázott, exportmegrendeléseket is kapott a hatalmas tröszt A paradicsomtermesztés és betakarításnál is történtek komoly előrelépések, nem kevésbé a külföldi licencek vásárlásával a gabonaipar, sütőipar, tejipar gépeiből is nagyobb a választék. Az idén nagy sikerre számítanak az IFA tehergépkocsira szerelhető műtrágyaszórók. amelyeket talajjavításnál is felhasználhatnak. Kedveltek a nagy teljesítményű gyümölcs- és szőlőpermetezők, a CV—71 jelű .T" "Zi A cukorrépa-vetőgép, nem kügazdasag rendelkezesere. Az . £ * " eredmények kedvezőek, hiszen például már megoldották a cukorrépatermesztés és betakarítás komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. A kombájnra szerelhető kukoricabetakaritó adapterekből teljes a válaszlönben az új, korszerűen felszerelt szervizgépkocsik lesznek kapósak. A hazai igények kielégítésén kívül az országot átfogó tröszt idén több mint 3 milliárd forintra növeli exportját. SZ. L I. Halló, itt Vlagyivosztok / Vlagyivosztok háromszor olyan messze van Moszkvától, mint Párizs, és ugyanolyan messze, mint Hanoi. A világ egyetlen más országában sincsenek ilyen távoli vidékek a fővárostól, mint a Szovjetunióban. A Tengermellék és központja, Vlagyivosztok földrajzi távolsága mégsem okoz elszigeteltséget Számtalan szál köti össze a fővárossal. A tengermellékiek Moszkvában. a Volga-vidéken, Ukrajnában és Belorussziában készült gépkocsikon közlekednek, az utakat ukrajnai bulldózerek egyengetik, az épületek alapzatát Üzbegisztántól érkezett exkavátorok ássák, a mezőket kazahsztáni gépek öntözik, a Baltikumból érkezik az elektrotechnikai felszerelés, a kábelek Azerbajdzsánból, a toronydaruk Grúziából, a kén Tádzsikisztánból... Évente hatmillió alkalommal veszik Igénybe a Tengermellék lakói az interurbán telefont (egy háromperces beszélgetés Moszkvával nem egészen másfél rubelbe — mintegy 20 forintba — kerül). 13,5 millió táviratot, 75 millió levelet és másfél millió csomagot adnak poétára. Az itteni lakosság 1000 főre 1203 folyóiratot rendel. A központi és a helyi lapokból további félmillió példányt adnak el az újságárusok. Mindenki hallgatja a központi és helyi rádióállomások műsorait, tíz közül heten nézik a tévéadásokat. Az ország legjobb színházi társulataival nemcsak tévé útján, de személyesen ls megismerkedhetnek az itteniek. Csupán a múlt esztendőben a Tengermellék lakosságának mintegy fele nézte meg a vidéken szereplő művészek vendégjátékát. A Tengermellék lakosai szívesen utaznak. Évente háromszázötvenezer alkalom, mai emelkednek a levegőbe az AEROFLOT gépein. (APN—KS) Váratlan fordulat mondás és különvélemény nélkül az én utasítá- Régi bútordarab volt a cégnél a gépkocsivesaimat... Mert ha nem, akkor majd én előho- zető. Jó néhány telepvezetőt kiszolgált már. Házakodom ám azzal, amit tudok rólad, és akkor romcsaládos ember, kisujjában a szakma, nem jaj lesz neked..." ivott, nem dohányzott, soha életében nem okoHa valakit megkérdeztek volna, mi a véleménye a szóban forgó telepvezetőről, bizonyára azzal kezdi a mondókáját, hogy jó szakember, aki órti a szakmáját, mindig megtalálja a munkában a legcélravezetőbb megoldást, Csakhát... Csakhát azért ő sem egészen hibátlan ember. Mert u/. élet nemcsak szakmából áll ám. Nemcsak abból, hogy ilyen vagy amolyan színvonalon elvégezzük azt a munkát, amit ránk bíztak, amire képesítésünk van, hanem még sok minden egyébből is. És mihelyt a szakmáról a többi dologra terelődött a szó, rögvest megoszlottak a vélemények arról a bizonyos telepvezetőről. Legtöbben azt vetették a szemére, hogy bizalmatlan munkatársaival szemben. Valószínűleg az olvasó is ismeri ezt az érzést, amikor valaki olyan vizslató pillantással bámul az emberre, hogy menten azon kezdünk el gondolkodni, nem követtünk-e el valamiféle vétket? S hiába tiszta ilyenkor maximálisan lelkiismeretünk, mégis marad bennünk rossz érzés. Azért, mert bizalmatlanok voltak velünk szemben. Nos, körülbelül ilyesmit jelzett a telepvezető pillantása: „Tudok én terólad mindent, barátocskám! Jó lesz, ha meghúzod magad, és csöndben maradsz, úgy hajtod végre zokszó, ellentMások azt kifogásolták, hogy a telepvezető zott még karambolt, pedig sok-sok ezer kllominduntalan beleavatkozik mindenki munkájá- méternyi utat megtett már munkája során, ba. Mert ugye, úgy van ezzel az ember: mond- Most keményen markolta a volánt, kémlelte jak meg neki, mit kell csinálni, aztán a többit az utat. Csak nyaka vörösödött bele a megjegymajd elvégzi ő maga... Nem vagyunk elvégre zésekbe. Amikből bőven lehetett része, mert gyerekek, akiket kézen fogva kelljen vezetgetni, csak igen lassan tudtak kikecmergőznl a főváakórmllyen kis dolog elintézéséről van szó. Nem így a telepvezető. Ö bizony beleavatkorosi délutáni csúcsforgalomból. Mire kiértek a szabad nemzetközi útra. már zott. Például még olyan dolgokba is beleszólt: kevesebb volt az akadály, és jóval kisebb a foraz irodaépület melyik végén kezdjék el hajnal- galom is. Ennek megfelelően ritkultak a megbán a munkát a takarítónők... Vagy, hogy mi lyen színű köpenyben dolgozzanak az irodisták... jegyzések ls. Már a harmadik falu határát is elhagyták, mikor a telepvezető hirtelen újra megszólalt: — Az emberek morogtak, morgolódtak, ahogy az Vigyázzon, fékezzen, egy kerékpáros biciklizik ilyenkor általában már lenni szokott, de azért előttünk, én már jól látom... Na, fékezzen igyekeztek napirendre térni a dolgok fölött,azon méri... morfondírozva közben: ha ilyen, hát ilyen. Mit A sofőr fékezett. Erőteljesen beletaposott a csináljunk? Ezért nem érdemes kenyértörésre fékbe, hogy a kocsi nagyot zökkenve torpant vinni a dolgot... Meg aztán, hátha nem is ő húzná a rövidebbet? Elvégre ki tudhatja azt, miféle összeköttetésekkel rendelkezik ... Azon az emlékezetes napon, amikor a váratlan fordulat történt, éppen Budapestről, egy értekezletről tartott hazafelé a vállalati Zsiguli. A meg. Majd a megszelidült járművet odakormányozta az útpadkára. — Mi van, mi történt? — kérdezte a telepvezető. A sofőr kiszállt a kocsiból, és mielőtt becsapta telepvezető ott ült elöl, a sofőr mellett. Szerette volna ,az aJtót\,így ®zblt:, T,Vegy(r úgy' hogy figyelemmel kísérni az utat, kommentárokat fűzött a forgalomhoz, a benne résztvevők magatartásához, ugyanakkor utasításokat is adott a sofőrnek. Valahogy így: — Most még ne fékezzen... Jelezzen a lámpával ... Most forduljon nagy ívben balra... ben . Vigyázzon, ott az a kék Trabant is előzni akar . ezennel azonnali hatállyal felmondtam. S elindult előre. A telepvezető még láthatta, mint stoppol le egy sötétszürke Volgát, hogyan száll be a kocsiba, és miként tűnik el az vele a messzeségPapp Zoltán