Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

a SZERDA, 1974, JANUÁR 39. JJ Segítsetek, mert elpusztulunk! Dokumentumtanulmány a szegénységről a J aÓcIaJe tet ' V 1/ S-f-" c t-áf—v I / 9 tv ccZJ • > ti r a d^ . — , l— /„Z, //- • • C' ape'ifettJc SSt>- MA-ÍA-J— 4

A Szentes városból * beküldött jelentések hűen tükrözik a lakosság rétegeinek anyagi, társadalmi. szociális és kulturális helyzetét. Vecseri Lajos reformétus Igazgató-tanító, a népszámláláskor a körzetében levő I3l házban élő 707 lélek adatait jegyezte fe£ Köztük sok értelmiségi, tisztviselő, önálló iparos életkörülményeit figyelhette meg. Jelentésében ezeket írja: A családfenntartók között néhány törpebirtokoson kívül volt l főispán, 3 pap, l kántor, 86 tisztviselő, 1 festőművész, 3 újságíró, 6 orvos. 2 ügyvéd, 26 önálló kisiparos, 10 kiskereskedő. több katona, 34 közsegélyben részesülő és 1 hülye. Még ebben a társadalmi rétegben is jelentkeztek a szegénység tünetei, a szegénységé, amely Vecseri Lajos tanító, szavai szerint „oly sivár jelent és reménytelen jövót mutat". A gazdasági válság következtében növekvő munkanélküliek tömegében jócskán voltak állástalan ' tisztviselők Szentesen is. Vecseri Lajos megemlíti egyebek között „van olyan is a munkanélküli tisztviselők között, aki már több év óta állásnélküli". A családoknál tapasztalt lakásberendezésről azt közli, hogy a lakásviszonyok általában jók, s a tisztviselő, az értelmiségi és ipari családoknál szépen és választékosan berendezett lakásokat talált. villanyvilágítás ... , _ .... mindenütt volt. Sőt a szobák élményeiről, a műveltség! rás gyermekcipőben jár. • ly *—-.< t< J /

•</,.„A' Amw . Y* « -C tY d' Y * J-— —- z . U jA^ yte f-t-— ^fMMI1/ .•«•> ,'t »- .14.4f c, . , 1 f 4 ' <.e tt. </ , p • „ . Jf^Jc!t./e&V/t—ő-t. sic— 9eSr4 e.. « F&iea. fcpj* /ír J jűtnak pénzhez. Korábban képzettebb, csak az a baj, Szegeden munkát találó hogy az iskolából kikerülve napszámosok, az utóbbi év- visszaesés következik be. ben sokan nem jutottak ke- Egyedüli könyv a kalendáVízvezeték resethez. rium, meg holmi émelyítő csaknem A lakossá0 kulturális kö- nótáskönyv. A tanulni akatöbb helyen nemcsak padocottak, hanem parkettásak. színvonalról, s ezen belül az A szeged-alsótanyai analfabéták számáról, s ará- ről Potyondi Imre Hódmezővásárhely külte- nyáró1..a tanfelügyelő állal „szomorúan állapítja vidéktanító W^M meg", megjelölt szemponthoz hogy: A lakosság 90 százamegjegyezzük. hogy az 1931. léka (a negyven éven felüli január elején megejtett korosztályokban) írástudatnépszámlálás összegezett lan. de a fiatalabb, sőt az isudatai szerint, Csongrád vár- koláskorúak között is akad megyében 31 265 hat évnél írástudatlan és számuk elég idősebb analfabétát jegyez- tekintélyes. De ez olyan ternind tek fel- A számlálóbiztos ta- rületre esik, ahol még a nítók jelentéseiből az az ál- mai napig sem áll iskola. Itt talánositható következtetés kívánatos volna egy iskola vonható le, hogy szépirodal- felállítása. m,i műveket csak a gazda- Olvasnivalójuk, többnyire van míg a többségének se e°k> értelmiségi és tisztviselő kalendárium. Vőfélykönyvet házA, se földje, csupán két- családok bírtak megvenni, is több helyen lapozgattak kezi munkájából éL Ezek a Tpskó Pil. tenito: Swgnd- vagy került elo a szemléloszeaénv magyarok — hang- Alsotanyárol. a muveltsegrol désem alkalmaval. A vőzik a tanító szánalmat su- Egyiptomi. «t««ég. félyse^g megtisztelő foglalkogárzó írása még a temp- kulon?.^n a regl oregfk"eL za®: ,de erre csak az isk°10" lom egerénél is szegényeb- Maradiak Nem gondolko- zottakat szemelik ki. bek. zók- Ezek közd^ !gert. s°k Dr. Sárközi István Ugyancsak Hódmezővá- meg.az anal abeta es iskola- 1 8 van Sárhelyen végezte teendőit gyul°16' Az UJ «eneraaó mar (Folytatjuk.) IrháS István tanító, aki 1200 . rületén összeírást végző Bányai Pál tanító 180 ház 800 főt kitevő népességének foglalkozási és vagyoni helyzete szerint 'megoszlásáról kimutatja, hogy; iparos (kereső) 1, foglalkozásnélküli iparossegéd 41, a többi földmunkás-napszámos. Vagyoni helyzetük: Nagyré^zének legfeljebb kis házacskája, vagy 1—2 hold földje Iskola étet• közeiben Óhajok és tényeit Az Egyetemi Számító Köz- 1875 (1761), speciális szakok re visszamenően az elutasípont az idén is összesítette 724 (650), elektromosság 1450 tott, de újra jelentkező íialaés feldolgozta a III. osztályo- (1058), számítástechnika 1910 lok száma, melyre most még sok előzetes pályaválasztása- (3290), műszaki tanári 196 nak adatait. 1973 tavaszán (169). felmérés hiányában — megközelítő adataink nincsemintegy 52 ezer, most 1974- Néhány szegedi számadatot nek. ben érettségiző tanuló töltőt- is felsorolunk: A tanulság azonban már a te ki a kérdőíveket, s jelezte Állam- és jogtudomány: mostani évben érettségizők továbbtanulási, elhelyezkedé- 65 (312), SZOTE orvosludo- adataiból is lévonható: ansi szándékát. A felmérés mányi kara: 120 (308), fog- nak, aki felsőoktatási intézadatai érdekesek, érdemes orvostudományi kara: 14 ménybe készül, tanulnia kell! néhányat kiragadni a kiadott (44), gyógyszerésztudományi A statisztikai adatokat tartájékoztatóból. kara: 70 (105). Élelmiszeripa- talmazó füzet ezt így fogalAz összefoglaló adatokból ri Főiskola: 90 (137). Közle- mazza meg: a felvételi vizskitúnik, hogy a középiskolát kedési és távközlési Műszaki gákon érvényesülő tudásszint végzett tanulók többsége va- Főiskola 65 (57). A JATE az országosan legjobbak tulamilyen formában tovább bölcsészettudományi és ter- dásszintje. A felvételi vizsszeretne tanulni. Felsőfokú mészettudományi karán is gák ebből a szempontból orintézménybe a most érettsé- kb. 50 százalékos túljelentke- szágos versenyek is, ahol gizők közül 28 197-en jelent- zés van, kivétel az automati- csak a legjobb jelesek kapkeznek. Ez a szám kétszere- zálás egyetemi szakon a ma- hatnak jelest, a legjobb jók se a felvételi keret lehetősé- tematikán 60 (66), a kémia— kaphatnak jót stb. geinek, a kb. 14 ezer férő- fizika tanári szakon 20 (20), helynek. Tehát, az idei je- és a matematika—fizika ta- több tanár szájából elhanglentkezőknek is csak a fele nárl szakon 70 (71). A tanári zott: a tanulók közül az órajuthat be előreláthatóan az szakra jelentkezők többsége és tananyagcsökkentésből egyetemekre, a főiskolákra, az idén is leánytanuló, adódott szabad időt sokan A szakmunkásképzésre je- Ugyancsak a túljelentkezés a nem használták fel tudásuk lentkezők száma 2724, az elő- jellemző a Tanárképző Fő- elmélyítésére, a felvételi tárirányzott keretnél 40 száza- iskolára való irányulásban, gyaik mint jövendő életpálékkal kevesebb. Egyéb ok- Nem túlzsúfolt azonban a lyájuk egyik alaptudományátatási formában 5467 tanul jelentkezés a történelem— nak alaposabb tanulmányotovább. (Az igény 8 ezer.) orosz, a román és a szlovák zására. Azaz: megelégedtek a Munkát vállalni 13 190 érett- nyelvben, sőt kevesebb a je- kevesebbel, és igen sokan « lentkező a felvételi keretnél semmittevéssel. A félévi konferenciákon ségiző szándékozik. A felsőoktatási intézmé-. nyekbe a felvehető és a jelentkezők számát összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az adott intézményeknek az idei évben is nagy túljelentkezés a diakok al- munkáért lehetőségük adódik a váloga- tal kedvelt biológia—föld- okolható — csalódott diák. tásra. még a jeles-jó ered- raíz (54), és a biológia— Aki viszont nem akar csaményúek, illetve a magasabb testnevelés 18 (41) szakokon ' Iában (A jelentkezők d"-** is. Ebben az évben nincs Se itt; is leány-) szükség több kezdő hallgató- Természetes, a közölt adara. mert a népgazdaság most tok nem százszázalékosak, így: a felvételi vizsga orszámert a tanulók közül többen gos verseny, tudásszintje a a matematika—rajz 12 (11), Erre a hibára akartam én a matematika—fizika 60 (45), most a statisztika adataival és a matematika—műszaki a diákokat ráébreszteni. Féismeretek 24 (13) tanári sza- lő, hogy a vártnál több lesz kon. Ezzel szemben nagy a az idén — a végzett gyenge csakis önmagát lódni, annak komolyan és kipontszámúak viszonylatában (A jelentkezők döntő többsé- tartóah kell dolgoznia. Hogy — —4 is mondth az Égyetemi Számítóközpont könyvecskéje? sem igényel több szakembert. Nézzük a statisztika adatait! A következőkben közreis megváltoztathatták szándékukat, S természetesen, mindezekhez adjuk érdeklődési területen- , * ,r,r ként a várható felvételi ke- csatlakoz,k mog nehány ev" retszámot, majd utána zárójelben a jelentkezők számát. A társadalomtudományi területen: Állam- és jogtudomány 255 (1023), Közgazdaságtudomány 1370 (2832), Magyar nyelv 476 (1518). Történelem 273 (1110). Idegen nyelvek 706 (2020), Népművelés és könyvtár 171 (684), Pszichológia 11 (145). Pedagógia (tanító, óvónő) 1582 (2881), Testnevelés 252 (1059). Iparművészet 35 (258), Képzőművészet 21 (179), Rajz 144 (250), Zene 344 (411), Film, színház 20 (206). Természettudományi területen: Orvostudomány 816 (2015), ebből gyógyszerész 142 (247), Állatorvos 60 (205), Agrártudomány 1928 (2717), Matematika 1158 (1437), Fizika 514 (618), Kémia (vegyészet) 764 (1236), Biológia 317 (1038), Földrajz 207 (949). Műszaki szakon: építészet 290 (543), építés 840 (739), vegyészet (kémia) 764 (1236), közlekedés 470 (761), gépészet legjobbak tudásszintje... Ezt egyetler) felvételizőnek adatokhoz sem szabad elfelejtenie. Bánfalvi József Nyomda A Pest megyei Dabason szágból a speciális univerzánagyobb ipari üzem eddig lis rotációs gép, illetve Svájcnem volt. Csak tsz-ek mel- ból egy kötészeti gép. Ha az léküzemágai, kisebb szövet- építés második részét befekezetek működtek a nagy- jezik — a jövő év közepén községben. A Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága most nyomdát épít Dabason. A 160 millió forintos beru—, akkor a jelenlegi 230-ról 550-re emelkedik a nyomdai dolgozók létszáma. Hamarosan vállalati ösztöndíjjal két fiatalt küldenek a házassal épülő üzem egyete- moszkvai főiskolára. Budami, főiskolai jegyzeteket, pesten az új központi nyomszépirodalmi köteteket, vala- dai fényszedőüzem 7 nyommint tankönyveket készít. daipari vállalat közremúköA Dabasi Nyomda érdekes désével épül. A beruházás terve, hogy meghonosítják a összköltsége 90 millió forint, szépirodalmi zsebkönyvek ki- s ehhez a legtöbbet, 23 miiadását. Ez akkor kezdődik, lió forintot, a Dabasi Nyomamikor megérkezik Svédor- da adja. ulélek" adatait irta, s jegyezte fel. Megfigyelésének politikai részéből kitűnik, semmilyen rokonszenvet nem táplált a felnőtt lakosság nagyobbik hányadával, az anyagi helyzetről szólva megállapítja, hogy; az 1200 lélek többsége igen nagy nélkülözésben és szegényes körülmények között él. Legtöbben vannak a napszámosok. Ezek házaiban egyegy szúk, nedves, egészségtelen szobában 8—10 családtag lakik. Körzetem 70—75 százaléka ilyen. A napszámosok között sokan vallották magukat munkanélkülinek. Az 1930-ban 4300 lakost számláló Tápé közs&. 80 százalékban napszámos népességnek anyagi-megélhetési és lakáshelyzetéről Ábrahám Jenő tanító — aki helybéli iskolában tanított —, azt tapasztalta, hogy a gazdasági helyzet itt igen súlyos,.., nagy a munkanélküliség, rosszak a táplálkozási viszonyok és az épületek nagyrésze igen rossz állapotban van. A helybéli népesség zöme a korábbi években gyékényszövésből tartotta fenn magát. Az utóbbi években azonban, a nyersanyag árának drágulása, valamint a készáru • árának esése következtében alig Kapaszkodjunk! Bizony, néha nem árt. ha jól megkapaszkodunk, hiszen aki fogódzkodik, az nehezebben esik el. Az igaz, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mibe. vagy kibe kapaszkodunk. hátha az ingatagabb a saját lábunknál. Különben a kapaszkodjunk kifejezést gyakran használjuk, s igen sokféle értelemben. Á magam korabeliek valószínű emlékeznek még a közismert figyelmeztetésre: Vigyázz. Malvin, jön a kanyar. Ezt ugyebár a Vidám Park kacskaringós „szellemvasútjánál" sikongatták az emberek. De ez az elterjedt mondás alkalmazható volt bármilyen kanyaroknál, amikor hasznosnak látszott a kapaszkodás. A kalauzok is, ugyancsak megboldogult ifjú koromra emlékezem, figyelmeztették az utast, hogy kapaszkodjunk, mert indul a kocsi. Az induló kocsi természetesen lehetett villamos, autóbusz, de még a hagyományos lovas kocsi is, pláne akkor, ha a lovak fürgék és jó erőben levők voltak. A modernebb járműveken, például repülőgépen, azt mondják, hogy kapcsoljuk be a biztonsági öveket. Ha az emberrel jó hírt közölnek. vagy netán rosszat, akkor is használják e kifejezést, hogy „most kapaszkodjon meg, uram". Van ez így néha. Ilyen, az élet, tele van meglepetésekkel, érdemes tehát nyitott szemmel járni, állandó készültségben lenni, hogy ha arra szükség van, meg tudjunk kapaszkodni. S hol van manapság erre a legnagyobb szükség? Ahogyan Itt, ezt a kérdő mondatot leírtam, előzően tíz járókelőt állítottam meg, hogy válaszoljon rá őszintén, név és foglalkozás megjelölése nélkül. A tíz megkérdezett közül arra gondoltak, hogy a vezetői íróasztalt kell jól megmarkolni, abba kell erősen megkapaszkodni. Hárman vélekedtek úgy, hogy a feleség szoknyájába. ketten a jármüvekre céloztak, kanyar esetében. Mondanom sem kell. hogy egyikük sem ért el telitalálatot. Most már viszont elárulom, hogy hol, mely területen van legnagyobb szükség a kapaszkodási készségre: a sportban. Ugye, milyen egyszerű. Persze, nem mindenki láthatja meg a lényeget, ahhoz roppant nagy érzék és talentum szükségeltetik. Különben ezt már nálam okosabb emberek is megmondták, hogy a felfedező is azt látja, amit mindenki lát, csak ő arról a valamiről mást gondol, mint a többi halandó. Ebben van a felfedezés alfája és ómegája. De maradjunk csak a lényegnél, hogy miért is fontos éppen a sportban a kapaszkodási képesség. Távol áll tőlem, hogy a szegedi első osztályú futballistákról mondjak véleményt, hiszen ők va. lószínúleg megkapaszkodnak a ligában, s őszre Is ott látjuk majd kedvenceinket a legjobbak között. Ellenben nem csak labdarúgásból áll a világ, rengeteg sportág van még, ahol a megkapaszkodásnak döntő szerepe lehet Itt van többek között a síelés, azon belül is a múlesiklás. A legutóbbi versenyt a televízió jóvoltából mi is végignéztük. Mondhatom, hogy milyen gyönyörű az a kitzbüheli táj, különösen nekünk, alföldi embereknek az. Elsápadtam, amikor a riporter elmondta, hogy a győztes sebessége 149 kilometer volt, óránként számítva, s hogy olyan gyorsan még a Trabant sem megy. Ami igaz. az igaznagyon jó síelőnek és gépkocsinak kell ahhoz lenni, hogy ilyen nagy sebességgel haladjunk. S persze bátorságnak. Feltűnt nekem, hogy kevés afrikai és délamerikai síző indult ezen a világversenyen. Később aztán csak „leesett a húszfilléres", hiszen ott nincs is hó, amiből logikusan következik, hogy nem síelnek az emberek. S aki nem tud síelni, különösen gyakorlatlan a műlesiklásban, az nem nevez be ilyen versenyre. Egy ideig ennek tudtam be azt is. hogy mi, magyarok, nem indultunk. De aztán felkaptam a fejem, mint az öreg katonaló a trombitaszóra, hogy milyen kishitű vagyok én, hiszen beneveztünk mi erre a világversenyre. Ott van P„ a legjobb magyar műlesikló. aki az első futamban végigment a pályán. Nem esett el, mint annyi nagy nevű versenyző. Emlékeznek rá. még a hajdani bajnok, Odermatt is csak a pálya feléig bírta sítalpon, attól kezdve nadrágfékkel folytatta útját. A magyar siker igazán elbűvölő volt. A tévé riportere azt ls elárulta, hogy most négy ifjú magyar hölgy és egy fiatalember turnézik Ausztriában, ahol vastag hó fedi a hegyeket, s síelni tanul. A csapat tagjai fiatalok, tehát néhány év gyakorlás után elsajátítják a múlesiklás fortélyait. Valószínű, erre alapozta a riporter is megjegyzését, hogy pár esztendő múlva megkapaszkodhatunk az ilyen világversenyeken, és legalább a hatvanadik helyet elérhetjük. Általában hatvan versenyző szokott Indulni a műlesikló világkupa küzdelmeiben. Nagybátyám mondta — vele együtt izgultuk végig az érdekes sportesemény közvetítését —, hogy hatvanadik helyét ő is garantálja a magyar siszövetség vezetőinek, ha benevezik. Síelni ugyan nem tud. de legfeljebb Odermatt második futamban mutatott stílusában, nadrágfékkel. Saját személyét illetően felhívta a figyelmet az anyagi előnyökre. ö már amúgy is nyugdíjas, tehát nem „esik ki" a termelőmunkából, neki rövidebb idő is elegendő az osztrák hegyekben eltöltendő gyakorlásra. s a ládájában két darab régi posztónadrágja hever évtizedek óta, s azt ő olcsóbban megszámítja, mint a sílécek ára. Gazdagh István