Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

SZOMBAT, 1974. JANTJÁB & • Beruházások a szatymazi határban Miért kell? — Egyesült erővel Az ember gyakran nem lesz majd az ember munhi&zi, hogy mások gondos- kája is. Egyben megszűnik kodnak róla, és egeszen jól, a kisüzemi termelési viszokülönősen ha évekkel előre nyok konzerválása, ami sejelölik meg sorsát, köny- git a gazdálkodás egyensúnyebb helyzetét. Így jártak lyának megteremtésében, Szatymazon, a Finn—Ma- megváltoztatja a szövetkegv-ar Barátság Termelószö- zetnek és tagjainak körülvetkezet tagjai is, akik a ményeit. meg a szövetkezeti demokráciát. 1971 februárban a közgyűlés tárgyalta az éves tervet és jóváhagyta, júniusban a téesz középtávú fejlesztési tervéi, is jóváhagyta a közgyűlés. Igaz, a határozatok szövegezésénél zavar mutatkozik, ami arra meliorációs munkák során A meliorációs munkák enged következtetni, hogy sértve érezték magukat, az- szervezésére, engedélyezéséaz a szövetkezeti demokrá- re, bonyolítására és pénzmegfelelően és alaposan a meliorációs programot nem cián esett „csorbát" fájlal- ügyi elszámolására rendelet vitatta meg a tagság. Viták. Miért? És megsértet- intézkedik. Ezt a szatymazi szont kétségtelen, a szöveta téeszde- Finn—Magyar Barátság Tsz kezet tagjai kezdettől fogva tudtak erről a jelentős, évtizedekre hatással levő beruházásról. Az is igazság, hogy senki nem tiltakozott ték-e egyáltalán mokráciát? « amíg az általa használt, legtöbb esetben korábban egyéni tulajdonát képező szórványgyümölcsös kltelevezetősége figyelembe vette. Hiányossága a tervnek, hogy éves ütemezést nem Mindenekelőtt azt kell tartalmaz, sem a meliorációmegvizsgalnunk, hogy a té- ra, sem annak a pontos a szórványgyümölcsösök fel eszben vegzett meliorációs meghatározására, mikorra is számolása ellen mindaddig, tevékenység mennyiben térül meg a beruházás. Küszolgalta és szolgálja a lönböző variációk szerint 37 nagyüzemi gazdálkodás elő- év, illetve 22 év alatt Az feltételeinek kialakítását, a éves ütemezés hiányát szeszövetkezet vezetői az elő- rencsére a termelőszövetke- pítésére" nem került sor. készítés, bonyolítás és pénz- zet középtávú termelési és ügyi elszámolás terén a jog- fejlesztési terve pótolja, szabályi előírásokat megtar- amely szerint a meliorációs tották-e? Mi az oka, hogy tevékenységet 1971-re 705 ez a fontos beruházás, leg- ezer forintban, 1972-ben 2 inkább a jövőnek szolgálo millió 900 ezer forintban, 73befektetés, a tagok egy ré- ban pedig másfél millió foszénél nagymérvű ellenál- rintban Irányozta elő. 1974lást váltott ki? re 2,2 millió, 75-re pedig 2 A gazdálkodásra általában milliót. Attól kezdve évenjellemző mindaz, ami a sze- ként 900 ezer forintot. Engedi járás homoki szövetke- nek alapján a felhasználhazeteire. földhasználati vi- tó pénz 10 millió 200 ezer szonyaira. A nagyüzemi forintra rúg, ez viszont eltáblák kialakítását akadá- tért a meliorációs tervben is lyozzák a mélyfekvésű rét- szereplő végösszegtől, ami és legelőteriiletek, a tanyák, 12 millió 874 ezer forint a hozzájuk tartozó háztáji Tény az, hogy a melioráföldekkel együtt, a szétszórt ciós munkák javában tartaszőlő-, gyümölcsültetvények, nak, talajjavításra és terepDe azok, a közös tulajdont rendezésre ártámogatást Is képező ültetvények Is aka- kapott a közös gazdaság a dályozói a nagyüzemi gaz- Csongrád megyei tanácstól, dálkodásnak, amelyek jelen- 1971-ben saját forrásból 380 leg nem felelnek meg a ezer forintot, ártámogatáskorszerűségnek, és csak a ból 320 ezer forintot költötkorábbl egyéni tulajdono- tek talajjavításra, tavaly sasokkal kötött munkamegál- ját forrásból 810 ezer forlnlapodás alapján müvelhetők. tot, ártámogatásból ugyanVégül még mindig akadó- ennyit, míg 1973-ban 400— lyozza a nagyüzemi táblák 400 ezer forintot. Tereprendezésre 72-ben saját forrásból 462 ezer forintot, ártámogatásból 1 millió 50 ezer kialakítását a szomszédos termelőszövetkezetek közötti — régi, egyéni tulajdonviszonyokat tükröző — beírásos birtokmegoszlás. Ennek megszüntetése a meg nem értés miatt esetenként sokkal nehezebb, mint a tagok által művelt szórványültetvények felszámolása. Ezekből világosan kiderül, Mik tehát a legfontosabb tanulságok? Bármilyen fontosabb döntésnél, különösen sok milliós beruházásnál, többször érdemes és mélyebb alapokon megvitatni a tagsággal a következő lépést, akkor elkerülhető, hogy amikor az anyagi áldozatvállalásra kerül sor, néhány tag, vagy többen, felhánytorgassák a vezetőknek a „szűkösebb éveket". Nemcsak szigorúbb tervezést és szervezést kíván ma már a szövetkezeti élet, de gyorsabb előrehaladást is, különösen a Szeged környéki tájon, a valóságos nagyüzemi alapok megteremtése érdekében. De a kezdeményezések és a gyakorlati lépések nem jelentik azt, hogy a bizonylatolás, a számszerű kimutatás ne adjon tisztább képet mind a kívülállóknak, mind pedig a szövetkezet tagságának. Végül pedig nincs igaza azoknak a tagoknak, akik most ágálnak. hangoskodnak, szaladforintot, 73-ban pedig saját gálnak fűhöz-fához, hogy forrásból 215 ezer, míg ár- mit csinál a vezetőség a támogatásból rintot. 500 ezer fo- mj tudtunk nélkül? Nagy fába vágták a fejszéjüket a szatymaziak. Helyes úton járnak. S a tagok is akkor cselekszenek helyesen, ha energiájukat éppen a közös, Iában az engedélyező szerv a maguk érdekében, a program valóraváltásáért kamatoztatják. Nemcsak a táj hírneve, de saját lelkiismeretük is ezt kívánja Sz. Lukács Imre Miért soroltuk fel a szá= mokat? Az eddig engedéhogy a nagyüzemi gazdáíko- lyezett meliorációs tevédas előnyei még ma sem kenység adatai szerint áltaérvényesülhetnek a szaty- lában az engedélyező szerv mazi határban. Olyan táb- a téesz középtávú fejlesztéIák kialakítására van szűk- - tevébm előirányzott^- toztatják Nemcsak a tój ség, ahol a nagyüzemi gép- nak megfelelően adta az álrendszerek dolgozhatnak, a lami támogatást. A mór mekorszerű technológia érvé- lloralt területeken szántónyesülhet, és a kor igényé- földi növénytermeszt'ést nek megfelelő ültetvények ^J"* "J-f telepíthetők. Mindez nem nyékről ad számot Megsérti a tagság érdekét, el- kezdte a gyümölcstelepítési lenkezőleg. Az átszervezés program megvalósítását is. után ez a másik lépés, ami vagyis a téeszben a meliotörténelmi jelentőségű, az rációs tevékenység, az álíaegész termelési szerkezetet, mj támogatás engedélyezése, termelési módot megváltoz- a jogszabályoknak megfeletatja. Másszóval a gazdái- jően történt. Igaz, az előkékodási rendszer olyan át- szftésben, a kivitelezésben a formálása történik, hogy a szórvány gyümölcs-, szőlőrégi, kisüzemi termelési vi- területek felszámolásában szonyokat sokkal hatéko- bizonyos fokú tervszerűtlennyabb és termelékenyebb, ség tapasztalható. Űgyszinigazi nagyüzemi gazdáíko- tén a pénzügyi elszámolás dás valtja majd fel. Éppen terén is. Mert például 1972a táj specialitása miatt nem ben a tereprendezési munkerült sor eddig erre, míg kák elszámolásánál a számmás vidékeken az átszerve- vitel Összesen 491 ezer fozés óta, például a Nagykun- rlntot mutatott ki, ami 15 ságban. ez régen megtör- százalékos általános költségtínt- gel megemelve is 564 ezer ® forint Tehát ez a tényleges Eddig tehát tiszta a kép- költség. Ugyanakkor a költlet, olyan beruházásba fog- ségvetés által összeállított tak a szatymazi határban, számlájával a téesz 1 millió ami szükségszerű, elenged- 654 ezer forintot számlázott hetetlen, a valódi nagyüze- A munkát elvégezték, azonmek létét és jövőjét garan- ban a valóságban nem letálja. Helyesen ismerte ezt hetséges 564 ezer forint költfel a termelőszövetkezet ve- ségráfordítás mellett 1 milzetösége, hiszen a gyenge lió 149 ezer forint az állami termőképességű homoktala- támogatás igénybevétele, jok javításával, a jó vízgazKorszerű szemlélettel Tapasztalatcsere az iskolákban Az iskola társadalmi sze- amelyben megbecsülés és repének megváltozása a pe- tisztelet övezi az alkotó tadagógusok munkájának vál- nárokat. Kontos lenne S2er_ tozasait is megköveteli. Az , , . , , „ , oktatás újszerű feladatait vező munkájuk is. amellyel csak korszerű szemléletmód nemcsak az iskolán belüli, alapján dolgozó tanárok va- hanem a különböző lskolatílósíthatják meg ennek ala- k kÖ2Ötti tapasztalatcselutasában rendkívül nagy . . * . , szerepe van a pedagógusok ret 18 bonyolítanak. A szakújító mozgalmának, vala- szervezeti bizottságok sokat mint az új kísérletek, mód- tehetnek a nevelök folyamaszerek és eredmények tar- tos tájékoztatása érdekében Jesztését, népszerűsítését . . . . . szolgáló tapasztalatcserék is. ha ^gitenek megismerni rendszerének. A tapasztalat- a frissen megjelent fontos csere mozgalommal és az és hasznos cikkeket, tanulújító munkával kapcsolatos mányokat, könyveket, szakszervezeti feladatokról tárgyaltak tegnap, pénteken Az ülésen vita követte az délelőtt a Pedagógusok Szak- előadást, majd Arokszállásy szervezete Szeged városi Bl- DeZSö ismertette a városi bizottsága kibővített ülésén, ,. . . , ., _„„a... .a amelyet a Körösi József zottság tavalyi gazdálkodását Közgazdasági Szakközéplsko- és 1974. évi költségvetései, la dísztermében tartottak amelyet a résztvevők Jóvámeg. Az ülésen Borsos Lász- hagytak. Modern kötöttáruk Kétszázhetvenmillió forintos költséggel korszerűsítik a Békéscsabai Kötöttárugyárat. A többi között komplett festődét és kikészítő üzemrészt, valamint lánckötő üzemcsarnokot hoznak létre. Számos új varrógépet, körkötőgépet, sfkkötőgépet és kikészítőberendezést is üzembe állítanak, melyeket az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Angliából, az NSZK-ból és Olaszországból Importálnak. A rekonstrukció eredményeként 1976-tól kezdve a termelés évente az eddigi 1500 tonnáról 2400 tonnára emelkedik. A Könynyűipari Tervező Iroda tervei alapján olyan technológiát valósítanak meg, mely a termelési folyamatokát egyegy munkahelyi* centralizálja. A korszerűsítés következtében mind több lesz a modern kötöttáru. (MTI) ló, a városi bizottság titkára tartott előadást a mozgalom eddigi szegedi eredményeiről, a városi bizottság és az iskolai szakszervezeti bizottságok feladatairól. Hangsúlyozta, hogy Szeged Iskoláiban az utóbbi években megnőtt a pedagógusok kísérletező kedve. Általában a jól felszerelt, korszerű eszközökkel ellátott iskolákban folynak a legeredményesebb kutatások. A módszerbeli újítások vagy az új eszközök kipróbálását, a tapasztalatok közzétételét azonban akadályozza az időhiány, a nevelők túlterhelése. Minthogy a tapasztalatcserék az oktatáspolitikai párthatározat megvalósításának fontos segítői, eszközei, a szakszervezet vállalta a mozgalom védnökségét. A szervezésben, a sikeres tapasztalatcserék feltételeinek megteremtésében egyformán jelentős, dc más-más jellegű a városi, illetve az iskolai bizottságok feladata. A városi bizottság az átfogó szervező munka mellett — amelyet a művelődésügyi módszertani központtal és a tanács művelődésügyi osztályával közösen végez — biztosítani kívánja, hogy a pedagógusok publikálhassák kísérleteik eredményeit, a nyilvánosság elé tárhassák tapasztalataikat. Az iskolai szakszervezeti bizottságok feladata, hogy olyan iskolai légkört segítsenek teremteni. Árvízi előre jelzés Az idén megépül a hidrometeorológiai torony Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az újszegedi töltés hullámterében hidrometeorológiai központot létesít. Erre a célra a szervek munkájának segítésére hidrológiai és hidrometeorológiai előre jelzéseket vagy előre jelzési változatokat dolgozhat ki. Lehetőség nyílik a folyó nagy, városi tanácstól megkapta az vagy alacsony vízhozamának . . , , ,. legpontosabb mérésére és árvizektől rendszeresen lá- vfzszintjének meghatározátogatott és károsított egy- sára. Az árvédekezés idekori kempingtábor területét, jén készenléti csónak-, Felújították, átalakították az uszály- és hajóbázisként . , , , hasznaihatjak a tiszavolgyi ott levő epületet, s benne hidroIógiai kutatások centiroda- illetve raktárhelyisé- rumát. amely a jégelhárítás geket rendeznek be. Ehhez korszerűsítésében is szerecsatlakozóan még az Idén PfJ kaP- A jégfigyelő szolelkészül a hidrometeorológiai jövőben még szertorony. Jugoszláviában Novl-Becsé, , nél éoülő duzzasztómű leAz új létesítmény rendel- lassítja majd a Tisza fotetésével kapcsolatban Sl- lyésát a szegedi szakaszon, mády Béla vízügyi Igazgató an}' *z eddiginél nagyobb , , ,,„ . „„ „„ ,_„„„„ arányú jégpáncélképződést elmondotta, hogy az Igazga- eredményez a foly6n. " tóság, mint védelmi központ Az Alföldön gyakorl téH) a tudományos megfigyeld ál- tavaszi belvizes Időszakoklomáson nagyon értékes sa- ban ugyancsak nagy feladaját információkra tehet szert, tok hárulnak a leendő tudoEzeket az információkat ké- mányos központra, amely sedelem nélkül elemezheti és egyben talajvízszint-észlelő azonnali döntéseket hozhat a állomás szerepét is betölti, megelőző árvízi védekezés A talajvíz mozgásának gyors leghatásosabb módszereire előrejelző szolgálatával havonatkozóan. A társintézmé- tékonyan védekezhetnek hanyek részére, vagy a szom- zánk e legmélyebben fekvő szédos jugoszláv vízügyi részén sokszor váratlan hirwsmsmmmmmmmmmmmmmmmmm telenséggel felbukkanó eleA közös gazdaságban vég Éjféltől hajnalig Próba-villamosjárat Tarjánba Amikor éjfél előtt leállnak sűrűbben lakott része tehát hét más napjain ritkábban a villamosok Szegeden, 11- Tarján, a legfiatalabb vá- futkosnak, ilyenkor szinte letve bevonulnak a remiz- rosrész, ahol sajnos még állandóan úton vannak a vábe, elcsendesül a város. Aki nincsenek szórakozóhelyek, rosban. Mindezt mérlegelve és hazautolétterem, presszó, filmszín- figyelembe véve a tarjániak ház, klub, könyvtár stb. kérését, a Szegedi Közlekesó járatokkal, vagy ha nem, amelyekben igényük szerint dési Vállalat úgy határozott, hát taxit keres, ha kap, a tarjániak szabad idejük hogy mától kezdve, 1974. jaha talál. A szombat és a va- egy részét eltölthetnék a nuár 5-től, szombaton és még hét végi pihenőnapokon, vasárnap éjjel az Anna-formás szombaton, vasárnap. Az új rás és a tarjáni végállomás akart, ilyenkor már érhetett, legalábbis az sárnap éjjelt kivéve hagyján, mert a hét napjain általában keveseb- városrésznek ezen kísérő ob- között villamosjáratot indít ben késik le az utolsó jára- jektumai csak ezután tokát a villamosvonalakon, nek meg. Régtől fogva hagyományosan épül- a 4-es vonalon, egyelőre próbaként. Dicsérendő ez a Amíg azonban mindezek kezdeményezés, amelynek, úgv is alakították ki a sze- valósággá válnak, a szórako- reméljük, sikere lesz. hiszen gedi villamosok közlekedését, zási igényeket is ki kell elégi- áz utaslétszámtól függ, hogy a „ot+zb- o teni. Más mód erre nincs, mint próbajáratot véglegesítsék, hogy a tarjániak bejárjanak a . város központjába, ha szó- A2 éjszakai tarjáni villaSzeged azonban az utóbbi rakozni, művelődni akar- mos járat t«hat ma- Január nak. Számolniuk kell azon- 11 ?ra ®® P?r?kor "}" ban azzal, hogy mikor indul a;?r,rós,,,' az utolsó villamos- és autó. buszjárat, ha gyaloglás nélhogy figyelembe vették a város elcsöndesedését éjjel 11 óra után. másfél évtized alatt rohamosan fejlődött, a szemünk előtt épültek fel új városrészek, Újszegeden Odeszsza, a körtöltésen belüli „városszélen" pedig Tarján, taxiba ülnek, ha szerencséfélóránként közlekedik. Tarjánból ugyancsak félóránkül akarnak hazajutni, vagy ként„ jndul ®z iárat" taviKa fiinak ha óra perctől, hajnali 3 óra ml csapás kártételei ellen. Az Igazgatóság a Szegedi József Attila Tudományegyetem természeti földrajzi tanszékét — amellyel régóta együttműködik — kérte fel a vízállást jelző és értékelő, valamint egyéb módszerek beszerzésére. Mindkét városrész tovább jük van hozzá. Szombaton és j* épüL Tarján lakóinak szá- vasárnap éjjel azonban megma már megközelíti a húsz lehetősen nehéz taxihoz Jutdálkodással eredményesebb eredményben nem sértették J ezret Szegednek egyik leg- ni, mert a kocsik, amelyek a percig. A próbajárat egyelőre szombat és vasárnap éjjel jár csak. L. F. Nyugdíjas 7 ll 1 ll | mérnökök köre Másfél évtizede működik Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében a Nyugdíjas Mérnökök Köre. Az idős műszaki szakemberek — legtöbbjük arany-, gyémánt- vagy vasokleveles — összejöveteleiken megbeszélik a technika legújabb eredményeit, javaslataikkal segítik az MTESZ munkáját. Remélhetően hamarosan megkezdődhet a nyugdíjas mérnökök otthonának építése.