Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

PÉNTEK, 1974. JANUÁR 15. Tanácskoztak az építőipari újítók és feltalálók Az építőipari újítók és fel- házók is kötelezően fizesse- vaslatokat az Országos Ta­taiélók csütörtökön országos nek újítási dijat. Több válla- lalmányi Hivatalnak, s ezen­tanácskozást tartottak, ame- lat felvetette, hogy célsze- kívül számos intézkedést tesz lyen összegezték a mozgalom rú lenne megvizsgálni az az újítási mozgalom fejlesz­eddigi tapasztalatait, és meg­vitatták a fejlesztés lehetősé­geit. Dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési miniszté­újítók közreműködői rend­szerének visszaállítás! lehe­tőségeit, mert ez a közremű­ködés korábban jelentősen növelte az újítások haté­riumi államtitkár vitaindító k°nyságát. Indokolt lenne az előadásában rámutatott arra, eszmei alapon díjazott mun­hogy a mozgalom kezdete ka- és egészségvédelmi ja­óta hasznosított több mint vaslatokat jobban ösztönző 132 ezer újítási javaslat és anyagi elismerési rendszer találmány — amellyel csak- létrehozása is. A minlszté­nem 4 milliárd forint értékű megtakarítást ért el a nép­gazdaság — sok segítséget nyújtott az építő- és építő­anyag-ipar fejlesztéséhez. A céltudatos műszaki fejlesz­tésben azonban az újítási mozgalom adta lehetőségek jobb kihasználására kell tö­rekedni. A vállalatok köz­ponti gazdasagi és műszaki céljaival jól összehangolt újítási feladatterveket kell kidolgozni, és ne a korszerű építési módszerek megváltoz­tatásához, hanem elsősorban a megvalósítás apró, de fon­tos részleteinek kidolgozásá­hoz kérjenek segítséget az újítóktól. A minisztérium nagy fi­gyelmet szentelt az elmúlt, hetekben megtartott vállalati újítói tanácskozásokon felve­tett javaslatoknak, amelyek­kel újabb ötleteket ndtak a mozgalom fejlesztéséhez. Az ÉVM egyetért azzal, hogy időszerű feladat, az állami beruházások jóváhagyót; elő­irányzataival összefüggő költségek csökkentésére, va­lamint a beruházások haté­konyságának növelésére be­nvújtoti javaslatok elfogadá­sának szabályozása. Egvér­telműen kellene kimondani, hogy a megtakarítás részese­désének arányában a beru­rlum továbbítja ezeket a ja­tésének támogatására. Egyik jele, hogy a minisztérium az építőig szakszervezetével most az újítási mozgalom fejlesztése érdekében ver­senyre szólítja a tanácsi és az ÉVM építő-és építőanyag­ipari vállalatokat, s az 1973 —74. évi eredmények alap­ján megjutalmazza a legjob­bakat. ri Itt vannak a tévések!" Kamerák elölt az ípusztosierí bábosak Különös eseménynek szá- Párszáz méterre a vérszer­mít egy falu életében, ha te- ződés helyétől tévéfilmesek levízlósok jelennek meg. Kí- rendezkedtek be, hogy fil­váncsian körülállják az au- met forgassanak az ópuszta­tókat, bizalmatlanul nézege- szeri általános iskola báb­tik a farmernadrágos. hosz- játszó csoportjáról. Rövid szú hajú „díszleteseket". Szé- idő múlva a főszereplők — les gesztusokkal, hangosan a kis bábjátszó iskolások — magyaráznak, miközben ká- már a forgatócsoport köré­beleket pakolnak jupiteriám- ben próbálnak. Középen a pákát cipelnek. így volt ez rendező, Kökényessy Ferenc, Öpusztaszeren ls. A falu np- Bó"ls Gyul« operatőrrel be­raja-nagyja kíváncsiskodott széAu me« elképzeléseit, a negyven fős tévésstáb és . A gyermekeken az izga­a soha nem látott felszereié- 'ómnak mér semmi nyoma; sek körül. Volt olyan ás, aki J*t?»»»k önfeledten. A fal bizalmatlanul csak a kerítés mel,6t'. 3 "^s01' szerkeszto­keskenv résén leselkedet, kl, le' B,almt Ag"es lrónő ül­majd átszólt a szomszédnak; Mosolyogva nézi a gyerme­itt vannak a televíziósok! Keket: Vajon miért jöhettek? Üj filmek Egy kis hely a nap alatt Magyar Rím. Irta és rendezte: Szász Péter. Ope­ratőr: Zsombolyai János. Zene: Presser Gábor. Fő­szereplők; Bencze Ferenc, Margittai Ági, Ion Bog, Bencse Ilona, Máriása Jó­zsef. Vajon sikerül-e T. Gyula pándoki pártfunkcionárius­nak elvégeznie egyetlen röp­ke nap alatt a rá bízott fel­adatokat Budapesten? Sike­rül-e eredményesen vizsgáz­nia az egyetemen, meg tud­ja-e akadályozni, hogy a pándoki futballcsapat vér­mes szurkolói elvessék a súlykot a Népstadion sors­döntő mérkőzésén. S ami a legnehezebb — ezen a sza­bad szombaton fel lehet-e hajtani egy szimfonikus ze­nekart, természetesen kar­mesterrel együtt, hogy este, pontban 9-kor megszólaljon cz új pándoki művelődési házban az Eroica-szimfónia? Szász Péter író-rendező Szinte krimi izgalmasságú és mozgalmasságú filmet készí­tett. Nagyrészt a cinema ve­rité módszerével kíséri végig hősét egy nap alatt a fél Budapesten. Az életet akarja filmjében rögzíteni Szász, a maga következetlenségében. kiszámíthatatlanságában. Legalábbis annak látszatát Igyekszik kelteni. Hőse. T. Gyula, az egykori illegális kommunista, aki 22 éve párt­funkcionárius vidéken, egyetlen kisvárosban, minden feladatot komolyan vesz. hi­szen ..azért születtünk, hogy megoldjuk a feladatokat". S bár ezt a napját is kísérik kisebb-nagyobb kudarcok (nem megy át a vizsgán, verekedni kénytelen a Nép­Stadionban), este mégiscsak megszólal Pándokon az Eroi­ca. Pedig nem volt könnyű nap. Az „Eroica-akció" so­rán csak úgy sorjáznak az események, a váratlanabb­nál váratlanabb fordulatok, az új és új szereplők, a fe­leségével rosszul élő tanár­segéd, a volt feleség, annak mostoha kamaszfia. a külföl­di üzletemberek, Berta, a gátlástalan utcalány, a há­roméves szöszke Mackó, a kisstílű szélhámos és a nagystílű uzsorás, a fiatal karmester, a kissé ütődött zenekritikus és társaik. S ezekhez még hozzájárul a szabad szombat minden el­képzelhető bosszúsága. így alakul ki egy pergő kacag­tató film, melynek mélyréte­gében (sajnos, talán túlságo­san is csak a mélyrétegé­ben!) komoly és figyelemre­méltó társadalmi mondaniva­ló húzódik. Egy minden kö­rülmények között hű és tisz. tességes. sok-sok próbát megélt generáció mai társa­dalmunkban elfoglalt külö­nös, visszás, de nélkülözhe­tetlen és példaadó helyére irányítja a nézők figyelmét. A főszereplő, a „gmasszer­arcú" Bencze Ferenc érde­me. hogy a kissé csábító fel­színesség és zajos „életesség" ellenére is oly pregnánsan tudta felvillantani ennek az embernek minden belső mozgatórugóját, energiákkal teli. kedves-mackós alakját, észjárását. Külön örömünk­re szolgál, hogy végre egv új magyar film. melyben vidé­ki színészarcokra ismerünk. Csak szűkebb pátriánkból, Szegedről jó néhány színész alakítása járul hozzá a film sikeréhez. Többek között lát­hattuk Máriáss Józsefet, Ki­rály Leventét, Mentes Józse­fet, Üjlaky Lászlót. le A forgatás egy rövitj szü­netében sikerült a réndező közelébe kerülnöm. — Milyen események előz­ték meg a forgatást? — kér­deztem. — Már tavalyelőtt felfi­gyeltünk erre az együttesre és vezetőjére, Csonka Anna­mária tanárnőre. Folytak B selejtezők, hogy a legjobbak szerepelhessenek a „Játsz­szunk bábszínházat" sorozat­ban. A bejutott 16 csoport közül ők voltak a legjobbak. Nagyon tetszett a gyermekek természetes játéka, fejlett Improvizációs készségük — válaszolt, majd a következő pillanatban már utasításokat adott a forgatócsoportnak. Folytatódott a felvétel. A csoport játékát figyelve érezhető volt, hogy ezek a bábosok talán nem kis mű­vészek, hanem önmagukról megfeledkező, játékukkal a világot önmaguknak megszé­pítő boldog gyermekek. Csonka Annamária a cso­port vezetője az eddigi mun­káról így vall: — öt éve alakítottam meg a csoportot. A gyermekek lelkesedésén kívül semmire sem számíthattam Egy év eltelt s aztán nyilvánosság elé léptünk. Azóta minden évben arany oklevelet nver­tünk a járási kulturális szemléken, . meghívásokat kaptunk bábbemutatókra. 1972 szilveszterén már orszá­gos siker született. A televí­zió előbb említett sorozatá­ban a mi műsorunk volt a nyitóelőadás. Tavaly szere­peltünk a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem KISZ­klubjában, a bábszínházban, legutóbb pedig a szegedi kórházak kultúrotthonáhan a fenyőünnepélyen. Az út, amelyen öt éve el­indultak, tovább vezet. Naplójuk elején Marx sza­vait olvashatjuk: „A legtöbb, amit az ember önmagának adhat a művészi élmény." Sziták József A számtalan kísérlet közül, amelyeket az ország és ter­mészetesen Szeged általános Iskoláiban eddig bevezettek, egyik legnépszerűbb az isko­laotthonos osztályokban vég­zett kísérlet — a szülők kö­rében. Ez a jelenség már csak azért is érdekes, mert a ta­pasztalatok szerint az isko­lai változások esetén általá­ban a pedagógusok kénytele­nek külön gondot fordítani a szülők meggyőzésére, aggo­dalmaik eloszlatására. Vala­hogy még mindig nem szá­mít magától értetődő dolog­nak, hogy az iskolaszervezet, az oktatás tartalma és mód­szere sem lehet változatlan, állandó, amikor gazdasá­gunk, társadalmunk, életünk szinte napról napra változik. Pedig társadal­mi válto­zások kö­TANULÁS ES PIHENÉS az oktatás tartalma ugyan­az, mint egyéb osztályokban, csak az órabeosztás és a módszerek mások. Ha pél­dául számtanórával kezdünk, utána feltétlenül valami nap­közis jellegű foglalkozás kö­vetkezik, Játék vagy séta. Ez­után visszatérünk a tanul­takra, megoldják a feladato­kat, gyakorolnak a gyerekek, és csak utána jön mondjuk a környezetismereti óra. Ugyanígy délután az olvasás­órát nem követi azonnal pél­dául az írás-, hanem közben élénkítő, kikapcsolódás jelle­gű foglalkozás van. össze­sen 29 ap­róság ül az osztály mögött. GONDOS­KODÁS vetelték az iskolaotthonos osztályok — és az összes többi kísérlet — életre hívá­sát is. Az elnevezés elég pon­tos, jelzi a kísérlet lényegét. Az iskolaotthonos osztályok tanulót ugyanis teljes napot töltenek az iskolában, reggel fél 8-tól délután fél 5-ig. Kö­rülbelül a napközisek ls — mondhatnánk, és cz igaz is. Csakhogy az iskolában töltött Időt másképpen használják fel a kísérleti osztályokban, mint a többiben. Szegeden többek között a Mérey utcai Zrínyi iskolá­ban vannak Iskolaotthonos osztályok, immár öt éve. A gyerekek a második osztály befejezéséig járnak a kísér­leti osztályba. Két pedagó. gus, Földes Sándorné és Ro­hács Lászlóné tanítja őket. — Ha a napközisekkel ha­sonlítjuk össze a mi gyere­keink időfelhasználását, a legfontosabb különbség az, hogy nálunk délelőtt és dél­után egyaránt vannak taní­tási órák — mondja Rohdcs L.tezlóné — Egyéb osztályok­ból a délelőtti tanitás után hazamennek a gyerekek, vagy napközibe, ahol tanári felügyelettel és segítséggel megcsinálják a házi felada­tot, de főképpen játszanak, levegőznek. Mindig a dél­előtti tanulás jelent nagyobb megterhelést. Az iskolaott­honos osztályban arányossá válik, a nap különböző idő­pontjaira megoszlik a terhe­lés. Ez a következőképpen lehetséges: a kartársnőmmel, megosztottuk a tantárgyakat, 6 a humán, én a természet­tudományos jellegű tárgyakat tanítom. Váltjuk egymást, egyik héten ő a délelőttös, akkor én a délutános, a má­sik héten fordítva. A tanterv. Jászsági kalapok Jászfény.szarun korszerű­sítik a Budapesti Kalapgyár üzemét. Jelenleg csak két­százan dolgoznak a fővárosi vállalat vidéki részlegében, de jövőre már megkétszere­ződik a létszám. Elsősorban helybeli nőket foglalkoztat­nak, (MTI) modern íróasztalai Látogatásunkkor, nem sokkal az ebédidő után, éppen szám­tanfeladatokat gyakoroltak. Vajon nem fáradtak ilyenkor a közismerten nagy figyel­met, frisseséget igénylő szám­tanhoz? — Kétségtelen, hogy a dél­előtti órákban általában fo­gékonyabbak a gyerekek, ak­kor képesek legjobban össz­pontosítani. Számtalan vizs­gálat szerint azonban a dél­előtti frisseség mindössze egy-két óráig tart, utána fo­kozatosan egyre fáradtabbak. Az órák közötti szünet ugvanls nem mindig elég a felfrissüléshez. Nálunk vi­szont úlra és úlra elegendő Idő és megfelelő foglalkozás -biztosítja a teljes kikapcso­lódást, így a délutáni tan. órákon is képesek figyelni a gyerekek. — A pedagógus száméra jelent-e többletmunkát ez az Iskolarend? — Inkább az előnyeit lá­tom. Igaz, rendkívül sokat kell gondolkozni új módsze­reken, hiszen végül is raj­tunk múlik, valóban ottho­nosan érzik-e magukat az is­kolában. Két évig az esték kivételével' kettőnkkel töltik teljes napjukat, ez rendkívüli felelősséget ró ránk. Másfe­lől viszont változatosabb eb­ben a rendszerben a ml munkánk ls. A tanítási órák megszakítás nélküli egymás­utánja helyett mozgalmas, színes délelőttök vagy dél­utánok várnak ránk. Egy­úttal lehetőségünk van arra, hogy bizonyos tantárgyakkal kapcsolatban mind jobban elmélyítsük Ismereteinket, részletesen foglalkozzunk módszertanával, hiszen, mint említettem, megosztoztunk a tárgyakon. Mit Je­lent az Is­koláott­hon a ta­nulók szempontjából? Az ed­dig elmondottakon kívül azt is, hogy zökkenőmentesebbé vélik az óvodából az iskolá­ba kerülés időszaka. Lehető­ségük van arra. hogy foko­zatosan megszokják az óvo­dainál sokkal nagyobb kö­veteléseket, rendet, fegyel­met, folyamatosság van az óvodai és iskolai élet között, összehasonlítható vizsgálatok szerint az iskolaotthonos osz­tályok elsősei jobb eredmé­nyeket érnek el, mint a töb­blek. ök egészen a második év végéig nem kapnak osz­tályzatot első év végén és a második első félévében „Jól megfelelt" vagy „megfe­lelt" minősítéssel értesítik a szülőket előmenetelükről. Egyébként év közben felsze­relésüket, füzeteiket köny­veiket az osztályteremben tartják, csak a szülők tájé­koztatása céljából viszik ha­za időnként egy-egy mun­kafüzetüket. Házi feladatot tehát sohasem kell otthon készíteniük, a tananyagot teljes egészében az iskolá­ban sajátítják el. És itt kanyarodjunk vissza az elöljáróban elmondottak­hoz: ezzel a korszerű okta­tási formával foglalkozó kí­sérletet társadalmi szükség­let hívta életre. — A szülők versengenek a helyekért, szeretnék lsko­laotthonos osztályokban el­helyezni gyerekeiket — mondja a Zrínyi iskolaigaz­gatója, Joó Ferenc. — Ért­hető, ha arra gonodolunk, a dolgozó szülők számára nagy segítség, ha otthon nem kell már foglalkozni a gye­rekkel, aki egész nap bizton­ságos, jó helyen van. Véle­ményem szerint Ilyen lesz a jövő iskolája. Egyelőre azon­ban kockázatos lenne még az is, ha a mostaninál több he­lyen bevezetnék a kísérletet, hiszen nincsenek meg hozzá a feltételek. Ncmésak olyan tanterem kell, amelyet ott­honosan lehet berepdezni, hanem hely a játékoknak, pihenésnek, testmozgásnak. Nálunk, amióta a klubhelyi, séget sikerült kialakítanunk, nagyjából megfelelő körül, ményeket tudunk biztosítani minden foglalkozáshoz. Akö. zeljövőben játszóudvart ren­dezünk be az iskolaudvaron. Ügy látom, jól érzik magu­kat a kis iskolaotthonosok. Sulyok Erzsébet Ji!líBZ8llÓ Bor3oc megyében iz idén újabb létesítményekben fo­gadnak vendégeket. Elkészül a miskolctapolcai Junó üdülőszálló. Szerencsen át­adják az egykori Rákóc;" vár szomszédságában le úgynevezett Huszárvárban vendégfogadót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom