Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

6 •M PÉNTEK, 1974. JANUÁR A Elfogultság — tűrhetetlen fokon SPORT Szünidei vívóverseny Nem maradtak verseny nélkül a gyermek vívók a téli szünetben. Az úttörő­házban ugyanis a Szegedi Postás, a hódmezővásárhelyi Radnóti úttörőház és a sze­gedi Balázs Béla úttorőház kis vívóinak részvéteievei jól Sikerült szünidei versenyt rendeztek. A fiúk között a Postás versenyzői' szerepel­tek a legjobban, de a női tőrben is hazai győzelem született Eredmények: Leány tőr: 1. Horváth Marianna (sze­gedi úttorőház), 2. Borbo­la, 3. Juhász (mindkettő vá­sárhelyi úttörőház). Fiú tőr: L Podolcsák Adám (Postás), 2. Németh, 3. Vitos, 4. Cso­rna (mind Postás). Kard: 1. Németh Gábor (Postás), 2. . , „ . x Podolcsák, 3. Vitos (mind- Az elmúlt hónap végén kettő Postás), 4. Orosz (sze- tartott szülői értekezlete­gedi úttőrőház). ken, majd a félévi tantes­Gólok-csatárok Egyre több a vita a 78 éves Stanley Rous személye kö­rfii: mind több támadás éri a FIFA 12 éve elnöki szék­ben filó angol vezetőjét. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség összefoglaló anyaga is elmarasztalja Roust. Meg­állapítja, hogy a Jugoszlávia —Görögország világbajnoki selejtező mérkőzésen a já­tékvezető meglepően elfo­gultan irányítottá a találko­zót, annak ellenére, hogy az összecsapás FIFA-ellenóre maga Rous volt Ezek után a FIFA „első embere" rá­adásul még önkényesen je­lölte ki a jugoszláv—spanyol harmadik mérkőzés színhe­lyét és időpontját — elfo­gultan — a spanyolok szá­mara kedvezőén. A TASZSZ értékelese ez­után megállapítja, hogy nem vizsgálták ki a Haiti—Trini­dad világbajnoki selejtező mérkőzés „sötét" körülmé­nyeit sem, amelyen Haiti, igaz, 2:l-re győzött, de azok után, hogy a találkozó bírá­ja négy trinidadi gólt is meg­semmisített! A trinidadiak­boz hasonlóéul hiába tilta­koztak a marokkóiak is; óvás-ukat a Marokkó—Zaire találkozóval kapcsolatban nem tárgyalták meg. Általá­nos érvényű az a vélemény, hogy a világbajnoki selejte­zőkön egy sor bíró elfogultan dirigált, szinte kivétel nél­kül a hazaiak kedvére. A szovjet hírügynökség glosszája emlékeztet arra is, hogy nyolc éve, az 1966-os angliai világbajnokságon a szervezők — Rous tudtával — egyértelműen a dél-ame­rikai csapatokat sújtották. Csak 24 órás pihenőt adtak nekik egy-egy inérkőzés után, míg a hazaiak két na­pig is készülődhettek. Ugyanakkor az angolok valamennyi mérkőzésüket a Wembleyben játszhatíák, míg az ellenfelek jóformán még edzeni sem mehettek el a VB-döntő színhelyére. A világbajnoki cimet eldöntő találkozó játékvezetői hár­masára — nyílt titok — óri­ási nyomást gyakorolt a FIFA elnöke, sokak szerint szinte „gúzsba kötötte a bí­rói hármas kezét". Ezután persze Rous sem segíthetett az angolokon, akik az 1968­cis és 1972-es EB-n is lesze­repeltek, s a mexikói világ­bajnokságon sem jutottak a legjobb négy közé. Fél év múlva a FIFA kongresszusa újraválasztja a testület elnökét. Stanley Rous érzi, hogy pozíciója megin­gott, ezért a közelmúltban megtörte a csendet, s több­ször is nyilatkozott. A UPI amerikai hírügynökségnek többek között elmondotta, hogy esze agaban sincs nyu­galomba vonulni, sőt, felhá­borodottan közölte, hogy na­ponta három-négy órát dol­gozik, s nem fárasztják a hosszú-utazások sem. A FIFA News-ban pedig egyértel­műen kijelentette, hogy fö­lösleges a szovjet tiltakozás, mert a chilei — a santiagói — stadionban minden zavaró körülménytől mentesen játsz­hatta volna le a Szovjetunió válogatottja a Chile elleni világbajnoki selejtező visz­szavágóját... Á harmadik testnevelési óra A gól a labdarúgás borsa­sava, tartja egy régi mondás, és ez igaz lesz mindaddig, amíg futballoznak a világon. Ebben a cikkben érdekes gó­lokról számolunk be. Igaz, nem a nagy világban történ­teket próbáljuk leírni, csak szűkebb hazánk, Szeged és környékének kisebb mérkő­zéseiről lesz szó. * A Szóregi Rákóczi—Szen­tesi Vasutas megyei másod­osztályú találkozót ősszel Szőregen játszották az addig pontveszteség nélküli Rákó­czi SE otthonában. Mindenki a hazaiakat tartotta esélyes­nek, mégis az újonc vendé­gek nyertek 2:0 arányban. És hogy szerencsével szerez­ték meg a győzelmet, az semmit sem von le a két bajnoki pont értékéből. Dr. Pető László, a szentesiek edzője — aki éveken át sze­repelt az NB l-es SZEAC­ban — a mérkőzés előtt biz­tonsági játékot kért csapatá­tól. A Szőreg hiába támadott elkeseredetten, több jó hely­zetet, sőt egy tizenegyest is kihagyott, mégis az SZVSC győzött. Az első gólt Makra úgy szerezte, hogy nem túl erős lövése a szőregi kapus kezei között jutott a hálóba, a második gól története pe­dig: egy kavarodás során középcsatáruk, Fekete térdé­ről pattant a kapuba a labda... * A DÉLÉP SC—Móravárosi Kinizsi találkozón l:0-ra ve­zettek az élelmezésiek. Egy­szerre csak váratlan, leg­alább 40 méteres, hosszan ívelt előreadás történt a DÉLÉP SC térfeléről. A szemfüles Sajtos kiugrott a Kinizsi védői között, lecsa­pott a labdára, és azt egy pillanat alatt „megszelídít­ve" a tehetetlen kapus mel­lett a hálóba gurította. Ezzel 1:1 lett az eredmény, majd a DÉLEP győzött 2:l-re... * A Csanádpalota—Sz. IKV mérkőzésen a második fél­idő közepetáján a szegediek kapuja előtt pattogott a lab­da, a védők nem tudtak fel­szabadítani, s mivel Kellő személyében itt is akadt szemfüles csatár, a palotai összekötő a kapunak háttal állva, az ötös tájékáról, ha­nyatt esve a felső sarokba óriási gólt lőtt. (így a köz­ségi csapat nyert 2:1 arány­ban.) — Igazi NB l-es gól voltl — jegyezte meg helyesen az egyik palotai szurkoló. * A szegedi Ady téren a Szőreg—Tanárképző találko­zón a játékvezető sérülés miatt hosszabbított. Már a 92. percben folyt a játék, amikor a Rákóczi utolsó tá­madását vezette. Huber egé­szen a szögletzászlótól adta be a labdát a kapu elé, ahol nagy volt a tömörülés, leg­alább tízen nyüzsögtek a gól­vonal előtt. A beérkező labda a nagy izgalomban a „jól helyezkedő" Kertész hátáról a hálóba pattant. Ha a sző­regi Kertész nem is mond­hatta magát kimondottan góllövőnek, de csapata egyet­len, és egyben győzelmet je­lentő gólszerzőjének igent Mert — ez is régi mondás — nem fontos nagy gólt lőni, csak a kapuba kerüljön a labda... Mérkőzések januárban Januárban sem lesz tel­jes holt idény a sportban. E hó 9-én az AC Milán és az Ajax Amsterdam — a lab­darúgó KEK- és BEK­gyóztes — mérkőzik Milánó­ban a Szuper Kupáért. A visszavágó: január 16-áp Amszterdamban. Január 1 li­án Buenos Airesben kezdő­dik az autós világbajnokság. Januárban sor kerül a bob VB-re, szánkó EB-re, a mű­korcsolyázó Európa-bajnok­ságot január 29-e és feb­ruár 2-a között Zágrábban rendezik. Előfordulhat, hogy már ja­nuár 16-án sor kerül orszá­gok közötti labdarúgó-mér­kőzésre, ha Jugoszlávia kényszerül arra, hogy le­játssza a spanyolok elleni világbajnoki selejtezőt, amit — mint ismeretes — a cso­portban előállt holtverseny miatt kell megrendezni. A hónap utolsó előtti napján lesz Vigóban a Spanyolor­szág—Hollandia válogatott labdarúgó-találkozó. Máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a különféle sorsolások iránt. Arról már beszámoltunk olvasóinknak, hogy január 5-én Frank­furtban készítik el a labda­rúgó-világbajnokság cso­portbeosztását. Ja-iuár li­án Párizsban a BEK, a KEK és az UEFA kuoa negyed­döntőinek párosítása alakul ki. Itt dől el, ki lesz az Új­pesti Dózsa ellenfele. Ugyan­ott sorsolják ki a labdarú­gó Európa-bajnokság mér­kőzéseit is. Végül: New York lesz a színhelye ianuár 28-án a Joe Frazier—Cassius Clay profi nehézsúlyú ökölvívó-mérkő­zésnek. tületi konferenciákon több iskolában szóba került a harmadik testnevelési órá­nak az ügye. Ez esetben se­hol sem a szemlélettel volt hiba. Az iskolai, a tanulói és a szülői közvélemény egy­öntetű helyesléssel fogadta a harmadik órát, mert úgy tekintette, mint a tanulóif­júság egészséges fejlődésé­nek egyik elősegítő eszközét. Senki előtt sem kétséges ma már, hogy a testnevelés és sportfoglalkozás nemcsak a testet frissíti fel, hanem üdébbé, élénkebbé teszi a tanulók szellemi erőit is, s növeli mind a fizikai, mind a szellemi állóképességüket. A sportmunka megszerette­tése nemcsak a szabad idő hasznos eltöltését biztosítja az ifjúkorban, hanem az egészséges életmódra való szoktatás eredményeként a felnőttek életére a későbhi időszakban is hatást gyako­rol. S mégis, mindezek elle­nére újabban több problé­mát is hall az ember a har­madik testnevelési óráróL Mi az oka? Dr. Gosztonyi János mű­velődésügyi miniszterhe­lyettes a Köznevelés de­cemberi számában az újság­író kérdésére így válaszolt; — A gondok forrása a gyenge tárgyi feltételekben rejlik elsősorban, a hiány­zó. illetve a korszerűtlen tornatermekben, a gyenge felszerelésben. Páricska Zoltán, a Műve­lődésügyi Minisztérium test­nevelési és sportosztálya ve­zetőjének, a Sportvezető el­mű folyóiratnak adott nyi­latkozatában ugyancsak er­ről panaszkodik. — Az igazság az —mond­ja —, hogy annyira elmara­dott a tornaterem-ellátás az iskolákban, hogy egyszerűen nem lehet megvárni azt, hogy a tornaterempótlásokat befejezzük. Jelenlegi méré­sünk szerint 1985-ig bezáró­lag lehetne elvégezni mini­mális tornaterempótláso­kat A Művelődésügyi Minisz­térium tehát ilyen körülmé­nyek mellett nem látta ér­telmét a várakozásnak, ha nincs tornaterem. Jó az is­kolaudvar is. de kirándulni és sétálni is lehet. Azaz, szükség esetén feloldható a harmadik órának a testne­velési óra jellege. Azok a kisebb osztályú is­kolák, ahoi a harmadik óra belefér a délelőttbe, nagy­szerű helyzetben vannak és nagyon jó a véleményük a rendeletről. De ahol már az órák az estébe nyúlnak — a túlterhelést is felfedezik benne. Nem alaptalanul ve­tik fel a szülők, hogy a délutánba beépített 2 óra el­veszí a tanulótól az időt „Sétálni tanulás után is le­het, nem kell ahhoz epp a délután közepe" — vetik fel mások. • A szakemberek szakmai szempontból nem értenek egyet a tömbösített foglalkozással. A bejáró ta­nulóknak külön gondot je­lent, mert egy-két óra mi­att az iskola székhelyén ke'1 eltölteniök a délutánt Az egyesületek pedig a sportélet visszafejlesztését vélik ben­ne felfedezni, mert ezek után véglegesen kiszorultak az iskolák tornaterméből. Néhány aggályoskodó igaz­gató előtt pedig kétségessé vált, hogy az a testnevelő tanár, aki a harmadik óra bevezetésével erősen túlórá­zik, ugyanakkor tartja a még mindig érvényben le­vő heti 6 sportköri órát s még ráadásul sportegyesü­letben edzői munkát is vál­lal — hogyan tud eleget tenni nehéz hivatásának? Ezek bizony olyan gon­dok, amelyek megoldásához csak a lelkesedés, a sport szeretetére való hivatkozás kevés. Páricska Zoltán nvj­latkozata a Köznevelés 1973. évi szeptember 14-i számá­ban optimista: — Társadalmi összefogás­sal olyan diáksportcentru­mokat, sportpályákat és sportkombinátokat kell lét­rehoznunk, amelyek alkal­masak lesznek a megnöve­kedett igények kielégíté­sére. A jelen tehát szürkébb, mint a jövő perspektívája. S mivel a jelen sem hanyagol­ható el, a nagy osztály­létszámú i6kolák gondjain érdemes elgondolkozni. S végezetül ne felejtsük el, hogy a harmadik óra sem sokat jelent akkor, ha vele egyidóben nem küzdünk a túlzott dohányzás, alkohol­fogyasztás és más. egészség­re káros szokások ellen. K. Gy. Totózóknak Olasz A osztály 7. Róma—Sampdoria 1. Cesena— 8.-Verona—Bologna X 2 Lanerossi 1 2. Fiorentina— Olasz B osztály Cagliari 1 9. Arezzo—Varese 2 3. Foggia—Napoii X 2 10. Avellino—Ternana l X 4. Genoa—Lazio 2 X 11. Bari—Parma 2 5. Juventus— 12. Catania—Palermo 1 Internazionale 1 X 13. Reggiana—Atalanta 1 X 6. Milán—Torino 1 Pótmérkőzések: 1, x. Nem mindig újévkor volt újév... Hogyan lett január 1. az év kezdete es Szilveszter a vidámság ünnepe? Elég vál­tozatos. kalandos életút so­rán — mondja Ponori Thewrewk Aurél csillagász­történesz. A régi Egyiptomban pél­dául még július közepén kezdődött az esztendő. Ak­kor az évet 12. egyenként 30 napos hónap es utána 5 szö­kőnap alkotta. Ezek a több­letnapok aligha lehettek kel­lemesek; ilyenkor ugyanis nem volt szabad semmit el­kezdeni, s nem. volt szabad mulatozni, lakodalmat ülni sem. A zsidók ősszel, Tisri hó elsején kezdik az évet, mert most 5733 esztendeje azon a napon született Adám. Rómában az időszámítá­sunk előtti III. század vé­gén a konzulok általában március első felében léptek hivatalba: ekkor kezdődött a konzuli év. Egyébként is márciusnak Mars isten volt a névadója, aki viszont kez­detben a földműveles istene volt, s a föld új életre ke­léséhez kapcsolták az év kezdetét. A márciusi újévet bizonyítja, hogy szeptember, október, november és de­cember csak akkor lehetett a hetedik, nyolcadik, kilen­cedik és tizedik hónap — ami az elnevezésükben rejlő latin számnevekből követ­kezik —, ha az esztendő va­lóban márciusban kezdődött Időszámításunk előtt 153­ban azonban elrendelték a konzuli év kezdetének áthe­lyezését január l-re, s attól kezdve több mint egy év­századon át részben a régi, részben az új határidővel in­dították az évet. Végül is időszámításunk előtt 45-ben Julius Caesar véglegesen rögzítette az újévet január l-re. De miért? A középkor és az újkor folyamán mindig a vidám­ságnak, a mulatozásnak szentelték az év utolsó nap­ját. Ez a szokás pogány ere­detű. Az ősi napistenek ugyanis mindig a téli napéjegyenlő­ség után „születtek", ami­kor a leghosszabb éjszakát követően hosszabbodni kezd­tek a nappalok. Ezeken a napokon, december 21., il­letve 25. körül ünnepelte születésnapját Mithras, At­tis, Dionysos stb.; ilyenkora nép kivonult a hegyekbe, és vidáman, boldogan üdvözöl­te a kelő Napot, az újjászü­letett istent A regi Rómában ezekhez a kisázsiai szokásokhoz még egy hagyomány kapcsolódott. A mezei munkák ugyanis december 17-én értek vé­get, s ekkor megkezdődtek a vidám saturnaliák. Ilyen­kor egy-egy napig még a rabszolgák is szabadok vol­tak. együtt étkezhettek gaz­dálkkal. Néhány nappal utóbb, január 3. és 5. között a bázt istenek ünnepe kö­vetkezett, a compitaliá. A csá­szárok korában aztán tel­jesen összeolvadt a két ün­nep, a múló év búcsúztatás* és az új év köszöntése. Ju­lius Caesar talán éppen azért helyezte át az eszten­dőfordulót január l-re, hogy az ev mindig vidáman, jó hangulatban kezdődjék... A boldog, felszabadult ün­neplésnek ez az ősi pogány hagyománya olyan kiirtha­tatlan ul élt tovább, hogy az V. században a keresztény egyház kénytelen volt ezek­hez kapcsolni Jézus szüle­tésének és körülmetélésének dátumát is, amiről pedig a 325. évi első niceai zsinaton inég mit sem tudtak... Mindehhez a nagy termé­szetnek nincs hozzászólása. Ennek megfelelően a kér­désben a csillagászok is ér­dektelenek. Ok a Napot, a naprendszert, a világminden­séget tanulmányozzák, és jól tudják, hogy a Föld ke­ringését a Nap és forgását saját tengelye körül egyál­talán nem befolyásolja, hogy az emberek mikor fújják meg éjszaka a papírtrombi­tákat, mikor koccintanak a pezsgős pohárral, és mikor sorsolják ki a visítozó ma­lacot, a réginél boldogabb új évet kívánva egymás­nak. T. Z Egymilliárdos export A Békéscsabai Baromfi­ipari Vállalat ötven ország­ba exportál. Kétszáz cikke közül a füstölt és . pácolt li­bamell, a gyöngyöspás tétom, a konyhakész csirke és a pecsenyekacsa a legkelen ­dőbb. Termékeik eljutottak Venezuelába, Japánba, Lí­biába is. 1973. évi export­juk értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Farsangi műsor a Szeged bárban Egy hónapja már sikerrel szerepel a Szeged-bár mű­során az a kabarénak és revünek egyszerre mondha­tó összeállítás, amelyet Her­czeg Zsolt, a Szegedi Nem­zeti Színház művésze szer­kesztett. „Ügy tudom, na­gyon kedveli a könnyű mű­fajt?" — kérdeztem egy al­kalommal a fiatal színésztől, aki így válaszolt: ahol az ember a közönséggel talál­kozik, illő, hogy jól végezze munkáját, és törekedjék az ízlésíormálásra. A fiatal művész nem ta­gadta meg önmagát. Igénye­sen összeállított, majdnem egyórás műsorában igyeke­zett helyet szorítani a poé­neknek éppúgy, mint a lát­ványos betétszámoknak. Azt ugyanis nagyon jól tudja, hogy a bár — nem színház, csak egy parányi színpad. A szórakozni vágyó közönség figyelmét lekötni néhány nercen túl csak jó poének­kel és számokkal lehet. Herczeg Zsolt és a többiek törekvését megérti a közön­ség, és szíveden nézi végig a műsort, amelyben egyaránt tapsol Simon Évának, a színház fiatal művésznőjé­nek, aki kitűnően énekel songokat, valamint Karádi Ildikó táncművésznek, aki­nek Tűztánc cimű száma — siker. De hasonlóan ió telje­sítményt nyújt Ábrahám Anikó, a műsorba január­ban bekapcsolódott táncszá­móval Js. ö szintén a szege­di színház tehetséges tán­cosa. Szólnunk kell még a Duo Emilió bűvészakrobata­számról, amely kitűnően Il­leszkedik a jól komponált műsorba, valamint a Mári­áss—Zsigmond—Dorogi trió technikailag képzett együt­teséről, akik a zenei betéte­ket és az önálló számokat tolmácsolják — mértéktar­tóan. Herczeg Zsolt követésre méltó összeállítást dolgozott ki, amelynek profilja pon­tosan nem határozható meg, de jól illeszkedik az egész est keretébe, amelynek fő szervezője és irányítója a bár lelkes üzletvezetője, Jancsika Sándor. r. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom