Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! 63. évfolyam 295. szám 1973. december 18., kedd Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIAL I S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA Holnap kezdSdik az országgyűlés ülésszaka Mint jelentettük, az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekez­dése alapján az országgyűlést 1973. de­cember 19-re, szerda délelőtt V órára ösz­szehívta. A szerdán kezdődő, s ebben az eszten­dőben utolsó ülésszakon — a napirendi javaslat szerint — a jövő esztendei költ­ségvetésről döntenek a képviselők. Az ál­lamháztartás pénzügyi programtervezeté­vel első ízben október végén, november elején ismerkedtek meg az országgyűlés tagjai, több á'landó bizottság már ekkor napirendjére tűzte az 1974-es állami költ­ségvetés főbb irányelveit. Véleményük, in­dítványaiké így kellő időben hangzottak el ahhoz, hogy helyet kaphassanak a kész tervezetben, a plénum elé kerülő tör­vényjavaslatban. A parlamenti élet de­mokratizmusának továbbfejlesztése kama­tozott a pénzügyi prognózis tárgyalásának új módszerébén — erről tanúskodik, hogy ..második olvasásban" a bizottságok de­cember eleji üléssorozatán a képviselők megállapíthatták: észrevételeiknek, kéré­seiknek figyelembevételével készült el a jövő esztendei költségvetési törvényjavas­lat. Gyorsan fejlődik az építőipar Az építőipar időszerű kérdéseiről tárgyaltak Szegeden A Csongrád megyei tanács régrehajtó bizottsága, a me­gyei pártbizottság gazdaság­politikai osztálya, és az Épí­tőipari Tudományos Egyesü­let Csongrád megyei cso­portja tegnap tanácskozást rendezett Szegeden az épí­tőipari ágazat vezetői részé­re. A tanácskozáson Kovács Imre, a megyei tanács elnök­helyettese bevezetőjében többek között elmondta, hogy milyen eredményeket ért el az építőipar, hol van­nak elmaradások, problé­mák. Megállapította, hogy a megye építőipara gyorsab­ban fejlődött, mint az or­szágos átlag, s ez lehetővé tette a negyedik ötéves terv főbb célkitűzésének megva­lósítását. A lakásépítési programot, amint azt az ed­digi adatok is bizonyítják teljesítik annak ellenére, hogy az állami célcsoportos lakásépítkezésnél némi el­maradás mutatkozik. A ma­gánerős, a szövetkezeti és az OTP lakásépítkezési terveket túlteljesítik. Vannak azon­ban komoly problémák is, melyek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az építő­ipari ágazat összességében nem tudja feladatait megol­dani. Az építkezések során a járulékos beruházások ké­sedelmet szenvedtek, így a nagyobb lakótelepi, lakóne­gyedi építkezéseknél jelen­leg is 40 bölcsődei férő­hely és 16 tanterem meg­építésével adósak a válla­latok. A tanácskozáson felszóla­lók: Prágai Tibor, a Szeeed városi tanács elnökhelyette­se. ár. Kutivín Rezső, az Állami Fejlesztési Bank igazgatója. Kenderes János, a Szegedi Tervező Vál'alat igazgatója, Marcheschi Ká­roly, a Szegedi Magas és Mélyéoítő Vállalat igazga­tója, Kovács Lajos, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatója. Sípos M'hály, a I'ÉLÉP igazgatója. Mészáros Gábor, a Csongrád megyei Beruházási Vállalat igazga­tója és Deák Ferenc, a CSO­MITERV igazgatója e'm n­dotta többek között, hogy az építőipari ágazatban nélkü­lözhetetlen a kooperáció. Szóba került az is, hogy még nem ismeretes «z ötö­dik ötéves terv országos irányelvei, de már kibon­takoznak azok a tenniva­lók, melyek megvalósítása nélkülözhetetlen. Ezek kö­zött szerepel többek között négy megyének a kérése, mely szerint műtrágyagyár építése szükséges Dél-Ma­gyarországon, továbbá a csongrádi tiszai vízlépcső­nek megkezdése, a Szeged környéki olajbányászat fej­lesztése, a szentesi sörgyár építkezése stb. Megállapítot­ták azt is, hogy hasznos volt a tanácskozás és szükséges hasonló jellegű megbeszélés megtartása jövőben is, mert ezzel elősegíthetik az építő­ipari ágazat együttműködé­sét, kooperációját. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára is. Kubai barátsági napok Csongrád megyében Nagygyűlést tártattak a Szegedi Kenderfonógyárban Napirenden: ugyi beruházások Észrevételek, kezdeményezés Tegnap, hétfőn délután ülést tartott a Csongrád me­gyei tanács vb-termében a megyei tanács egészségügyi bizottsága, dr. Varró Vince orvosprofesszor elnökletével. A bizottság megtárgyalta — Muskó Jenő megyei ta­nácstagnak, az egészségügyi bizottság tagjának előter­jesztése alapján — az 1973. évre tervezett egészségügyi beruházásokkal kaocsolatos munkálatokat. A többi kö­zött szerepelt a szegedi vá­rosi kórház fertőző osztályá­nak korszerűsítése. Az ott folyó munkálatok 1974-ben fejeződnek be. A bizottság ülésén élénk vita alakult ki a Szegeden építendő 210 férőhelyes, új szociális otthon beruházási orogramjával kapcsolatban. Az előterjesztésben ugyanis az szerepel hogy a követke­ző években a szociális otthon kiviteli tervét. is elkészítik, és a munkálatokhoz is hoz­zákezdenek. A felszólalók egyöntetűen amellett foglal­ak állást, hogy gyorsítani '•rVene ezt a beruházást, te­'•intettel arra, hogv az új 1 étesftményben nem lesz több firőhely, mint amennyit a !el-nlegi ellátottságai hiz­osí tani tudnak Szae^den, ugyanakkor majd megszün­tetik korszerűtlen és egész­ségtelen volta miatt az alsó­városi szociális otthont. Az egészségügyi bizottság még 1973 elején felvetette egyik ülésén a röszkei határ­állomás közelében egy jár­ványügyi megfigyelő állo­más létesítését. Ennek szük­ségességét megvizsgálta a Csongrád megyei tanács, és akként döntött, hogy a röszkei határátkelőben a járvány­ügyi megfigyelő állomás megvalósítása tanácsi fej­lesztési alapból nem biztosít­ható. A megyei tanács vb egészségügyi osztálya ezért kezdeményezzen tárgyalást az Egészségügyi Minisztéri­ummal. Az egészségügyi bi­zottság tegnap délutáni ülé­sén a felszólalók mindegyi­ke helyeselte a megyei ta­nács javaslatát, mert mint hangoztatták, a röszkei ha­tárátkelőhely járványügyi megfigyelő állomása elsősor­ban országos jelentőségű és kihatású feladatot látna eV különös-tekintettel az átkelő­hely rendkívül nagy forgal mára. A Csongrád megver taná~< egészségügyi bizottsága jó­váhagyta az e'éie terjesztet* jövő évi munkáéi-vet is, s meghámozta ülésezéseine1" sorrendjét. A kubai forradalom győ­zelmének közelgő, 15. évfor­dulója alkalmából a Haza­fias Népfront Csongrád me­gyei, szegedi és makói járá­si bizottsága magyar—kubai barátsági napokat rendez, Tegnap, hétfőn a barátsági napokra Szegedre érkezett Kuba budapesti nagykövet­ségének képviseletében Car­los J. Pérez, a követség első titkára és Armando Sánchez kulturális attasé. A kubai diplomatákat a Hazafias Népfront városi bizottságán fogadták a megye és a város párt-, állami szerveinek és tömegszervezeteinek képvi­selői, köztük Gyárfás Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Molnár Sán­dor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra, Eitlerné dr. Szilágyi Jú­lia, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának ve­zetője és Forgó Pál, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője. A vendége­ket Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke köszöntötte, az­után Salamon István, a nép­front városi bizottságának titkára tájékoztatta őket a város életéről. Délután a kubai vendégek a Szegedi Kenderfonógyár­ba látogattak, ahol a gyár igazgatója, dr. Kardos János tájékoztatta őket munkájuk­ról. Ezután a kultúrterem­ben barátsági nagygyűlésen találkoztak a kubai diplo­maták a gyár dolgozóival. A nagygyűlés elnökségében a kubai vendégekkel együtt helyet foglalt dr. Kedvessy György professzor, a . nép­front városi bizottságának elnöke, Lácsán Mihályné. a megyei pártbizottság, vala­mint az Országos Béketanács tagia, Molnár Sándor és Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökhelyettese is. A Gutenberg utcai általá­nos iskola kamarakórusá­nak, valamint a Szegedi Nemzeti Színház művészei­nek műsora után dr. Kardos János nyitotta meg a nagy­gyűlést. Gyulai Zoltán, a gyár pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Vázolta Latin-Amerika hely­zetét. Rámutatott: Latin­Amerikában először a kubai forradalom volt kénes győ­zelemre vinni a nemzeti ön­állóságért, és a társadalmi átalakulásért vívott anti'm­perialista harc ügyét, 1959 januárjában. Szociális és gazdasági in­tézkedések sorát hozták Ku­ba vezetői. A földreform és az államosítás s2olgált a fej­lődés alapjául. A Szovjet­unió és a szocialista tábor ereje elhárította az amerikai imperializmus támadásának fenyegető veszélyét, segítsé­ge pedig hozzájárult az or­szág gazdasági fejlődéséhez. Kuba a szocializmus útját járja, s példát mutat a töb­bi latin-amerikai ország ha­ladó erőinek is. Szolidárisak vagyunk Kubával a szocia­lizmus építésébeíi, a nemzeti függetlenségért folytatott harcában, és az imperializ­mus elleni küzdelemben. Köszöntjük Kubát, a forra­dalom győzelmének 15. év­fordulója alkalmából. Éljen a magyar és a kubai nép barátsága! — fejezte be be­szédét Gyulai Zoltán. A vendégek nevében Car­los J. Pérez mondott köszö­netet a fogadtatásért, s szó­lott Kuba Magyarországhoz fűződő baráti, testvéri kap­csolatairól, országuk társa­dalmi és gazdasági fejlődé­séről. A nagygyűlés az In­ternancionálé hangjaival ért véget. A kubai nagykövetség munkatársai ezután a Tápéi Háziipari Szövetkezetbe lá­togattak, este pedig az or­vostudományi egyetem veze­tőivel, oktatóival és hallga­tóival — köztük latin-ame­Carlos J. Perez, a barátsági nagygyűlésen beszédét mondja rikai diákokkal is — talál­koztak. Köszöntötte a ven­dégeket dr. Berencsy György professzor, rektorhelyettes és dr. Tényi Mária docens, az orvoskar dékánhelyettese. Ma délelőtt a kubai ven­dégek a Tisza-parti gimná­ziumot keresik fel, s az is­kola életével ismerkednek. Ezután Makóra utaznak, majd Földeákon szolidaritá­si nagygyűlésen vesznek részt a magyar—kubai ba­rátsági napok záróesemé­nyén. Este pedig visszautaz­nak Budapestre. Somogyi Károlyné felveteld A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Az olajmező árvízvédelme / Befejeződött a tápé—algyői töltés rekonstrukciója Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1971 januárjá­ban készítette el a szegedi szénhidrogén-medence ár­vízvédelmi programját. Ak­kor még öt évre tervezték az algyő—tápéi kanyarulatban levő töltésszakasz megerősí­tését. a Gazdasági Bizottság döntése alapján azonban két évvel megrövidítették a kivi­telezés határideiét és most — imint erről Simády Béla igazgató tájékoztatott — be­fejeződött a tizenöt kilomé­ter hosszúságú gátszakasz re­konstrukciója. A nagyszabású munka mintegy 80 millió forintba került. Az újjáépített védel­mi vonal közvetlenül ugyan a szénhidrogén-medence fo­kozott biztonságát szolgá ja, de egyben Szeged városét is. A tiszai nagyárvfz idején megviselt töltés magassági hiányosságait megszüntették: negyven-nyolcvan centimé­terrel megemelték a töltés­koronát, és szélesítették is. A kivitelezési munkák gyor­sításában gépparkjának je­lentős részével segített a kö­zép-dunántúli társigazgató­ság. Dózerek, kotrók, marko­lógépek és az ebeket kiszol­gáló teherautók serege kö­rülbelül 600 ezer köbméter földet mozgatott meg. hor­dott el az árterületről. és épített be a gátrendszerbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom