Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTLAPJA 63. évfolyam 287. szám 1973. december 8., szombat Árá: 80 fillér Hazaszeretet, városszeretet S zeged, sok piás városhoz hasonlóan, 1974-ben • ünnepli felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. A pártslap­szervezetek, a tömegszervezetek, üzemek, intézmények jelenlegi tevékenységében jól tükröződik a készülődés e fontos politikai eseményre. A rádió, a televízió napi hír­adásai, riportjai, a nagy példányszámban megjelenő napilapok írásai azt mutatják, hogy országosan hasonló a helyzet. Az el­határozásoknak, felajánlásoknak közös jel­lemzője, hogy a lakóhely történelmi ese­ményeire készülődve, hazánk felszabadu­lásának ünnepére is készülnek. Munkával, ünnepléssel kívánnak megemlékezni XX. századi történelmünk legjelentősebb ese­ményéről. Az előkészületek sok mindent jeleznek. Mi csak egy szempontból elemez­zük ezt a kérdést: az a véleményünk, hogy a szülőváros, a lakóhely múltja, jelene, jö­vője, gondjai és megoldásra váró feladatai Iránt tanúsított érdeklődés egyértelműen kifejezi városunk lakóinak lokálpatriotiz­musát. De nem járunk messzi az igazság­tól, ha összekapcsoljuk ezeket a megnyil­vánulásokat a hazaszeretet érzésével. „Mint cseppben a tenger..." — ahogy mondani szokás —, Szeged fejlődése, tervei, gond­jai kis méretekben úgy tükrözik a szocia­lista Magyarország minden problémáját. Gondolatmenetünk lényegéhez érkeztünk Itt el: úgy véljük, hogy az egyes ember számára így válik érzékelhetővé a szocia­lista éptyés. Ha osztozik gondjaiban, állást foglal mellette, érzelmileg azonosul vele, vagyis tanújelét adja bizonyos mértékig hazaszeretetének is. A szülőhely, a lakó­hely szeretete, az ott élő közösséghez való kötődés, része a hazaszeretetnek. A szocia­lista társadalmat a tudatosság jellemzi, az osztálytársadalmak gyakran,vak véletlene­ket produkáló világával szemben. Köteles­sége mindenkinek, akire a tömegek neve­lése van bízva, hogy ezt az összefüggést jól lássa, ennek tudatában tervezze a poli­tikai nevelőmunkát. Mi most csak a lokálpatriotizmussal fog­lalkozunk. A továbbiakban megpróbáljuk kifejteni néhány tartalmi jegyét. Szeged lakói már sokszor bebizonyították, hogy szeretik városukat. Nemcsak olyan válsá­gos naookban jutott ez kifejezésre, mint az 1970-es nagy árvíz ideje, de beszéde­sen bizonyítják például a szocialista bri­gádok jelenlegi felajánlásai óvodák, isko­lák stb. tárgyi körülményeinek javítása ér­dekében. Mindezekről e lap hasábjai gvak­ran tudósítanak. De vajon jól szeretjük-e mindig városunkat? Néhány szembeszökő hibára nem árt felfigyelni. Tapasztalható itt-ott az alaptalan elbizakodottság jele Máskor meg olyan összehasonlításokat te­szünk más városokkal, amelyekhez nem rendelkezünk kellő számú bizonyítékkal. Egyeseket a kelleténél jobban zavar a fő­város — egyik-másik területen megmutat­kozó — fölénye. Ilyen és ezekhez hasonló tapasztalatok arra intenek, hogy lehetőleg pontosan határozzuk meg a szocialista tar­talmú lokálpatriotizmus lényegét. Első helyen említjük a múlt haladó örökségét (munkásmozgalmi, szellemi örök­ség), melynek ismerete, ápolása és to­vábbadása minden városát szerető polgár­nak kötelessége. Jellemző továbbá a jelenre való nagy­fokú koncentráltság, kötődés a mindenna­pok feladataihoz, gondjaihoz. Végül a jövő iránti érdeklődést, a rea­litások alapján való tervezgetést soroljuk fel. E három vonás együttes jelenléte forrá­sa lehet a szocialista indítékú — nem sze­retjük a nagy szavakat, de mégis leírjuk — forradalmi cselekvésnek. Talán nem járunk messzi az igazságtól, ha ebben lát­juk a mindennapok forradalmiságának Le­nin által kifejtett jegyeit. Ezt a fajta ér­zelmi komplexitást csak tudatosan megter­vezett, folyamatos politikai nevelőmunká­val lehet kialakítani. Napjainkban, a felszabadulás 30. évfor­dulójára készülve, milliós értékben kife­jezhető felajánlások születnek városunk­ban. Azt a politikai, erkölcsi azonosulást pedig, pmely a felajánlások mögött áll. nem lehet számszerűsítve meghatározni. Erre csak egy megjelölést ismerünk: Sze­ged munkásosztálya, termelőszövetkezeti parasztsága, műszaki-agrár értelmisége megértette a X. kongresszus útmutatásait, emberi hozzáállásával áldozatokra is ké­pes városáért, tágabb értelemben a szocia­lista Magyarországárt. Sokan esetleg azt fogják mondani, hogy mindez egy politikai eszközökkel felerősí­tett 'kampány eredménye. Nem tagadjuk. Napjainkban is szükség van politikai kam­pányokra. (Az a baj, hogy néhány esetben lejáratták e szó igazi értelmét.) De gyorsan hozzátesszük, a politikai munkában az ál­landóság, folyamatosság és a kampány­jellegű megnyilatkozások dialektikus egy­ségére kell építeni. így jutottunk el fejtegetésünk második lényegesnek tartott gondolatához. A szo­cialista tartalmú lokálpatriotizmus formá­lásában a folyamatos nevelőmunkára nagy szükség van. Egységbe kell foglalni azt a sok kezdeményezést, amely volt és jelen­leg is van Szegeden. Jobban kell élni azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel vá­rosunk rendelkezik: a politikai fórumoktól egészen a politikával csak érintkező fóru­mokig: az alkotó művészetek felkínálta nagyhatású eszközöktől az ismeretterjesz­tés sokféle lehetőségéig. Az eddigieknél tá­gabb teret kell adni az alkotó vitáknak és felszóla1 ásóknak. Ha valóban fejlődésünk egyik alapjának tekintjük a szocialista de­mokratizmust, nem is tehetünk másként. Nem szabad sajnálni a pénzt a szép ki­adványokért, amelvben megmutatjuk vá­rosunkat. Etekintetben gyakran indokolat­lanul szerények vagyunk a széles nyilvá­nosság előtt, s ez már szinte árt ügyünk­nek. Milyen hasznos volt a Délmagyaror­szág sorozata Szeged szobrairól, nevezete­sebb épületeiről (ne felejtsük el, a környe­zet esztétikuma is nagy nevelőhatással bír). Mennyi részletszépségre hívta fel a figyelmet, rmely mellett nap mint nap úgv megyünk el, hogy észre sem vesszük. És meg kell végre írni Szeged monográfiáját. Tartozunk czel a jelennek, de még inkább a jövőnek. Üj városrészek épülnek, helyes, ha előre bemutatják a tervezők makett formájában a város lakóinak. Tovább kell ezt folytatni, de mindig csak reális ter­veket mutassunk be. Módom volt megfi­gyelni a Tisza-parti sétány terveit bemu­tató makett előtt álló embereket: laikus és szakszerű megérzések, aggódó és örömteli kifeiez^sek hangzottak el a kirakat üvege előtt. Mind-mind egy megnyilatkozása a város jelenével azonosulni tudó lokálpat­riótának. A feilődés velejárója, hogy egyre több idő szabadul fel a kötelező munka­végzés alól. A tanulás, a pihenés és a szórakozás ideje ez — mondja Marx bölcs előrelátással. Hogyan és hol töltsük el a pihenésre és szórakozásra fordítható időt? Hány magamfajta gyalogjáró ember közös gondja ez manapság! Kezdjünk er­ről is beszélgetést, valamilyen nyilvános formában. Megéri. Sok tévhitet oszlatha­tunk el a Szeged környéki táj kirándulásra alkalmatlan voltával kapcsolatban. Üj le­hetőségekre és megoldásmódokra derül így majd fény. Sorolhatnánk a javaslatokat, talán kérhetnénk is e lap hasábjain? Mindez tartalmat ad egy átgondolt és fo­lyamatos nevelőmunkának, melynek célja a szocialista szellemű lokálpatriotizmus formálása. Sokat segíthet ebben a városi pártbizottság vezetésével most megalakult várospolitikai bizottság, de megvan a fel­adata a pártalapszervezeteknek, a KISZ­nek és a Hazafias Népfrontnak is. A prog­ram gazdája természetesen a városi ta­nács. amely eddig is sokat tett az ügy ér­dekében. Évfordulós programjainkon gondolkod­va, a szocialista hazafiság szempontjából részletkérdésről szóltunk csupán. Tettük ezt azzal a szándákkal, hogy néhány ösz­szefüggésre felhívjuk a figyelmet és hoz­zájáruljunk ahhoz a nagyszerű, forradal­mi jellegű „mozgalomhoz", mely váro­sunkban a felszabadulás tiszteletére ki­bontakozóban van. SZABÓ G. LÁSZLÓ, a városi pártbizottság osztályvezetője Elutazott a bolgár párt és kormányküldöttség Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a Bolgár Nép­kő :társ"ság párt- és kor­mányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának és a kor­mányának meghívására hi­vatalos baráti látogatást tett j hazánkban. I A küldöttséget Todor Zsiv­I kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép­köztársaság Államtanácsá­nak elnöke vezette. A dele­gáció tagja volt Sztanko To­dorov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Zsivko Zsivkov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Penju Kiracov, a BKP KB titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a KB első titkára titkárságának vezetője, An­don Trajkov, a BKP KB j póttagja, a Bolgár Népk'iz­| társaság külügyminiszterének I első helyettese, valamint iSztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár párt- és kor­mányküldöttséget ünnepélye­sen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A kedves vendé­gek búcsúztatására- több e^er fővárosi dolgozó jött el a,re­pülőtérre. A főépület hom­lokzatát bolgár, magyar és vörös zászlók övezték, s két­nyelvű búcsúfelirat díszítet­te. A testvéri bolgár nép kép­viselőinek búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nemes De"s5, Németh Károly, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai-Bi­zottságának tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának' titkára. Je­len volt a búcsúztatásnál az MSZMP Központi Bizottsá­gának. a Népköztársaság El­nöki Tanácsának és a kor­mánynak számos tagja, a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető személyisége. Ott volt Böjti János, a Magyar Népköztár­saság szófiai nagykövete. Megjelent a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. Eljöttek az ünnepé­lyes búcsúztatásra a buda­pesti bolgár kolónia tagjai is. A vendégek érkezésekor díszjel harsant, majd a dísz­őrség parancsnoka jelentést tett Todor Zsivkovnak. Fel­hangzott a magyar és a bol­gár himnusz; s közben 21 tü­zérségi' díszlövést, adtak le a Bolgár Népköztá-saság ál­lamfőjének tiszteletére. Todor Zsivkov Kádár Já­nos társaságában. ellépett a díszegység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. A bolgár párt- és kormánykül­döttség szívélyes búcsút vett a magyar vezetőktől, a dip­lomáciai képviseletek veze­tőitől. Todor Zsivkov Ká­dár János társaságában el­haladt a búcsúztatásra oszt­szegyűlt budapestiek hosszú sorai előtt. Bolgár és ma­gyar zászlócskák emelkedtek a magasba, s hosszasan él­tették a szocializmust építő bolgár népet, a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Nép. köztársaság népének testvé­ri. megbonthatatlan barátsá­gát. f A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a bolgár ven­dégeknek, akik ezután Ká­dár Jánossal, Losonczi Pál­lal, Fock Jenővel és Péter János külügyminiszterrel a betonon várakozó külön­repülőgéphez indultak. Itt a magyar vezetők szívélyes búcsút vettek a bolgár ven­dégektől. Todor Zsivkov a repülőgépbe beszállva még egyszer búcsút intett a fő­városi dolgozóknak, akik tapssal, zászlócskáik lenge­tésével viszonozták az üd­vözlést. Néhány perccel később a magasba emelkedett a bol­gár párt- és kormánykül­döttség különgépe. amelyet a magyar légierők vadász­gépköteléke a határig kí­sért. A bolgár küldöttség ha­zaérkezett. A magyar—bolgár tárgya­lásokról kiadott közös közle­ményt lapunk 2. oldalán is­mertetjük. r Epül a raktár .<* » Jó ütemben halad Szeged nyugati iparkörzetében an­nak a 20 ezer 800 négyzet­méter alapterületű raktárnak az építése, amelynek létesí­tésére, beruházására öt nagy. kereskedelmi vállalat — a Csongrád—Bács megyei FÜ­SZÉRT, a Dél-magyarorszá­gi Textil, a Dél-magyaror­szági RÖVIKÖT, a Tiszántúli Cipő-nagykereskedelmi Vál­Tíztonnás elem a levegőben Somogyi Károlyné felvétele lalat és az Amfora ÜVÉRT Vállalat — együttesen tár­sult. Annak idején. az alap­kő letételéről, lapunkban is tájékoztattuk olvasóinkat. A 147 millió forintos építkezés kivitelezője a 31-es Állami Építőipari Vállalat és az ALÉP. A költségekhez az ér­dekelt nagyvállalatok erejük­höz mérten járulnak hozzá, a beruházási összeg 30 szá­zalékát vállalták magukra, a költségek többi részét az ál­lam biztosítja. A nagyszabású építkezés 1975-ben fejeződik be, a ter­vek szerint. A munkának mintegy egyharmadával ké­szültek már el. A városi ta­nács is erejéhez mérten részt vállalt a raktárak létrehozá­sában. A terület rendelkezés­re bocsátásával mintegy 24 millió forintos kedvezményt nyújtott a beruházóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom