Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-03 / 283. szám

KtaiU, 1073. DECEMBER t 3 Hatékonyság a gazdálkodásban Ma már leginkább tör­ténelmi kuriózumként em­legetjük a termelőszövetke­zeti gazdálkodás hőskorát, amikor a közösben is kis­paraszti eszközökkel művel­ték a földet, teremtették elő a mindennapi kenyeret. Itt, Bzűkebb pátriánkban az át­szervezést követő időkben például 20 ezer lovat szá­moltak a közös gazdaságok­ban, a mostani néhány ezer­rel szemben. Gépekkel is rendelkeztek természetesen, régi, öreg masinákkal, a grófi földekről átmentett Cormik- és Hoffer-trakto­rokkal, gőzekékkel. Mind­ez ma már a múlt m Nemcsak azért mert a je­lenlegi gépállomány a . ter­melőszövetkezetben ötször­hatszor több, hanem azért is, mert céltudatosan, a terme­lés hatékonyságát figyelem­be véve alakítják ki a gaz­daközösségek a gépsorokat, nagy teljesítményű erő- és betakarító gépek vásárlásá­ra törekednek. Miért? Mert a hatékonyság elsőrendű a gazdasági szemléletben, csak ezt szem előtt tartva tud­nak lépést tartani az egyre erősödő gazdálkodási ver­senyben. Napjainkban egy mázsa kukoricát 56 másod­perc alatt állítanak elő az Agárdi Állami Gazdaságban, ami ugyan felemelő és min­denképpen bűvöletbe ejtő rekord, bár még nem ál­talános példa, 10—12-szeres termelékenységi javulást mutat. S melyik gazdálko­dási üzem ne törekedne ha­tékonyabb termelésre? Elterjedtek és népszerű­ségnek örvendenek azolc a termelési szerkezetek, ame­lyek az -iparszerű termelési rendszernek tagjaiként funk­cionálnak. A ipasztalatok­ból arra következtethetünk, hogy a termelésben rejlő nagy tartalékokat a legkéz­zelfoghatóbban és leggyor­sabban az iparszerű terme­lési rendszerek tárják fel. Az idén negyedmillió hek­táron kukoricatermesztési rendszer rpűködött, 1974­ben már 447 ezer hektárra bővül ez a éerület, vagyis az ország nagyüzemi ku­korica-vetés területének fe­lén ilyen módszerrel ter­melnek. A cukorrépa-ter­mesztésben is jelenleg négy iparszerű rendszer van, 16 ezer 351 hektár területtel. Jövőre 30 ezer hektárra nő. A szegedi tájon is kibonta­kozóban van a burgonyater­mesztés zárt rendszere, a homoki gazdaságok kezde­ményezésére, úgyszintén a fűszerpaprika termesztésében és a szőlőtermesztésben is keresik már a módját a zárt rendszer megteremtésének. Ezek, s a különböző társu­lások segítenek a hatéko­nyabb gazdálkodásban. Min­denesetre a zárt rendszerű termelés sem csodaszer. A kerteket a nagyüzemek léte garantálja, mindössze arról van szó, hogy egy adott faj­tához, kultúrához megadják az összes lehetőséget a ma­ximális termeléshez, pénzt, gépeket, növényvédő szere­ket, termelési, technológiai eljárásokat. Az is bizonyos, csak ott ér el eredményeket ez a magas fokú rendszer, ahol annak a személyi fel­tételei garantáltak. * Nyilvánvaló, hogy a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a termelési rendszerek előirányzatainak jóváhagyásakor figyelemmel kíséri, hogy ezek anyagi, műszaki igényeinek kielé-í gítése nem mehet a rend­szeren kívül gazdálkodók fejlesztési ütemének rová­sára. Alapelv viszont, hogy a termelési rendszerek szigo­rú technológiai utasításához, a hatékony érvényesüléshez, a beruházások visszatérülé­séhez, a szükséges többletter­més eléréséhez, minden fel­tételt megteremtenek. Így a gépesítést is. Ezért megfelelő gépeket importálnak. A szegedi tájon, s Csong­rád megyében is tapasztal­ható, hogy az elmúlt évek­ben a differenciálódás to­vább mélyült a termelőszö­vetkezetek közt Ezt nem­csak a termelésben, de a személyi jövedelemben, és a közös gazdaság kondícióján is lemérhetjük. A belső tar­talékok feltárása azonban valamennyi gazdálkodó egy­ségben lehetséges, és ez ma a termelési színvonal továb­bi fokozásának a legkézen­fekvőbb módja. Igaz, hogy a technológiai folyamatok ki­dolgozásánál jó néhány gaz­daság lemaradt, és a külön­böző adottságok következté­ben a tudományos módsze­rek alkalmazásától is el kell tekinteniük. De jó néhány olyan mozgatóról megfeled­keznek, ami előbb-utóbb A számítástechnika ás a kibernetika orvosi, biológiai alkalmazása Országos tanácskozás Szegedon érezteti hatását a termelőszö­vetkezet életében; így a szakemberképzésről többek között. Jó néhány probléma fel­merül most is a gazdaközös­ségekben, így például nem tökéletesek és drágák a ma­gyar mezőgépipar termékei. Márpedig a zárt rendszerű termelés nem old meg min­dent, s ezért a különböző munkagépek minőségére is gondoljon az ipar, a kereske­delem. Hl A hatékonyságra törekvés semmiképpen sem jelentheti azt, hogy — mint egy idő­ben — ügyeskedőket, tűrjön meg, dajkálgasson a szövet­kezeti mozgalom. A népgaz­dasági érdekeken belül kell a szövetkezeti érdekeknek is realizálódniuk, s a dinami­kus termelést, a gazdálkodás további fejlesztését haté­kony termelési szerkezettel garantálni. Sz. Lakács Imre Magyar—svéd megbeszélés Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter hétfőn Stockholmba utazott, ahol az 1973—78. évekre szól'ó ma­gyar—svéd hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást írja alá. Külkereskedelmi miniszte­rünk Stockholmban megbe­széléseket folytat Kjell-Olof Feldt kereskedelemügyi és Rune Johansson iparügyi miniszterrel a két ország gazdasági kapcsolatainak fej­lesztéséről. (MTI) Számítástechnikai és ki­bernetikai módszerek alkal­mazása az orvostudomány­ban és a biológiában cím­mel országos tanácskozást rendezett Szegeden, a Neu­mann János Számítógéptu­dományi Társaság Csongrád megyei Szervezete. A Tisza Szálló koncerttermében hét­főn kezdődött háromnapos kollokviumon mintegy 150 orvos, biológus, számítás­technikai szakember vesz részt az ország tudományos kutatóintézeteiből, egyete­meiről, klinikáiról, és más gyógyintézeteiből, összesen ötven előadás hangzik el az elektronikus számitógépek, a kibernetika alkalmazásá­ról, illetve a gyógyászatban, az egészségügyi szervezés­ben, a biológiai kutatások­ban elért hazai eredmé­nyeiről. Szegeden — ahol viszony­lag régi hagyományként szorosan együttműködnek a tudományegyetem kiberneti­kai laboratóriumának kuta­tói az orvosegyetemmel, újabban pedig a nemrégi­ben felavatott biológiai köz­pont szakembereivel — . im­már ezek a tanácskozások is hagyományosakká váltak. A sorrendben a negyedik ilyen szegedi kollokvium első napján, hétfőn 18 előadás hangzott el. Ezek is kitértek arra. milyen fontos a kü­lönféle tudományágak és a kibernetika szakemberei kö­zötti együttműködés, hogy ezen a téren eredményeket érhessenek el. Ez a körül­mény egyik fontos feltétele volt annak, hogy az ország orvosegyetemei közül első­ként idén a szegedi kapott elektronikus számítógépet — az OMFB anyagi támogatá­sával. A JATE Kibernetikai Laboratóriuma ugyanis már régóta szorosan együttmű­ködik az orvosegyetemmel, és hatékony segítséget nyúj­tott az ottani új, elektro­nikus számitógép-kezelő sze­mélyzetének kiképzéséhez is. Az együttműködés to­vábbra is rendkívül fontos, hiszen alapvető feladat an­nak a megoldása is, hogyan lehet a különféle egészség­ügyi, gyógyászati problémá­kat egyáltalán a számítógép „nyelvére" lefordítani. Csak ennek a felismerése, s a szakemberek közötti teljes összhang megteremtése után lehet a sok millió forint ér­tékű berendezés minden percét kihasználni, s a gyó­gyítás szolgálatába állítani. Amint már a kollokvium első napján is elhangzott, ezen a téren még sok a megoldásra váró feladat. Mindemellett biztatóan kezdte meg működését a SZOTE elektronikus számi­tóközpontja, s rendkívül fontos célokat tűztek maguk elé. Szinte beláthatatlanok a távlatok, például a diag­nosztikában. A hatalmas memóriával rendelkező gép ugyanis képes egész orvos­generáció tapasztalatait ősz­szesűríteni, elemezni, s a be­tegségeknek az eddiginél gyorsabb és biztonságosabb felismerése révén úgy az or­vosok, mint a betegek hely­zetén ugrásszerűen javitani. Jelentős feladat. vár a sze­gedi „orvoskomputerre" a gyógyszerészeti kutatások­ban, az egészségügyi sta­tisztika megszervezésében és sok más területen. Mindehhez rendkívül fon­tos tehát az érintett tudo­mányágak közötti szoros együttműködés, s ehhez az első lépéseket már az egye­temi hallgatóknak meg kell tenniök. Ezt szolgálja egye­bek között a JATE kezde­ményezése, amely szerint a matematikus hallgatók már a harmadik évfolyamtól speciálkollégiumokon igye­keznek megtalálni a közös nevezőt a kibernetika orvo­si alkalmazásához. A következő két napon előadások egész sora hang­zik el az elektronikus szá­mítógépek orvosi, biológiai alkalmazásának eredményei­ről, feladatairól. D. B Közlekedési és fűtési gondok Tarjánban Több mint 20 ezer lakos bosszankodik naponta a Tar­ján városrész rossz közleke­dése miatt. Példák sora, em­berek ezreinek véleménye igazolja, hogy a jelenlegi autóbuszok száma kevés, nem elegendő a növekvő forgalom lebonyolítására. A közlekedés helyzete pedig napról napra romlik, hiszen újabb lakások tucatjaiba költöznek folyamatosan a családok. Mindig több és több ember utazik e város­részből munkahelyére. Az autóbuszok pedig már az induló állomásokon szinte zsúfolásig megtelnek. Emiatt a következő megállóknál már képtelenek újabb utaso­kat felvenni. Ha leszálló utas' nincs, ezért sokszor meg sem állnak az, útvonal kö­zéptáján levő megállóknál. A Radnóti gimnáziumnál, a József Attila sugárút elején például a késő délutáni órákban 25—30 perc alatt sem lehet feljutni egy 10-es vagy egy 10/Y-osra. Ezért sokan gyalog indulnak el tarjáni otthonukba. Ezt is azonban csak a fiatalok, vagy a középkorúak teheti 1 meg. Az öregeknek, gyerme kes mamáknak kevés ehhe­a fizikai erejük. Fagyoskor1 kénytelenek fél órákig járművekre várva. A hideg idő beköszöntéve' úgylátszik a járművek is gyakrabban meghibásodna! December 3-án, hétfőn reg gel 8 óra előtt például jó 25 1 —30 percig egyetlen járat sem indult el a tarjáni víz­toronytól. A környéken sem volt autóbusz. Emiatt a for­galmi irodán lévő irányító­nak is sok sértő megjegyzést kellett elviselnie a joggal tü­relmetlen utasoktól, akik a mínusz 15 fokos hidegben a szabad ég alatt fagyoskodtak, váróhelyiség hiányában. Az emberek többsége tud­ja, kevés az autóbusz, kevés a pénz. Mégis arra kérik az illetékeseket, kövessenek el mindent és sürgősen javít­sanak e városrész szinte tűr­hetetlenül rossz közlekedési helyzetén. A másik gond a fűtés. A ránk köszöntött kemény téli időjárásnál gyorsan kitűnt, hogy jó néhány fűtőtest nem működik, vagy csak a felső része melegszik át. Emiatt egyes lakásokban 16—18 fokig melegszik csak fel a levegő. A tömbkazánok fű­tőihez hiába fordul a lakó, az Ingatlankezelő valamelyik részlege talán javítaná a hi­bát, de melyik? Talán a ház­felügyelőkkel tudatni kelle­ne kire tartozik az ügy. Ugyanis most nem tudják, ök is fagyoskodnak. Az épí­tőknél a víztorony melletti kis épületben bejelentett fű­tési hibák jegyzéke is soka­sodik. Talán egy hét múlva eljutnak a bejelentőhöz, de lehet, hogy nem is rájuk tar­tozik, mert ez már szolgál­tatás — mondják. Ezek sze­rint egy hétig — jobb eset­ben — kell fagyoskodni a lakóknak? Az időjárás nem enged azonban annyi időt. Gyors intézkedést várnak az illeté­kesektől a tarjániak. Dénes János Kenyerünk Tegnap, hétfőn reggel a varos sok élelmiszerbolt­jában ném volt kenyér. Nem a kemencék fagytak be — mint megtudtuk —, csak az autókat nem tudták el­indítani a sütőipari vállalat telepén. Egy se volt a 26 szállítókocsi közül, amelyik legalább egyórás késéssel ne indult volna. Némelyik meg nem is indult. Ráadá­sul hétfőn reggel az istennek se kell a harmadnapos kenyér. Most mondjuk hozzá, hogy még az is kevés helyen volt? Mert hogy, hogynem, legtöbb helyen szombaton még a tartalék is elfogyott. Még az a szerencse, hogy nem maradt el az intéz­kedés, ami azt célozza, hogy máskor ilyen ne fordul­hasson elő. Ma hajnaltól egy szerelő már három órá­tól melegíteni kezdi majd a kenyérszállító autók mo­torjait. Kár, hogy előbb nem akadt ilyen jó ötlet — de iobb későn, mint soha. Állítólag, a tél még tovább tart . Szükség lehet ötleteinkre. Sz. M. Elhunyt Darvas József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Darvas József elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas író, pártunk és a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront alelnöke, országgyűlési képviselő, a Magyar Írók Szövetsé­gének elnöke december 3-án hajnalban, rövid szenvedés után, szívroham következtében elhunyt. Darvas József elv­társ temetése december 7-én, pénteken fél 3 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Munkatársai, elvtársai, barátai és tisztelői 14 órától róhat­ják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, A Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A Magyar Írók Szövetsége. Darvas József 1912-ben Orosházán született, agrár­proletár család gyermeke­ként, ott végezte el az ele­mi és polgári iskolát, majd 1927-től Kiskunfélegyházán járt tanítóképzőbe, ahol 19á2-ben szerezte meg a ta­nítói oklevelet. Előbb taní­tói állást vállalt, majd 1932 őszétől Budapesten élt Íróként a népies mozga­lom balszárnyának vezető egyénisége lett. 1932-ber kapcsolódott be a kommu­nista diákmozgalomba, s ezért letartóztatták, és két hónapig fogházban tartot­ták. Első munkái a Szabad Írás című, baloldali lapban jelentek meg. 1936—37-ben részt vett a KMP által irá­nyított Gondolat című fo­lyóirat szerkesztésében. Tag­ja volt a Márciusi Frontnak, egyik baloldali vezetője az 1939-ben alakult Nemzeti Parasztpártnak. 1942-ben részt vett a Ma­gyar Történelmi Emlékbi­zottság munkájában. A Nép­szavában cikkei, írásai, foly­tatásos regényei jelentek meg, emellett egyebek közt publikált a Szocializmus cí­mű folyóiratban is. 1942. március 15-én részt vett a Petőfi-szobor megkoszorúzá­sában. 1944. március 19-e után vidéken, majd Buda­oesten bujkált, és itt érte a leiszabadulás. 1945 után je­lentős állami és társadalmi funkciókat töltött be: a Sza­bad Szó főszerkesztője, épí­tésügyi miniszter, közokta­tási és népművelési minisz­ter, a Hunnia Filmstúdió igazgatója, országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front alelnöke, a Magyar Írók Szövetségének elnöke volt; az elmúlt évben pedig az Elnöki Tanács tagjává választották. Korábban a Kortárs című irodalmi fo­lyóirat szerkesztője is volt. 1956-ban és 1960-ban Kos­suth-díjjal tüntették ki. Forradalmi múltja alap­ján Darvas József párttag­ságát az MSZMP 1932-től ismerte el. Irodalmi tevékenységét a szocialista eszmeiség, szo­ciografikus hitelesség, a magyar próza legjobb rea­lista hagyományainak köve­tese jellemzi. Kimagasló iro­dalmi és közéleti tevékeny­ségét 1947 és 1970 között a Szabadság Érdemrend ezüst, a Kossuth Érdemrend II., a Népköztársasági. Érdemrend I„ a Szocialista Hazáért Ér­demrend. a Munkaérdem­rend arany fokozata, a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérem, s végül a Munka Vörös Zászló Érdemrendjé­nek adományozásával ismer­ték cL

Next

/
Oldalképek
Tartalom