Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

KEDD, 1978. DECEMBER 18. 3 Szívélyesen fogadták Lődzbanmegyénk küldöttségét fíenryk Walenda, a Dziennik Lódzki főszerkesztőjének telexjelentése Lódzból: A Lódz Vajdasági megyei párt- és tanácsi vezetőség meghívására szombaton a késő esti órákban megérkezett Va-sóba a Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség. A küldöttség vezetője Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottság tagja a megyei pártbizottság első titkára, tagjai: ár. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő, a zákányszéki községi tanács elnöke, dr. Szucsíit Sándor, a ' szentesi járási pártbizottság első titkára és Kovács Attila, a szegedi olajipari pártbizottság titkára. Kedves magyar vendégeinket. a varsói repülőtéren a Lódz megyei párt- és tanácsi képviselők szívélyesen köszöntötték. A Csongrád megyei küldöttség vasárnap érkezett Lódzba, ahol megtekintették a Munkásmozgalmi Múzeumot. Hétfőn a delegációt fogadta Zbigniew Zieíin, a LEMP Lódz megyei bizottságának első titkára. Baráti szavakkal köszöntötte a testvérmegyei küldöttséget. Szavaira Győri Imre válaszolt. Ezt követően a Csongrád megyei delegáció Piotrkowba utazott, ahol a LEMP városi és járási bizottsága látta vendégül őket. A fogadás után felkeresték a Hortenzia Üveg- és Kristálygyárat. Ellátogattak a polichiói partizán csaták múzeumába is.1 Végül Boguslawiciban lótenyésztő gazdaságot kerestek fel. Kedves magyar vendégeinket kedden fogadja Román Malinowski, aki a megyék közötti kapcsolatot tartja fenn. Ellátogatnak Kutnóba, ahol megtekintik a POLFA gyógyszergyárat, az ODOrói várat, a járási kultúrházat, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Krosniewici-i Propaganda Központját és a Chodow-i állami gazdaságot. A Csongrád megyéből érkezett magyar vendégeket mindenfelé szívélyesen fogadják. Megnyílt a családi és társadalmi eseményeket rendező iroda Tegnap, hétfőn a Lenin, körút és a Dugonics tér sarkán levő új helyiségében megnyílt a családi- és társadalmi eseményeket rendező iroda. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a megye és a város párt- és állami szerveinek, tömegszervezeteinek képviselői köztük dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Csernus Ferenc, a megyei tanács osztályvezetője. A városi tanács végrehajtó bizottsága nevében ctr. Biczó György Szeged megyei város tanácsának elnöke nyitotta meg az irodát. Méltatta a családi ünnepségek társadalmi megrendezésének jelentőségét a világnézeti nevelésben, a társadalom tudatának formálásában, az erkölcsi nézetek az életforma és a társadalmi szokásrendszer megváltoztatására irányuló törekvésekben. Az MSZMP Politikai Bizottságának a családi eseményekkel, ünnepségekkel kapcsolatos határozata állást foglalt amellett, hogy a legfontosabb családi események megünneplésében is kifejezésre jusson az állampolgárok szocialista társadalomhoz való tartozása. E célból, az egyén és a társadalom kapcsolatának további elmélyítésére, a családi ünnepek, esmények társadalmi megrendezésére, Az új intézmény egyik terme ezek tartalmasabbá, vonzóbbá tételére hívta életre a városi tanács végrehajtó bizotsága az irodát. Alapvető feladata a névadó ünnepségek. házasságkötések, házassági évfordulók ünnepségeinek és a polgári gyászszertartásnak a szervezése. Feladatai közé tartozik az ehhez szükséges társadalmi bázis megteremtése, a módszertani munka kialakítása és fejlesztése. A tanács éppen ezért jelentős anyagi támogatással hozta létre az irodát, s terem, tette meg a működéséhez szükséges igen jó feltételeket. Végül dr. Biczó György kérte a párt-, a KISZ-, a szakszervezetek és a tömegszervezetek aktivistáit, a vállalatok, üzemek és intézmények vezetőit, hogy az iroda munkatársaival együtt járuljanak hozzá e célok megvalósításához. Ezután a jelenlevők megtekintették a szépen berendezett helyiségeket Fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlést Pártszervezetek a beruházásokárt A küszöbön álló új esztendőben végzendő munka irányelveiről, célkitűzéseiről tárgyalt tegnap délelőtt a MÉSZÖV . küldöttközgyűlése Szegeden, Hunyadkürti Lajosnak. a MÉSZÖV elnökének előterjesztése alapján. A terveket az idei eredményekhez szabják, ezekről beszélt először az előadó. A szövetkezeti demokrácia kiteljesedésében nagyot léptünk előre, a tulajdonosi jogaikkal is jobban élnek szövetkezeti tagjaink, jó volt az áruforgalom, sokat fejlődött az üzlethálózat — Dorozsma, Szőreg. Mórahalom, Kistelek új áruházai szemléltetik a fejlődés tendenciáit —, a gazdálkodási eredmények némileg mégis elmaradtak a célkitűzésektől. Falvaink húsellátása tovább javult, több hűtőpulttal rendelkeznek üzleteink, fűtőolajat ' szinte minden szövetkezet árusít. Igazán jó minőségű kenyérről azóta beszélhetünk, mióta a szövetkezeti pékségek megtörték a korábbi monopolhelyzetet, és egészséges rendszerre kényszerítették a sütőipart. A következő évben bővíteni szeretnék a tagságnak nyújtható kedvezmények körét, és nagyobb gondot fordítanak a tagok rendszeres tájékoztatására is. Az ÁFÉSZ-ek alapvető feladata a fogyasztók igényeinek lehetip legjobb kielégítése, a választék további javítása. A hozzászólásokból is arra lehet következtetni, hogy a zöldség és gyümölcs bolti forgalma a szövetkezetek felvásárló tevékenységének lényeges fokozásával jelentősen emelkedik majd. A termelési és fogyasztási célok megvalósításához, a tagok életkörülményeinek javításához az eddiginél is nagyobb segítséget igyekeznek adni a takarékszövetkezetek. A lakásszövetkezetek szerepe egyre nő a lakásprogram végrehajtásában, 1974-ben előreláthatóan 500zal emelked'k a szövetkezeti lakások száma. A küldöttközgyűlés foglalkozott a célkitűzések maradéktalan megvalósítása érdekében végzendő munka részletproblémáival is. A hozzászólók egy-egy szakág feladatainak tisztázásával, vagy a fejlődést gátló tényezők felsorolásával . járultak hozzá a közgyűlés munkájához. Részt vett és felszólalt a küldöttközgyűlésen dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese, Perjést József, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Szamosközi László, a SZÖVOSZ osztályvezetője is. A

z év vége fele közeledvén, a vállalatoknál mindinkább kialakul a pontos kép az idei beruházások teljesítéséről. Ezt az értékelést a pártszervezetek is számításba vehetik — ós számításba is veszik —, amikor a termelés pártirányításával, más szóval saját gazdaságszervező, -irányító, -segítő és -ellenőrző tevékenységükkel foglalkoznak. Hiszen a beruházások megvalósulásának segítése e tevékenységnek igen fonto6 eleme, oldala. A" tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának megfelelően a pártszervezetek az utóbbi időben eredményesebben foglalkoznak a beruházásokkal. Ennek is része volt abban, hogy az idén erősödött a beruházási fegyelem, az előirányzatok pontosabban, tervszerűbben válnak valóra. E tapasztalatok megerősítik, hogy a jó beruházási tevékenységnek alapvető feltétele az e területre vonatkozó párt- és állami határozatok következetes végrehajtása. E munka tartalmát és módszereit több lényeges tényező határozza meg. Így mindenekelőtt az, hogy a pártszervezetek politikai jellegű tevékenységet folytatnak, tehát e területen is politikai eszközöket alkalmaznak. Ugyanilyen fontos elv, hogy álláspontjuk kialakulásakor mindig a népgazdaság érdekeit rangsorolják az első helyre. Ez az elv a munka módszereit is befolyásolja. Ezért nem marasztalhatók el azok a pártszervezetek. amelyek az fdén esetenként operatív módon is beavatkoztak a beruházási tevékenységbe. Ha ez hosszabb távon nem is állandósítható, de most több helyen szükségessé vált, mert egyes esetekben csak így lehetett módosítani a túlméretezett, költséges tervcélokat, koncentrálni az anyagi eszközöket, meggyorsítani az új létesítmények elkészülését. S

a beruházás jellege, a konkrét munkaterület sajátosságai ugyancsak nagymértékben befolyásolják a pártmunka tartalmát és formáit. Ezért helyes — és természetes —, hogy a beruházási tevékenység kérdéseit másként közelíti meg például a tervezőintézet pártszervezete, mint a kivitelező építésvezetőségé, vagy másként foglalkoznak az állami nagyberuházásokkal, és megint másként vállalati eszközökből létesülőkkel. A konkrét helyzet konkrét elemzésnek lenini követelménye itt is fontos feltétele a munka eredményességének. Különösen fontos ez olyankor. amikor eltérő érdekeket kell egyeztetni, illetve rangsorolni. A több gyáregységre, telephelyre kiterjedő vállalatok üzemei között a fejlesztés konkrét céljainak meghatározásakor gyakorta támadnak nézeteltérések. Érthető, ha az egyes üzemek csak a saját gondjaikkal törődve szeretnének a beruházásokból megfelelően részesedni. Mégsem érthetünk egyet azokkal a pártszervezetekkel, amelyek ilyenkor — szem előtt tévesztve az összvállalati, népgazdasági érdekeket — csupán a saját üzemük korszerűsítéséért hadakoznak. Joggal várható el, hogy képesek legyenek felülemelkedni a valóságos vagy vélt helyi érdekeken és az összesség szemszögéből is mérlegeljék a helyzetet. Például, kezdeményezhetik annak felmérését, hogy egy adott cél elérhető-e beruházás nélkül, s ha igen, mit tehetnek, mit tegyenek ezért a kommunisták. Nem ritka az sem, hogy a tervezők, a beruházók és a kivitelezők érdekei útköznek össze egv-egy beruházás megvalósításakor. Olyan is előfordul, hogy az egyik vagy másik fél megszegi a közös megállapodást, s ezzel veszélyezteti a partnerek érdekeit, esetleg a népgazdasági célokat is. Némelykor a helyzet egészen elmérgesedik. Ilyenkor az érintett pártszervek akkor járnak el helyesen, ha nem a „részkérdésekben" akarnak minden áron igazságot tenni, nem bonyolódnak bele a vitatkozó partnerek pro és kontra érveinek vizsgálatába, nem hagyják magukat eszközként felhasználnia részigazságok bizonyítására, hanem az érintett vezetőket a megfelelő kapcsolatok viszszaállítására, a szocialista vállalatvezetőkhöz méltó magatartásra intik. A beruházásokkal kapcsolatos pártmunka eredményei végső soron a beruházásokban öltenek testet, azok megvalósulásán mérhetők. Tehát nem azon, hogy hányszor tűzték e témát napirendre, hány értékezletet tartottak e tárgyban, hanem, hogy milyen hatékonysággal folyik a. munka. Ezért az érintett pártszervek politikai felelősséggel tartó;- iák. Talán icm teljesen felesleges ugyanakkor arra i3 utalni, hogy a pártszerve t felelőssége nem azonos jellegű és méretű a gazdasági vezetőkével. A pártszervezetek feladata elsősorban az ellenőrzés, valamint az ennek alapján leszűrt következtetések elfogadtatása az illetékes vezetőkkel. Ennek során megkülönböztetett figyelmet érdemel a tervszerűség, a takarékosság, a beruházásokon dolgozó szervek, vállalatok munkájának koordinációja, az együttműködési készség fejlesztése, az őszinte, kölcsönös, megértő tájékoztatás, a dolgozók folyamatos munka- és anyagellátása, a korszerű szervezési módszerek alkalmazása. A

pártszervek tevékenysége természetesen nem helyettesítheti és nem is nélkülözheti a többi társadalmi és állami szerv irányító, segítő, ellenőrző munkáját. A jól összehangolt, tervszerű politikai és gazdasági munka, a komplex intézkedések, a megfelelő irányítási, szervezési és gazdálkodási módok együttesen növelhetik tovább beruházásaink hatékonyságát. KÖSZÖRŰS FERENC, az MSZP KB munkatársa * Elénk aranyvasárnapi forgalom Magyar—szovjet államközi egyezmény I. V. Archipovnak, a Szovjetunió állami gazdasági kapcsolatok bizottsága első elnökhelyettesének vezetésével hétfőn szovjet delegáció érkezett Budapestre. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban hétfőn I. V. Archipov és dr. Szabó János aláírta a bélapátfalvai cementgyár berendezéseinek szállításával kapcsolatos magyar—szovjet államközi egyezményt Vasárnap rendkívül élénk, eleven volt a szegedi üzletekben a forgalom. Aranyvasárnap volt, s a vásárlók valósággal elözönlötték az üzleteket. Sokan most vásároltak karácsonyra és már az űj évre is. A Centrum Áruház aranyvasárnapi forgalma 1 millió 260 ezer forint volt, szemben a tavalyi 1 millió 150 ezerrel. A Delta Kiskereskedelmi Vállalat szegedi üzletei 916 ezer forintot forgalmaztak aranyvasárnapon, mintegy százezer forinttal többet, mint tavaly ilyenkor. Kétszáz-negyvennégyezer forint értékben különösen nagy forgalmat bonyolított le a Kárász utcai villamossági szaküzlet. Kelendőek voltak a játékok. A Komplett Ruházati Vállalatnak Szegeden 34 üzlete volt nyitva aranyvasárnapon délelőtt 10-től délután 6-ig. Üzletei több mint 1 millió 400 ezer forintot forgalmaztak ezen a napon, három és félszer annyit, mint amenynyit ugyanezen üzletek ezüstvasárnapi forgalma eredményezett. Somogyi Károlyné felvétele Aranyvasárnap délelőttjén a Kárász utcán