Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 39. Tanszékfoglaló előadás Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a szegedi bőrklinika előadóterme. Ünnepélyes keretek között rendezték meg dr. Cserháti István egyetemi tanarnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem II, számú belklinikája igazgatójának tanszékfoglaló előadását Az eseményen megjelent dr. Márta Ferencv az MSZMP KB tagja4 akadémikus, tanszékvggfető egyetemi tanár, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, Bagdi Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a karok dékánjai és professzorai. Dr. Szontágh Ferenc, egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora köszöntötte dr. Cserháti Istvánt, aki ezt követően beszélt orvosi pályafutásának első éveiről, a Hetényi, Julesz és Varró professzorok mellett eltöltött tapasztalatokban gazdag évekről. Beszélt az oktatás és a nevelés fontosságáról, és hangsúlyozta: a neveléshez nem technikai, hanem emberi felkészültség szükséges. Kitért a betegekkel való bánásmód fontosságára, és a betegségek felderítésének fontos háttérkörülményeire. majd ezután „A vérlemezkék szabályozásának kísérletes vizsgálata és jelentősége" címmel tartott tanszékfoglaló előadást, amelyet értékes szemléltetőanyag egészített ki. Rádiótechnika9 elektrotechnika Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a KGST rádiótechnikai és elektrotechnikai ipari állandó bizottsága megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Elmondta, hogy a rádió- és az elektronikai ipar az egész világon, így a KGST országokban is igen gyorsan fejlődik. A gyártók és a felhasználók kapcsolatainak fejlődése az egész iparág előrehaladását biztosítja. A KGST rádiótechnikai és elektrotechnikai ipari állandó bizottsága december 1-től 7ig tartja Budapesten 25. jubileumi ülését. Á téeszekben is: I szocialista brigádok a termelés élenjárói Tanácskozás Szegeden — Küldöttek választása Szegedi és bolgár textilesek együttműködése Az egyre erősödő magyar— bolgár kapcsolatokra jellemző a szegedi és a bolgár textilipari szakemberek együttműködése is. A szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot gazdasági és műszaki-tudományos megállapodás is fűzi a bolgár textilipar hasonlóan jelentős cégéhez, a DSO Textil Vállalathoz. A mindkét ország könnyűiparában fontos szerepet betöltő vállalatok között viszonylag rövid idő alatt kölcsönösen hasznos kapcsolat, tapasztalatcsere alakult ki. A szakemberekből álló küldöttségek rendszeresen látogatják egymás, üzemeit, s kölcsönösen segítséget nyújtanak újabbnál újabb műszaki, technológiai, munkaszervezési és egyéb módszerek bevezetésében. A szegedi vállalat szakemberei egyebek között hasznos tapasztalatokat szereztek az utóbbi években szinte állandó gondokkal járó kender-vetőmag termesztés agrotechnikájáról, a biológiai és mechanikai rostfeltárás technológiájáról, a pozdorjalap-gyártás bolgár módszereiről, ezekben a napokban pedig a szövés nélküli textilanyagok gyártási módjáról. Az utóbbi módszerrel készülő cikkek főként gépkocsi-, illetve lakáspadló burkolóanyagnak, ruha- és cipőbélésnek és más ilyen célokra használatosak. Ezeknek a gyártásában Bulgária megelőzte hazánkat. Szege• den csak most szerelték fel az erre szolgáló úgynevezett tűzött nemezgyártó gépsort, s ehhez, valamint a vele kapcsolatos helyes gyártmányválaszték kialakításához sok tapasztalatot szereztek a bolgár testvérvállalattól. Jól beváltak, és hasznos szolgálatot tesznek a nehéz izikai munka csökkentéséjen a KSZV gyáregységeiben Ikalmazott különféle bolgár yártmányú elektromos taríoncák is. Ezek közül a leg!öbb az újszegedi szövőgyár 10 000 négyzetméteres új nagycsarnokában működik, ahol új munkaszervezés alapján egyirányú körforgalommal oldják meg velük a korszerű anyagmozgatást. Természetesen Szegedről is sok hasznos műszaki, technológiai újdonságot vittek már Bulgáriába, hiszen az év eleje óta hat küldöttség járt tapasztalatcsere látogatáson a KSZV üzemeiben. A legutóbbi látogatás alkalmából például a PVC-kenéssel műbőrszerűvé „varázsolt" ponyvák gyártási módját tanulmányozták, amelyhez Szegeden kitűnő technológiát dolgoztak ki, s a hozzá való berendezést is „házilag" állították elő. Most szervezik annak a megoldását is. hogy megfelelő együttműködéssel jobban kihasználják a bolgár textilipari berendezések teljesítőképességét. Ezért a szegedi vállalat évente mintegy 100 000 négyzetméter ponyvaanyagot fonat és szövet Bulgáriában, az anyag kikészítését pedig Szegeden fejezik majd be. A bolgár textilipar által próbaképpen font és szőtt 10 tonnányi anyag minősége jól megfelel ennek a kooperációnak a kialakításához. D. B. Ünnepi megemlékezés A Szegeden tanuló jugoszláv egyetemisták tagozata a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartott tegnap délután Szegeden, a József Attila Tudományegyetem KlSZ-klubjában. Balázs Piri Zoltán, a tagozat elnöke köszöntötte a megjelenteket, többek közt a két egyetem vezetőit, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének munkatársát, a jugoszláv ifjúsági szövetség szerbiai és vajdasági szervezeteinek képviselőit. valamint a KISZ megyei, városi és egyetemi bizottságainak képviselőit. Megemlékezésében méltatta annak a jelentőségét, hogy 30 esztendővel ezelőtt kikiáltották a köztársaságot. Felolvasta azt a táviratot is, melyet a jugoszláv egyetemisták küldtek Tito elnöknek. Végül a jugoszláv és magyar egyetemisták közös ünnepi műsorára került sor. Traktoristák. állattenyésztők, növénytermesztők, téeszekben dolgozó műszaki értelmiségiek, pártmunkások, s közéleti vezetők népes gyülekezete tanácskozott tegnap délelőtt Szegeden, a Tiszaszálló nagytermében. A Szeged városi, járási téeszek szocialista munkaversenyének és szocialista brigádmozgalmának időszerű kérdései szerepeltek napirenden, küldötteket választottak, akik a járás és a város termelőszövetkezeteinek szocialista brigádjait képviselik majd a december 7-én. Budapesten 'megnyíló mezőgazdasági téeszek szocialista brigádvezetőinek második országos tanácskozásán. összesen 81. már szocialista címmel bíró munkacsapat és 29. a címért, kiizdő brigád 1233 tagját hatan képviselik majd az országos tanácskozáson; Fodor Piroska, a röszkei Kossuth Tsz KISZ-titkára, a Kállai Éva szocialista brigád vezetője, Ipacs László, a szegedi Felszabadulás Tsz traktorista szocialista brigádvezetője, Kormos Ferencné. a kiskundorozsmai József Attila Ts7. brigádvezető-helvettese, Orhclyi János, a szőregi Egyetértés Tsz lakatosa, Papp Ferenc, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz sertéstenyésztő és hizlaló szocialista brigádjának vezetője és Prágai Béla. a szegedi Üj Élet Tsz gépcsoport, illetve szocialista brigád vezetője. Árendás Györgynek, a Területi Szövetség elnökének megnyitója után Tanács Imre, a szövetség oktatás, verseny és tapasztalatcsere bizottságának elnöke tartott vitaindító előadást. Miközben a versenymozgalom „gyermekbetegségeit" sem hallgatta el, sokoldalúan tényekkel bizonyította, hogy a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom céljai, törekvései teljesen azonosak a szövetkezeti parasztság érdekeivel, világosan látja ezt ma már az egész szövetkezeti paraszti társadalom is. Ezért tudja a mozgalom — az MSZMP 1971. decemberi, a munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló határozata óta annak végrehajtásaként — eredményeit évről évre hatványozni. Amint a vita is feltárta ezt, az eddigi eredmények, a kiemelkedően magas termelési sikerek még mindig csupán a kezdetet jelentik. A téeszek legnagyobb termelési tartalékai napjainkban épp a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésében rejlenek. A szocialista brigádok a gazdasági, politikai haladás elismert élcsapataivá lettek Szeged és a járás téeszeiben. Sok szép bizonyító példát hallhattunk erre nézve a tanácskozáson. Papp Ferenc, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz brigádvezetője mondotta el, hogy amíg náluk csak papíron léteztek szocialista brigádok, a sertéstenyésztés. -hizlalás veszteséges volt. Ma viszont azontúl, hogy jövedelmezővé vált a munka, a hattagú sertés tenyésztő szocialista brigád biztosítja a gazdaság jövedelmének több mint 20 százalékát. Az ilyen változások tekintélyt, s közmegbecsülést hoztak a brigádok számára az öregebb szövetkezeti gazdatársadalom körében is. Erről szólott többek között Prágai Béla, a szegedi Üj Élet Tsz szocialista brigádvezetője. Dudás Imre. a bordányi Munkásőr Tsz elnöke javasolta, hogy az országos tanácskozás vizsgálja meg, miként lehetne az anyagi érdekeltség továbbfejlesztésének útjában álló akadályokat mielőbb elhárítani, Vorényi Zoltán, a szegedi járási pártbizottság képviseletében köszöntötte a szocialista brigádokat, s méltatta a mozgalom emberformál' hatását, dr. Vitos Zoltamv a járási hivatal művelődés ügyi előadója arról szólót hogy illetékes testülete „Munka és műveltség" cím mel vetélkedőt hirdettek termelőszövekezeti szocialista brigádok számára, Kálmán János, a szövetség elnökhelyettese pedig a versenymozgalom helyi irányelveit foglalta össze, melyekre a jövő vállalási szerződéseket is alapozni kell. Javaslatokkal és tapasztalatokkal szolgáltak a vitában Ipacs László, Czukár György. Gól Jenő, Kocsis Savanya Szilveszter, Márton Nándor, Radics Ferenc. Szabó József és mások. Régi idők Színes magyar filmkomédia a futball és a mozi hőskoráról. Mándy Iván novellájából irta Tóth Zsuzsa. Rendezte: Sándor Pál. Operatőr: Ragályi Elemér. Zeneszerző: Tamássy Zdenkó. Főszereplők: Garas Dezső, Major Tamás, Temessy Hédi. Esztergályos Cecília. Vogt Károly, Márkus László, Kern András. Megszerettem Minarik Edét, a mosodást és futballcsapatszervezőt. Megszerettem földet verdeső elnyűtt kabátját, ócska .sálját, elmaradhatatlan keménykalapját, egyszerre tragikus és heroikus erőfeszítését, gyógyíthatatlan optimizmusát, elpusztíthatatlanságát. Megszerettem Minarik Edét, aki megtalálta élete célját és értelmét, aki kis célokért is tudott harcolni és lázadni, s akinek e kis célok jelentették magát az életet. Megszerettem a mosodást. aki makacs következetesseggel és kitartó bátorsággal vette fel a harcot kora társadalmának vastörvényeivel, az üzlettel, a pénzzel, a korrupcióval, hogy létrehozza a magához hasonló kisemberek csapatát. Megszerettem Minarik Edét, a mosodatulajdonost, a Csabagyöngye SC szívét-lelkét. Ezerkilencszázhuszonnégybe viszi el a nézőt Sándor Pál negyedik filmje, a Régi idők focija, a mozi és a futball hőskorába. Mándy Iván novellája kiváló nyersanyagnak bizonyult, s a ragyogó stilusérzékű rendező Ragályi Elemér operatőr személyében nagyszerű társra talált. Mándy novellájából lép a filmvászonra Minarik, akinek szerelme, élete a pucerája és Kóstolja meg, ízleni fog A JÓ MINŐSÉGŰ 00 ni o lya túró Ára: l ka 38 Ft hehelt csak 28 Ft Fogyassza: REGGELIRE, UZSONNÁRA, VACSORÁRA Kapható: A MEGYE MINDEN ÉLELMISZERBOLTJÁBAN. ^EGÍ^ SZEGEDI TEJÜZEM a focicsapata. Grundot bérel, játékosokat toboroz. Megküzd kis szedett-vedett közösségéért. Dióhéjban ennyi a történet, de szinte követhetetlenek, feljegyezhetetlenek a rendező kifogyhatatlan ötletei. Egyszerre él a legkorszerűbb filmtechnikai eljárásokkal és idézi a mozi hőskorát. Egyszerre alkot szuverén, egyéni hangú filmet és készíti el olyan nagy rendezők stílusparódiáját, mint Chaplin, Fellini, De Sica vagy éppen Jancsó. Geg-eket halmoz és gondolatokat közöl. Többek közt ezért jelentős film nemcsak Sándor Pál művészi pályáján, de a magyar film történetében is. „Kell egy csapat" — hajtogatja a Minariket kimagaslóan megformáló Garas Dezső. Hiszen nem élhetünk célok nélkül, kisebb-nagyobb csapatok, közösségek nélkül. Kell egy csapat, amiért élni kell, amiért élni érdemes. Ez a komédiában megbújó mély mondandó, ez a tragikomikumban is jelenlévő optimizmus sugárzik a Régi idők focija, minden kockájáról, a bukásában is hőssé magasztosuló Minarik Ede különös alakjából, élete történetéből. T. L. Ütést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön Szabó István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese és dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára. Az elnökség megtárgyalta a tsz-tagok vitás ügyeinek és panaszainak intézésével foglalkozó szövetkezeti döntőbizottságok működésének eddigi tapasztalatait. A szövetkezeti döntőbizottságok a szövetkezeti önkormányzat egyik fontos belső szervévé váltak, és a tagsági viták fórumai lettek. A bizottságokban a tagok 77 százaléka fizikai dolgozó, bennük megfelelő képviseletet kaptak <> nők és a fiatalok. (A tagok mintegy 40 százaléka nő.) A bizottságokhoz érkezett ügyek egynegyede a tagok munkavégzésével kapcsolatos. A kártérítési és a fegyelmi ügyek viszonylag nagy száma arra utal. hogy a szövetkezetekben egyre inkább megszilárdul a belső fegyelem, szervezettebb lesz a munka, ami a felelősségrevonásnál, s annak növekvő súlyénál is megmutatkozik. A bizottságok érdekellentétet feloldó, igazságszolgáltató tevékenységüket megbízhatóan látják el. Az elnökség megállapította, hogy a bizottságok egy része mindeddig egyetlen ügyet sem tárgyalt, mert a szövetkezeti tagság ezekben a gazdaságokban nem ismeri kellően ennek a szervezetnek a tsz életében betöltött szerepét Ezen a helyzeten változtatni kell. A panaszok, ügyek intézésével kapcsolatban gond, hogy a szövetkezeti tagság egy része, de sok esetben az országos állami szervek is panaszalkat, illetve a hozzájuk érkezett reklamációkat a TOT-nak küldik meg, holott ezekben a kérdésekben a szövetkezeteknek —- s éppen a döntőbíróságoknak — vagy pedig az Illetékes állami, tanácsi szerveknek van döntési joguk. Az elnökség elhatározta, hogy az országos tanács a tsz-területi szövetségek a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben segítik a döntőbizottságok munkáját, a tisztségviselők továbbképzését és tájékoztatását. A bizottságok működésének elősegítésére ajánlást adnak k a mezőgazdasági termelősz vetkezeteknek. (MTI) 0