Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

KEDD, 1973. NOVEMBER 13. 3 Munkásérdemek (Acs S. Sándor felvétele) Szegeden, a Lenin körút és a Maros utca, valamint a Felső Tisza part által határolt részen, a J-program területének részén bontják a házakat, előkészítik az újabb építési területeket. Amint az köztudomású, ezen a részen kap helyet a város új, házgyári elemekből épülő szállodája is. rw Oszi erdősítés Minden ősszel újra munkába indulnak az erdőgazdaságok dolgozói, hogy a kivágott fák helyébe újat ültessenek, vagy erdőt telepítsenek ott, ahol eddig a mostoha körülmények ellenére más növényt termeltek. Egyre nagyobb figyelem kíséri nálunk ezt a tevékenységet, hiszen életmódunk változásával az erdőgazdaság haszna és talajvédő szerepe mellett mindinkább előtérbe kerül környezetvédő funkciója is. Állami erdeinkben 2 ezer hektáron ültetik el a csemetéket mostantól április végéig megyénkben, kedvező időjárás esetén az őszi hónapokban körülbelül felével tudnak végezni — hallottuk az erdő- és fafeldolgozó gazdaság vezetőitől. Ásotthalom környékén, Kistelek határában, növekszik jelentősen az erdők területe és a mártélyi természetvédelmi körzet rekonstrukciójához kapcsolódva 25 hektáron állítják vissza az árterület ősi állapotát, fűzfa és szürke nyár, telepítésével. Számos szövetkezetünk is bekapcsolódik az erdők gyarapításába, elsősorban a mezőgazdaságilag nem hasznosítható homokterületeken ültetik a fenyőfát, néhány helyen a papíripar nyersanyagát, a nyárfát. Hazánk területének körülbelül 16 százalékát borítja erdő. Megyénk az országos átlagtól messze elmarad, itt csupán az 5 százalékot haladja meg valamivel ez az arány. Bár hegyvidékeink nincsenek, erdőtelepítésre alkalmas területeink, kihasználatlan adottságaink még vannak. A mezőgazdaság nagyüzemi tábláinak a védelme is több erdőt követelne, hiszen egy-egy homokverés gyakran szinte katasztrofális pusztítást jelent. Az egyre növekvő nagyváros, Szeged is mind nagyobb zöldövezetet követel maga köré. Ha a levegő szennyezettségének várható fokát is figyelembe akarjuk venni — a környezeti ártalmak növekedésével minden városnak számolnia kell —, jó lenne 5—10 évvel előre gondoskodnunk természetes ellenszeréről, a város zöldövezetéről. Irigykedve hallottuk, hogy a szomszédos Békés megye jóval előrébb jár nálunk, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés és Békéscsaba közvetlen környékén jelentős területeket erdősítenek ebben az évben is. Szeged körzetében nem dicsekedhetünk hasonlóval. Az erdőgazdaság jövőre 200 hektáron tudna a városlakók pihenését közvetlenül is szolgáló a város közismerten tiszta levegőjét védő zöldövezetet, „erdőhálózatot" telepítem, ha ezt a területet rendelkezésére bocsátanék. Az autósok példája jelzi, hogy már most tömegigény kielégítéséről lenne szó, és ez az igény várhatóan évről évre növekszik. H. D. Hogyan kezdődik a közeledés? Hogyan lesz a közelségből összetartozás, a politikai egyetértésből szövetség? A személyes döntés hogyan olvad bele az együttszólalás összhangjába? Lám, mennyi kérdés merül föl az emberben, mihelyt a pártépítésről kezd el gondolkodni. Mennyi személyes emlék is előbukkanhat. Arról, aki őt ajánlotta annak ideján a taggyűlésen, tneg arról is, akiről utóbb, mikor már joga volt hozzá, ő mondta a pártfogó szavakat Igen, a legtöbbet elhangzó ez volt: megérdemli. Nyertünk vele! — Megérdemli! — Előfordult, hogy kicsit könnyebben is kimondták. Megalapozatlanul, akkor, mikor valójában még nem volt érett a felvételre az ajánlott. Mostanában ez nemigen fordulhat elő. A kimondás előtt ki-ki hosszan mérlegeli a döntő szót. Ahogy a novemberi határozat is kimondta: a pártnak nem számszerűen, hanem politikailag kell erősödnie. — Megérdemli? — kérdezem a szalámigyárban Török Istvántól, az egyes pártalapszervezet titkárától. Magas, mosolygós asszony, akiről szó van: Vörös Istvánné a csontozóból. Tagkönyve már a pártbizottság irodáján van, a páncélszekrényben; a novemberi taggyűlésen fogja megkapni. S ez már válasz is a kérdésemre: a kommunisták egyhangúlag érdemesnek találták a párttagságra. — Inkább az volt a kérdés, miért csak most? — fejtegeti a párttitkár. — Ki kezdte a közeledést? — .Tulajdonképpen én... — De úgy is vehetjük, hogy én — szól közbe a kipirult arcú asszonyka. — Mióta csak itt dolgozom, 1951 óta, végzem a társadalmi munkát,' szakszervezeti bizalmiként is. Csak valahogy én magamtól nem mertem szólni. — Pedig hát egy faluból valók vagyunk. Meg együtt táncoltunk annak idején a tánccsoportban — magyarázza a párttitkár. — Szóval ban. Mi új párttagokat nevégül is én kérdeztem meg: velünk, s azért, hogy ők a mi ügyünk szószólója vagy, majd következetesen magyaigazi' közösségi ember. Köz- rázzák, népszerűsítsék — éltünk lenne a helyed. Te jék at élcsapat eszméit, hogy gondolkodol erről? Magas a mérce? Nem le— Én meg azt mondtam het másmilyen. S ez meghará: Pista, te ismersz a leg- tározza a párbizottság tevéjobban, úgy van-e, mert én kenységét is. Külön pártmagam nem ítélhetem meg. építési bizottságot alakítotDe úgy örültem ám! Otthon tak, az alapszervezetek pártnem mondtam meg az uram- építési tervet készítenek, nak — hátha mégse fogad el Hogy kinek a neve kerül a a taggyűlés. listára, azt rendszerint a kölSzerénység és magabiztos- csönös közeledés mutatja ság, derű és komolyság ke- meg- Másképp is történhet, veredik a szavaiban. Arca persze. Van, aki kifejezetten kipirul, mikor arról beszél: ké"> ez a ritkább. A munkászokott verset mondani, ün- sok valahogy szemérmesebbnepségeken, ki mit tud?-ve- tartózkodóbbak, nehezebben télkedőkön. Nagyon szeret szólalnak, de tetteik alapján olvasni a brigádvetélkedőre a bizalmi vagy a párttag is készül most, ott is pro- munkatárs fölfigyel rájuk, dukálni kell valamit a kis foglalkozik velük, kollektívának, nemcsak a — Valahogy így van ez: termelésben. Mert, el ne fe- kell egy érési idő. Akiket ledjem említeni: a vállalat fölvettünk, vagy a KISZkiváló brigádjának tagja Vő- ben, vagy a szocialista brirösné. gádban, vagy a szakszerveAnnak idején nem tudta, zetben — nemegyszer több miért őt küldik Varga helyen is — bizonyítottak. György, a brigádvezető he- Nem mindig és nem minlyett az országos iparági ta- denki — akkor Várunk a nácskozásra. Jólesett a gesz- teljesebb beérésre — mondja tus: ott adták át neki a ju- Kiss Ern5, aki személyzeti talmat. Többször kapott ki- osztályvezetőként, meg a váló dolgozó kitüntetést is. gyár régi dolgozójaként is A „megérdemli", úgy ér- SÓ1 ismeri az embereket, zem, elég nyomatékos lehe- — Én az egyéni beszélgetett ebben az esetben. Vö- téseket tartom a legfontorösné nemcsak hogy tuda- sabbnak — mondja Török tos, határozott, nyílt terem- István. — Már a jövő évben tés, de fáradhatatlanul ta- számba jöhető fiatalok közül nul is. (Nem véletlen, hogy is elbeszélgettem jó néhánynyolcadikos kislányáról is nyal. v első szava: mindig kitűnő volt, erre vagyok a legbüszkébb!) Most beiratkozott a szakmunkásképzőbe: úgy érzi, egy párttagnak ebben is példát kell mutatnia. Húsipari szakmunkás lesz. Cselekvő öntudat Hasonlóképpen vélekedik Kiss Ferenc is, a pártépítési S a tanulás mellett a párt- bizottság vezetője, A vágóhi, , ,, , ..di husgyarban, pontosabban megbizatas: a szakszervezeti az üj hentesüzemben talál_ nőbizottságban tevékenyke- koztam vele, egy keverőüst dik. — Most éppen egy összejövetelt szervezünk, a kismamák találkozóját. Elhívmellett, amelyben pépes-pirosas húsanyag dagadozik. Erőteljes ember, mint az itt dolgozók általában. — Most készítjük elő a jöjuk őket egy teadélutánra, yő éy. pártépítést _ mond_ beszélgetünk a legújabb in- ja _ a partesoportok> a tézkedésekről, jogaikról, le- s2akszervezet meg az if júsá. hetőségeikről. Indul vissza a munkába. Török István még utána is hosszasan beszél jó tulajdonságairól, tiszta emberségi szervezet javaslatai alapján. Van hozzá tartalékunk — agilis, sokoldalú, derék munkásfiatalokból. Németh Nándor is ilyen. géről. - Nyertünk vele, De „ már tagja a pártnak. hogy köztünk van - mond- Huszonkilenc éves. ja a párttitkár. 11 munkásőrség ajándéka a 100 éves fővárosnak A Munkásőrség Országos Parancsnoksága a centenáriumi ev alkalmából a fővárosnak domborművet ajándékozott, amelyet a November 7. téren, az Abbázia étterem épületének falán helyeztek el. A dombormű, Kiss Nagy András szobrászművész alkotásának ünnepélyes avatására hétfőn délelőtt került sor. Papp Árpád vezérőrnagy, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka beszédében emlékeztetett arra, hogy több mint másfél évtizeddel ezelőtt hozták létre hazánk „legfiatalabb" fegyveres testületét, a munkásőrséget. Az ellenforradalom leverése után a város különböző pontjairól induló, fegyelmezett oszlopokban menetelő egységei első demonstrációjuk alkalmából a November 7. téren találkoztak. Hatalmas erőt mutatott fel Budapest munkássága, s ez az erő figyelmeztette az ellenséget, hogy eleve kudarcra ítélt minden próbálkozás, amely a magyar nép, a munkásosztály hatalma, a part ellen irányul. Ez a dombormű is legyen örök emlékeztető, hirdesse a munkásosztály hűségét a szocialista rendszer iránt, hirdesse a munkásosztály legyőzhetetlen erejét — jelentette ki az ünnepség szónoka, és az országos parancsnokság nevében átadta a művészi alkotást. flz orosz nyelv és irodalom tanítása Az Orosz nyelv- és irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége, a MAPRJAL, melynek célkitűzése a világszerte folyó orosz nyelv és irodalom tanításával kapcsolatos tudományos és módszertani kutatások koordinálása, irányítása, tudományos konferenciák szervezése, 1967-ben Párizsban alakult meg. Jelenleg 31 ország a tagja, 81 tatcsoporttal. Hazánk az alapító tagok közé tartozik. Ez év áprilisában az MSZBT Országos Elnöksége mellett annak érdekében jött létre az Orosz nyelvés irodalomtanárok Magyarországi Szekciója, hogy az ország egyetemein, főiskoláin, lektorátusokon folyó különböző nyelvészeti, irodalomtörténeti és módszertani kutatásokat összehangolja, illetve azok eredményeit megismertesse az orosz nyelv- és irodalomtanárokkal, s hogy még hatékonyabb, szorosabb kapcsolatot alakítson ki a MAPRJAL-al, és a Moszkvai Tudományos Módszertani Központtal. Feladatai közé tartozik még a hazai iskolai és iskolán kívüli orosz nyelv és irodalom fejlesztése, tapasztalatcserék, tanártovábbképzések szervezése. A szekció széles körű tevékenységének, annak eredményességének is köszönhető, hogy egyre több orosz nyelv- és irodalomtanár kíván munkájába bekapcsolódni. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, jött létre az a határozat, mely szerint a szekció Országos Elnöksége mellett megyei bizottságokat is létrehozzanak. A Csongrád megyei Bizottság megalakulására tegnap, hétfőn délelőtt került sor az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának székházában. Pócs Ilona az Orosz nyelv- és irodalomtanárok Magyarországi Szekciójának titkára ismertette a szervezet eddigi munkáját, a következő évek célkitűzéseit, illetve a most megalakuló megyei bizottságok működési alapelveit, a tagfelvétel körülményeit. Á nagy érettségi Vele és Kiss Ernővel, a — A KISZ-ben csúcsvezetőségi tag voltam. Meg a szocialista brigádban is elégedettek lehettek a munkámmal; mi is elnyertük a vállalati pártbizottság titkár- vállalat kiváló brigádja cíhelyettesével beszélgetünk a met Szóvá tették: úgy érzik, pártépítésről. Több mint két- helvem s én naev száz kommunista tartozik a llt a helyem' s en nagJ Csongrád megyei Húsipari örömmel mondtam, hogy én Vállalat pártbizottságához, is így érzem. Tavaly is meg korábban is A sötét hajú, szemüveges 6—7 új tagot vettek föl fiatalember tudja, hogy ez évente, úgymond, mindig nagyon felelős, fontos lépés ügyeltek rá, hogy a párt voit életében. De elég erőt munkásjellegét megőrizzék. érez magában ahhoz is, hogy — Hogy magasabbak-e a itt is helytálljon. Legutóbb követelmények? Természete- éppen a termelési értekezsen, azok. Nálunk például leten vojt erre alkalom. a pártoktatásba már jóval a _ üj üzemrész, úgy érezfelvétel előtt bevonjuk a tem> szóini kell a kezdeti kiszemelteket — ott tanul- hiányosságokról, rajtunk hatnak is és bizonyíthatják mdhk. hogyan „járatjuk be", is tudatosságukat — mondja hogyan szervezzük meg a Kiss Ernő. munkát. — Milyen szempontok sze- Szóvá tett egy-két hibát, rint mérlegelnek? Olyanokat is. amik a brigád — Milyen a társadalmi munkaját akadályozták. s munkája, hogyan végezte el olyanokat is, amikbe az a pártmegbízatást, példát üzemben nyitott szemmel jámutat-e a termelésben, mi- rd beleütközik. lyenek az emberi kapesola- _ Most nem doigozom tai? Szóval, nagyon sokolda-. már a KISZ-ben — mondja lúan. Nézze, minden öntuda- _ de még nincs konkrétj tos állampolgár egyetért a k.ülön pártmegbízatásom se, mi pártunk politikájával, a ez olyan átmeneti állapot, szocializmus építésével - Pedig én nem akarok csak egy kommunistától nyilván tagdíjfizető" lenni, ha valaennel többet varunk. Legyen milyen feiadattal megbíznak, szószólója eszméinknek, áll- legjobb tudásom szerint végjon ki értük, vegyen részt a zem ej, kommunista nevelőmunki- Simái Mihály