Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

2 VASÁRNAP, 1973- NOVEMBER «, 3 Külpolitikai reflektor „A nemzetközi élet alapvető és fő jellemzője a külön­böző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatainak erősödése" — mondja az MSZMP Központi Bizottságának csütörtöki üléséről kiadott közle­mény. Egy héttel korábban Leonyid Brezsnyev így fogal­mazott moszkvai beszédében: „Mély meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi fejlődésében a fő ten­dencia: a végbemenő fordulat a hidegháborúból a feszült­ség enyhülése, a katonai konfrontációból a biztonság meg­szilárdítása, a békés egymás mellett élés felé." A megtorpanások okozói S mégis: ha az utóbbi heteknek történéseit áttekintjük, a nemzetközi élet egyes eseményei — legalábbis első pil­lantásra — e megállapításokkal látszólag ellenkező képet mulatnak. A Közel-Keleten a Biztonsági Tanács felhívása nyomán helyreállt ugyan a tűzszünet, de még messze vagyunk a békétől, a konfliktus rendezésétől. Chilében a katonai junta ismét terror tettekkel hallat magáról: ok­tóber végén, ötven nappal u puccs után 71 embert — főleg bányászokat — gyilkoltak meg a katonák. Az Egye­sült Államok egyes köreiben — a közel-keleti konfliktus felhangjaként — ismét erősödtek a szovjetellenes, kommu­nistaellenes hangok. A fegyveres erők riadókészültsége — amelyet a múlt hét közepén oldottak fel — áz erővel való fenyegetés legrosszabb korszakait Idézte fel. (Igaz, e mos­tani lépésben szerepet játszottak belpolitikai megfontolá­sok, a Watergate-ügy nyomása alatt levő kormány saját szempontjából hasznosnak érezhette a válsághangulatot.) Mindez persze nem váratlan jelenség. Már, amikor a tárgyalásos korszak, az enyhülés politikája elkezdődött, már akkor is tudtuk: léteznek olyan erők, amelyek csak az alkalmas pillanatot lesik, hogy válsághangulat kirob­bantásával megpróbálják visszafelé fordítani az eddig el­érteket. Már akkor is tudtuk: a nemzetközi imperializmus nem nyugszik bele könnyen pozícióinak elvesztésébe. Aízt is tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet tartós enyhüléséért küzdve, a Jövőben is számolnunk kell megtorpanásokkal, a nemzetközi helyzet Időnkénti éleződésével. Az impe­rialista érők ismételten megkísérlik majd a béke veszé­lyeztetését, de többé nincsenek már abban a helyzetben, hogy megakadályozzák a nemzetközi biztonság megszilár­dulását, a népek béketörekvéseinek érvényesülését. Kiút, a kiélezett helyzetből Vegyük csak szemügyre alaposabban a múlt hét hí­reit: látnunk kell egyszersmind a nemzetközi enyhülés alapvető jeleit, a változó világ új jelenségeit. Az, hogy a töxwíürietl vönalak mentén elfoglalta helyét az ENSZ-had­erő, hogy megszűntek a katonai akciók, szovjet és ame­rikai polgári megfigyelők küldéséről hangzott el mindkét részről nyilatkozat, azt mutatja, hogy még az ennyire ki­élezett helyzetből is lehetséges kiút. A hosszú távú rende­zésnek — a szovjet—amerikai konzultációkon és aktív szerepen kívül — még ígéretes fejleménye az arab egy­ség erősödése. A mostani háború tapasztalatai, az olaj­bojkott tanulságai talán elgondolkodtatják az eddig külön ütákoh járó — nyugatbarát — arab rezsimeket is. Hogy mit Jelent ez. az erő, ez az egységes fellépés, azt bizo­nyítja a kilencek brüsszeli tanácskozása, amelyen a nyu­gat-európai országok — féltve saját olajellátásukat, amely­nek 00 százaléka az arab országokból származik — nem álltak ki egységesen szövetségesük, Hollandia mellett, mi­i tán több közel-keleti állam megtagadta éz odairányuló - állítást. Enyhülőéi folyamat A közel keleti rendezés Irányába mutató Jeleken kívül 'u is ls mutatta a hét folyamán az enyhülés irányzatának ilytatódását. Bécsi jelentések szerint a kedden összeült haderőcsökkentési konferencia kidolgozhatja azokat az el­veket, amelyek 1975-ben már konkrét leszerelési intézke­déseket eredményeznek Közép-Európában. Genfben foly­tatódnak az európai biztonsági értekezlet előkészítő tár­valásai. Scheel nyugatnémet külügyminiszter látogatása Moszkvában nyilván segít tisztázni azokat a problémákat, amelyek átmenetileg akadályozzák az NSZK és a szocia­lista országok közötti' viszony teljes rendezését. S gyakor­latilag ezzel el ls jutottunk napjaink leglényegesebb tanul­ságéhoz. A világon minden visszaesés, átmeneti nehézség ellenére folytatódik az enyhülés tendenciája. Látni kell azonban: még korántsem visszafordítha­tatlan folyamatról van szó, tehát e tendencia védelmében a lehető legszélesebb egységfrontot kell megteremteni. Mint Moszkvában — a héten véget ért békekongresszuson — egy teremben ült a belga főpap és az angol munkás­párti képviselő; az indiai kongresszus párt főtitkára, és a nyugatnémet szociáldemokrata vezető, s mindazok, akik számos kérdésben eltérő nézetet vallanak ugyan, de a béke kérdésében egyetértenek. A nemzetközi erőviszonyokban végbement pozitív változások, és a néptömegek egységes fellépése kétségkívül elvezeti bolygónkot a tartós és visszavonhatatlan békéhez. Befejeződtek a szovjet— NSZK tárgyalások O Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szombaton folytatódtak a tárgyalások Andrej Gromlko, az SZKP KP PB tagja, szovjet kül­ügyminiszter és Walter Scheel nyugatnémet alkan­cellár és külügyminiszter kö­zött. Alekszej Koszigin., a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton fogadta Walter Scheelt. Walter Scheel — aki a szovjet kormány meghívá­sára október 31-től novem­ber 3-ig hivatalos látogatá­son tartózkodott a Szovjet­unióban — szombaton Moszkvából visszautazott Bonnba. A vnukovói repülőtéren Walter Scheelt Andrej Gro­mlko és más szovjet hiva­talos személyiségek, vala­mint Ulrich Sahm, az NSZK moszkvai nagykövete bú­csúztatták. A nyugatnémet külügymi­niszter elutazása előtt nyi­latkozatot adott a moszkvai televíziónak. Ebben kijelen­tette: moszkvai tárgyalása­ink eredményeivel elégedett vagyok. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság jószomszédi kapcsolatai — mint ezúttal is bebizonyo­sodott — nemcsak a békét szolgálják, hanem Európá­ban a biztonság egyik alap­ját ls képezik. Az alkancellár hangoztat­ta. hogy Gromlkóval és Ko­sziginnel folytatott megbe­szélései rendkívül sokrétűek és kiterjedtek voltak, s fel­ölelték a legkényesebb nem­zetközi problémákat. Meg­ítélésünk szerint a szovjet kormány hatalmas erőfeszí­téseket tett a közel-keleti válság megoldása érdekében. Nyugat-Németország állás­pontja megegyezik a Szov­jetunióéval abban, hogy mi­előbb meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a világnak ezen a részén hosz­szú és igazságos béke jöhes­sen létre. Kedvezően értékelte Scheel a gazdasági kérdésekről foly. tátott eszmecseréket is. Waltér Scheel — mint a látogatásáról kiadott közte­ménv rögzíti — hivata'os NSZK-beli látogatásra hívta meg A-rirel Gromikót, aW a meghívást köszönettel elfo­gadta. Közvetett találkozók Washingtonban Kuznyecov és Bumedien Damaszkuszban # Damaszkusz (TASZSZ. AFP) Vaszilij Kuznyecov. a Szovjetunió külügyminiszte­rériek első helyettese, szom­baton a szíriai kormány hneghívására Kairóból Da­maszkuszba érkezett. Huari Bumedien algériai elnök szombaton Kairóból — a korábbi jelzéseitkei el­lentétben — Damaszkuszba érkezett. A repülőtéren Asz­szad szíriai államfő és más magas rangú vezetők fogadták az algériai elnököt és kísé­retét, amelynek tagja Bu­teflika külügyminiszter is. Az algériai vezetők damasz­kuszi programjáról hivata­losan semmit nem közöltek. # Washington (MTI) Kissinger külügyminiszter szombatra virradóan újabb két és fél órás megbeszélést folytatott Golda Melr izrae­li kormányfővel, azt követő­en,. hogy pénteken ismét ta­lálkozott Fahmi egyiptomi külügyminiszterrel. és — ezúttal első ízben — Moha­med Zakaria Iszmail szíriai külügyminiszter-helyet'es­sel is. Ez utóbbi találkozó­nak amerikai kormánykörök különleges jelentőséget tu­lajdonítanak: ez volt az el­ső magas szintű hivatalos érintkezés Washington és Damaszkusz között az 1967­es arab—izraeli háború óta. A Kissinger—Melr megbe­szélésekről hivatalosan sem­miféle táiékoztatást sem ad­tak. A jelek szerint szombat reggelig nem sikerült áthi­dalni a nézetkülönbségeket az október 22-t tűzszüneti pozíciók helvreállításának feltételeit illetően Kissin­gert hétfőre várják Marok­kó fővárosába és — Peking­be yezető útján — rövid lá­togatást tesz • Egyiptomban, Jordániában; Szaúd-Aráblá­bf^i, Iránban és Pakisztán­ban. Feltételezik, hogy az amerikai külügyminiszter újabb kísérletet tesz az Iz­raeli kormányfő ellenállásá­nak leküzdésére, mielőtt el­indulna körútjára. Értesülések szerint Golda Meir szombaton felvetette azt az elgondolást, hogv az Izraeli, illetve az e<rvir)toml erők húzódianak vissza bl­zonvos távolaira a S-Mie'i­csatorns vonalától az FNS7­erők ellenőrzése alatt <11' „f'tköző övezet" létr»hó"*eá­val. F*t az e^-m^olós' p„«rl«tntT(( t-ész-i'it a ta-K-jt*­f n-ntt„KK„ri ás ragaszkodnak a BT által el­Rádiótelex Szombaton felszólalásokkal folytatódott a Német Kom­munista Pórt hamburgi kongresszusa. Lima Lima közelében szombaton mognyílt a Perui Kommu­nista Párt VI. kongresszusa^ A tanácskozáson több mint 200 küldött, valamint a Perui Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselői vesz­nek részt. Szófia Szombaton délben vissza­érkezett Szófiába Todor Zslvkov, a BKP KB első tit­kára, az államtanács elnöke A Mariner-10 útnak indult # Cape Canavcral (UPI) A floridai Cape Canave­; álról szombaton egy Atlas —Centaur hordozórakétán útnak indították a Marlner —10 automata űrhajót a Mer­kúr bolygó irányába. A Mariner—10 fedélzetén elhelyezett műszerek a nap­rendszer legkisebb, egyben a Naphoz legközelebb eső boly­gójának légkörét, felszíni vi­szonyait tanulmányozzák majd. Az amerikai űrobjektum első közvetlen célja a Vé­nusz gravitációs körének el­érése, ezt használja fel ugyanis pályagörbéjének mó­dosítására és „kozmikus pa­rittyaként" sebességének fo­kozására. Az Atlas—Centaur hordozórakéta február 4-én juttatja el a Vénuszhoz a 488 kilogramm súlyú űrállo­mást. A Mariner—10 mint­egy 5300 kilométerre közelíti majd meg a felhőkkel borí­tott bolygót, majd március 29-én éri el a Földünktől 91 millió kilométer távolságban levő Merkúrt, és azt 993 ki­lométerre közelíti meg. és kísérete. A küldöttség a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mon­gol Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatás befejeztével úton hazafelé rövid időre megállt Moszk­vában, ahol baráti megbeszé­lést folytatott a szovjet ve­zetőkkel. Genf Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának mun­kaszervei folytatják tanács­kozásalkat. Santiago Két órával meghosszabbí­tották a kijárási tilalmat Santiago tartományban a katonai hatóságok; szombat­tól kezdve este tíz helyett már nyolcig mindenkinek ha­za kell térnie. A hivatalos közlemény nem indokolta meg a kijárási tilalom meg­hosszabbítását, de köztudott, hogy vasárnap, november 4­én lesz három éve annak, hogy Allende elnök letette a hivatali esküt és a népi egy­ség első kormánya megkezd­te tevékenységét. Az évfor­duló alkalmából megerősítet­ték a chilei főváros és a na­gyobb vidéki városok kato­nai járőreit. rendelt október 22-i tűzszü­net idején fennállott pozí­ciók helyreállításához, az Izrael által követelt hadifo­golycsere előfeltételeként. 4| Kairó (MENA, AP) Az ENSZ kairói szóvivője szombaton beszámolt az új­ságíróknak az ENSZ közel­keleti rendkívüli békefenn­tartó haderőinek tevékenysé­géről. Közölte, hogy az ENSZ-haderők megkezdték tevékenységüket a Szuezl­csatornától keletre fekvő térségben. Finn, svéd és osztrák alakulatok vannak őrjáraton a csatorna keleti partján. míg az újonnan érkezett ír kontingenst a Sínai-félsziget izraeli kézben levő részére szállítják, hogv ott létesítsenek őrhelyeket. A SZÓVÍYŐ megerősítette, hogy Szuez városa Egyiptom ellenőrzése alatt áll, csupán az elővárosokban vannak iz­raeli katonák. # Nicosia, (AFP, DPA) Ciprusi ENSZ-körök sze­rint elképzelhető, hogy a szigetköztársaság területén cserélik ki a mostani közel­keleti háború arab és izraeli hadifoglyait. A megállapodás — hangzik az idézett körök­ből — már majdnem készen áll. Nicosiában szombaton hi­vatalosan bejelentették, hogy Ciprus hajlandó területét a fogolycserében érdekeltek rendelkezésére bocsátani és' kész megteremteni az aktus­hoz szükséges feltételeket. S Belgrád (Tanjug) Joszip Broz Tito jugo­szláv köztársasági elnök a közel-keleti helyzettel kap­csolatban üzenetet Intézett a Biztonsági Tanács állandó tagországai, valamint a bizo­nyos számú el nem kötele­zett és más baráti ország állam-, illetve kormányfő­jéhez. továbbá az ENSZ fő­titkárához. Pham Van Dong hazautazott e Moszkva (TASZSZ) Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, minisz­terelnök, Konsztanfzin Katu­sev, az SZ&P KB titkára és Vlagyimir Novikov minisz­terel-nökrhelyettes szombaton a Kremlben találkozott Pham Van Donggal, a Viet-. nami Dolgozók Pártja KB PB tagjával, a VDK minisz­terelnökével. A találkozón, megvitatták a szovjet—vietnami kapcso­latok fejlődésével összefüggő kérdéseket. A VDK miniszterelnöke szívélyes köszönetét tolmá­csolta az SZKP KB-nek, á szovjet kormánynak és a szovjet népnek a Vietnam­nak nyújtott hatékony segít­ségért és támogatásért. Szombaton Moszkvából ha­zautazott á Pham Van Dong miniszterelnök vezette VDK párt- és kormányküldöttség. (70 éves terv a megvalósulás útján l*^ vasúton és'repülőgépen (óra.perc) vaauiuii w i cpun/y&pon wia.pciw i y . u fjsruM vonalok amelyek versenyképesek » kOIOnrepiilngépek díjairei^rr* A közeljövőben ad végle­ges választ a brit kormány a „Csatornaalagút" tervére, amely Nagy-Britanniát a kontinens szárazföldi közle­kedési hálózatába kapcsolja be. Az elképzelések szerint a parlamenti jóváhagyás után — 1975-ben — megindul a Cheriton—Sangatte közötti 52 km hosszú alagút építé­se. A három egymással pár­huzamosan húzódó (2 vasút­és 1 szerviz)-alagút megva­lósítása kb. 366 millió font sterlingbe kerül, 1980-ra ké­szül el. Az új Csatorna alatti összeköttetéssel a London— Párizs távolság vasúton fele időre csökken. A vasúti köz­lekedés rohamos fejlődése következtében (nagy teherbí­rású vasúti pályák, biztosi-' tó berendezések, 159 km/óra utazási sebesség) 600—1200 km közötti városközi for­galomban új szolgáltatások­kal (hálókocsi, gépkocsiszál­lítás, menetdíjkedvezmény) a légközlekedéssel versenyké­pes. 1980-ban az előzetes becs­lések 54—56 millió font ster­linges bevétellel számolnak, amelyek majdnem egyenlő arányban a személy- és a teheráru-forgalomból szár­maznának. Az alagutat kb. 4.3—5,8 millió utas gépkocsi nélkül, 3,3—5,9 millió turista pe­dig gépkocsival együtt ven­né igénybe és 1,2—2,1 millió gépkocsit szállítanának a kontinens és a szigetország közötti alagútban a villany­vonatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom