Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 28. 42 Szomorú mérlegzárás... SPORT NDK-Magyarorszóg 1:0 (1:0) ^^ • • • A NéDStadionban meele- ként nHíSHtnk maívar hplv- kat szabálytalankodó Weise Ökölvívásban: Sz. Dózsa­Szabadka A hét végén, szombaton este rangos sportesemény színhelye lesz a Rókusi Tor­nacsarnok. A Szegedi Dórsa ökölvívó-szakosztálya ven­dégeként szabadkai öklözök látogatnak Szegedre. A 18 órakor kezdődő barátságos jellegű összecsapáson ser­dülő, ifjúsági és felnőtt kor­csoportú versenyzők — húsz pár — lépnek a szorítóba. A Népstadionban megle­hetősen üresek voltak a le­látók a tizenharmadik Ma­gyarország—NDK válogatott mérkőzésen. Sokan jegyez­ték meg találóan: a hétfő esti jégkorong Európa Ku­pa-találkozón jóvál többen voltak a Kisstadionban. Nyolc-tízezer néző előtt kezdődött el a játék, Buzek osztrák játékvezető sípjelé­re, a himnuszok elhangzása után, az alábbi csapatokkal: Magyarország: Rapp — Kolár, Harsány!, Bálint, Megyesl — Juhász, Kocsis, Somogyi — Fazekas, Bene, Kozma NDK: Blochwitz — Fritz­sche, Bransch, Weise, Kurb­juweit — Tyll, Dörner, Lauck — Sparwasser, P. Ducke, Hoffmann. Az NDK kezdte a Játékot, de mindjárt magyar támadás alakult ki. Kozma villám­gyorsan előre tört, egymás után elhagyta a védőket, 15 méteres lövését a kapus ki­ütötte, és Fazekas nem érte el a labdát. Szinte percen­ként adódtak magyar hely­zetek, de sorra kihasználat­lanul maradtak. Már ekkor sűrűn hallatszott a nézőté­ren, hogy a sok kihagyott magyar helyzetnek NDK-gól lesz a vége. így is történt. A 30. percben, amikor a ven­dégek negyedszer indultak rohamra a magyar kapu el­len, P. Ducke a jobbszélen eliramodott, könnyedén át­játszotta Harsányit és pon­tos beadását Lauck a tehe­tetlen Rapp mellett hat mé­terről a kapu bal oldaláha fejelte (1:0). A vendégek ve­zető gólja után is tovább folytatódtak a magyarok tá­madásai, de változatlanul hadilábon álltak a lövések­keL Fordulás után sem válto­zott az első félidei kép: csak­nem állandóan az NDK tér­felén folyt a játék, de a ven­dégek jól és keményen vé­dekeztek, és néhány húzás­ból álló villámgyors ellentá­madásuk mindig veszélyes volt. Az 58. percben a so­Aranyjelvényesek Kazi Antal, középsúly A Szegedi Dózsa ökölví­vó-szakosztályában eredmé­nyes nevelőmunka folyik, aminek bizonyítéka, hogy idén öt ifjúsági versenyző­jük — képeinken — teljesí­tette az aranyjelvényes szin­tet. Edzőjük, Kovács Pál véleménye szerint valameny­nyien még sokat hallathat­nak magukról, ha szorgal­muk és sportszeretetük a jövőben is töretlen marad. Butus Mibaly, papírsúly, Oláh István, félnehézsúly IS Füó János, harmatsúly Magyar Sándor, könnyűsúly Csongrád az éSen Több évig tartó NB III-as szereplés után idén nyáron esett ki a magasabb osztály­ból, s így jelenleg az 1973/74­es megyei I. osztály résztve­vője a Csongrádi SC labda­rúgócsapata. A Tisza-partiak — mint az majdnem mind­egyik kiesőnél történni szo­kott — nehezen találtak magukra. Néhány játékosuk vissza akart vonulni, emel­lett Gát László edző, aki ré­gebben a SZEAC-ban is ját­szott, elkedvetlenedett, és lemondott tisztságérői. He­lyette Borda Sándor lett a szakvezető. Az új edző régi Csongrádi labdarúgó. Leg­utóbb Szegeden találkoztunk vele, s az őszi idényben tör­téntekről a következőket mondta: — A kezdet nagyon ne­héznek bizonyult — mondta. — Az edzésekre öten-hatan jöttek ki, s úgy látszott, hogy a teljes ifjúsági csapa­tot figyelembe keli venni az összeállításnál. Ezek után érthető, hogy a rajt nem si­került valami fényesen: első mérkőzésünkön odahaza, Csongrádon, az ötödik perc­ben kapott góllal 1:0-ra vesztettünk a Mindszenttel szemben. Persze akkor még nem tudtuk, hogy rangadót játszottunk... A későbbiek­ben régi játékosaink foko­zatosan visszatértek, meg­erősödtünk, de azóta is Mindszent a legnagyobb el­lenfelünk. A községiek soká­ig vezettek, csak az utolsó­előtti fordulóban sikerült a táblázat első helyére kerülni, és az első helyet jelenleg is tartjuk... Elmondta még az edző: különösen az idegenben szerzett pontjaik értékesek. Örömmel említette, hogy Újszegeden, a KSZV SE el­len 3:0-ra. majd Sándorfal­ván 4:1-re nyertek. A hely­zetet azonban nem tartja túlságosan rózsásnak Borda Sándor. Előnyük mindössze két pont a második helye­zett Mindszenttel szemben, és az utánuk következők is nagyon nyomukban vannak. Majd végül hozzátette: — Játékosaink nagyon igyekeznek, törik magukat azért, hogy visszakerüljünk az NB III-ba. Ehhez azon­ban az kell, hogy mindegyik csapatrészünk teljesítménye, főleg a csatársor gólképessé­ge javuljon. M. K. kat szabálytalankodó Weise felvágta Benét, s durvaságá­ért sárga lapos figyelmezte­tést kapott- A 65. percben két csatárt cserélt a magyar válogatott, Fazekas és Koz­ma lement, Szőke és Nagy állt a helyükre. A 66. perc­ben Nagy mindjárt óriási gólhelyzetet dolgozott ki, pontosan adott Bálint elé, de a ferencvárosi játékos hat méterről, szemben a kapu­val, a bal sarok mellé lőtt. Ezután az NDK inkább vé­dekezett. A csereként beállt Szőke a 79. percben vétette magát először észre azzal, hogy csúnyán felrúgta Hoff­mannt. Meg is kapta érte a sárga lapot. A 83. percben Kocsis szabadrúgását húzta kapura Bálint, az NDK ka­pusa a gólvonalon meg tud­ta fogni még a labdát A 85. percben Bálint Tyllt vágta fel a 16-oson belül, ezért még 11-est is kaphattunk volna... Az NDK elleni idei utolsó mérkőzésével szomorú mér­leget zárt a magyar labda­rúgó-válogatott, hiszen a hat mérkőzéséből négyszer dön­tetlenül játszott, kétszer ve­reséget szenvedett. Ismét el­maradt a csaknem másfél éve óhajtott, annyira várt győzelem. Az l:0-ás vereség ismételten megmutatta a ma­gyar labdarúgósport minden hiányosságát, és talán azt is lehetne mondani, hogy a népstadionbeli kudarccal „te­tőzött" a jó másfél éve tartó hullámvölgy. A magyar válogatottból Rapp megtette a tőle telhe­tőt, a gólért nemigen hibáz­tatható. Kolár és Harsányi bemutatkozása sem volt rossz, a gólnál azonban ki­ütközött rutintalanságuk. A középpályások közül Juhász ideges volt mindvégig. So­mogyi volt a magyar csapat legjobbja, sok támadást in­dított, a befejezésekhez azon­ban már neki sem volt ere­je. A szélsőhiány ismét „ka­tasztrofális" volt Benét nem sokat lehetett látni ezen a mérkőzésen. Magyarország utánpótlás— NDK utánpótlás 1:1 (1:1) 1000 néző, vezette: Csajics (jugoszláv). Góllövők: Bar­tos, illetve Riedel. Magyarország: Kovács — Kincses, Kocsis, Csorna, Vi­rágh — Dunai III., Tóth A., Bálint (a 63. percben Kunszt) — Pénzes, Bartos, Buronyi (a 75. percben Kell­ner) A jól kezdő magyar csa­pat a 8. percben megszerez­te a vezetést: Tóth 18 méte­res szabadrúgása a felső lécről kipattant, és a szem­füles Bartos három lépésről a hálóba fejelte a labdát, (1:0). A félidő végére feljött az NDK, és a 44. percben kiegyenlített: Moldt távoli lövését Kovács rosszul ütöt­te ki, a befutó Riedel kapás­ból a hálóba lőtt, (1:1). Szünet után az NDK volt veszélyesebb, de a magyarok előtt is adódtak helyzetek. Birkózók eredményei A birkózó szabadfogású NB II-es csapatbajnokság második fordulójában Ka­zincbarcikán versenyeztek az SZVSE legjobbjai. Első mérkőzésükön a Kazincbar­cikai Vegyésszel szemben 6:4 arányban alulmaradtak, másik mérkőzésükön a Sza­muely Tibor SE ellen 6.5:3.5 arányban győztek. A Vas­utas győztesei: Nagy. Mik­lós, Spiák, Dancsó, Szabó J., Piri, döntetlent ért ei Bodó. A bajnokság befejező, harmadik fordulójára vasár­nap, Budapesten kerül sor, ahol a Zalka Máté SE-vel és a Győri Dózsával találkoz­nak a vasutasok. Jászapátiban országos jel­legű birkózóversenyt ren­deztek úttörőknek, s azon képviseltette magát a Szege­di VSE szakosztálya is, A legfiatalabb szegedi birkózók ugyancsak kitettek magu­kért, mert a tíz súlycsoport­ból ötben megszerezték a győzelmet. Súlycsoportjában első lett Auth Gusztáv. Se­Pavlovics a felnőtt keretben Az a bizonyos két perc... Riport egy kísérleti repülésről A pilótafülkében rettenetes lásnál robaj hallatszott. A 200 ton- hogy a hoznak működéibe, levegőáram útjába nás gép abban a pillanatban álljanak. a föld felé eresztette az or­rát, és zuhanni kezdett. A fülkéből, mintha puskából A gép első terében a mű­szerek közitt van egy, amely a pilótafülke műszerfalának lőtték volna ki, kirobbant a pontos mása. A magasság­hajózómérnök: — Az üveg! Mindenki gép farába! mérő nyila őrülten keringve mutatta a mentő zuhanóre­pülés kilométereit. A magas­A nyitott ajtón át láttam ság másodpercenként 65 mé­az üléshez tapadó pilótákat terrel csökken. A fülke orrüvegének sok ré- a mérnökkel a gép hátsó tege széttört, egyetlen réteg szalonjában ülünk. Minden­maradt a helyén.. A berepülő pilóta szabályos hétköznapokból áll, s a naponta ismétlődő repü­esetre leszíjaztuk magunkat, élete felvettük az oxigénálarcot. Hogy elvonjam a figyelme­met, felidéztem emiékeze­léseket, bármilyen bonyolult temben, amit a pilótáról tu­feladatokat is teljesíteni kell. dok. Vlagyimir Mezoh 44 éves, adigé nemzetiségű, első osz­tályú berepülő pilóta. Ez a foglalkozása 12 éve Ez idő alatt már mindenféle nehéz helyzetbe került: repült vb- j barban, nagy utasgéppel du­góhúzóba került. Azt is el­mondták, hogy Mezoh egy­szer a szó szoros értelmé­ben leborotválta a fák ko­ronáját, amikor egy hőlég­csavaros gépet kormányoz­hatatlan helyzetből hozott ki, hogy rendben leszáll­jon ... Most az előírt program tel­jesítésére az irányító beren­dezéseket egymás után ki­kapcsolták, mintha felmon­danák a szolgálatot. A gép billegett, remegett, mint amikor egy autó kitűnő be­tonúiról hirtelen egy kátyúk­kal teli falusi dűlőútra té­ved. Körülbelül egy órán át repültünk ígv, amikor szét­robbant a pilótafülke üve­ge... Az automatika leáll Amikor egy új gépet „meg­tanítanak" repülni, el kell érni, hogy az mindent a megrendelő kívánságának megfelelően, a pilóta akara­tának engedelmeskedve hajt­son végre. Mindennap kipró­bálják a gép valamennyi műszerét, rendszerét, elemét, sokféle javítás, tökéletesítés folyik, gondosan tanulmá­nyozzák a gép „viselkedé­sét", annak legapróbb jeleit elemzik. A polgári légifor­galmi tudományos kutatóin­tézettől engedélyt kaptam rá, hogy egy új szovjet utasgép berepülésének ebben a sza­kaszában részt vegyek egy próbaúton. Szürke, unalmat lehelő na­pon került sor a próbaútra. A repülőtér fölött vastag, bánatos felhőréteg, amiből időnként megeredt az eső is. A berepülő csoportnál meg­tudtam, hogy melyik hajó­zóegységgel szállok föj. A gép parancsnoka — Vlagyi­mir Mezoh, a kísérleti repü­lés féladata: megvizsgálni, mennyire biztonságos a gép, ha „végleg" felmondják a szolgálatot a vezérlési főegy­ségek. — Mit jelent ez? — 11—12 ezer méter ma­gasban, a hangsebesség ki­lenctizedénél, majd ugyan­ez minimális magasságban és sebességnél, az automatika leáll, s anélkül, automatikus, vagy kézi vezérléssel kell le­hozni a gépet. Repülés köz­ben még ellenőrizzük a pi­lótafülke új üvegezését is... A magasságmérő őrülten kering Amikor az orrüveg egyet­len réteg kivételével szét­tört, Mezoh eltolta magától a magassági kormányt, a le­hető legrövidebb idő alatt csökkenteni kellett a magas­ságot. A másodpilóta vele egyidőben kiengedte a kere­keket és a szárnyak felső féklapjait, amelyeket leszál­A másodpilóta helyén Két percig — talán vala­mivel kevesebb idő volt, de lehet, hogy több — zuhanó­repülésben ereszkedtünk le­felé, s 3 kilométer magasban végre vízszintes repülésre tértünk át. Az sem lenne most már tragikus, ha ag utolsó üvegréteg is kirepül­ne, bár megvakíthatná az embert. Mezoh ezért átült a jobb oldali ülésre, a másod­pilóta helyére. Hazafelé tar­tunk, a kísérleteket nem folytatjuk. A gépen feloldódott a fe­szültség. A repülőtér felé kö­zeledve Mezuh beinvitál a pilótafülkébe, hogy megmu­tassa az automatikus leszál­lítórendszer működését. A gép már a leszálló egyenes­ben halad. Legalábbis ezt mondja a gép parancsnoka. Előttünk a leszállópálya szakasza. Pontosan haladunk. A leszállóautomatika ponto­san a megadott helyre ve­zérli gépünket Alekszej Zavjafov res László. Baksa Menyhért, Bán Zoltán, Szalai Sándor, második Ungi László, negye­dik pedig Maksa János. A jászapáti viadalon összesen negyvenheten indultak. A MASZ a felnőtt válo­gatott keretbe beválogatta Pavlovics László kalapács­vető bajnok rekordert. A szűkebb kerettel november 19-tői 30-ig Mátraházán kezdte meg az alapozó ed­zőtáborozást Pavlovics a SZEOL saját nevelésű ver­senyzője, a bizalmat az egész évi jó eredményei és a nagyszerű magyar rekordja alapján kapta. Ismerve ki­váló képességeit. kitartó kö­vetkezetes munkáját, és a jó szakirányítását feltétlen meg fogja állni helyét a felnőtt keretben is. B szlereoslektronika születése Leningrádi tudósok olyan találmánnyal lepték meg a tudományos világot, amely egy új tudományterület, a sztereoelektronika alapjait vetheti meg. A készülék — a politron — térben, tehát három dimenzióban használ­ja fel az elektronok mozgá­sának egyenes vonalú és hullámtermészetű jellegét. A politron közönséges üvegcsőre emlékeztet, ame­lyet mágnesezhető anyaggal borítottak. és két végén a rádiócsövekéhez hasonló kivezetésekkel láttak el. Sú­lya 0,5 kilogramm körül van. Segítségével elektro­nikus berendezéseket készít­hetnek az automatizált irá­nyítórendszerekhez a mű­szaki és orvos-biológiai diagnosztikához. A szerkezet képes felismerni a hang- és fényhatásokat, s ezzel lehe­tővé teszi, hogy az elektro­nikus számítógépet hang se­gítségévei irányítsák. A po­litron belsejében végbemenő folyamatok gyorsasága meg­közelíti a fény sebességéét. Működtetéséhez alig néhány watt elektromos energia szükséges. f 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom