Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG A MAGYARSZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam 271. szám 1973. november 20., kedd Ára: 80 fillér Losonczi Pál Sierra Leonéban Losonczi Pál. az Elnöki a Sierra Leonei KöztársaTanács elnöke befejezte hivatalos látogatását a Ghánai Köztársaságban. Elutazása előtt hétfőn reggel Losonczi Pál és Acheamnong ghánai elnök közös közleményt írt alá az Elnöki Tanács elnökének ghánai látogatásáról. tárgyalásairól. Losonczi Pál dr. Siaka Stevens elnök meghívására hétfőn a kora délutáni órákban hivatalos baráti látogatásra a Sierra Leonei Köztársaságba érkezett. Treetown nemzetköd repülőterén dr. Siaka Stevens, ság elnöke üdvözölte Losonczi Pált. Kedden reggel az Elnöki Tanács elnöke részt vesz és felszólal a parlament ünnepi ülésén, majd megkezdi hivatalos megbeszéléseit Stevens elnökkel. * A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság megállapodott abban, hogy Losonczi Pálnak, a november 23—26-a közöttre tervezett tunéziai látogatását későbbi időpontra halasztják. II Koreai Munkapárt küldöttsége Budapesten Az MSZMP KB meghívására Kim The Hónak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete igazgatóhelyettesének vezetésével pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Szatmári András, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt Pak Gjong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Összehangoltan Szegedi tanácskozás a szerződéses termelésről Egyre hatékonyabban lépnek fel a téeszszövetségek tagjaik gazdasági érdekeinek védelmeben. A közös termelés kialakulásánál létrejöttek kisebb érdekellentétek az állami felvásárló, feldolgozó vállalatok és a téeszek, között, A gazdaságok próbálták a számukra legelőnyösebb feltételekkel értékesíteni áruikat, ami ritkán sikerült a vállalatok monopol helyzete miatt. A gyakorlat szerint többnyire a vállalatok diktálták á szerződéses feltételeket, amelyek gyakran egyoldalú előnyöket tartalmaztak számukra. Érthetően sok-sok zajos vitát, egyeztető tárgyalást váltott ki régebben a szerződéskötések előkészítése, amikor nem került sor a téeszek együttes fellépésére, közös érdekvédelmi intézkedésekre. Csongrád megye téeszeinek szövetségei több éven át területenként kapcsolódtak be a termelési szerződések kidolgozásába, mivel az egyik helyen a zöldség, a másikon a gyümölcs vagy éppen a hagyma jelentette az áru zömét. Tavaly már — országosan is számon tartott kezdeményezésként —, ösz. szehangoltan lépett fel a három szövetség az éves termelési szerződések kidolgozásánál. A kedvező tapasztalatok alapján tegnap délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében megtartották az 1974. évi szerződéstervezetek vitáját. Kakuszi Lászlónak, a megyei pártbizottság képviselőjének, dr. Halustyik Mihálynak, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőiének részvételével a MÉSZÖV, a TESZÖV-ök elnökeinek és~ a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban levő vállalatok igazgatóinak közreműködésé-^ vei. A tanácskozás kiinduló pontját 13 vallalatot érintő javaslat kénezte, amit a TESZÖV-ök közgazdasági és áruforgalmi bizottságai dolgoztak ki. a vállalati szerződéstervezetek áttanulmányozása. felülbírálása alapján. Az egységes szövetségi fellépes jelentősége ebben is megmutatkozik, hiszen régebben egymástól eltérő feltételekkel hozták tető alá a TESZÖV területére vonatkozó szerződéses megállapodásokat. Most egyetlen szövetség területén sem írják alá addig a gazdaságok a megállapodásokat, amíg nem alakul ki a teljes és méltányos megegyezés az árutermeléssel kapcsolatos jogokkal, kötelezettségekkel és forgalmazási viszonyokkal kapcsolatban. Kiss István, a szegedi TESZÖV titkára adott szóbeli kiegészítést a szerződéstervezetekhez, a partneri viszony erősítését, a gazdasági kapcsolatok fejlesztését hangsúlyozva. Kifejtették véleményüket a vállalatok vezetői is. A tanácskozas elerte célját: tovább erősödtek a partneri kapcsolatok a közös gazdaságok és a vállalatok között. PAKSON: Folytatódik az atomerőmű építése A VI. ötéves terv elej'én üzembe lép az első egység Paks életében új fejezet következik: a Gazdasági Bizottság ez év elején engedélyezte az első magyar atomerőmű 1968-ban átmenetileg leállított építésének folytatását. Ez lesz Tolna megye eddigi legnagyobb értékű, országos jelentőségű beruházása. A VI. ötéves terv elején a hazai energiaforrások között az atomenergia is megjelenik, s várhatóan 1980-ban 440 megawatt teljesítménnyel üzembe lép az erőmű első egysége. Ez több mint kétszerese lesz a szomszéd megye székhelyén, Pécsett működő hőerőmű jelenlegi teljesítményének. Az előkészítő és kapcsolódó munkák ls rendkívüliek, hónapokat igényelnek. Jelei máris láthatók a Duna-parti településen és környékén. A paksi dombon új lakótelep első házai magasodnak. A (leendő „atomváros" kétezer új otthonából még az idén 120-at tető alá hoz a kivitelezéssel megbízott Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Felvonult a területre a 26-os Állami Építőipari Vállalat is, amely a vízvezetéket, víztornyot készíti, majd az üzemi épületeket húzza feL A beruházók, tervezők, tudományos dolgozók serege munkálkodik az első magyar atomerőmű építési programján, tervein. A hely kijelölésénél Paks bizonyult a legmegfelelőbbnek, mert a nagy vízigény kielégítésére ott a Duna, továbbá a közlekedés közúton, vasúton és vízen is könnyen megoldható, s az országos energiahálózatba való bekapcsolás sem okoz különösebb gondot. A magyar és szovjet szakemberek a leggazdaságosabb, legkorszerűbb megoldásokat keresve, többször is módosították a terveket, míg végül kialakult a megvalósításra elfogadott elképzelése, amely összhangban van a szocialista országok fejlesztési programjaival. A Szovjetunióval kötött megállapodás szerint még a VI. ötéves tervben, tehát 1985-ig 2000 megawattra bő.vítik az atomerőművet. Végső kiepitesében összteljesU ménye eléri majd a 4000 megawattot. Ennek nagyságát jól érzékelteti az az adat. hogy hazánk jelenlegi teljes villamosenergia-teremlése alatta van ennek az értéknek. (MTI) Városcímerek a Dóm térre Energiát termel az óriás gépsor Vasárnap a késő éjszakai órákban az országos hálózatba kapcsolták a Dunamenti Hőerőmű első 215 megawatt villamos energiát termelő gépsorát. A hatalmas blokk ezzel megkezdte próbaüzemelését. A hőerőmű sorrendben nyolcadik gépsora a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójára készült el. Az óránként 670 tonna gőzt termelő kazánját az ünnep estéjén gyújtották be. A vezetékrendszer kitisztítása, a biztonsági szelepek beállítása után vasárnap 23.15 órakor sor kerülhetett a turbina üzembe helyezésére is. A blokksor teljesítményének nagyságára jellemző, hogy csaknem 200 ezer, háztartási gépekkel jól ellátott lakás villamosenergiaigényét elégíti ki. Az óriás gépsor túlnyomó többségét a magyar ipar gyártotta. A már termelő blokk szomszédságában még öt, hasonló teljesítményű gépsor épül. (MTI) Dr. Tímár Mátyás Bukarestben Dr. Timár Mátyás a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke Virgil Trofinnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének a magyar —román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnöke meghívására hétfőn Bukarestbe érkezett. Ács S. Sándor felvétele A Tömörkény gimnáziumban készülnek az újabb címerpajzsok A szegedi Dóm tér Panteonjához szervesen hozzátartozik a vármegyék címereinek sora amely immár hosszú évek óta foghíjas. Már régebben megszületett a döntés, hogy az üres helyekre az ország városainak címerei kerüljenek. Azóta a Tömörkény Istvín Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulói elkészítettek 25 városcímert, melyek elhelyezését most kezdik meg a városgazdálkodási vállalat dolgozói. A beépített megyecímerek többsége megmarad régi helyén, részint azért, mert formáik különbözőek, s nem építhetők be akárhová, részint pedig az alfabetikus sorrend megtartása érdekében. Változtatni fognak azonban Zemplén, Zala, Veszprém és Tolna megye címerének helyén, hogy a legnagyobb városok egy falszakaszra kerülhessenek. így együtt 18 üres hely lesz egymás mellett. Ide kerülnek Budapest és az öt megyei város, valamint a kívülük legnagyobb városok címerei. Ezeknek a helyeknek a betöltése után a többi városcimert lehetőség szerint megyéjének címere mellé helyezik el, vagy ha ez nem lehetséges, alkalmas formájú üres helyre teszik. Hamarosan megszűnnek tehát a foghíjak a Dóm téri címersorban s teljes értékű lesz ismét a nemzeti emlékcsarnok. melynek nyaranta oly sok nézője, látogatója van. S még egyszer érdemes megemlíteni a Tömörkény műviszeti szakközépiskolát, melynek tanulói ismét szép munkát végeztek, bizonyítva, hogy eredményesen hozzá tudnak járulni a város díszítéséhez, a városkép szebbé tételéhez. Védeni környezetünket! Akadémiai szakbizottság megbeszélése Tegnap tartotta első munkaértekezletét a Szegedi Akadémiai Bizottság környezetvédelmi és urbanizációs szakbizottsága. A hosszú távra szóló nagy országos programba — az ember természeti környezetének, védelmét szolgáló programba — kapcsolódik be a szegedi bizottság, amely tegnap megszervezte az albizottságokat, és kialakította munkarendjét. Az egy-egy tudományág kiváló ismerőiből, neves szakemberekből álló bizottságok elsősorban a szellemi erőt vetik latba, korunk egyik legnagyobb kérdésének, természeti környezetünk védelmének érdekében. A munkaértekezleten sok téma és javaslat szerepelt. Dr. Horváth Imre professzornak, a SZAB vezetőségi tagjának, a bizottság elnökének vezetésével megtartott értekezleten öt munkabizottságot alakítottak. A közlekedésfejlesztési bizottság elnöke dr. Zalányi Sámuel professzor, a városi klíma, városbiológiai bizottságé dr. Péczeli György pro-' fesszor, a vízszennyeződés! kérdésekkel foglalkozó bizottságot Szépfalusi József az ATIVIZIG osztályvezetője irányítja*, az urbanisztika szakbizottságot dr. Berencs' György professzor vezeti, a élelmiszer-gazdasági kérdé sekkel foglalkozó bizottságét pedig dr. Erdei Péter tudományos osztályvezető irányítja. A környezetvédelmi és urbanizációs szakbizottság titkára dr. Bodrogközy György adjunktus.