Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

SZOMBAT, 1973. NOVEMBER IX CSOKONAI EK Magánügy-e a magánház ? Ügy mondják, azt 3 Papírtekercset, amelyre Csokonai Vitéz Mihály utolsó verseit írta, a költő üvegesedó bokája alá tették a koporsó lezárása előtt: útravalóul. „Miska nagyon szerette őket, vigye magával", adja az anyja szájába a mondatot a legenda. Micsoda sors még a halál után is! Micsoda tékozlás. S amit „magával vitt", azt megette a debreceni homok, akárcsak a törékeny testet, mohón, gyorsan és kérlelhetetlenül. Kétszáz éve született, harminckét éves volt, amikor meghalt, és harminckét éves korára mindent tudó, elérhetetlen grácia, költő, amilyen a földön csak kevés lehet. Ahogy közeledett a halál felé, egyre finomabb, egyre kecsesebb, egyre mélyebb lett a verse, végül már olyan tiszta a hangja, hogy aki hallja, fölzokog. Úgy énekelt. mint 3 mesebeli madár: a tövis egyre mélyebben a bögyébe fúródik, de ő énekel csudálatosan. Elete: csupa nyomorúság, és megaláztatás. Diák, majd tanár a debreceni főiskolán, aztán kicsapják 32 iskolából, aztán csavargás az országban, éhség, szegénység. Komáromban Lilla, a soha be nem teljesült szerelem, a somogyi idők, a fáradt csurgói tanárkodás, aztán vissza a sivár és komor Debrecenbe, állástalanság végül a tüdőbaj. Költészete: csupa derű, csupa fegyelem, csupa ellenszegülés, alighanem a legtöbb. amit költő megtehet. Csokonai sohasem adta meg magát! Talán 6 vívta meg a legnagyobb csatát 32 egész országra ülepedő debreceni porral, a közönnyel, a gúnynyal, a meg nem értéssel és a kortárs-kicsinyessséggel, egyszóvaj a halállal. S a halál. s a többiek alulmaradtak! Emberentúli erőfeszítés ez! Vidámnak lenni az oi szágos nyomorúságban, énekelni a máglyán, verssel kivédeni a csontvázlovas dárdaütését! Csokonai életében és költészetében is a nagy forduló: Komárom, Lilla. Beleszeret a gazdag kereskedőlányba, s a lány csillaggá nemesül a költő szavaiban: de a csillag más útra tér és Csokonai végleg egyedül marad. Ebben a szerelemben érik gazdag, nagy költővé, mindig magát kiáltó lírikussá, olyan modern költővé, aki előre fut. egy századot, s tud lenni Ady, vagy József Attila tanítómestere. A Lilla-ciklus a legszebb és legfinomab szerelmi regény, a legmegrázóbb tragédia, a legférfiasabb lemondás, az átoktalon fájdalom-elviselés. És a legmerészebb költői velés! A költőkortárs, Kölcsey, aki pedig a vállalkozásban is társa lehetett volna csak immel-ámmaí, fanyalogva ismerte el költőnek. BugrisA környezet szerepe Csokonai szobra Csurgón nak nézte. Az ütőkor pedig még nem szerette meg eléggé. Pedig az ő vaskossága maga az élet, az ő naturalizmusa a fölismert és legyőzött pusztulás, az 6 szerelme évszázadok viharosodé szerelmi époszának kimondása, az ő finomsága törvény és erő. Az 6 egész költészete győzelem az Apokalipszis erői fölött. Az ő költészete a mi emberi szívünk fölszabadítása. Juhász Ferenc Rétegpolitika ? A műsorpolitika irányítóinak ismert felfogása szerint a televíziónak a legkülönbözőbb rétegek Igényeit kell kielégítenie. Természetesen nem társadalmi rétegekről van szó. hanem olyan csoportokról, amelyek tagjainak különböző szintű a műveltsége, más-más tartalmú az. érdeklődése. Ezt a műsorpolitikai elvet helyesnek kell elfogadnunk, hiszen egyszerűen belátható, hogy valós állapotból következik. Úgy tűnik azonban, nem tudjuk eleget bírálnii a műsorszerkesztés aránytalanságait. Kideríthetetlen, mi az oka például annak, hogy az utóbbi három nap műsorában az ifjúsági adások egy délutánra zsúfolódtak? Vagy annak, hogy az úgynevezett könnyű műfaj darabjai sörra-rendre. a fő műsoridőben kerülnek a képernyőre? Persze. az operett. Maigret felügyelő és tréfás jövőkutatónk. Kállai István, nagv tömegeket vonz. De akik kevésbé. vagy egyáltalán nem vonzódnak hozzájuk és tévénézésre szánt idejük alatt mégis csak őket láthatják, mit' tehetnek? Többségük ott marad a készülék előtt, mert a televíziózás már olyan, hogy nem könnyű abbahagyni. Megértjük, hogy hosszú és még hosszabb sorozatokra szükség van, hiszen lehetetlen napról napra új, frissen készült műsorokkal kitölteni az időt. Semmiképpen sem érthető. hogy a sorozatok túlnyomó többsége rendkívül unalmas, érdektelen, kevés értékű darabokból áll össze, valamint az sem egészen helyénvaló, hogy lassan mindennap ezek a darabok töltik ki az egész műsoridőt. Ami a legkellemetlenebb: alig hihető, hogy valóban rétegekhez szólnak. Inkább csak néhány, sok szabad idővel megáldott nézőhöz Itt van például a Játék a betűkkel Játszani jó. dc az emberek általában jóval érdekesebb játékokat szeretnek — nézni. Azt sem sokáig, mert igazából magunk szeretünk játszani. A Hogyan képzeli 2073-ban? című műsor nem indult roszszul. Legfőbb értékének látszott, hogy megmozgathatja a nézők fantáziáját, hiszen ki-ki a maga jövőről alkotott elképzeléseit megírhatja. beküldheti. Ráadásul az írások közül néhányat televízióra alkalmaznak. így a műsorjelleg, a mindenkihez szólás lehetősége biztosítottnak látszott. Kiderült azonban, hogy ismét alig néhányan játszhatnak, másrészt, hqgy az ő örömükből mi, többiek alig kapunk részt, mert az elképzelések feldolgozása nem a legjobb minőségű. Az untig ismert fordulatokból. szellemtelen szövegekből összeálló jövőábrándok megelevenítéséhez természetesen szinte a legolcsóbb eszközöket, képi és technikai megoldásokat választják. így a műsor kissé nevetségessé válik, minden alkalommal egy gunyoros fintor elviselésére készlet bennünket: ábrándoztok, és még elég igazi trükköt sem találtatok ki merész álmaitok érzékeltetésére. Ez a fintor persze családias hangulatot is teremthet, hiszen szegénységünk mégiscsak közös. Az otthonosság légkörének alakításában Kállai István pipájának is nagy szerepe van. Otthoni társaságunkban is türelemmel kivárjuk, amíg pipázó vendégünk szippant egyet-egyet, és csak aztán folytatja mondanivalóját. Miért ne gyakorolnánk magunkat a türelmességben — a készülék előtt? Ma. szombaton este a Televízió Kabarészínháza jelentkezik. éjszakai előadásban a Szindbád című magyar filmet láthatjuk. Holnap. vasárnap Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájának televíziós változata szerepel a műsorban. Horváth Jenő rendezésében. S. E. Dér István tárlata Mindszenten A mindszenti művelődési ház kiállítóterme tegnap, péntek délután a képzőművészet kedvelőivel telt meg. Örömmel lehet üdvözölni azt a szándékot, hogy a nagyközségben ismétlődően mind több barátot igyekeznek toborozni a festészetnek. A tárlat 9 év munkáját reprezentálja felvillanó állomásaival. Ez a kamarakiállítást valahogy úgy is lehetne jellemezni — akik a szegedi Dér István színeit, témáit kedvelik és ismerik — indul a Körtés csendélettől a Galambját sirató fiúig. Az előbbi képet 1963-ben, az utóbbit pedig' 1973-ban festette. A közte levő időszak dokumentálja, hogy piktúrájában lényeges gondolatai változás nem következett be. Színeire talán az utóbbi évek alapján mondható, hogy kissé visszafogottabbak és jobban differenciálnak. Képein a szenvedély, az érzelem, a szeretet érdekes hétköznapisága ellenére rácsodálkozásra ad okot. Dér István szuggessziója színkészletében és jól áttekinthető szerkesztő technikájában is rejlik. A kiállítást Cs. Pataj Mi hály festőművész nyitotta meg. Közreműködött Budai Sándor citerán. a M A környezetnek van talán a legnagyobb szerepe abban, hogy milyen lakóházakat építenek; követik a szomszédot, a rokonokat, azt azépülettipust, amelyből több is van, amilyent, a legtöbb család felépít. Á legékesebben szóló építész professzor sem tud akkora befolyást gyako. rolni egy család elhatározására, mint a környezetben, az utcában uralkodó családi házak fazonja. Kérdem ifjú szomszédasszonyomat, hogy ha véletlenül házat építenének, milyen tetszene neki: sátortetős, vagy nyeregtetős? Nem sokat teketóriázik a válasszal, a sátortetősre szavaz. Miért? Az a szép, s mindenki olyat épít — mondja. Elhagyni a múltat? A múltat bizony el kell hagyni, másképpen, jobban és okosabban kell élnünk, mint korábban. De mindent leradírozni nem szükséges, s az építkezésben a múlt elhagyása egyáltalán nem feltételezi a korábbi építészeti stílus megtagadását. Az anyagok korszerűsítését igen, sőt az építészeti technika és technológia fejlesztését is. De hogyan gondolkodnak az emberek? Egy falusi, de pontosabb a helymeghatározás, ha tanyát mondok, család sarja lakik a szomszédságomban. Helyes, szépen élő Ifjú család. A férj vasutas, az asszony tisztviselőnő. Visszatérek a sátortetőhöz és a nyeregtetőhöz, s azt tudakolom, miért ellenkezik a régi környezetében ismert szép falusi nyeregtetős épülettel. Meglepő a kijelentése: — Az olyan parasztos. Arra az első pillanatban nem is gondolnak, hogy a régi megjelenési forma egészen más belső tartalmat hordozhat anyagában és funkciójában is. Nem ritka az olyan építészmérnök, aki a szegedi tájra jellemző, nyeregtetős, díszes oromzatú, tornácos épületnél még a nádtetőt is el tudná képzelni. Esztétikai megjelenése mindenesetre igen szép lehetne. Sokan azt mondják, nem úgy élünk ma már, mint régen, nem olyan a gazdálkodásunk módja, szintje, magasabbak az igények, másképpen akarunk lakni is házunkban. Éppen erről van szó, a családi ház belső funkcionális kereteit kell megváltoztatnunk. Van már példa I Az előzőekben szó esett I már arról, hogy lépten-nyo! mon csak az uniformizált sá; tortetőbe botlik az ember, i Hát nincs senki, aki másj képpen építkezne? De van. s ! szerencsére egyre többen i változtatnak, s egyre több építtető elhatározását befolyásolja a környezete. A ; szegedi Petőfitelep. Acéj utca mögötti részén most alakul ki egy „mag", amelyet már érdemes megnézni. Tíztizenöt családi ház sorakozik, de nem egymásután, hanem rövidke utcák, ki? terek kötik össze a lakónegyedet. Szerencsére, itt már nem látni sátortetős házat, mind a nyeregtető valamely va! riáeióját követi. I Érdekesek az első épüle; tek. A ház előti virágoskert., az épület teraszos, nagy, világos ablakokkal. A garázs hozzásimul a lakóházhoz, de előreugrik az utcafrontig. A garázsból be lehet jutni az előszobába. A tetőrészt gazdaságosan használják, a gyerekek barkács szobája található ott. S az első, igen jelentős előnye oppen abban van a nyeregtetőnek! hogy a ! padlástér kevés anyagi ráj fordítással, nagyon jól haszi nosítható. A sátortetőnél I semmire sejm lehet felhass? nálni, legfeljebb néhány zsák kukoricát terítenek el a padláson, ha a gazda meggörnyedve felcipeli oda. Aki építkezik Két házat is építenek az Otthon utca felőli részen. Az egyikben már laknak is, bár nincs még készen az épület. Nagy Zoltán és családja Magyarbánhegyesről került Szekedre. A férfi az olajmezőn dolgozik, elektrikus a képzettsége és beosztása. Felesége is dolgozik, két kisgyermekük van. akik általános iskolába Járnak. A ház körül bontásból származó faanyag, tégla, sóderkupac látható. Kérdezősködöm az épület felől. — Nem ilyet akartam — mondja Nagy Zoltán. — Hanem? — Sátortetőset — válaszolja. Csodálkozom kijelentésén. — Miért? — Nekem az jobban tetszik, meg úgy gondolom, hogy az kevesebbe került volna, hiszen ennél igen nagy a tűzfal. Körüljárjuk az épületet. Külsőre tulán nem is nagyon szép. Nekem egyhangúnak tetszik, bár még nincs rendesen bevakolva, s az ajtók, ablakok is festetlenek, hiányzik a kerítés, a terasz, s nagy a széjjelség az udvarban, ami viszont velejárója minden építkezésnek. Talán ha rendben lesz minden, másképp mutat az egész. A padlástérben is két szobát alakítottak ki. Mondom, hogy jól járnak vele. — A hegyes tető adta az ötletet, s az anyagi erő engedi. Bár jobban illett volna a sátortető — tér vissza refrénszerűen elképzeléséhez. — Hogy érti, hogy az jobban illett volna? Mihez? — A mi ízlésünkhöz. — De a környezethez nem illett volna. — Ott buktam meg — mondja szomorkásán, búr hangjában ott bújkúl a belenyugvás, a megbékélés is. S amikor elismerően nyilatkozunk lakóházáról, már kevesebb a kételkedés választásuk helyességében. Építkezni sem könnyű A családi házak jelentós része- házilagos kivitelezésben es gyakran bontott anyagból épül, de olyun alig található, ahol legalább a segítség t elmaradna. Nagy Zoltán lakóházán nem találni új anyagot. Bontásból került ki a tégla, a cserép, 8 a faanyag is. — Űj anyagot nem lehet kapni? — Lehetne, de így olcsóbb. — Ki épitette fel a házat? — Megmondom őszintén, saját kezűleg* építettem. — Mindenben megfelel a terveknek? — Igen, bár itt-ott van egy kis eltérés. Sajnos az eltérés, nem is oly kevés, legalábbis a külsejében. Mert nézegetjük szakértő kísérőmmel a terasz felső szegélyét és az. utána következő konyhaablak felső vonalát, s bizony szembetűnő az eltérés. Feljebb kellett volna tenni az ablakot és szélesebb is lehetett volna. A saroknál egy padlásfeljáró, amely a tervben nem ott van megjelölve. Ez is eltérés, s egészen más képet mutat az épület udvari részének a megjelenésében. Nagy Zoltán is sajnálja már a gyenge minőségű, bontott ablak- és ajtótokokat, melyek méretükben sem megfelelőek. — Építkezni sem könnyű — válaszol a megjegyzésekKereslet, kínálat A TÜZÉP-telepeken viszonylag egyhangú a választék, s a kereslet még ma is meghaladja a kínálatot. Az építőanyag-ipar és -kereskedelem alig rendelkezik raktárkészlettel. Az ipar és a kereskedelem is berendezkedett a sátortetős házakhoz szükséges sablonanyagokra. Nagy Zoltán panaszkodik: — Tavaly tavasszal kezdtem hozzá az építkezéshez, de gyakran kényszerítettek pihenésre, ho) ezt nem kaptam, hol azt. Cement is hiányzott egy ideig. A faaru minősége pedig rossz. Az ajtó- és ablakkeretek megvetemednek, nedvesek. Hogyan lehetne észrevehető fordulatot elérni a családi házak építésében, mit ajánlanak a szakemberek? — erről befejező cikkünkben írunk. Gazdagh István i A Bartók-vonósnégyes szegedi koncertje A Bartók-vonósnégyes — tagjai: Komlós Péter. Devich Sándor. Németh Géza és Botvay Károly — a kamarazenélés magasiskoláját mutatta be a szegedi közönségnek. Előadásmódjuk öncélúságtól mentes, szuggesztív hangulataikkal, a formák világos tagolásával a művet és szerzőjét szolgálják. Csütörtöki estjükön három Beethoven-vonósnégyest mutattak be. Az Op. 18. F-dúrkvartettből kitűnt a Ipssú második tétel határtalanul | elmélyült tolmácsolása, csoj dálatos dallamossággal, bei felé forduló liraisággal. A I viszonylag korai Beethovenj művet két későbbi kompozíció követte. Az Op. 74. Esz-dúr-vonósnégyes már minden szempontból jelzi, hogy Beethoven gondolkodásmódja sokkal árnyaltabb, bonyolultabb lett 1809-re, mint az előző mű írásakor. 1798-ban volt. A harmadik tétel Scherzója ritmikai kétarcúságban egyenesen ; Brahmsra utal előre. A negyedik étel variációsorozata mutatja a mester remek variációs művészetét. Az est megkoronázásaképpen az Op. 59.. Razumoszkij gróf. bécsi orosz követ megrendelésére 1805—6-ban készült kvartettek egyike szólalt meg, a királyi műhöz méltó királyi előadásban. Beethoven a negyedik tételben alkalmaz bevallottan eredeti orosz témát — a gróf tiszteletére —. de úgy tűnik, hogy valamiféle áttételes szláv atmoszféra átjárja mind a négy tételt. Gondolhatunk az első tétel ..végtelen hosszúságú" dallamlharmóniai foltjaira, a második tétel monoton ritmusosztinátójára. bizarr gyermekjátékdallamára. érzelmes kis moll-témájára. Csodálatos élmény volt a harmadik lassú tétel hol könynyesen meghatódott, hol halk melegséggel simogató zenéje A közönség láthatólag teljes mértékben rezonált a beethoveni hangokra, és lelkes tapsa eredményeképpen az Op. 18 sorozat c-moll kvartettjének — talán Haydn Magyar rondójával való hasonlósága miatt magyarosnak tűnő utolsó tételét ka ta ráadásnak Huszár Lajo