Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

2 PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 1«. Egyiptomi-izraeli hadifogolycsere Szovjet-jugoszláv közös közlemény (Folyiatas 02 I. oldalról.) zajlott megbeszélésen jelen volt Siilasvuo finn tábornok, az ENSZ békefenntartó erők parancsnoka. A tanácskozás­ról távozóban Gamazi tábor, nok közölte az újságírókkal, hogy pénteken megkezdik sebesült katonai és polgári személyek Kairóba $záUítá. sát a túlzsúfolt szuezi kór­házból. A Sinai-félszigeten álló egyiptomi 3. hadsereg sebesültjeit is Kairóba szál­lítják pentektől fogva a Vö­röskereszt jármüvei. Magas szintű egyiptomi­izraeli katonai találkozóra legközelebb a jövő héten ke­rül sor. Mint az MTI kairói tudó­sítója jelenti, addig is azon­ban, amíg a békekonferencia összeül, Egyiptom követke­zetesen ragaszkodik a hat­pontos tűzszüneti megálla­podás maradéktalan végre­hajtásához. Az Al Gumhuri­ja főszerkesztője szerint Isz­mail Fahmi külügyminisz­ter tájékoztatta Eilts kijelölt amerikai nagykövetet, hogy Egyiptom nem várhat to­vább: ha az Egyesült Álla­mok nem veszi rá Izraelt a BT határozatainak tisztelet­ben tartására, akkor elke­rülhetetlenné válik a harcok kiújulása. Az egyiptomi fővárosban továbbra la élénk diplomá­ciai tevékenység tapasztal­ható. Szadat elnök csütörtö­kön fogadta a marokkói és az etióp külügyminisztert, a szomáliai forradalmi pa­rancsnokság tanácsának egyik tagját és az Iráni nagykövetet. Fahmi külügyminiszter szintén tárgyalt marokkói és etióp kollegájával a közel­keleti helyzetről, azon kívül fogadta Franciaország, Nagy. Britannia, Hollandia és Ja­pán nagykövetet % Damaszkusz (AFP) A szíriai hadsereg szóvi­vőjének közlése szerint az ellenség egy műszaki alegy­sége megpróbált előrenyo­mulni a szíriai csapatok ál­lásai felé. Miután az előre­törési kísérletet a szíriai erők meghiúsították, izraeli páncélosok tüzet nyitottak. A szíriai tüzérség viszonozta a tüzet, és elhallgattatta az izraeli ágyúkat # Algír (AP) Az arab allamok csúcs­konferenciája november 26­án kezdődik Algírban — je­lentették be csütörtökön hi­vatalosan az algériai fővá­rosban. Az arab külügymi­niszterek értekezlete novem­ber 24-én kezdődik, szintén Algírban. 0 Beirut (AFP) A WAFA palesztin hír­ügynökség csütörtökön be­számolt arról, hogy a palesz­tin gerillák időzített robba­nószerkezetet helyeztek el Eilat Izraeli kikötőváros víz­tornya és a városba vezető magasfeszültségű távvezeték egyik oszlopa mellett A no­vember 13-án bekövetkezett robbanás nyomán megszűnt Ellát áram- és vízellátása. Mint az AFP megjegyzi, a palesztin ellenállók első Íz­ben hajtottak végre akciót a Jordániával határos izrae­li vidékeken azóta, hogy 1970. szeptemberében kiűz­ték Jordánia területéről a palesztin gerillákat 0 Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Joszip Broz Titóval, a JKSZ el­nökévei folytatott kijevi tár­gyalásait befejezve, csütörtö­kön elutazott Moszkvába. Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a Szovjetunióban tett négyna­pos baráti látogatás után csütörtökön délután vissza­érkezett Belgrádba. Csütörtökön Moszkvában szovjet—jugoszláv közös közleményt adtak ki, amely xtöbbek közt megállapítja: Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito tájékoztatta egymást a szocialista, illet­ve a kommunista építés me­netéről, véleményt cserélt az SZKP és a JKSZ, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti együttműködés fej­lesztéséről, a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok szilárdítá­sának perspektíváiról, meg­vitatta az időszerű nemzet­közi kérdéseket, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy ered­ményesen fejlődik a szovjet —Jugoszláv együttműködés politikai, gazdasági, tudo­mányos és műszaki terüle­ten. Hangsúlyozták, hogy a part- és az állami kapcsola­tok tökéletesítése, valamint a szovjet—jugoszláv együtt­működés bővülése megfelel* szocializmus és a kommu­nizmus építése érdekeinek­Síkraszálltak a politikát, a gazdasági, a kulturális, a művelődési ós á tudományos együttműködés, valamint a tájékoztatás és az idegenfor­galom bővítése mellett. Meg­állapították, hogy Jugoszlá­via részvétele a KGST-ben tovább szilárdítja a szovjet— jugoszláv gazdasági együtt­működést. Megjegyezték, hogy a külpolitikai es más időszerű kérdésekkel kap­csolatos gyakori találkozók és érintkezések, vélemény­cserék és tájékoztatások kü­lönböző szinteken rendkívül jelentősek, s előmozdítják egymás jobb megismerését, erősítik a bizalmat és szilár­dítják az együttműködést az SZKP és a JKSZ, a Szov­jetunió és Jugoszlávia között. A nemzetközi kérdések vitájánál Brezsnyev és Tito a fő figyelmet az enyhülés szilárdításával és az azzal összefüggő kérdéseknek szentelte, hogy aktívan szembehelyezkedjenek a re­akciós és az agressziós erők minden olyan kísérletével, amely a politikai légkör ja­vulásának akadályozására irányul. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito megállapítot­ta: a nemzetközi életben be­következett kedvező változá­sok lehetővé teszik minden országnak, függetlenül terü­lete nagyságától és lakossá­ga számától, hogy egyen­rangú félként vegyen í-észt korunk alapvető problémái­nak megoldásában. Joszip Broz Tito baráti lá­togatásra hívta meg Jugo­szláviába Leonyid Brezsnye­vet, aki a meghívást elfo­gadta. Guineai miniszterelnök Moszkvában # Moszkva (MTI) Beavogui Lansana minisz­terelnök, a Guineai Demok­rata Párt Politikai Bizottsá­gának tagja vezetésével csütörtökön hivatalus bará­ti látogatásra Moszkvába ér­kezett a Guineai Köztársa­ság párt- és kormánykül­döttsége. A Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet— guineai tárgyalások. Kissinger tárgyalásai Japánban A francia kis­kereskedők sztrájkja 0 Tokió (DPI) Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere csütörtökön befejezte kétnapos hivatalos tárgya­lásait a japán vezetőkkel és pénteken — közép-európai idő szerint hajnali 0.30 óra­kor — Szöul útba ejtésével hazautazik. A csütörtökön véget ért tokiói tárgyalásainak légkö­rét japán források „nyo­masztónak" minősítették. Megjegyezték, hogy az ame­rikai külügyminiszter befe­jezte tárgyalásait a japán vezetőkkel, anélkül, hogy az egész kapitalista világot, de Japánt különösen érzékenyen sújtó olajválság ügyében „közeli megoldást" ígért vol­na. Róbert McClosky, az ame­rikai delegáció szóvivője, csütörtöki sajtótájékoztatójá­ban óvakodott attól, hogy nyilatkozzék a japán—ame­rikai tárgyalások légköréről. 0 Párizs (MTI) Párizsra és a francia vá­rosokra csütörtökön telje­sen rányomja bélyegét a kereskedők általános sztrajk­ja. A sztrájkhoz, amellyel a kormánynak a kiskereskedel­met egyoldalúan sújtó ár­politikája ellen tiltakoznak, csatlakozott a szolgáltató ipar nagy része is. Ország­szerte a lehúzott redőnyü üz­letek, éttermek, s a bezárt benzinkutak százezrei jel­zik, hogy az altalanw elege detlenseg hulláma átcsapott arra a rétegre — a kiskeres­kedőkre és kisiparosokra —, amely szavazataival keddig jórészt a kormánykoalíció pártjait támogatta. Ez a tény nyugtalanságot kglt a kormánykoalíció sorai­ban, ahol egyre több bíráló hang hallatszik Giscard d'Estaing gazdasági és pénz­ügyminiszter ellen, aki a kis­kereskedők felháborodását kiváltó árrögzítő intézkedést hozta. A miniszter jelenleg Ma­üjföldön tartózkodik, ahol gazdasági tárgyalásokat foly­tat, s bírálói most szemért' vetik, hogy az inflációs vál ság kellős középén nem lett volna szabad elhagynia az országot. A párizsi kiskereskedők délután nagyszabású felvo­nulást rendeztek az opera és a pénzügyminisztérium épü­lete között, a az árrögzítő in­tézkedések visszavonását, va­lamint Giscard d'Estaing le­mondását követelték. Bécsi ülés 0 Bécs (MTI) Csütörtökön tartották meg a haderő-csökkentési tárgya­lások soron következő ple­náris ülését. Négy felszólalás hangzott el: Kanada, Bel­gium, Csehszlovákia és Ro­mánia delegációjának veze­tője egészítette ki korábban tett általános politikai nyi­latkozatát .,...» Saigon A saigoni hadvezetőség 2000 katonával, legieróvel és tüzérséggel nagyszabású ak­ciót indított a központi fenn­síkon. a kambodzsai határ közelében fekvő Quang Duc tartományban a Kontum fe­lé vezető 14. számú országút ellenőrzesóért és a közelében fekvő felszabadított terüle­tek birtokba vételóért Santiago „A következő napokban" akarja megkezdeni a fasiszta junta Santiagóban Luis Cor­valannak, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárának pe­rét — tűnik ki a chilei junta egyik szócsövének, a Tri­buna című lapnak a jelenté­séből Now York A gyarmatosítás fennma­radt gócai végleges felszámo­lásának kérdése áll ezekben a napokban az ENSZ köz­gyűlése XXVIII. ülésszaká­nak középpontjában. —" Iszlám és a társadalmi haladás az arab országokban ügyfélfogadás mentes, Iroda céljára két-három réssbdl éllé helyiséget bérelnénk Ajánlatokat! ..Ügyfélfoga­16 l631 jeligére dán mentes a Hlrdrtrtbi­Fiatalok, figyelem! 1873. november hó 17-W1 minden szombaton 17—IS óráig Hanglemez­klub nyílik s Móra »'. Mgtss pressaóhelyteégében. Szexed. Bocskai u. 3/B. Békében és háborúban az arab vezetők sűrűn hivatkoznak az iszlámra, mint ideológiára, hogy mozgósítsak a tömegeket a nagy társadalmi problémák megoldására. Az iszlám és a társa­dalmi haladás bonyolult problematikáját csupán néhány tény felvillantásával próbáljuk meg ér­zékeltetni, A Perzsa-öböltől a nyugat-afrikai Mauritániá­ig terjedő arab világon kívüli muzulmán val­lási többségű országokban ilyen élesen nem ve­tődik fel az iszlám és a társadalmi haladás kap­csolata. Ez abból következik, hogy az arab világ, ahol a világ muzulmán vallású híveinek csupán mintegy 20 százaléka (UO millió) él, földrajzi helyzetéből eredően már korábban is birtokolt stratégiai fontosságát megőrizve, gazdasági (olaj), és politikai (az arab népek nemzeti fel­szabadító mozgalma) okok következtében jelen­tősége megnövekedett. Ezért öltött olykor külö­nösen éles formát az arab népek es az imperia­lista erők harca, s emellett tovább folytatódott az imperialisták egymás közti harca is, befolyá­suk megőrzése, vagy — főként az USA részéről — növelése érdekében. Mindezek a harcok az ország adottságai által meghatározott formában és élességgel tükröződtek az egyes arab társa­dalmakban is. Az említett tények együttesen eredményezték azt, hogy az arab világ a modernkori történe­lem egyik legneuralgikusabb pontjává vált. Az arab népek előtt a gyarmatosításuk — az Imperializmus óta — befejezésekor kettős fel­adat állt: nemzeti függetlenségük kivívása, és a társadalmi haladás biztosítása, hogy felzár­kózhassanak a modern nemzetek mellé. E felszabadítani mozgalomnak az Ideológiája a VII. században Mohamed által a Koránba fog­lelt issUm volt, amelyet vallási tanításának egyszerűsége és közérthetősége különösen ulkal­massá tett erre. Eltérően pl. a kereszténység bonyolult kérdésfelvetésétől isten és a világ között nem leltet ellentót. ebből eredően a vi­lági és vallási hatolom között nincs ellentmon­dás. (Az iszlámbun a ml értelmünkben vett papi rend nincs.) Az iszlám nem csupán vallási, de nyelvi és kulturális közösséget is jelentett, • «z erősítette a gyarmatosítókkal szembeni össze­fogást. Az iszlám létrejöttének konkrét körül­ményei pedig egalitáriánus szociális gondolato­kat sugalltak. Az iszlám tulajdonképpen a vá­rosi (Mekka) kereskedők, oázisokban letelepült földművelő törzsek és állattenyésztő nomád be­duin törzsek ellentéteit — partikuláris érdekeik feladása révén — feloldódó és politikai — illet­ve ettől elválaszthatatlan ideológiai-vallási — egységüket megteremtő céllal született meg. Ezért H. Grimm német orientalista, a szociál­demokrata ideológia által befolyásolva, Moha­medben a szocializmus előfutárát velte fölfedez­ni, a múlt század végén. Az iszlámra alapozott, a függetlenségért és társadalmi haladásért vívott harcnak két irány­zata alakult, ki: 1. A történelmi múlthoz, de főként a vallási hagyományokhoz szorosabban kötődő irányzat, amelyet iszlám fundamentalizmusnak neveznek­2, A vallási és történelmi tradíciókhoz csak annyiban ragaszkodó, amennyibon azok a füg­getlenségei; túl a társadalom haladó iranyu, modern átalakítását is szolgálják és segítik. Ezért e*t az irányzatot modernizmusnak híviák. A két irányzat között éles határvonalat húzni nem lehet, hiszen az utóbbi sem szakított az iszlámmal. Annyi azonban megállapítható, ho© az előbbi irányzatnak a függetlenségért vívott harc idő­szakában volt jelentős szerepe, mivel jobban hangsúlyozta az arab sajátosságot, amely a szél­sőségeseknél az európai kultúra teljes tagadás­ban, az iszlám abszolutizálásában, középkori szellemű visszaállításában nyilvánult meg. A« irányzaton belüli ellentmondások a füg­getlenség kivívása után, a társadalmi haladás „mikéntjének" előtérbe kerülésekor nyilvánul­tak meg. Többen az Iszlám középkori szellemé­hez való visszatérést követelték, » ezzel a reak­ciós erők táborába' kerültek, mint pl. Egyip­tomban a Muzulmán Testvérek Szervezet. Má­sok, mint az algériai Tamfiq al-Madoni, a har­mincas években az algériai nemzeti tudat ki­alakításában pozitív szerepet játszó vallási szer­vezet, az Ulemn egyik vezetője a progresszív erők táborát erősítette. 10(l2-ben Algéria társa­dalmi jövőjét illetően kijelentette: „aki úgy véli, hogy az iszlám nem fér össze a szocializ­mussal, tagadja a muzulmán vallást, és tagadja a szocializmust ls", S ezzel már tulajdonképpen a modernisták platformjára helyezkedett. A modernizmus hívei kitekintettek az Iszlám vllágAből, és kezdetben — a múlt század utolsó ós századunk első élvlzedeiben — a kapitaliz­mus fejlett ipara, jelentős technikai és gazda­sági eredményei lelkesítették őket. Az Októberi Forradalom után azonban többen Oroszország felé fordultak. Rashld Rida szír politikus Al­Manár (Fáklya) c. lapjában üdvözölte a szocia­lista forradalmat, és a muzulmánok nevében •ikereket kívánt a bolsevikoknak, akik valóban a népet képviselik, „amelynek akarata Allah akarata". A szocializmus erőinek világméretű előretöré­se és megerősödése — amely az ai'ub népek füg­getlenségi harcának aktiv támogatásában is megnyilvánult — azt eredményezte, hogy a mo­dernizmus képviselői, akik a függetlenség kiví­vása után kerültek előtérbe, nacionalizmusuk által vezérelve a szocialista eszmékben kezdték keresni a megoldást társadalmi problémáikra, Szalah al-Din a Bath párt (Arab újjászületés) megalapítója mondja, hogy az 1940-ben alapi* tott párt nevéhez a „szocialista" jelzőt a II. vi­lágháború után tették hozzá, látva a szocializ­mus sikereit. A legjelentősebb arab országok többségében a modernista irányzat képviselői vannak hatal­mon, és társadalmi problémáikra valamennyien a szocializmus irányába keresik a kiutat. Ez az útkeresés a hagyományok, az eltorzult es (a S 'armatositás által) eltorzított gazdasági és oaz­lystruktúra által meghatározott módon törté­nik. Ebből eredően ellentmondásosan, utópisz­tikus elemekkel is keveredve, de folyik az isz­lám hagyomány újraértékelése, modernizálása. Igy az európalak által — helytelenül — csak a vallási fanatizmus által motivált szent hábo­rú, a dzsihód is új tartalmat nyer. (A dzsihád tágabb értelemben „kollektív erőfeszítésnek" is mondható.) A dzsihádot szent háborúnak te­kintik mindenki ellen, aki a mohamedán álla­mok függetlenségére tör. Sőt, egyesek a gazda­sági ós társadalmi fejlesztési programok meg­valósításáért vívott, harcot is dzsihádnak te­kintik. Mas hagyományok modernizálása viszont —• főként a falusi tömegek mély vallásossága miatt — nehezebben megy. Nagyon komoly, és máig meg nem oldott probléma a Ramadám hónap ünnepe, amely durván megzavarja a muzulmán országok gazdasági életét, fékezi a termelést. (30 napon át napkelte és napnyugta között nem lehet enni, Inni stb,) A böjtnek komoly egészségügyi következményei ls vannak: egyip­tomi orvosok rámutattak, hogy a Ramadán-bojt mintegy 80 százalékkal növeli a gyomorfekólye­sek számét. A mélyen vallásos falusi nép azonban, ami* kor érdekei könnyebben felismerhetők voltak, forradalmi célok elérésére használta a vallást. Ez történt pl. Algériában a függetlenség első eveiben, amikor a fellah tömegek „A föld azé, aki megműveli" jelszó alatt felvonulva követel­ték a francia gyarmatosítók földjeinek kisajátí­tását. Mikor megkérdezték tőlük, hogy mi az eredete e jelszónak, azt válaszoltak, hogy a Koránból való. S valóban a Koránban van egy ilyen mondás. Az elmondottakból kitűnik, hogy nehezen áll­ná meg a helyét az az állítás, hogy az iszlámra való hivatkozás a haladó arab országokban a reakció szerepót töltené be. Ha tekintetbe vesszük a mozgalom szellemét, a kialakulóban tevő állam jellegét, az antiim­periallsta erők világméretű megerősödését, meg­van a remény arra, hogy ebben az iszlámban a „földi nyomorúság elleni tiltakozás" aktív oldala fog felülkerekedni. Dr. Nagy Lászlv •

Next

/
Oldalképek
Tartalom