Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

SZOMBAT, 1973. OKTÓBER 1 3. Szent-Györgyi Albert az orvosegyetem díszdoktora Avatási ünnepség Szegeden, a Központi Enyetem aulájában A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa, az általános orvosi kar javaslatára úgy határozott 1973. október 5-i ülésén, hogy dr. SzentGyörgyi Albert Nobel-díjas professzort, a Marine Biological Laboratory (USA, Woods Hole) tudósát, az orvostudományokban elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatainak erősítéséül díszdoktorává fogadja. faz avatási ünnepséget tegaap, pénteken délelőtt tartották meg a Központi Egyetem aulájában. A világhírű tudós tiszteletére népes közönség sereglett egybe, s rpár az épület előtt százan •és százan köszöntötték, az aula pedig zsúfolásig megtelt tisztelőivel, a szegedi egyetemek és főiskolák tanáraival, a tudományos élet képviselőivel, egykori tanártársaival és tanítványaival. Eljöttek az ünnepségre a testvéregyetemek küldöttei, az Egészségügyi Minisztérium, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az elnökségben foglalt helyet dr. Zsödön Eva egészségügyi miniszterhelyettes. dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára. Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczo Qvörgy, Szeged megyei város tanácsának elnöke is. Az énekkar a Himnuszt énekelte, majd dr. Berencsi György rektorhelyettes mo" dott megnyitót és ismerti az egyetemi tanács határozatát. Beszédében summázta Szent-Györgyi Albert tudományos és emberi érdemeit: biokémiai kutatásaival, az élet alapvető problémáinak, a sejt légzésének, az izom mozgásának, a rákos daganatok mibenlétének tisztázásával és megértésével világra szóló eredményeket ért el, és ezzel önmagának, hazánknak és egyetemünknek is hírneve.t és dicsőséget szerzett. Ezután dr. Guba Ferenc, az általános orvosi kar dékánja ismertette a kitüntetett életpályáját, tudományos és közéleti tevékenységét. Pozsony. Prága, Berlin, Hamburg, Leiden. Gromingen, Cambridge. Rochester, Szeged, Budapest. Woods Szent-Györgyi Albert Hole egyetemei és kutatóintézetei jegyzik történetükben a híres tudós nevét. > A szegedi egyetemre 1928-ban kapott kinevezést, s az Orvosi Vegytani Intézetben kitűnő fiatal kutatógárdát, és az akkori idők modern felszerelését hozta össze, ami lehetővé tette a sejtlégzés, és ezen belül a C-vitamin intenzív kutatását. Itteni kutatási eredményei megbecsüléseképpen nyerte el a legnagyobb tudományos elismerést, a Nobel-díjat 1937-ben. De az interíziv tudományos munka soha nem vonta eL figyelmét a világ eseményeiről. így magát nem kímélve hallatta hangját, az emberiséget fenyegető katasztrófáról. Mint a szegedi egyetem rektora, a legnehezebb időkben is óvta az egyetemi r.iúságot a fasiszta befolyástól, és az igaz emberség kritériumainak felismerésére nevelt. Ugyanez a mély humanista magatartás jellemzi azóta is. Szent-Györgyi Albert kiváló tudományos munkásságának nemzetközi elismerését jelzi, hogy a Nobel-dij mellett a Claude Bernard, az Albert Lasker, és több más tudományos kitüntetés birtokosa, az angol, a német, az amerikai, a magyar és más tudományos akadémiák rendes. . illetve tiszteleti tagja, a Sorbonne, a páduai. a cambridge-i. a párizsi és a szegedi (szegedi tudományegyetem — 1937) díszdoktora. A hagyományos avatási szertartás szerint ezután dr. Berencsi György rektorhelyettes. dr. Guba Ferenc és dr. Kedvessy György dékánok átnyújtották a díszdoktori diplomát Szent-Györgyi Albertnek és kézfogással a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává fogadták, az egyetem hallgatói pedig virágcsokrokkal köszöntötték. Nagy tapssal ünnepelte a közönség Szent-Gyórgyi Albertet, aki meghatott szavakkal mondott köszönetet egykori egyetemének magas elismeréséért. — Megilletődötten es zavartan veszem át ezt a diplomát. mint a megbecsülés és a szeretet jelét — mondotta, majd rendkívüli szerénységgel hozzátette: — Hiszen én, mint polgár, sosem tettem többet, mint teljesítettem kötelességemet, mint kutató pedig kielégítettem saját kíváncsiságomat. Saját egyetememtől és hazámtól különösen kedves, a legkedvesebb ez a megtiszteltetés, mert magyar ember vagyok és ide tartozom, ha máshol dolgozom is. — Örömmel jöttem hasamba, látni akartam itthon azokat a helyeket, ahol dolgoztam. és meg akartam győződni, hogy tanítványaim mivé fejlődtek. És volt egy titkolt kíváncsiságom is. A tudós képtelen dolgozni ,ha nem kapja meg a társadalom támogatását. Itt lépten-nyomon tapasztalom a tudomány nagy társadalmi megbecsülését, s ezt az érzelmi battériát jöttem felölteni. Ezen túl erősíteni kívánom azokat a szálakat, amelyek Magyarországhoz, és a szegedi egyetemhez fűznek. Elmondta még a kitüntetett tudós, hogy a magyar tudomány a tisztelet és a megbecsülés légkörében igen nagyra fog nőni. s hatalmas kincsévé válik az országnak. Felhangzott a Gaudiamus igitur, majd gratulációkkal és virágokkal halmozták el Szent-Györgyi Albertet. Az ünnepség után a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogadást adott új díszdoktora tiszteletére. * Délután az MTA Szegedi Biológiai Központjában tudományos kerekasztal-beszél' getést rendeztek a Nobeldíjas tudós részvételével Este a JATE KISZ-klubjában diákfiatalokkal találkozott Szent-Györgyi Albert, majd megtekintette. az egyetemi színjátszók előadását. Fogadás J. F. Karpovának, az OSZSZSZK miniszterelnökhelyettesének, az SZMBT alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó SZMBTdelegációt tegnap a Parlamentben fogadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. Sándor József pártnapi előadása Tegnap, pénteken Szegedre látogatott Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. A délelőtti órákban felkereste a megyei pártbizottságot. ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára fogadta. A beszélgetésen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, valamint dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Délután Mórahalom nagyközség művelődési házában pártnapot rendeztek. A nagytermet zsúfolásig megtöltő közönséget Ocskó László, a mórahalmi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Sándor József tartott előadást az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A pártnapon részt vett dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára is. Bővítik a timföldgyárat Az Állami Tervbizottság nemrégiben jóváhagyta az Almásfüzitői Timföldgyár bővítésének a programját. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény és általában a timföld növekvő exportja indokolttá tette, hogy ismét emeljék az almásfüzitői üzem teljesítményét. Nemrég fejezték be ugyanis a gyár nagyarányú bővítését: csaknem másfél milliárd forintos költséggel több mint kétszeresére, évi 280 000 tonnára növelték a kapacitását. A beruházás sikerét bizonyítja az is, hogy túlszárnyalják az eredeti programot: az év végéig 285 000 tonna timföldet gyártanak. A timföldgyár és az iparág szakemberei állandóan figyelemmel kísérik és értékelik az új berendezések teljesítményének alakulását, így derült ki, hogy bizonyos szűk kapacitások megszüntetésével és kisebb kiegészítő egységek felszerelesével viszonylag kis beruházással ismét számottevően lehetne növelni a gyár termelését. Javaslatukra döntött az Állami Tervbizottság az újbóli gyárbővítésről. Az új program szerint mindössze 350 millió forintos költséggel újabb, évi 40 000 tonna timföld gyártására teremtenek lehetőséget. Vagyis 325 000 tonnára növelik a gyár teljesítményét. Többek között új golyósmalmot, iszapszűrőket, újabb kalcináló kemencét és több kisebb gepi egységet szerelnek fel. A beruházás kivitelező tervezése már megkezdődött, és még ebben az évben megkezdik az alapozásokat is. 1977-ben fejeződik be a gyárbővités, de már menetközben számottevően emelik a termelést. Révai Józsefre Kegyeletes megemlekezés színhelye volt pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonja: megkoszorúzták a 75 esztendeje születet-t Révai József síremlékét. A hamvait tartalmazó urnánál az MSZMP Központi Bizottsága nevében Friss István és Katona István, a Központi Bizottság tagjai; az MSZMP budapesti bizottsága részéről Somogyi Sándor titkár és Pál Lénárd, akadémikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója; az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intezetének képviseletében Vass Henrik igazgató és Pintér István tudományos munkatárs; az MTA Irodalomtudományi Intézete részérói dr. Sőtér István akadémikus, igazgató és dr. Szabolcsi Miklós, az Akadémia levelező tagja, ügyvezető igazgató; a család nevében Révai József özvegye helyezett el koszorút. # Révai József marxista irodalomtörténész, teoretikus, publicista, a kommunista párt harcosa. Egyik alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. n kereskedelmi dolgozók helvzete Mit mutat a szociológiai fölmérés 7 Somogyi Károlyné felvételei A díszdoktoravatási Qnnepség közönsége, előtérben a kitüntetett tudós A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete tegnap, pénteken délelőtt a szegedi Tisza Szálló tükörtermeben rendezte meg Turgonyi Júliának, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete munkatársának előadását, a kereskedelmi dolgozók helyzetéről. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézete 1971-ben érdekes és nagyon fontos szociológiai munkába kezdett; azt kívánta megállapítani, hogy miként élnek a mai kereskedők? A több mint 210 ezer, a forgalomban közvetlenül részt vevő (ezúttal a nagykereskedelmet és a gyógyszer-kereskedelmet nem érintették) dolgozó közül 2198 embert kérdeztek meg Budapesten és hét megyében. A „riportalanyoknak" 82 kérdésre kellett válaszolniuk, amelyek felölelték teljes élet- és munkakörülményeiket. A vizsgálat első fontos szakasza befejeződött — bár az elemzés még nem teljesen készült el — már most érdekes következtetéseket vonhatunk le belőle. A Társadalomtudományi Intézet felmérése megállapította, hogy a kereskedelmi dolgozók nagyon szorosan kötődnek az ipari munkássághoz. Már csak azért is, mert (származásukat tekintve) 45 százalékuk munkás családból került a kereskedelembe. Másrészt, mert családi állapotukat tekintve több mint 50 százalékuknak felesége, vagy férje az iparban dolgozik. Ez a körülmény önmagában felhívja a figyelmet a politikai teendőkre is, meghatározza a kereskedelem dolgozóival szembeni feladatainkat, kötelezettségeinket. A legérdekesebb kérdések arra irányultak: hogy érzik magukat a boltok, üzletek, vendéglők dolgozói? Teljesen elégedett közülük 24—26 százalék, ők különösebb követelményeket nem támasztanak. Ám az is bebizonyosodott, hogy akik elégedettségüket nyilvánították, azok a legképzetlenebbek voltak. Sajnos a kereskedelmi dolgozók munkakörülményei elmaradottabbak a munkásokéhoz képest. Erre mutat, hogy munkahelyeiken általában nincs szociális intézmény, öltöző, mosdó. Még elgondolkodtatóbb — bár a kereskedelmi dolgozók több mint 65 százaléka nő, méghozzá fiatal, gyermekét váró vagy nevelő asszony — napi műszakjában annyi lehetősége sincs pihenésre, mint a szalagnál dolgozó munkásnak. Napi nyolc órában egyetlen egyszer sem ülhet le az ánülázf eladó, gyakori eset, hogy az üzletekben, elárusítóhelyeken egyetlen szék sincs. Nem csoda, hogy a megkérdezettek (kereskedők) közül mindössze 9 százalék valaszolt úgy, hogy gyermekét kereskedő pályára szánja. A helyzet azért súlyos, mert a kereskedelemben ma általános gyakorlat, hogy a dolgozókat egy vagy másfel órával tovább veszik igénybe, mint amennyire munkaidejük szól. A vizsgálat is bizonyítja, hogy amit tegnap és ma „megtakarítottunk" a munkakörülményeken, azt holnap SZTK-táppénzben, az egészségkárosodás miatt esetleg duplán kell megfizetnünk. A helyzet tükrében látjuk, milyen indokolt volt a kereskedelmi dolgozók munkaidőcsökkentéséről is határozni, s milyen szükség van a további szociális intézkedésekre. M. L Törzsgárdajelvények a városi tanácsnál Szeged felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából a szegedi városi tanács tanácstermében dr. Biczó György, a Szeged megyei város tanácsának elnöke törzsgárdajelvényeket adott át azoknak a tanácsi dolgozóknak, akik 20, 15, illetve 10 éve dolgoznak folyamatosan a tanácsi apparátusban, Húszéves folyamatos tanácsi munkáért a törzsgárdajelvény ezüst fokozatát kapta Bakos Andrásné, Bödő József, dr. Engi Sándor, Juhász Imréné dr.. Farkas Pálné, Kertész Lajosné. dr. Kovács Lászlóné és Tóth Mihály. A 15 éves tanácsi munkát elismerő bronz fokozatú törzsgárdajelvényt huszonhármán, a 10 éves munkát elismerő oklevelet negyvenhaton kapták meg.