Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

KEDD, 1973. OKTOBER 9. 7 Kohók vasfolyama Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben az idén 600 ezer tonna nyersvasat gyártanak a gyár három kohójában. Termelésük nagy részét — 500 ezer tonnát — a helyi acélműben használják fel, 100 ezer tonna vasat 10 ki­lós „cipókká" öntenek, s így exportálják. Képünkön: csapolás Falugyűlés Deszken Aki kinn áll a művelődési ház ajtajában, egyszer így köszön az érkezőnek: Dobro vecse! —, máskor meg így: Jó estét! Ha ketten jönnek egyszerre, előfordul, hogy egyiknek magyarul, a másik­nak szerbül. így jön rá a válasz is. Régi iskolatársak, egyívásúak, jó ba.rátok meg ezt mondják: Zdrávo! Szer­vusz! A világ legtermészetesebb dolga Deszken, ha valaki szerbül beszél. Néha mégis furcsa az, ami természetes. Éppen a deszkieknek furcsa. Lehetőség helyett Azt mondja szomszédom az esti falugyűlésen, ez az el­ső eset, hogy az itteniek nyilvános összejövetelen sa­ját nyelvükön beszélnek. Ar­ra volt már eset, hogy jött valaki a szövetségtől, beszélt szerbül is, magyarul is, de az itteniek vagy nem szóltak semmit, vagy magyarul mondták azt a keveset: is, amit éppen mondtak. Ezért említi most valaki az asztal mellől: furcsa és szokatlan, ami egyébként természetes. Zsivity Demeter szegődik mellém szives szóval tol­mácsnak, hogy érthessem az előadó szavait. Az elnökség­ben, látom, ketten is fordí­tanak a mellettük ülőknek. Rádity Velimir, itteni tanár, a Magyarországi Délszlávok Országos Szövetségének vá­lasztmányi tagja arról be­szél, hogy alkotmányunkban egyetlen mondat átfogalma­denki beszél magyarul, meg­van a lehetőségünk arra is, hogy hivatalos ügyeinket anyanyelvünkön intézzük. A nyolcvanhárom délszláv csa­lád 224 tagjából 37 értelmi­ségi pályán dolgozik — ki­lenc tanár, két orvos, egy közgazdász —, tanácstagja­ink egyformán képviselik a magyar és szerb nyelven be­szélők érdekeit. Megyei ta­nácstagunk is. tanácstitká­runk is szerb anyanyelvű. Arról is beszél az elő­adó, hogy mégis volt problé­ma a közelmúlt éveiben is. — Szerb lakodalom? — Van. Egyre több. Jobban a szívekhez Nagyon jó tolmácsot kap­tam, de nem lehet csak a tolmács szavából megélni. Dr. Rusz Márk felszólalásá­nak elejét magyarul mondja. Csiszolt, szép, ízes magyar­sággal. Egyszercsak átvált a holnapi cefloic Kemény kritikát is kaptak szerb-horvát nyelvre. Érez­érte elég sokszor. A hajdan ni a szavak muzsikáján, nagy hírű együttes, táncosok, hogy melegebb lett. Kedve­dalosok, zenészek országosan ismert csoportjai, nem tudni, miért, feloszlott. A népfront kezdeményezését, ösztönzé­sét említette: újra szervezik az együttest, a nemzetiségi kultúra terjesztését újra központi föladatnak tekintik. A klubok Szeptember 22-én alakult meg a művelődési házban a szerb klub. Nyilván van szerb neve is, írjuk le te­hát így is: Descsanszki Szrbszki Klub. Fiatal tanár a vezetője, Gyorgyev Mili­voj. Induláskor mindjárt öt­venegy fiatal jelentkezett. Szép célokat állít maga elé a klub: anyanyelvüket sze­retnék a társasélet minden eszközével ápolni. Irodalom iránt érdeklődők, táncosok, zenészek és a néprajz meg­szállottai gyűlnek itt össze. Mit akarnak például a nép­rajzosok? Amit a honismere­ti szakkörök végeznek. Régi zása mennyi változást jelent faragás°k,at> széP szőtteseket, edényeket, cserepeket, dalo­kat, meséket gyűjtenek. Ki is akarják állítani, amit le­het, megvetve vele egy kis múzeum alapjait. — Magyarok nem is jár­nak ide? — Dehogynem. Gyakori például a vegyes házasság, jön a férj is, a feleség is. A tolmács mindig kikerül a családból. a hazánkban élő nemzetisé­giek életében. A korábbi vál­tozat lehetőséget adott arra, hogy mindenki ápolja, be­szélje anyanyelvét. A módo­sított alkotmány a „lehető­ség" árnyalata helyett a „biztosítja" szó kemény ha­tározottságát állítja. Ha ez az egy szó be nem lép az al­kotmányba, egy ünneppel kevesebb lett volna Desz­ken. Ennek köszönhető, hogy ünneplő ruhás embe­rekkel, helybeliekkel és sző­regiekkel, telt meg a nagy­terem. A szó szándékot, törek­vést, erős akaratot jelent. Eddig talán másképpen cse­lekedtünk volna, mint ahogy az emberi tisztesség követeli? Választ keresve hajoljunk csak oda a tol­mácshoz, mert éppen erről beszél az előadó: — Mindenben egyenjogú­nak érezzük magunkat a fa­lu magyar anyanyelvű la­kóival, semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nincs részünk. A község különbö­ző vezető testületeiben min­denütt találunk délszlávokat nyelvet beszélik, is. Bár kivétel nélkül min- rekek is. sebb lett. Jobban a szívek­hez szólt. Ha én megérez­tem, hogyne érezte volna meg a terem közönsége. Ar­ról beszélt ő is, hogy a nem­zetiségi kultúrát, az anya­nyelvet ápolja az új klub. Erre biztatni saját nyelven sokkal könnyebb, és sokkal eredményesebb. Azt szeret­né, ha nemcsak a fiatalok jönnének, ha az egész falué, sőt a szőregieké, újszentivá­niaké is lenne a klub. Mellettem ül a nemzetiségi lap, a Narodne Novine mun­katársa, fényképez és jegyez ő is. Tőle kérdem, másutt alakulnak-e hasonló klubok. — Most indul ez a moz­galom. A deszkiek szép pél­dával járnak elő. Küldöttválasztó falugyűlés résztvevője voltam. A szö­vetség tartja hetedik kong­resszusát a közeljövőben. Felelősségteljes, eredményes munkát várnak tőle. Nagy tapssal, e'gyetértéssel vá­lasztják a deszkiek szószóló­nak Rádity Velimir mellé az új klub vezetőjét, Gyorgyev Milivojt, a szőregiek pedig Vladiszavjev Brankát kül­dik a kongresszusra. Kedves, szép pillanatok következnek ezután is. Ami­kor a régi kultúrcsoport leg­régibb tagjának Jevremov Cvetkonak oklevelet adnak át, és a klub tiszteletbeli tagjává választják, viharos taps tör ki. És akkor is, ami­kor az elsőket pengetik újra Magyarul mindenki ért, és a tamburákon, amikor tán tisztán, érthetően, szépen be- járnak: az iskolások, és 1 . A . V) i D nc n „1-4- fnnnnl nnl- „ í: ~ szélnek. A magyarok között ugyan van-e, aki érti a nyolcvanhárom család nyel­vét? Rusz Lyubomir vágja rá a feleletet: — Van hát. Az öregek kö­zött is, a fiatalok között is. Szegedi Ferenc, Varga Fe­renc ugyanúgy Részéi szer­bül, mint én, vagy akárki más az itteniek közül. , — Vegyes házasságban mi a szokás? Szőregről jött át Vladisav­jev Dusán, apjával, nagy­bátyjával, ő mondja: — Két húgom is magyar legényhez ment feleségül. Nincs különbség, mind a két A gye­I zajacsarkát táncolnak a fia­talok. Horváth Dezső S okféle érdek metszőpontja a vállalati tevékenység. Az érdekek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon mi az az erő, mely a kuszaságban rendet teremt? Mondhatnók, természetesen az össztársadalmi érdek. Ez elvben igaz. A gyakorlati fölismerés s még inkább az ér­vényesítés már nehezebb, hiszen nem la­boratóriumi modellről, hanem egy szünte­lenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosszul, kisebb vagy nagyobb nyereséggel, következetes termelésfejlesztéssel, a holna­pi célokra is figyelmet szentelve, vagy csak a mai érdekekre ügyelve. Ahány vál­lalat, annyiféle jellemző? Nem egészen. Napjainkban az irányítási rendszer — s annak kifejezői, a gazdasági szabályzók — a normális feltételekkel működő, jól veze­tett vállalatokhoz igazodik. Ez a hosszú távú társadalmi érdekek következménye, ahogy a vállalati teljesítmény minőségé­nek, hatékonyságának előtérbe helyezése úgyszintén. Érzékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dolgokban igen. Miért, hogy sű­rűn magatartásuk mégis mást, ezzel el­lentétest mutat? A társadalmi érdekek és a vállalatiak — átmenetileg — szembekerülhetnek. Társa­dalmi érdek például az építőipar gyorsabb műszaki fejlesztése,' ugyanakkor a terme­lésnövekedés túlnyomó része 1971-ben és tavaly is a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. Azért, mert a vállalati érdek a „drága" gép, berendezés ellenében az „olcsó" munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konf­liktust teremt, mert holnap — a munka­erő-utánpótlás elapadása miatt — mégis­csak rá kell térni az intenzív útra, a gyors technikai korszerűsödésre. A harmadik ötéves tervben — a mon­dandónkat megvilágító esetek "sorolását folytatva — a teljes fejlesztési kiadásokon belül 84,5 százalék volt a termelő beruhá­zások aránya. A negyedik ötéves tervben ez 8—81 százalékra csökken, azaz hatékony munkával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés ál­lóalapjait. Ez éppúgy össztársadalmi érdek, mint vállalati. Igenám, de az érdekcsoporton belül már nem minden részlet egyezik. A vállalatnak például kifizetődő — mert sem eszközle­kötési járulék, sem amortizáció nem ter­heli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgynevezett nullára leírt gépeket, be­rendezéseket telepíteni. (Ezek aránya ma a teljes gépállományon belül 18 százalék!) Mai érdekei oltárán tehát feláldozza ezzej a vállalat a holnapi célokat, hiszen az el$ avult eszközök fékezik a műszaki fejlő­dést, elfoglalják a termelékenyebbek elől a helyet, konzerválják a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát stb. A holnapi vállalati célok — műszaki fej­lesztés, minőségnövelés, hatékonyság — tá­volabbra kerülése összegeződve már kihat a társadalmi érdekek is... a láncot egyet­len gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a munka társadalmi termelékenységét úgy kell növelni, hogy az minél inkább össz­hangban álljon az általános ás a vállalati érdekekkel, a mai célokkal, s a holnapi tennivalókkal. Könnyű ez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, legbonyolultabb, mert a leg­több tényező kölcsönhatásával kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változása lényeges tényező a nemzeti jövedelem nö­vekedésében, de sűrűn szembekerül a vál­lalatok bizonyos csoportjainak mai érde­keivel. Az úgynevezett központi fejlesztési programok — így az, hogy az energiahor­dozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 42 százalékról 1980-ra 65 száza­lékra emelkedjék — nagy hatást gyakorol­nak az ipar egészére, a vállalatok „egyéni" jövendőjére, mégis, ma nem mindenkor ta­lálnak teljes megértésre, támogatásra. Bát­ran leírhatjuk tehát, hogy a vállalatokon belül a napi és t távlati érdekek között sű­rűn konfliktusok teremtődnek, s ez nem­hogy hiba lenne, hanem egyenesen a ha­ladás lendítője. Akkor, ha ... Ha a vállalatok meglelik az érdekek egyeztetésének elvi alapját, ha megkeresik azokat a módszereket, amelyek a tényle­ges hatékonyság forrásai. Ilyen módszer egyebek között a. rekonstrukció, azaz új alapberuházás nélküli intenzív fejlesztés, az építésben, szerelésben az idényjelleg szerepének mérséklése, a gyártás- és gyártmányfejlesztésben az egészséges koc­kázat viselése, a túlzott ágazati berendez­kedés föladása a szabad kapacitások hasz­nosítása érdekében. T ermészetesen a fönti felsorolás eset­leges, hasonlókat nem nehéz lelni, ahogy hiba elfeledkezni a mai érde­kek, holnapi célok konfliktusának, lélek­tani, beidegződésbeli okairól is. A gyárak­ban sokat emlegetett „verkli" nem pusgtán kiszólás, összegezője egy meghatárfeott szemléletnek és gyakorlatnak, a nagyonis kétes értékű elvnek, miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha ez igy lenne, ha igaz tenne, az ipar nem volna ipar, mert valamikor a „mai" érdekek túlzott érvényesítése okán megragad a kézi resze­lőnél, a gőzgépnél, az őskohóknál. Tolják félre ezek szerint a mai érdeke­ket, s csakis a holnapra figyeljenek? A végletesség jót soha nem szült. A jobb utáni kutatás annál inkább. S ez esetben ez a jobb annak keresése, ami a mai érde­keket és a holnapi célkoat összefogja, ami ma is elegendőt nyújt, s holnapra még többet ígér. M. O. Szent-Györgyi Albert Budapesten A Magyar Tudományos Akadémia meghívására hét­főn, tegnap több napos láto­gatásra Magyarországra ér­kezett Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus, az Egyesült Államok Woods Hole-i izomkutató intézeté­Uj kárbejelentési eljárás Kiegészítő biztosítás a CÁSCO-hoz A gépjárműbiztosítás fon- megfelelő díj és önrészese- zetlen kocsiban okozott kárt tosságáról, fejlődéséről, az dés mellett — egyebek között is minden költség és utánjá­autósok, a kártérítések és az fedezetet nyújt a leszerelt rás nélkül bejelenthessél;, ügyintézés gyorsítása érdeké- kerekek miatt keletkezett, a Karambolnál természetesen ben tervezett intézkedésekről gépkocsitartozékokban oko- a helyszínen kell a kár elő­számolt be az Állami Bizto- zott károkra is. idézőjétől az elismerő nyilat­sító hétfői sajtótájékoztató- A vezérigazgató-helyettes kozatot és a kárbejelentő ján a Magyar Sajtó Házában rámutatott arra. hogy a fe- űrlap kitöltését megkövetel­Ernszt Tibor vezérigazgató- lelősségbiztosítás kárügyei ni a károsultnak. A hivatá­helyettes. intézésének meggyorsítása- sos gépjárművezetőket mun­Elmondotta, egyebek között, hoz a biztosítottak segítségére, kaadójuk látja el megfelelő hogy a gépjármű tőré- az autós morál javulására, a kárbejelentővel, amely sére. árvíz, és egyéb ele- kifizetést „hitelesítő" jog- egyenértékű lesz a magán­mi csapásokból, az utak alaphoz a felelősség elisme- autósokéval, így a kifizetés­hibáiból, az üvegtörések- résére is szükség van. A hez ezután nem kell meg­böl. az autó ellopásából másoknak okozott károkra várni a balesetet okozó feltöréséből eredő károkra érvényes kötelező felelősség- gépjármű üzembetartójának is kibővített CASCO- biztosítás szabályai szerint bejelentését is. a karambolt 24 órán belül Az ésszerűsítések ellenére jelentenie kell a kár okozó- is mind nagyobb gondot jának, hogy az Állami Biz- okoz. hogy az ügyfélforga­tosító fizethessen, de sokan lom már meghaladja a gép­elmulasztják. s jóllehet sem- jármű kárrendezési igazga­miféle anyagi hátránnyal tóság Hamzsabégi úti épüle­nem jár, mégis gyakori, hogy tének lehetőségeit. Ezért a „cserbenhagyják" a parko- biztosító decentralizálja lóhelyen megrongált gépko- ügyintézését, újabb kárfel­csit. vételi irodákat létesít, még­Annak érdekében, hogy a pedig az AFIT-tal kötött vétlen károsultak ügyét megállapodás szerint a javí­gyorsabban intézhessék, az tó üzemekben. Az első ilyen ÁB január 1-től tovább egy- kirendeltség az AFIT Mis­szerűsíti. könnyíti a felelős- kolci úti üzemében műkö­ségi károk bejelentését. De- dik, s továbbiakról tárgyal­cemberben minden gépjár- nak országszerte más válla­mű-tulajdonos a biztosítási latokkal, szövetkezetekkei díj befizetésére szolgáló is. Ennek a megoldásnak az csekkel együtt újfajta kár- is előnye, hogy a sérült gép­bejelentő nyomtatványt kap, kocsit a bejelentés, a kár­amin a kár okozója elismer- felvétel helyén s'oronkívül heti felelősségét, egyben be- kijavítják: megszűnnek a jelentheti a balesetet. A viták, a számlaegyeztetések, nyomtatványhoz bérmentesí- mert az ÁB által elismert hi­tett. előre címzett borítékot bákat a javító automatiku­is mellékelnek, hogy az őri- san rendbehozza. (MTI) biztosításra egy év alatt százezer autós kötött szerző­dést. A megnövekedett igé­nyek alapján az Állami Biz­tosító tovább fejleszti ezt a biztosítási formát: rövide­| sen bevezeti a CASCO-kiegé­I szító biztosítást, amely — nek igazgatója. A neves ven­déget — aki á Magyar Tu­dományos Akadémia tiszte­letbeli tagja — Straub F. Brúnó akadémikus vezetésé­vel küldöttség fogadta a Fe­rihegyi repülőtéren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom