Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

i VASÁRNAP, t973. OKTÓBER 7. Az élet szolgálatában Levéltári dokumentumok Szent-Györgyi Albertról Most, hogy Szent-Györgyi Albertet Szegedre várjuk, felelevenítjük itt töltött éveinek egy jeles epizódját. Szeged városa 1937. október 29-én értesült arról, hogy a tudomány akkori, egyik legelőkelőbb nemzetközi testülete, a stockholmi Karolin Akadémia SzentGyörgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak ítélte oda a tudomány legnagyobb elismerését jelentő Nobel-díjat. A város vezetői megindították tanácskozásaikat, hogy a kiváló tudományos teljesítmény alkalmából SzentGyörgyi Albertet valamilyen módon köszöntsék. Ekkor határozták el, hogy SzentGyörgyi Albertet a város díszpolgárává választják. Szeged város polgármestere a díszpolgárrá választáshoz véleményeket kért be. A vélemények között a legjelentősebb az a szakvélemény, melyet az orvostudományi kar akkori dékánja, Rusznyák István adott, aki később akadémikus és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. Levéltárunkban megtalálható Rusznyák eredeti levele, melyben a következőket írja: „Szent-Györgyi Albert több mint 15 évi fáradságos és sokszor nehéz külső körülmények között véghezvitt vizsgálatokkal az emberi és állati élet egyik legalapvetőbb kérdését kutatja. Ez a kérdés a szervezetben végbemenő égési folyamatok problémája. Az élet minden megnyilvánulásához energia szükséges, ez az energia pedig szervezetekben folyó égések alkalmával keletkezik. Az életfolyamatok megértése lehetetlen tehát az égési folyamatok megértése nélkül. Szent-Györgyi vizsgálatai ezt a kérdést messzemenően tisztázták. E vizsgálatainak nagy gyakorlati jelentőségű mellékhajtásai: C-vitamin tiszta előállítása, permeabilitási vitamin felfedezése." Szent-Györgyi Albert díszpolgárrá választására Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának rendkívüli díszközgyűlését 1937. december 1-ére — déli 12 órára — hívták össze. Érdekes a polgármester hevezetője, melyben arra utal, hogy nem politikust választ a város díszpolgárai sorába, s ezért „a közgyűlési terem ősi falai vajmi ritkán fogadtak maguk közé ennyire egységesen örvendő érzelemmel eltelt közönséget, hiszen egészen egyedülálló az alkalom, nemcsak Szegeden, de országszerte, hogy a törvényhatóság közönsége egyik polgártársát kizárólag tudományos érdemeiért, éspedig világszerte elismert tudományos érdemeiért ünnepli". A polgármester ugyanekkor kijelentette, hogy „nagy tett az, amit Szent-Györgyi Albert végez, különösen abban a korszakban, amikor a fölfedezések és kutatások a pusztítás és rombolás szolgálatában állanak; szép lett az, hogy minden porcikájával a tudást szolgálja, a vér nélküli haladást, az erőszakoskodás nélküli fejlődést". A polgármester által is ismertetett határozati javaslatot a rendkívüli közgyűlés egyhangúlag elfogadta, és a határozat szerint SzentGyörgyi Albertet „o Nobeldíj elnyerésével, egyetemünknek, az egész magyar tudományos világnak, a magyar nemzeti ügynek és Szeged városának szerzett érdemeiért ... a városi polgári ériékek legnagyobb jutalmazásaként Szeged díszpolgárává választja". Szeged város polgármestere a következő szavak kíséretében adta át Sfcent-Györgyi Albertnak a díszpolgári oklevelet: „Professzor Ür kutatásainak külön nagy értéke az, hogy 'tudásának erejét nem a gyűlölet, halál és pusztulás, hanem az élet Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Klauzál Gábor és Jókai Mór. Szent-Györgyi következő szavai már politikai hitvallását tartalmazzák, melyet azóta egész életével bizonyított; „ez a város élő bizonyságát adta az én hitvallásomnak, hogy az önvédelem egyetlen biztos fegyvere a szolgálatába állította, és az mások iránti jóakarat, hogy emberiség javára érvényesítette, kiérdemelve ezzel a tudomány Nobel-díja mellett a józanság és szeretet Nobeldíját is." , Szent-Györgyi Albert az oklevél átvétele után nagy beszédet intézett Szeged Város Törvényhatósági Bizottságához. A beszéd teljes terjedelmében megtalálható levéltárunkban. Szent-Györgyi kijelentette, hogy „a díszpolgárság külső jele annak, hogy elértem a legmagasabb kitüntetést, amit ember életében elérhet: polgártársai szeretetét.eddig azt hittem, hogy a legtöbb, amit ember elérhet, az egy tisztes sírhely, de nekem a sors ennél sokkal többet juttajóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás, civakodás és rombolás vezet, hogy az egyetlen ami bennünket felemelhet, létjogosultságunkat a nagy világ előtt szegénységünkben is bebizonyíthatja, az a kultúra, a tudás, a tudomány és a művészet, melyben egyforma szava van kis és nagy nemzeteknek. Ha e város példáját a nemzetek is követnék, ma az emberiség egy boldogabb jövőnek nézne elébe". Végül a következőket mondta: „ha én lennék a tudomány zászlóvivője — úgy én ennek a városnak, amiért a legnagyobb áldozatott: egy helyet pogártársaim tok árán megnyitotta kapuit szívében, akik engem szivükbe zártak éppúgy, mint ahogyan magam is már rég szívembe zártam ezt a várost". Kijelentette, hogy az öröm és meghatottság mellett kétség is eltölti, „mert az én nevem a szegedi díszpolgárok sorában olyan nagy nevek mellé kerül, melyekkel magát nem mérheti". SzentGyörgyi ezzel arrá célzott, hogy a valóban kevés számú szegedi díszpolgárok sorában olyan nagy egyéniségek vannak, mint Széchenyi István, a tudás, az új igazságok pártatlan keresői előtt — meghajtanám zászlómat a város előtt, ... én ezért eddig is büszkén viseltem Szeged polgárságáig kettőzött büszkeséggel fogom viselni díszpolgárságát". A jövőre vonatkozóan 'pedig kijelentette „én nem tudok érte mást tenni, mint hogy tovább dolgozom, nem tudok érte mást adni, mint az én soha el nem múló hálámat és szeretetemet". Perneki Mihály Megkezdődtek. a Vásárhelyi Hetek Tegnap délután ünnepé- lítják le. Október 18-án előlyes keretek között Sajti adások hangzanak el HódImre tanácselnök nyitotta mezővásárhely fejlesztéséről, meg az október 21-ig tartó Vásárhelyi Heteket, a Bethlep Gábor gimnáziumban. Az évek óta hagyományosan gazdag rendezvénysorozat idén is bővelkedik kulturális eseményekben, melyek közül legkiemelkedőbb a ma, vasárnap délben megnyíló XX. Vásárhelyi Oszi Tárlat, a Tornyai János Múzeumban. Megnyitó beszédet dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes mond. Holnap, hétfőn irodalmi est lesz a Petőfi művelődési központban, Nagy László költő, Sánta Ferenc író, és több jeles budapesti színművész közreműködésével. Ugyanitt adják át az érdeklődőknek másnap a Mi hoztuk az időt vándorkiállítást, délután a szocialista brigádvezetők tanácskoznak a kulturális feladatokról, este a Szegedi Nemzeti Színház, a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa és az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes ad ünnepi műsort, Bor József rendezésében, a szocialista brigádok tiszteletére. Október 10—11-én állattenyésztési ankét és kiállítás lesz, a pedagógusok és az orvosok részére az iskolaérettségről, az iskolaelőkészítésről és a beiskolázásról rendeznek tanácskozást, a pedagógusok és a fegyveres erők vezetői pedig a honvédelmi és a hazafias nevelés kérdéseit vitatják meg. Október 12-től három napon keresztül rendezik meg a zeneiskolai tanárképzők országos kamarazene fesztiválját. Október 15-én délután a Kincskereső és a Pártélet című folyóiratok olvasótalálkózóit bonyomásnap kezdődik a VI. vá rostörténeti konferencia," ahol a mezővárosi fejlődés századvégi és XX. századi problémáiról hangzanak el előadások két napon át. Október 21-én nemzetközi bélyegkiállítás nyílik a vásárhelyi ifjúsági házban. Emberek és gépek A kőművesek az utolsó simításokat végzik az ószentiváni új szivattyútelep épületén, a Tisza bal partján, közvetlenül a magyar—jugoszláv határ előtt. A gépek is bent állnak már a helyükön, három szivattyú, amelyből kettő 800 milliméter átmérőjű csőbe „dobja" a vizet, egy pedig 500 milliméteresbe. Az épület háromszintes. A felsőn helyezkednek el a villanymotorok, az alatta levőn a szivattyúk, legalul pedig ott „ásítozik" a szívótorok. A gépek itt még nem engedelmeskednek az embernek, hiányzik az erő, az elektromosság bekötése. A masinák összeszerelésével tulajdonképpen elkészültek a Ganz-MAVAG géplakatosai, szerelői, hegesztői, akik — Morvái Gábor, Bense Jenő, Nagy A. László, Ványa István, Sípos Józséf, Molnár Ferenc — egy brigádot alkotva egész nyáron át itt dolgoztak külső szerelésen. munkák zömével tulajdonképpen végeztek már. A brigádjuk is megfogyatkozott. Molnár Ferenc csoportvezetővel együtt hárman elugrattak Biharugyára egy sürgősebb munkára. A hátvédet Morvái Gábor hegesznie kell, legalábbis üzembe helyezni a gépeket, az épület belső átalakítása ráér, hiszen azt úgy is olyanná varázsolják, csempézik, festik, mint a patikát. Morvái Gábor hegesztő és társa, Bense Jenő géplakatos 10—12 órát tő és Bense Jenő géplakatos iis dolgozik naponta. Egyképviseli. Ök ketten a leg- részt sürgeti őket a munka szegediebbek a Ganz-MÁ- befejezése, másrészt 44 órás VAG-osok közül, mert munkahét után hazautaznak a évekkel ezelőtt is voltak családjukhoz, egyikük Nagymár külső szerelésen Szege- kőrösre, a másikuk KiskunHÁROMSZOROS TELJESÍTMÉNY A korszerű, elektromos meghajtású szivattyúk a régi széntüzelésű szivattyú háromszorosát teljesitik, másodpercenként három köbméter vizet emelnek át — szükség szerint — a Tiszába. Az újszegedi belvízrendszer kiépítettsége tulajdonképpen erre a' szivatytyútelepre összpontosul, magába fógadva Szőreg, Kübekháza, Űjszentiván és Tiszasziget belvizeit három főcsatorna rendszeren át. A Ganz-MÁVAG szerelői a den, illetve környékén. Tulajdonképpen nem is pestiek, csak a Ganz-MÁVAGban kezelik a munkakönyvüket, egyébként állandóan úton vannak, járják az országot elvégezve a rájuk bízott munkát. Morvái Gábor az ország legjobb hegesztői közé tartozik. Olyan varratokat futtat a hatalmas, nagyméretű csöveken, hogy az a szemnek is szép, tetszetős. Pedig a töltés lábánál dolgozik most, filcpokrócra feküdve egy mélyedésben, aknában, hogy a cső „hasát" is összevarrja. Izmot feszítő, fárasztó munkafázis a külső, 1400 milliméter átmérőjű nyomócsövön dolgozni. Ezt a csőrendszert nem tudták előre elkészíteni a Ganz-MÁVAG műhelyeiben, az íveket itt kelett a helyszínen vágni, összeilleszteni, hogy a nagyméretű cső mintegy 120—130 méter hosszan hozzásimuljon a töltés vonalához. TÍZ-TIZENKÉT ÖRÁS MUNKANAP Határidőhöz kötött az ószentiváni új szivattyútelep elkészülte. Még az idén működTovább fejlesztik az iskola-egészségügyet félegyházára. Odavalósiak, ott él a családjuk, itt ők csak vendégmunkások, de igen megbecsülik őket. A hét elejétől a hét végéig egyéni háztartást vezetnek, ami abból áll, hogy reggeliről és vacsoráról maguk gondoskodnak, délben főtt ételt az ószentiváni munkásszállás ebédlőjében fogyasztanak. A lakásuk sem egyszerűen csak szállás, hanem összkomfortos, minden kényelemmel ellátott vendégszoba a tápéi gépüzem új épületben. Reggel autóba ülnek és Öszentivánról ugyancsak gépjármű viszi őket Tápéra. Mivel töltik a pihenő estéket a Ganz-MÁVAG szerelői az ideiglenes szálláson, illetve Szegeden? — Tévét nézünk, olvasunk vagy beszélgetünk — mondja Morvái Gábor, aki a hegesztőpálcát nem cserélné el semmivel, annyira szereti a szakmáját. Keres is vele havonta 4 ezer forint körül, társa, Bense Jenő pedig 3 ezer 500 forint körül. Változatos életük egy kicsit kötődik is a jobb keresethez, ami a külső munkával jár, és azokhoz a kedvezményekhez, amelyeket a GanzMÁVAG-nál kapnak, például a kedvezményes vasúti utazást, amely családtagjaiknak is jár. A beszél A Művelődésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és más érdekelt szervek képviselőiből létrejött szakértői bizottság ez év eleje óta azon munkálkodik, hogy javaslatokat dolgozzon ki, ajánlásokat tegyen illetékeseknek az iskola-egészségügyi fejlesztésére. Az eddigi történtekről és a további tervekről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a két érintett szakminisztériumban. Elmondották: újabb fontos lépést jelent a diákok egészségének megóvása szempontjából az iskolai házirenddel kapcsolatos állásfoglalás. Ennek értelmében például mind az általános, mind a középiskolákban tilos a dohányzás a tanintézet egész területén tanítási időben. Egy másik jelentős állásfoglalás: szeszes italok árusítása és fogyasztása tilos az iskolákban és mindenféle iskolai rendezvényen. A diákok egészséges fejlődése, szervezetük erősödése szempontjából igen lényeges a harmadik testnevelési óra bevezeh se. Az idei oktatási évtől az iskolai tes nevelés óraszáma tanulócsoportonként év 32—33 a Rözépiskplák negyedik osztályai ban évi 28 órávál növekszik. Az évi óraszám emelése alkalmas arra, hogy a testnevelés hatékonyabban járuljon hozzá a tanulói túlterhelés, elsősorban a szellemi, idegi fáradtság csökkentéséhez, és elősegítse a fizikai képességek fokozottabb fejlesztését. A tanulók túlterhelésének mérséklését szolgálja az idei oktatási évben életbe lépett tananyagcsökkentés, valamint az írásbeli házi feladatok mennyiségének csökkentése. Az erre vonatkozó irányelvek szerint hétfőre az általános iskolákban sem az alsó, sem a felső tagozat osztályaiban nem szabad írásbeli házi feladatot adni. Napközis és tanulószobás diákok nem vihetnek haza házi feladatot. így lehetővé válik, hogy a diákok a hét végén jobban kipihenjék magukat, ami különösen lényeges a legifjabb korosztálynál, az általános iskolák elsőseinél. Fontos azonban, hogy a szülők a gyermek napirendjében a hétvégi szabad időt ésszerűen használják fel. A közoktatás szakterületén dolgozó tudományos kutatók egyébként megfontolandónak tartják: szükséges-e az általános'isolák első osztályaiban a 45 perces órák >nntartása? Véleményük szerint ezt röv idíteni kellene, mivel hatéves korban a gyermekek mozgásigénye még olyan, hogy nehezen tudják végigülni a háromnegyed órát, különösen akkor, ha még az iskolapad is korszerűtlen, kényelmetlen. A RÉGIBŐL MÜZEUM LESZ getést azzal toldja meg Bense Jenő, hogy ha itt töltenék Szegeden a vasárnapot, akkor beállnának a SZEOL szurkolói közé. Morvái Gábor sokat sejtetően néz társára, s rögtön hozzáteszi, hogy ő nem enged a negyvennyolcból, mert megmarad az Űjpesti Dózsa mellett. Ennek a hűségének beszédes jele, hogy csapatát innen, Öszentivánról is érdeklődéssel kíséri. Az ószentiváni régi szivattyútelep kéménye már aligha füstöl a jövőben. A kémény és a gépház teljes üzemképes berendezését azonban meghagyják, mert Csongrád megyében, a Tisza bal partján, ez az utolsó olyan szivattyúház, amely érdemes a jövőnek múzeumul is szolgálni. Az öreg gépek, berendezések hosszú szolgálat után megérdemlik, hogy az utókor megbecsüléssel szemlélődjön rajtuk, s ha netán annyi sok belvíz támadna, az öreg gépeket is be lehet kapcsolni a vizek átemelésébe. Lődi Ferenc