Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! j3. évfolyam, 235. szám 1973. október 7n vasárnap Ára; 1 forint Á tanácsok bevétele: harmincmilliárd 70 százalékot beruházásokra költenek Az új tanácstörvény alap­ján a tanácsok gazdálkodási hatásköre is számottevően bővült. így ők gondoskod­nak a település- és terület­fejlesztésről, szervezik a la­kosság szükségleteinek ki­elégítését. E szerteágazó gazdasági szervező tevékeny­séget jól szemlélteti az 1972. évi tanácsi költségvetés be­vételeiről és kiadásairól el­készült statisztika. Az ösz­szes tanácsi bevétel csak­nem 30 milliárd forint volt tavaly. Ennek nem egészen a fele a vállalatok, a szö­vetkezetek befizetése. Kere­ken egyötöde pedig az álla­mi hozzájárulásból adódott. (A többi a lakosság adói, a költségvetési szervek műkö­dési bevételei stb.) A bevé­telek négyötöde tehát saját tanácsi forrás. Az erősen iparosodott körzetek taná­csai az átlagosnál nagyobb állami hozzájárulást kapnak. Ez érthető, hiszen a gazda­sági fejlettséggel arányosan növekednek az urbanizációs, a kommunális fejlesztésre fordított kiadások. A tanácsok bevételeinek mintegy 70 százalékát beru­házásokra költötték 1972­ben, ami 15 százalékkal volt több az 1971. évinél. A ta­nácsok tavaly is a lakásépí­tésre adtak ki legtöbb pénzt, összesen 6 milliárd forintot A lakásépítkezéseket az egészségügyi, a kulturális, majd szociális beruházások követik a rangsorban. A beruházások korlátozása né­hány megyét hátrányosan érintett. így Békés, Hajdú­Bihar, Komárom, Szolnok és Vas megyékben átlago­san 11 százalékkal csökkent a tanácsi beruházások érté­ke 1971-hez képest. A tanácsi ipar nemcsak a Saját bevételek egyik fő forrása, hanem a helyi lehe­tőségek feltárásának, a munkaerő foglalkoztatásá­nak és a szükségletek kielé­gítésének is hathatós eszkö­ze. Az átlagos fejlődési ütem tavaly mérséklődött, a tanácsi ipar termelése 5, az építőiparé 3 százalékkal nö­vekedett Az iparilag ke­vésbé fejlett körzetekben az átlagosnál erőteljesebb volt a fejlődés, az iparosí­tott megyékben viszont a termelés némileg csökkent. A tanácsi építőipar 2914 la­kást épített 1972-ben, 23 százalékkal többet mint az előző évben. A legtöbb lakás Csongrád, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, illetve Somogy és Veszprém megyékben épült. E megyék­ben száz lakosra legalább egy új lakás jutott 1972­ben. Baranya megye — bár lakásépítésének üteme foko­zódott — változatlanul a sereghajtó. Egyébként Bara­nyában minden második la­kás állami erőforrásból épült. Valamivel szerényebb ez az arány, de még mindig igen magas Borsod, Fejér és Komárom megyékben. A legalacsonyabb az állami erőforrások aránya (10—15 %) Békés, Bács-Kiskun, Pest és Somogy megyékben. Kiújultak a harcok Közel-Keleten Izraeli támadás Egyiptom és Szíria ellen — Ellenakciók a Szuezi­csatornánál és a Golan-fennsíkon Az izraeli fegyveres erők Sukhnánál állomásozó egyip­szombaton délben egyidejű- tomi fegyveres erőket, izrae­leg támadást indítottak az li hadihajók megközelítették egyiptomi és a szíriai tűz- a csatorna nyugati partját, szüneti vonalak mentén. Az Az egyiptomi fegyveres erők egyiptomi és a szíriai fegy­veres erők felvették a har­cot. Az összecsapások foly­tatódnak. Az egyiptomi főparancs­felvették és folytatják a harcot a támadó alakulatok­kal — hangzott az egyiptomi főparancsnokságnak közép­európai idő szerint 12.30 óra­nokság bejelentette: az iz- kor kiadott és a kairói rá­raeli légierő több köteléke dióban ismertetett közlemé­megtámadta a Szuezi-öböl nye. körzetében, Zaafaranánal és Távirat az NDK ünnepére Kádár János, az MSZMP Erich Honeckerhez, a Német Központi Bizottságának első Szocialista Egységpárt Köz­titkára, Losonczi Pál, az El- ponti Bizottságának első tit­nöki Tanács elnöke és Fock kárához, Willi Stophoz, az Jenő, a Minisztertanács el- NDK Államtanácsa elnöké­nöke a Német Demokratikus ^ Horst Sindermannhoz, Koztarsasag megalakulasa- ' „ . . , nak évfordulója alkalmából az NDK Minisztertanacsa el­az alábbi táviratot intézte nőkéhez: „Kedves Elvtársak! A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 24. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri Német Demokratikus Köztársaság népének. Magasra értékeljük azt a tevékenységet, amelyet az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, a Német Szocialista Egységpárt és annak Központi Bizottsága vezetésével, a szocialista társa­dalom építése, a Német Demokratikus Köztársaság nem­zetközi tekintélyének további erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében olyan sikeresen folytatnak. örömmel állapítjuk meg, hogy kapcsolataink a politi­kai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden területén a szocialista internacionalizmus szellemében, né­peink és a szocialista közösség javára szüntelenül és ered­ményesen fejlődnek. A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén Önöknek, kedves elvtársak, a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozó népének újabb, kimagasló sikereket kí­vánunk hazájuk felvirágoztatására, a béke és biztonság megszilárdítására irányuló te/ékenységükben." Az egyiptomi légierő re­pülőgépei feladatuk sikeres teljesitése után egy kivéte­lével sértetlenül visszatértek támaszpontjukra — jelentet­te be az egyiptomi főpa­rancsnokság. Az egyiptomi légierő alakulatai a meg­szállt Sinai-félsziget terüle­tén bombázták az ellenség állásait és katonai objektu­mait. A célpontokat közvet­len találatok érték. Az egyiptomi légitámadásokat az egyiptomi és szíriai ka­tonai állások ellen intézett ellenséges támadások meg­torlásául hajtották végre — hangzik az egyiptomi kato­nai parancsnokság közlemé­nye. Anvar Szadat elnök, az egyiptomi fegyveres erők fő­parancsnoka a főparancs­nokságon tartózkodik, és személyesen ellenőrzi a hely­zetet. Az egyiptomi katonai pa­rancsnokság később a követ­kező közleményt adta ki a harci eseményekről: „Az el­lenség (Izrael) katonai ala­kulatai megkíséreltek elfog­lalni területünk egy részét a Szuezi-csatorna nyugati partján. Szárazföldi csapa­taink tüzérségi támogatással visszaverték az ellenséget, és ellentámadásba lendültek. Egyes alakulataink az ellen­séget üldözve több helyütt átkeltek a Szuezi-csatornán. A csatorna keleti partján harcok bontakoznak ki az ellenség alakulataival." A (Folytatás a 2. oldalonj Juhász Gyula nevével Díszünnepség az általános iskolai tanárképzés 25. évfordulója tiszteletére Dr. Polinszky Károly ünnepi beszéde Acs S. Sándor felvétele. Dr. Polinszky Károly ünnepi beszédét mondja „Munkáskultúra lesz az eljövendő ... nem kiváltsá­gos lesz, hanem egyetemes." — Juhász Gyulának ezek a gondolatai díszítették a Sze­gedi Nemzeti Színházban tegnap délelőtt megrende­zett díszünnepség színpadát. Az általános iskolai tanár­képzés 25 éves évfordulója, a Szegedi Tanárképző Főis­kola centenáriuma, valamint névadó ünnepsége tisztele­tére rendeztek díszünnepsé­get. Az ünnepség elnöksé­gében ott volt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, dr. Ágoston József, a megyei pártbizott­ság titkára és Sipos Géza, a városi pártbizottság első titkára. Az ünnepséget meg­tisztelte dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB tudo­mányos és kulturális osztá­lyának helyettes vezetője. Borbély Gábor, a KISZ KB titkára, Szabó Ferenc, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége el­nöke, Szalóki Lambert, a Pedagógus Szakszervezet titkára és Kutika Károly vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke. Ott voltak a hazai és kül­földi testvérintézmények de­legációi is. Dr. Füle Sándor­nak, a Művelődési Minisz­térium pedagógusképző osz­tálya helyettes vezetőjének megnyitó szavai után dr. Po­linszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettes mon­dott ünnepi beszédet. Beszédének bevezető ré­szében arról szólt, hogy az általános iskolai tanárkép­zés negyedszázados év­fordulójának ünnepségeit azért rendezik Szegeden, mert a Szegedi Tanárképző Főiskola centenáriuma egy­beesik a szocialista tanárkép­zés 25 éves évfordulójával, s mert a szegedi intézmény az Elnöki Tanács határoza­ta értelmében ezen az ün­nepségen veszi fel a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nevet. Emlékezett a névadó Juhász Gyulára, mint a XX. század egyik jelentős líriku­sára, és gondolkodó, aktí­van tevékenykedő pedagó­gusra: mérlegre tette a Sze­gedi Tanárképző Főiskola elmúlt száz esztendejének történetét; szólott a polgári iskolai tanárképzés 75 évé­nek legfontosabb jellemzői­ről és állomásairól. Hangsú­lyozta, hogy a mai tanár­képzésnek nem a múlt a mérce, hanem az a 25 esz­tendő, amely a szocialista tanárképzés fejlődését fém­jelzi. Elmondta, hogy éven­te hazánkban közel 9 ezer fiatal tanul a tanárképző fő­iskolákon, és 700 oktató fej­ti ki tevékenységét. Beszélt arról, hogy a mai főiskolai tanárok feladata mennyire összetett: egyszerre kell ok­tató-nevelő munkát kifejte­niük, tudományos és kutatá­si eredményeket felmutatni, és aktív közéleti tevékeny­séget kifejteni. A jövő vo­natait vázolva kiemelte, hogy növelni kell az általá­nos iskolai tanári pályára készülő hallgatók létszámát. Az ünnepi beszéd után Hegedűs András, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója lépett a szónoki emelvényre. A névadóról, Juhász Gyuláról tartott beszédet. Szólt Ju­hász Gyula költészetének; életszeretetéről, pedagógiai szemléletéről, pedagógiai örökségéről és életművének Szeged városához kapcsoló­dásáról. Az általános iskolai tanár­képzés 25. évfordulójára rendezett díszünnepség má­sodik részében a Szegedi Tanárképző Főiskola művé­szeti együttesei adtak szín­vonalas műsort. Aranygyűrűs tanárok, új KISZ-klub A Szegedi Tanárképző Fő­iskola megalakulása 100. év­fordulója és Juhász Gyula nevének felvétele alkalmá­ból tegnap délután kibőví­tett ünnepi főiskolai tanács­ülést tartottak a főiskola dísztermében. Hegedűs And­rás főigazgató méltatta a százéves főiskola történe­tét, jelenlegi helyzetét, fel­adatait. A centenáriumát ünneplő szegedi intézményt az ünnepi ülésen köszöntöt­te a polgári iskolai tanár­képző főiskola egykori taná­rai nevében dr. Ábrahám Ambrus akadémikus, nyu­galmazott egyetemi tanár, az 1948 utáni tanárok és okta­tók nevében dr. Ágoston György, a neveléstudomá­nyok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. A gyakorló iskola üdvözletét dr. Krato­fil Dezső hajdani igazgató nevében dr. Veszprémi Lász­ló olvasta fel. A KISZ KB üdvözletét Barabás János, az egyetemi és főiskolai osz­tály vezetője tolmácsolta. Kifejezték jókívánságaikat a hazai és külföldi testvérin­tézmények képviselői is. A Szegedi Tanárképző Fő­iskola centenáriuma tisztelem tére „Pro Juventute" arany­gyűrűt alapított, amelyet azok a főiskolai oktatók és gyakorló általános iskolai nevelők kapják meg ezentúl minden évben, akik 25 éve dolgoznak pedagógusként, s ebből legalább 15-öt a Szegedi Tanárképző Főiskolán töU töttek eL A tegnapi ünnep] tanácsülésen 38 főiskolai okJ tató, illetve gyakorló iskolai tanár részesült „Pro Juven­tute" aranygyűrű kitüntetés­ben. Ugyancsak tegnap ka­pott a főiskola öt dolgozója törzsgárda emléklapot. A Juhász Gyula Tanár-' képző Főiskola központi épületének alagsorában teg­nap délután ünnepélyes klubavatót tartottak. A több mint 600 ezer forintos költ­séggel kialakított KISZ-klub létrejöttéhez jelentős társa­dalmi munkával járultak hozzá a főiskola hallgatói. A két nagyteremből és presszó­helyiségből álló klub előse­gíti a hallgatók kulturált szórakozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom