Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

PÉNTEK, 1973, OKTÓBER 5. 7 Távközlési szimpózium Tegnap, csütörtökön Bu­dapesten, a Technika Házá­ban távközlési szimpózium és bemutató kezdődött. Az előadássorozatot több hazai tudományos egyesület segít­ségével a kanadai ipari és kereskedelemügyi miniszté­rium rendezi. Az előadáso­kon a kanadai szakemberek megismertetik a transzkonti­nentális, mintegy négyezer mérföld hosszúságú telefon, rendszerüket szó lesz a táv­közlési hálózat szervezéséről, fejlődéséről is. (MTI) Hotel Olefin A Leninváros térségében épülő ipari komplexum alap­vető gépi berendezéseit szov­jet, csehszlovák, NSZK és hazai vállalatok szállítják. A fontos építkezésre gyakran érkeznek vendégek — szak­értők, mérnökök, szerelők — akik hosszabb ideig tartóz­kodnak a kombinátban. Szá­mukra, valamint a városba látogatók kényelmes elhe­Az ismeretterjesztés haszna Üzemi kulturosok értekezlete Üzemi pártszervezetek pro- kás véleményét alaposabban, széles, 98,7 százalék. Még lyezésére a Nehézipari Mi nisztérium beruházásával fizikai dolgozóknak pedig' a pagandistáinak, szakszerve­zeti titkárainak, az ismeret­terjesztő munka szervezésé­vel foglalkozó kultúrmunká­soknak a részvételével ren­deztek ankétot tegnap dél­után Szegeden, a városi pártbizottság székházában. Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője annak a vizsgálatnak az eredményeit ismertette, mely a város üzemi munkásságá­nak kulturális helyzetéről ad jellemző mutatókat. Az utóbbi években mintr ha csökkent volna a dolgo­zók művelődési, önművelés! igénye, ami nemcsak korunk eszményének, de a párt­kongresszus szellemének is ellentmond. A műszaki és technikai fejlődés felgyorsu­lása fokozottabban követeli meg az önképzést, viszont több szabad időt enged, amit az emberek jó része üresen és programtalanul tölt el, te­hát ezt is szervezni kell. Itt van komoly szerepe az isme­retterjesztésnek. Az 1970-es statisztika szerint Szeged dolgozó lakosságának 58 százaléka munkás, s az aktív keresők 27 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt, a szóban is kikérték, hogy hi­telesebbé, beszédesebbé te­egy érdekesség: arra a kér­désre, hogy elégedett-e ön­gyék az adatokat Néhány maga műveltségével, a kér­érdekesség a tapasztalatok­ból. A megkérdezettek 86 dőívek 52 százalékán igen volt a vólasz, 56 százalékban százaléka jelenleg nem jár pedig a megkérdezettek elé­gedettek voltak szakmai kép­zettségükkel is, jóllehet so­végzettsége. A több kan még szakmunkás-bizo­ezer megkérdezettnek nyítvánnyal sem rendelkez­iskolába, holott negyedrészé nek nincs meg a nyolcosztá lyos mint majdnem a fele olvas éven- nek. te tíz könyvnél többet, IX Az értekezleten Turay százaléka viszont semmit Zoltán, a Szakszervezetek sem, sőt, akadnak olyanok is Csongrád megyei Tanácsa­szép számmal, akik még nem nak titkára szólt többek kö­voltak könyvtárban. A meg- zött a szociális és kulturális 40,5 százaléka célokra szánt forintok fel­a színházban, 48 használásáról, Muncz Ká­roly, a TIT városi titkára pedig ajánlatot tett az üze­kérdezettek nem járt százaléka legfeljebb öt elő adást lát évente, XI százaié korszerű szállodát építenek, mintegy harmincmillió fo­rintos költséggel. A hétszin­tes épületet a Borsod me­gyei Építőipari Vállalat dol. gozói házgyári panelekből szerelik össze, és abban csaknem száz meleg és hideg vizű fürdővel ellátott szobát rendeznek be. Az új szálló földszintjén társalgó, bár. ét­term és konyha lesz. A „Ho­tel Olefin"-t Leninváros el­ső végleges szállodáját a hó­nap végén adják át (MTI) 40 százaléka nem. Különösen figyelmet érdemel, hogy a szakmunkások 24 százaléká­nak sincs meg a nyolc osztá­lya — ezek az adatok né­mileg magyarázzák, miért csökken a dolgozók iskolájá­nak, a különböző esti és le­velező tagozatoknak a láto­gatottsága az utóbbi időben. Szabó G. László elmondta, hogy kérdőíveken 1200 üzemi dolgozót kérdeztek meg, kö­zülük 1054-en küldték visz­sza válaszaikat, s 154 mun­A kendertermesztés mérlege Kedvező hozam — Kiváló minőség A Kenderfonó és Szövő- hogy növekedett a szakmai ipari Vállalat mezőgazdasági hozzáértés, a gazdaságok osztálya nyolc megyében egyre nagyobb területen al­termeltet szerződéses alapon, tízezer hektáron rostkendert. kalmazzák a fejlett agrotech­nikát, többek között a vegy­A betakarítás országszerte szeres lombtalanítást. Ezen csaknem egy" hónappal ko- túlmenően a learatott kender rábban fejeződött be, mint más esztendőkben, és a ter­més kilencvenöt százalékát már be is szállították. Vég­leges adatok még nincsenek, gondos kezeléséért is dicsé­ret illeti a mezőgazdasági üzemeket. Több téeszben megoldották a betakarítás komplex gépesítését, nagy de az eddig átvett, 77 ezer ütemben gyorsítva ezzel a tonna áru bizonyítja, hogy kender útját, a szántóföldek­kedvező a hozam, a minő­ség pedig szinte egyedülálló, a fontos ipari növény tér­ről a feldolgozó telepekre. Az idén Hajdú és Békés megyében kettős hasznosítá­mesztésének történetében. Az sú termesztést is folytattak, első osztályú áru aránya, csaknem hétszáz hektáron, amely általában ötven száza- Erről a területről kevesebb lék körül szokott mozogni, kóró került ugyan le, de most eléri a nyolcvan szá- számottevő mennyiségű, kö­zalékot. Egyenletes vastagsá- rülbelül kétezer mázsa nyers magot nyertek. A szaporitó­kóró. Ez nem anyag előállításának ezt a módszerét a jövőre tovább szélesítik, hogy teljesen a vetőmag­gá és hosszú, szép világos színezetű a csupán az esőmentes időjá rásnak, a sok napfénynek megszüntessék köszönhető, hanem annak is, importot. Ui folyóirat: Eszperantó Magazin Eszperantó Magazin cim­mel új folyóirat indult. A rantisták Belgrádban tartot­ták idei kongresszusukat. Magyar Eszperantó Szövet- amelyre 38 országból 1800 ség magazinja kéthavonként eszperantista érkezett. A ma­jelenik meg. Az első októbe- gazin ismerteti a belgrádi ri számban, soknyelvüség és kongresszus eseményeit, s a korunk címmel Gergely Mi. " , ,„.„„ , „ , ' hály főszerkesztő írt az új magyar küldöttek telszolala­folyóirat terveiről. Az eszpe- sait ka rendszeresebb színházié- mek megjelent képviselőinek togató. A képzőművészeti ki- az ismeretterjesztő munka állítások iránti érdeklődés azon területeiről, ahol a jö­csak 27 százalékos, az újság- vőben együtt tudnak mű­olvasók tábora viszont elég ködni a TIT és az üzemek. Múzeum épül a metróalagútban Űj múzeum építése kezdő- föld visszakerül a helyére, dött Budapesten. A kiállító- a vonatok végleg a mélyben termet azonban nem vala- maradnak. A múzeum bejá­melyik utcában vagy téren rendezik be, hanem rendha­gyó módon: négy méterre a föld felszíne alatt. A helyszín a Deák tér, az 1896-ban megépített föld­alatti vasút utolsó megálló, ja, a most épülő észak—déli metróvonal leendő ideigle­nes végállomása. A metró­fúrások közben nemrég meg­találták a millenniumi kis földalatti régi végállomásá. nak egyik alagútszakaszát, ahol annak idején a szerel­vényeket visszafordították. Ez az ötven méter hosszú föld alatti folyosó adta az ötletet a múzeum létesítésé­hez. A Deák téri aluljáró­rendszerben három földalatti vonal találkozik majd: a kelet—nyugati, az észak— déli metróé és a földalattié. Az alagutak több emeletnyi mélységben keresztezik egy. mást. Legmagasabban a mil­lenniumi vasút vonala húzó­dik: itt lesz majd a közleke­dési járműveket bemutató kiállítási terem. A régi földalatti kocsikat, közlekedési ritkaságokat a múzeum berendezési tárgyait a hónap végén, november elején kezdik elhelyezni az alagútban. A több tonnás szerelvényeket különleges gépekkel engedik majd le a múzeumba, s a költöztetés befejezése után a kiemelt rátát egyelőre befedik, a nyi­tást 1976-ra tervezik. Jubileum S záz esztendeje, 1873. október 28-án a budai ta­nítóképző keretében kezdődött meg a polgári iskolai tanárok képzése, „épp oly csendben, mint amilyen szerény eszközökkel az ország első és egyedüli polgári iskolai tanítóképezdéje". Erre a csen­des munkakezdésre emlékezik most ezekben a na­pokban a Jogutód, a Szegedi Tanárképző Főiskola. S emlékezik az ország — a dátumok véletlen, s mégis, mennyire jelképes találkozása! — a szocialista tanár­képzés negyedszázados évfordulójára. Ez az ünnep, ez a kettős jubileum méltó arra, hogy a Szegedi Tanár­képző Főiskola homlokára tűzze Szeged nagy költő­jének, Juhász Gyulának nevét. Gyertyánffy István Pedagógiuma ma már törté­nelem. Kitörölhetetlen lapok a magyar neveléstörténet könyvéből. A századik szülétésnapon azonban nem elég muzeális értékek felett merengeni, de az érté­keket, a pozitívumokat feledni is bűn volna. A múlt és jelen találkozik ezen az ünnepen. A magyarorszá­gi általános iskolai tanárképzés fontos mérföldköveit jelöli az 1873-as és az 1947-es dátum. A tegnapi és mai feladatok, a hagyományőrzés és hagyományterem­tés jegyében ünneplünk. A mai tanárképzés gyökerei az elmúlt évtizedekbe nyúlnak, ma is az éltető ned­vekből táplálkoznak. Az egykori értékeket, eredmé­nyeket kell ma korszerű módon továbbfejleszteni, hi­szen ma minden eddiginél nagyszerűbb célokért, ne­mesebb feladatokért küzdünk. ' A főiskola, mely 1928-tól működik Szegeden, része a város szellemi életének, aktív és tevékeny részese kulturális megmozdulásainak. Különösen az elmúlt 25 esztendő alatt teljesedett ki a szegedi Intézmény egyéni színe, sajátosságai, jellemző vonásai, melyek vonzóvá teszik, s kisugárzó erejét. jelentik. Az elmúlt száz esztendő alatt sok ezer általános iskolai tanár kerül ki a főiskola falai közül, hogy a 10—14 éves gyerekekből olyan fiatalokat faragjon, akik képesek átvenni az előttük küzdő nemzedék staféta­botját. Országnyi ember érezte-érzi ennek az intéz­ménynek a kisugárzó erejét, hatását. Az itt folyó mun­ka folyamatossága, oktató, nevelő munkája minősé­gi színvonalának növekedése az általános műveltség elterjedésének egyik mozgató rugója. Juhász Gyula neve szerepel ezután a Szegedi Ta­nárképző Főiskola homlokán, kapubejáratán, boríték­jain. Juhász Gyula neve, akinek munkássága egybe­forrott Szeged nevével. Juhász Gyuláé, a költőé és pedagógusé, a gondolkodóé. Juhász Gyuláé, akinek ne­ve kötelez. Minden oktatót és hallgatót. T. 9 Élmény testközelből Paál István az Egyetemi Színpad munkájáról Két éve annak, hogy a politikai avantgard színház szegedi József Attila Tudo- létjogosultságát, mányegyetem Színpada el- idézet az őszi előadassoro. „elszenvedik" a részvétet. A Petőfi-műsor és a Thermi. dor továbblépés. Filozófiai. nyerte a „Kiváló Együttes" zat kiadványának előszavát érzelmi és intellektuális ak­rímpt Mii npntpkp„ kilpnr- I--i. 1 1 ' . tivitácQ corlrollio a Is-sWXmoA címet Ma, pénteken kilenc- ból: „Számunkra a színház napos előadássorozaton ad. nem hobby, unaloműző-sza­nak számot az azóta eltelt badidőkitöltő tivitása sarkallja a közönsé. get. A nézők aktív részesel időszak művészi munkájáról, vagy művészkedő pótolás eredményeiről. Paál István- hanem választott-vállalt tár­nál, az Egyetemi Színpad sadalmi feladat. Progresszív műveszeti vezetőjével beszél- szándékú politikai avantgard gettünk ebből az alkalom- színházat csinálni az .itt és szórakozás 32 előadásoknak, a Petőfi­műsorban főleg érzelmi, a Thermidorban gondolati síkú ez az aktivitás. Ügy tűnik, ez a fajta szín­játszás speciális közönséget most" alapállásából kiindul- követel, olyan nézőket, akik ból. — Két évvel ezelőtt kap- va még oda mindig vissza tuk meg — az avantgard tö- térve — ez a legfőbb célki­rekvésű amatőr színjátszó tűzésünk. Az üres, tisztánlá­csoportok közül elsőként — tásunkat homályosító játszo­a legnagyobb amatőr-elisme- gatás-mókázás, vagy a zava­rást a „Kiváló Együttes" ros-fennkölt jelbeszéd mani­kitüntető címet. Éreztük-tud- pulációja helyett önmagun­tuk, hogy ez az elismerés kat: életünket és szomorúsá. méginkább kötelez bennün- gunkat, harcunkat és hitün- fs ert° szegedi egyetemista állandóan, szinte együtt él. nek a szereplőkkel. Vajon milyen az egyszeri találko­zása a nézőnek a produkció­val? — Eleinte féltünk, hogy kiszakadva a minket szerető ket. Előadásonként bizonyí- ket felmutatni az tanunk kell az általunk kép- csedjében." viselt progresszív törekvésű Onczay Csaba sikere Onczay Csaba nyerte Bu- versenyé nek első tételét ját­dapesten a nemzetközi gor- szotta, amelyet Szalatsy Ist­donkaversenyt. Fényes sikere ván, a modern zene kiváló a szakértőknek nem okozott ismerője kísért, a MÁV meglepetést. Már 1968-ban, szimfonikusok közremüködé­az akkori Pablo Casals-ver- sével. Onczay Csaba a ver­senyen, huszonkét éves ko- senyek ideje alatt Nyugat­rában, eljutott a döntőbe, és Berlinben is hangversenyt külön díjat kapott Pályája, adott, az ottani filharmóni­tehetsége azóta is felfelé kusokkal, és több újabb ívelt. Közben a Zeneművé- meghívást kapott, szeti Főiskola tanára lett. Sin Katalin, a szintén Sze­Szegeden minden hangver- gedről elszármazott csellista, seny-látogató ismeri: itt a középdöntőig jutott, holott kezdte tanulmányait Báthory csak tavaly végezte a Zene­Sándornál, s minthogy a Tö- művészeti Főiskolát, s ezút­mörkény István gimnázium- tal versenyzett először. Érté­ban érettségizett, s utoljára kes produkciójával kapcso­ennek az intézménynek ju- latban a budapesti sajtó kü­bileumi koncertjén lépett fel lön kiemelte nagyszerű ka­Szegeden, a város büszke le- marapartnerét, Bódás Pé­het rá. A verseny döntőjé- terL ben Sosztakovics Gordonka- Dr. Nagy István Hogyan valósulnak ezek a megfogalmazott cé­,üres tér* közönségből értetlenség fo. gadja törekvéseinket, újfajta színpadi jelrendszerünket, meg Országos vendégszereplésünk során — laktanyákban, kül­hétköznapok munkája városi, falusi művelődési ott­honokban, fővárosi és vidéki egyetemeken — megelégedve tapasztaltuk, hogy érzik és értik szándékainkat. során, az egyes produkciók­ban, egyáltalán miért van szükség az ilyenfajta szín. házra? — Valljuk, hogy a modern Gazdag két esztendő után korban, a gépi kommunika- mit ígér a közeljövő? eio i-QvVinriífnoowrilr vmv«-í«M'Kr,M ció térhódításának napjaiban a élő-eleven színház az egyet len fórum, ahoi a néző test közelből kaphat élményt, ak­tíV és alkotó részese a művészetnek. művészeti ágak közül az . ~ Azel,TÚ11t éVbe4n M™m í-eleven színház az esvet- bet kötelével együtt volt a tarsulat. Azt szeretnénk, ha a tagoknak életformájukat lehet meghatározó vonás lenne az együtteshez való tartozás. Ezt a folytonosságot az idén sem szakítjuk meg. Rendsze. resen játszunk majd Szege, den, így igyekszünk amatőr színházzá válni. Az őszi elő­Az Egyetemi Színpad el­múlt évekbeli produkcióinak elmaradhatatlan alkotó része maga a közönség. A nézők bevonásának igénye ott fe- adássorozat után október 15. szül minden darabjukban. — Együttesünk egyik spe­ciális feladata: keresni an­nak a lehetőségél, azt a mó­dot, hogy a „provokálva is szeretettel fogadott nézőket" bevonjuk a játékba, ráve­gyük őket a legteljesebb ér. zelmi-gondolati és fizikai azonosulásra. Ezt tapogattuk már a Stációkban és az Örök Elektrában is. Kitelje­től 18-ig a Budapesti Művé­szeti Hetek nemzetközi ama. tőr fesztiválján veszünk részt. Onnan Wroczlawba utazunk a IV. Egyetemi és Avantgard Szinházak Feszti­váljára. Visszatérve új be­mutatóra készülünk. Tornai József: Áldozati ének című művét dolgozzuk fel, amo. lyan rock-blues „operát" ké­szítünk. Tavasszal pedig si sítésére a Petőfi rock-ban és keresen szeretnénk szerepel­a Thermidorban vállalkoz- f",** V" Egyetemi és Főis­tunk. Az előbb emiitett két koIai Szmjatszó fesztiválon. előadáson a nézők passzívak, X. h,

Next

/
Oldalképek
Tartalom