Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

a KEDD, 1973. OKTÓBER 33. II jogtalan anyagi hasznot „kamatostól" elvonják A gazdasági bírság új jogszabályozásáról Á papucsok készítésével régóta foglalkozó Szegedi Járási Vegyesipari Szövetkezet ez év elejéig — 4—5 esztendővel ezelőtti árvetések alapján, a felhasznált anyag értékénél többet számlázva — értékesítette portékáját, amelyet a kalkuláció szerint marhaboxbőr helyett műbőrből készített. Az árdrágítással a vegyesipari szövetkezet 1 492 000 forint jogtalan anyagi haszonhoz jutott. A diósjenői Börzsönyalja mezőgazdasági tsz fuvarozási tevékenységéért a törvényesnél lényegesen magasabb díjat szedett, s csaknem 2 millió 800 ezer forint jogtalan anyagi előnyre tett szert. Mindkét ügyben folyamatban van az eljárás, az illetékes megyei bíróságon. Hírmagyarázatunk: A Minisztertanács az idén a gazdasági bírságról új rendeletet hozott, amelynek hatálya kiterjed az állami vállalatokra, és az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a szövetkezetekre, a Szövetkezetek Országos Tanácsa által alapított vállalatokra, e gazdálkodó szervek jogi személyiséggel rendelkező társulásaira és a társadalmi szervek vállalataira. E gazdálkodó kollektívákat egységesen vállalatnak nevezve, a következő körben kell gazdasági bírságot kiszabni, ha a vállalat jogszabályba, vagy hatósági rendelkezésbe ütköző illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon tevékenykedik. Ha a vállalat jelentős anyagi előnyre tesz szert, illetőleg jelentős kárt okoz: különösen, ha árdrágítással, tisztességtelen haszonszerzéssel, illetve gazdasági erőfölényével visszaélve jut jelentős anyagi előnyhöz. Vagy: súlyosan sérti, veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit; különösen ha rendszeresen vagy jelentős menynyiségben rossz minőségű terméket állít elő, vagy hoz forgalomba. Ki kell szabni a gazdasági bírságot, ha a vállalat jelentősen sérti, veszélyezteti a népgazdaság érdekeit; ha a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokban előírt kötelezettségek elmulasztásával vagy megszegésével súlyosan veszélyezteti a vállalat dolgozóinak életét, testi épségét vagy egészségét. összeg tekintetében a gazdasági bírságot úgy kell megállapítani, hogy az meghaladja a vállalat által elért jogosulatlanul szerzett előnyt, illetőleg okozott kór összegét. A gazdasági bírság temelési költségként nem számolható el. Ugyanakkor: a gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vagyoni felelősség alól. A megbírságolt vállalat, illetve annak felügyeleti szerve köteles a hatáskörébe tartozó személyek felelősségrevonásáról gondoskodni. Ajándékkönyvek iskoláknak Somogyi Karuiyntí jfeivetele ünnepélyes percek a tarjáni 2-es számú általános iskolában: Kovács József igazgató (középen) megköszöni a könyveket Müller Lászlónak, a Móra Ferenc könyvesbolt igazgatójának (balról) Bensőséges, rögtönzött ünnepséget rendeztek tegnap, hétfőn a nemrég átadott új tarjáni iskolában. A Művelt Nép könyvterjesztő vállalat kedveskedett az iskola tanulóinak. Müller László, a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt igazgatója több mint 7 ezer forint értékű ajándékcsomagot adott át az iskola tanulóifjúságának, tanárainak. Ezzel megalapozták az új létesítmény iskolai könyvtárát, de felhasználhatják az ajándékcsomag könyveit különböző versenyek legjobb szereplőinek jutalmazására, év végi ajándékozásra is. A Művelt Nép könyvterjesztő vállalat és a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt kedves ajándékát Kovács József, a tarjáni 2es számú általános iskola igazgatója vette át és köszönte meg. Az úttörők nevében Szabó Klára VI.'B osztályos tanuló mondott köszönetet. Ez a kedves epizód egy a sok közül. Ugyanis ezekben a napokban a Móra könyvesbolt ilyen, vagy hasonló ajándékkönyv-csomagokat ad át a Béke utcai általános iskola tanulóinak, valamint négy középiskolának: a Tisza-parti Szakközépiskolának, a Gutenberg utcai közgazdasági szakközépiskolának, a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskolának és a Rózsa Ferenc szakközépiskolának. Ezek az ajándékkönyvek vagy a már meglevő iskolai könyvtárakba kerülnek, vagy az iskola tanulóinak jutalmazására használják föl. Ezzel a nemes akcióval is segíti a Művelt Nép könyvterjesztő vállalat és a szegedi bolt a könyv megszerettetését, az „Olvasó népért" mozgalom kiszélesítését, és részt vállal az 500 iskola — 500 iskolai könyvtár akcióból is. Érdek és érdekeltség A

szocializmus társadalmi, politikai kérdései között fontos helyet foglal el az érdekviszonyok megismerése, az érdekek rangsorolása, összehangolása. Ehhez, a nagy jelentőségű problémához sok felől lehet közelíteni. Napjainkban, amikor még munkamegosztásbeli és szociális különbségek léteznek az emberek között, nagyon fontos annak a kérdésnek a vizsgálata, milyen elvek szerint kell a javakat szétosztani. Jól ismert tétel, hogy a szocializmusban az anyagi javak elosztásának mértékét még nem a szükségletek szabják meg, hanem a végzett munka. A munka szerinti elosztás egyenlőséget és egyenlőtlenséget is tartalmaz. Egyenlőséget a termelési eszközökhöz való viszonyban, a munkához való jogban, egyenlő felszabadulást a kizsákmányolás alól, de egyenlőtlenséget a fogyasztás színvonalóban — éppen azért, mert egyenlő mércével, a végzett munkával mérik az embereket, akik pedig szakképzettségükben, képességeikben, ügyességükben és mindezek alapján produktumuk nagysága tekintetében különböznek egymástól. Ezért az alapvető érdekek közössége mellett fennmaradnak az egyéni és csoportérdekek. Csak e részérdekek számításba vételével, a társadalmi érdekek iránti figyelem felkeltésével, a közös és egyéni érdekek közelítésével, vagyis megfelelő érdekeltség biztosításával lehet előre haladnunk. Már Lenin nyomatékosan hangsúlyozta, a személyes anyagi érdekeltség és a szocialista termelés általános fejlődése közti elszakíthatatlan kapcsolatot. Felhívta a figyelmet, hogy a személyes anyagi érdekeltség a termelés szakadatlan növekedésének és tökéletesitésének egyik legfontosabb hajtóereje. Szükségesnek tartotta ezért a személyes anyagi érdekeltség összekapcsolását a kollektíva anyagi érdekeltségével. A munka szerinti elosztásról és az anyagi ösztönzésMagyar—vietnami kuiturális együttműködés A szegedi egyetemről küldöttség utazik a VDK-ba II magyar szolidaritási bizottság lése Hétfői tanácskozásán — ugyanakkor küldöttségeink Budapesten, a Belgrád rak- látogatást tettek Vietnamban, parti népfront székházban — Csehszlovákiában és OslóHarmati Sándor, a magyar ban. Szóba került a bizottsászolidaritási bizottság elnöke gi ülésen, hogy Vietnam küadott tájékoztatást a testület lönböző részeiből és többek idén végzett munkájáról, között Afrikából érkezett semajd körvonalazták a jövő besültekel gyógyítottunk az évi szolidaritási programot. idén hazánkban. 170-en táEbben az esztendőben tíz voztak tőlünk egészségileg mozgalomtól érfifSKS épülten. Gazdag programdi delegációt fogadott szo- ja lesz a szolidaritási munlidaritási bizottságunk, kának 1974-ben is. (MTI) Hétfőn dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Nguyen Manh Cam, a VDK nagykövete a KKI-ban aláírta a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1973—74-re szóló kulturális együttműködési tervét. Az aláíráskor dr. Rosta Endre kiemelte, hogy az új dokumentum tovább szélesíti a két baráti nép közötti együttműködést, közvetlen kapcsolatok teremtéséhez biztosít lehetőséget. Nguyen Manh Cam arról szólt, hogy az egyezmény jó alap országaink életének kölcsönös megismerésére. Ujabb bizonyítéka népeink fejlődő barátságának, a szocialista internacionalizmus, a szolidaritás megnyilvánulásának. A vietnami nép nagyra értékeli magyar barátai támogatását. * A most megkötött kulturális együttműködési terv értelmében — többek között — cserekapcsolatok létesülnek a kultúra, a művészet, a sajtó, a rádió, a televízió területén. Közvetlen együttműködés létesül az egri Ho Shi Minh tanárképző főiskola és a Vinhi Pedagógiai Főiskola, a Váci Hámán Kató általános iskola és a Hung Yen-i általános iskola között. A felek elősegítik és támogatják a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara és a Vietnami Elektromos és Gépipari Egyetem közötti közvetlen kapcsolatteremtést is. Az idén hazánkba látogat a Vietnami Elektromos és Gépipari Egyetem delegációja, tapasztalatcserére. Vietnamban pedig vendégül látják a Szegedi József Attila Tudományegyetem küldöttségét, amely biológiai oktatás és kutatás helyzetét tanulmányozza. ről szóló lenini tételek helyességét a szocializmus építésének nemzetközi tapasztalatai igazolták. Az egyenlősdi, az anyagi érdekeltség megsértése vagy helytelen értelmezése mindig káros következményekkel járt. A gazdasági reformok hazánkban is és a Szovjetunióban is nem utolsósorban arra irányulnak, hogy a személyes anyagi érdekeltség jobban kapcsolódjék össze a kollektíva anyagi érdekeltségével. Természetes, hogy az emberek nem egyformán ismerik fel érdekeiket. Ezért is sokszínű a társadalmi közgondolkodás és magatartás. Vannak még, akik a közvetlen létérdekeken túlmutató érdekeikről nem vesznek tudomást. Mégis teljesen hamis lenne az emberek felosztása olyanokra, akik anyagi ösztönzéssel, és olyanokra, akik erkölcsi ösztönzőkkel, ideálok felmutatásával késztethetők eredményes tevékenységre. Helyesebb abból kiindulni, hogy minden ember szükségleteihez hozzátartoznak a megfelelő színvonalú anyagi életfeltételek, és ez alól a széles látókörű, öntudatos ember sem kivétel. Nem az a baj ugyanis, hogy az emberek latba vetik energiáikat anyagi szükségleteik kielégítéséért, hanem az, ha szükségleteiket közösségellenes eszközökkel elégítik ki. Az anyagi érdekeltség elvének következetes és ugyanakkor rugalmas — az ember másfajta érdekeit is figyelembe vevő — alkalmazásában kifejezésre kell jutnia egyrészt az elvégzett munka >és a szükségletek kielégítése közti összefüggésnek, másrészt az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolatának. Az így felfogott anyagi érdekeltség nemcsak az egyén hasznát szolgálja, hanem egyúttal közvetlenül érzékelhetővé is teszi számára munkájának összefüggését a társadalom egész tevékenységével. Ezáltal megalapozza, növeli az egyes dolgozó felelősségérzetét. Saját céljával kerül azonban ellentétbe az anyagi érdekeltség akkor, ha megszűnik a kapcsolat a végzett munka és az egyéni jólét alakulása között, ha az életszínvonal nem megalapozottan, a jobb munka eredményeként emelkedik, vagy ha a jobb munka nem nyeri el jutalmát, ha a „jó munkás" és a „jól kereső munkás" fogalma nem esik egybe, vagy ha az anyagi érdekeltség konkrét formája az egyéni érdeket elszakítja a közösségi érdektől, és szembe állítja vele. I

de tartozik az is, hogyan tükröződnek a közgondolkodásban, a közvéleményben a jólét növekedéséből származó jelenségek. Megfigyelhető, hogy a szocializmus építésével együtt emelkedő jólét, egyes rétegekben az egyéni igények túlzott felfokozásával jár: egyoldalúan bizonyos fogyasztási cikkek megszerzésére irányul a figyelmük, és másokat is, valódi értékeik helyett, aszerint minősítenek, hogy birtokoljék-e ezeket a javakat vagy sem. Egyesek készek ezt a jelenséget az anyagi érdekeltség alkalmazásának rovására írni. Ez a megközelítés azonban helytelen. A szocializmus építésének ugyanis egyik legfőbb és közvetlen célja a népjólét emelése, s ennek egyik szükségszerű következménye a lakosság ellátása alapvető fogyasztási cikkekkel, majd egyre inkább tartós fogyasztási cikkekkel is. Teljesen alaptalan ettől félteni a szocializmus jövőjét. Aki ugyanis úgy törekszik nálunk egyéni jólétének emelésére, hogy képességeinek megfelelően dolgozik, és munkája szerint részesedik a megtermelt javakból, az a szocialista társadalmat erősíti. A közvetlenül tudatformálásra irányuló erőfeszítéseknek — agitációnak, propagandának, népművelésnek stb. — csak ebből az összefüggésből szabad kiindulnia, csak ezt tudatosítva viheti el a tömegeket az egyéni anyagi érdekeltség helyes értelmezése révén a társadalmi érdek szolgálatához, a szocialista tudathoz. Az anyagi érdekeltség alkalmazásának a szocialista közgondolkodás fejlődésére tett hatása attól is függ, hogy gyakorlatilag átfogja-e a dolgozók összességét, s hozzászoktat-e minden munkaképes embert ahhoz, hogy jólétének növelését kizárólag jó munkával, tehát a társadalom jólétének arányos növelése útján keresse — vagy pedig olyan rések mutatkoznak, amelyekbe beszivároghat az erkölcstelen és törvénytelen magatartás, a kispolgári önzés és élősdiség. Ha az anyagi ösztönzés elvének érvényesítésével nem jár együtt a társadalom erkölcsi-politikai nevelése, valamint a szocialista elveket valló közvélemény eleven, valóságos befolyásának növekedése, akkor átmenetileg nagyobb mozgásszabadsághoz juthatnak a társadalomellenes magatartásformák. Így egyesek felhasználhatják az egyéni és a társadalmi érdek közötti eltéréseket magáncéljaik érvényesítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy ideig-óráig fegyelmezetlen munkával is elérjenek olyan bért, amelyért mások becsületesen megdolgoznak; összeköttetéseik révén hozzájuthatnak olyan dolgokhoz, vagy elérhetnek olyan funkciókat, amelyekhez mások társadalmilag hasznos munkájuk és tényleges rátermettségük alapján sem jutnak hozzá. Elhatározott célunk úgy fejleszteni társadalmi-politikai viszonyainkat, hogy ezek a jelenségek egyre kisebb mértékben fordulhassanak elő. S

amíg a szükségletek kielégítéséhez csak korlátozottak a lehetőségeink, addig teljesen jogos — és szükséges — annak az elvnek a fenntartása, hogy azok részesüljenek nagyobb mértékben a megtermelt javakból, akik képességeik szerint legtöbbet tettek ezek létrehozásáért. Ehhez az elvhez hozzátartozik az is, hogy ne lehessen anyagi javakhoz jutni erkölcsi értékek feláldozása árán. Vagyis az anyagi elismerés megszolgált fizetség legyen a társadalom érdekében nyújtott teljesítményért, és szolgáljon alapul az egyén sokoldalú fejlődéséhez, kulturális és erkölcsi kiteljesedéséhez. P. L Újítóknak — külön jutalom A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat novembert, decembert — az újítási mozgalom megindításának 25. évfordulója tiszteletére — újítási hónapnak nyilvánította. A két hónapban benyújtott javaslatokat versenyszerűen bírálják el; az eredményeket pontozással értékelik. Az első helyezettek külön jutalomban részesülnek. (MTI)