Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-18 / 244. szám

VILÁG FROLETÁRFAI, EGYESÜLJETEK! OELMAGYAROR MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam 244. szám 1973. október 18M csütörtök Ára: 80 fillér A népesedéspolitikai intézkedések nyomán: Újabb évi 2 milliárd forint pénzbeni juttatás Á Munkaügyi Minisztéri­umban és a SZOT-ban szá­mítások készültek arról, hogy a legutóbbi népesedés­politikai kormányhatározat milyen többletbevételhez juttatja a gyermekes csalá­dokat. Az összegezés szerint a családi pótlék, a gyermek­gondozási segély, az anya­sági segély emelése, továb­bá a gyermekápolási táp­pénzre jogosultság kiterjesz­tése évente több mint két­milliárd forinttal növeli a gyermekneveléshez nyújtott pénzbeni állami juttatáso­kat. Hozzávetőlegesen több mint 600 000 családot érin­tenek e pénzbeni kedvezmé­nyek, mégpedig többszörö­sen, mert ugyanaz a család adott esetben akár vala­mennyi kedvezményt igény­be veheti. A több mint kétmilliárd forintos emelés az eddigi igen jelentős pénzbeni jut­tatásokhoz képest is számot­tevő. Az idén például — még az emelés nélkül — különféle címeken kereken 7 és fél milliárd forintot folyásit az állam a gyerme­kes családoknak, a jövőre életbe lépő emelés tehát tel­jes évre számítva — a sok­féle címen nyújtott juttatá­sok . egészét alapul véve is — megközelíti a 30 százalé­kot. A most elhatározott eme­lés az utóbbi húsz évben a legnagyobb, jóllehet például a családi pótlékot 1953 óta hatszor növelték. 1953 előtt gyermekenként 30 forint volt a családi pótlék, akkor vezették be a progresszív családi pótlékot, ami azt je­lentette, hogy két gyerek után összesen 75, három gyerek után 180 forintot stb. fizetett az állam. 1959-ben a háromgyerekesek családi pótléka 180-ról 360, 1966­ban 510, 1972-ben 960 fo­rintra emelkedett. A két­gyerekesekét 1965-ben 200, 1966-ban 300, az idei-év ele­jén, a tejáremeléskor pedig 400 forintra növelték. Mivel 1972-ben csak az egyedül­álló egygyermekesek, to­vábbá a három és több­gyermekesek családi pótlé­kát rendezték, a kétgyer­mekesekét nem, most — mint ismeretes — ennek az igen jelentős kategóriának a családi pótlékát emelik. 1974. június 1-től a kétgyer­mekesek az eddigi 400 forint helyett 600 forintot kapnak havonta. A 20 év alatti hatszori családipótlék-emelés nyo­mán az 1953. évi 718 mil­lió forintról tavaly három és fél milliárd forintra nőtt a családi pótlék címén fo­lyósított összeg. Az új ren­delkezések az évi családi pótlékot további 1,1 milli­árd forinttal növelik, csupán ez az emelés 480 000 csalá­dot érint, A gyermekgondozási se­gély bevezetése óta egyszer változott, amikor a tejár­emelés pótlására a bérből és fizetésből élőket 600-ról 650­re, a termelőszövetkezeti ta­gokét 500-ról 550 forintra növelték. Mint ismeretes, 1974. január 1-től a bérből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800, a má­sodik után 900, a harmadik gyerek után ezer forintot, a tsz-tagok 700, 800, illetve 900 forint gyermekgondozási segélyt kapnak. Ez az eme­lés évente körülbelül 600 millió forint többletet jelent, vagyis az 1972-ben folyósí­tott 1,4 milliárd forint gyer­mekgondozási segély körül­belül kétmilliárd forintra nő. Több- száz millió forint többletjuttatással jár a gyer­mekápolási táppénzre jogo­sultság kiterjesztése, s az anyasági segély igen jelentős felemelése is. Az 1972-ben folyósított 93 millió forint anyasági segély az emelés hyomán valószínűleg eléri majd az évi háromszázötven­millió forintot. Kiegyensúlyozott az élelmiszer­ellátás Miniszteri tájékoztató Fock Jenő látogatása Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságáriak tag­ja. a Minisztertanács elnöke szerdán reggel egynapos lá­togatásra Heves megyébe ér­kezett. A vendéget Egerben, a megyei pártbizottság székhá­zában Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első tit­kára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Oláh György az eltelt hat évben végbement gazda­sági fejlődésről, a politikai, társadalmi s a kulturális életben tapasztalt előrehala­dásról tájékoztatta a kor­mány elnökét, majd ismer­tette Heves megye középtávú célkitűzéseit, amelyben a termelőerők arányos területi elhelyezkedésének további fejlesztése szerepel. Ezt követően a Miniszter­tanács elnöke a Heves me­gyei tanács székházába lá­togatott, ahol a megyei ta­nács vezetőivel beszélgetett. Fekete Győr Endre megyei tanácselnök a tanácsi testü­letek tevékenységéről, az ap­parátus munkájáról, a taná­csi szervek előtt álló fonto­sabb feladatokról adott tájé­koztatást. Fock Jenő délután egri üzemeket keresett fel. (MTI) Az élelmiszer-gazdaság helyzetéről és a soronlevő feladatokról tartott sajtó­tájékoztatót szerdán dr. Di­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országház Gobelin-termében. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar élelmiszer-gazdaság tel­jesítette legfontosabb tár­sadalompolitikai, gazdaság­politikai és termeléspolitikai céljait. A mezőgazdaság termelése az év végéig várhatóah -4,5 százalékkal haladja meg a múlt évit, s nagyobb lesz az idei előirányzatnál is. Pezsdítően hatott a ter­melésre, hogy a gazdasági irányításban rejlő lehetősé­gek kihasználása megterem­tette a fejlődés, s a mű­szaki-technikai bázis bővíté­sének feltételeit. Minden ed­digit felülmúlt a kalászos gabonák termése, az idén várhatóan 5,6 millió tonna, ami 9 százalékkal haladja meg az előző évit Legutoljára 1947-ben és 1952-ben volt olyan aszály augusztusban és szeptember­ben, mint az idén. Ez a nagy szárazság csökkentette a kapások hozamát, de az eddig betakarított termés alapján mégis számítani le­het arra, hogy a kukorica hektáronkénti átlagtermése 40,6 mázsa lesz, s így 0,7 mázsával múlja felül az ed­digi legnagyobb, a tavalyi termésátlagot. Előreláthatóan rekord­eredmény lesz borból is, el­érheti a 6 millió hektolitert, s így most a tárolási gon­dok megoldására kell intéz­kedéseket tenni. Az aszály leginkább a cukorrépa, a zöldpaprika, a fűszerpaprika és a burgonya termelését érintette. A veszteségeket azonban időben felmérték, és a zavartalan ellátáshoz szükséges árualapokról gon­doskodtak. Elsősorban a ba­ráti országokból importál­nak burgonyát, gyökér- és káposztaféléket. > Az állattenyésztésben ked­vező, hogy a korábbi intéz­kedések alapján június vé­gére a szarvasmarha-állo­mány 53 0Ó0-rel, ezen belül a tehenek és az előhasi üszők száma mintegy 30 000-rel emelkedett egy év alatt. Ez az első esel, hogy a júniusi állomány magasabb, mint az előző évben. A sertésál­lomány is lényegében kilá­balt a járvány okozta ne­hézségekből. A lakosság élelmiszer­ellátása — bár nem volt problémamentes — összessé­gében az idén is kiegyensú­lyozott volt, akárcsak ta­valy. Elsősorban a nagyobb városokban volt megfelelő a húsellátás, de még nem javult a helyzet a járási központokban és a kisebb településeken. Jövőre to­vább növekedik a hústerme­lés, s bár még nem jelent teljes megoldást, várhatóan az 1972. évihez hasonló jó ellátásra lehet számítani. A zöldség- és gyümölcs­termelés fejlesztésére tett in­tézkedések tijbbsége eredmé­nyes volt, de még nem sike­rült elérni olyan előrehala­dást, amely az ellátást zök­kenőmentessé tehette vol­na. A fogyasztói árszínvonal a várt öt helyett nyolc száza­lékkal emelkedett. Mangán­lelőhely A hazai mangánkutatás leghatékonyabb periódusát zárták le az elmúlt napok­ban az Országos Érc- és Ás­ványbányák urkúti mangán­érc művénél. Az intenzív kutatás igen biztató eredménnyel zárült. Kiszélesedett a lelőhelyek határvonala: 9 négyzetkilo­méternyi területet tartanák nyilván mangánlelőhelyként. Jól halad i gázprogram megvalósítása Szerdán, Debrecenben 35:> szakember részvételével nyílt meg a 17. országos gázkonfe­rencia. A háromnapos ta­nácskozás megnyitóján dr. Korányi György, a Nehéz­ipari Minisztérium főosztály­vezetője tartotta a bevezető előadást. Elmondotta, hogy a gázprogram első részét ma­radéktalanul teljesítettük, sőt bizonyos tekintetben túl is szárnyaltuk. 1973 végére a tervezett 4,2 milliárd köb­méterrel szemben előrelát­hatóan 4,6 milliárd köbmé­ter lesz a fogyasztás. Kiadós őszi eső Felüdült a határ Hosszú hónapok óta az or­szágosnak nevezett eső ereje is elfogyott, mire környé­künk fölé érkezett volna, hosszan tartó szárazságot tört meg tehát kedden dél­tájban érkezett kiadós őszi eső. A betakarításnak ugyan kedvezett az eddigi száraz idő, semmi nem akadályoz­ta sem a kukoricatörést, sem a paprikaszedést, és a szü­retet sem, a talajmunkákat azonban sokszoros erötöbb­lettel tudták csak végezni a mezőgazdasági üzemek, és aggodalommal vetették föld­be a jövő évi kenyér magját is. Vége a hosszú szárazság­nak, a talaj felső rétege át­ázott annyira, hogy a kelő­félben levő búza fejlődését semmi nem akadályozza. A meteorológiai intézet sze­gedi időjelző állomásán kedd déltől szerda reggelig 20,4 milliméter esőt mértek. Jól jött az eső, felüdült a ha­tár. Húszmillió tégla A szegedi l-es számú téglagyárat néhány évvel ezelőtt korszerűsítették. Földgáztüzelésű alagútkemencét építettek, automatizálták a nyersgyártást és a bányamunkákat is nagy teljesítményű gépiek segítik. A szegedi téglagyárban csak B—29-es méretű üreges téglát égetnek, amelyből ezer darab 5200 darab hagyományos kisméretű téglának felel meg. A szegedi üzem évente 20—22 millió téglát éget és ad át a vásárlóknak. A négy évvel ezelőtt korszerűsített téglagyár berende­zései az idén javításra szorultak, és a nyáron két hónapig javították a masinákat. így az idén csak 18 millió darab téglát égetnek. Ez a mennyiség is elegendő, hiszen amióta a szegedi házgyár felépült, valamelyest csökkent a tégla iránti kereslet. A szegedi l-es számú téglagyárban a ter­melés nem függ az időjárástól, egész éven át bányásszák az agyagot, és működik a szárítókamra, s az alagútkemen­ce. A gyár udvarán október elsejétől egyre több tégla sza­porodik, hiszen az építkezők már befejezték a munkát, legfeljebb tavasszal indul újabb „roham" a jó minőségű szegedi téglák iránt. Jövőre körülbelül 22 millió darab tég­lát gyártanak az üzemben, amely fedezi a keresletet, sor­baállás nélkül kielégíthetik a vásárlókat. A modern gyárból eltűnik a hajdani Hofímann típusú körültüzelésű kemence, bontják a régi építményt, amely hosszú évtizedeken át szolgálta a szegedi téglagyártást. A téglaégetésen kívül tovább dolgozik a falblokkot készítő üzemrész is, amelynek termékeiből épültek fel az újsze­gedi városnegyed, illetve a Tarján városrész első üteme­tek lakóházak Az égetett téglaval megrakott kocsi elhagyja az alagútkemencét Somogyi Károlyné felvételei Az üreges téglából falblokkokat készítenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom