Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

a KEDD, 1018. OKTOBER IS. Téesztag öregségi járadékáról V M. R.-né termelőszövetkü- nyugdíja m ídeti a havi 800 1708 forintot nem Haladja 1 m|i tag írja: most töltött* forintot nem haladja meg. meg. be a «6. életévét, de Ha a házastárs dolgozik, az Olvasónk tehát öregségi ja­öregségt nyugdíjhoz szűk- összeghatár, mely mellett az radékra jogosult, mert fen­séges tíz nyugdíjévét nem öregségi járadékot meg lehet delkezik háromévi folyama­tudta megszerezni, e már állapítani, havi 1200 forint, fos termelőszövetkezeti leg­tovább dolgozni sem tud. Ha a házastársnak nyugdíja sággal, térje nyugdija pe­Ezért öregségi járadékot van és dolgozik is, ez öregsé- dig nem haladja meg a ha­szeretne igényelni. Kérde- gi járadékot akkor lehet vi 800 forintot, öregségi ja­tf: jogosuit-e öregségiI já- megállapítani, ha a munka- radékra váló igényét terjeez­rgdekra abban az esetben. ' ' t- rin( . nvl-Híi sze elo a termelőszövetkezet ha férjének 760 forint ber 1-(K) termiül, a nyugdíj veíf,t&,é&e útján a társada­nyugdija van? P®dig a 809 forintot és a fombiztosítási igazgatóságnál. A nyugdíjtörvény Bzerint kettő együttes összege az Dr. V. M. Rregségi járadékot az a ter pieiószóvetkezeli tag kaphat, ftki legalább három év óta megszakítás nélkül tagja a lermelöszővetkezetnek, pő 05., illetve ha férfi a 70. élete Óvét betöltötte és sem a sa­ját , sem padig a házastársa jövedelme nem haladja meg a rendeletben meghatározott összegeket A rendelet sze­rint a termelőszövetkezeti tag Öregségi járadék iránti ké­relmét akkor kell elutasíta­ni, ha a jövedelem összege meghaladja az öregségi já­radék összegét, vagyis ez év­ben s havi 468 forintot, ha pedig az igénylőnek nyugdí­ja van vagy egyéb ellátása, akkor ha annak, összege meg­haladja az öregség nyugdíj legkisebb összeget, vagyis az idén a havi 536 forintot A termelőszövetkezeti tag Vele egyijttélő házastársának keresete, illetve nyugellátá­sa (egyéb ellátása) az öreg­sági járadékra való jogo­sultságát akkor nem zárja I teljesítendő terv kl, ha az együttélő házastárs | Ázsiában 088Z686B A Duna vize a sztyeppénak Főcsatorna épül Vizet kap az Üzbegisztán hektár föld és Türkmenia között elterii- elő. lő vízszegény Karsini sztyep öntözését írja Moldáviában is nagyará­pe. A víz az Amu-Darjától nyű öntözési program veg­két, összesen 170 kilométer rehajtását kezdték meg: hosszú focsatnrnan érkezik, több mint 180 000 hektár (Segítségével újabb nagy ki- pztyeppeterületet öntöznek terjedésű gyapottermesztő majd a Duna vizével. A tó­vidék kialakításába kezdtek lyó vizének egy részét elve­— itt a legértékesebb, finom- zetik a Jalpug-tóba, amelyet szálú gyapot fajtából létesíte- e?v régi folyótorkolat egyesít nek majd ültetvényt, A Karsini puszta öntöző­közvetlenül a Dunával- Ezt követően főcsatornát létesí­sével kapcsolatos munkák a tenek, ahová hatalmas szí kilencedik ötéves terv kere- vattyúkkal emelik át a vizet II sziilttkkel közösen Látogatás a kisegítő iskolában Kívülről pontosan olyan, kis fazekak, tányérok, ké­mint az Osztrovszki útiéban sok, villák hevernek a pa­levő másik szegedi iskola, dekon lassú jarásúak, balesetmen­tesek. • • Az udvaron napközisek csak a nagy kapu melletti — Minél több szemléltető­ovális zoménctábla felirata eszközt kell a kezükbe adni, játszanak, hátul pedig A árulkodik: Állami Kisegítő nemcsak itt, a kicsinyeknek, felső tagozatosok egy része Iskola. Az itteni munka vég- hunem a felsőbb osztályé- az új sportpályán dolgozik­„x s soknak ls. Vizuálisan ugyan- 4 ||—" «--•---<­ső célja sem különbözik megszokottól, de a célhoz ve- is sokkal könnyebben megvi­zető utak sokkal bonyolul- légosodnak előttük a dolgok- titkára is. tabbak; csökkeni szellemi Éji képességű, sérült gyermeke­A fel-gyelő tanár, Proksch teajos, egyben az iskola párt­A szemléltetőeszköz-készle- — Nálunk a pártmunka I __ m | tünk azonban elég szegé- szorosan összekapcsolódik az ket kell a társadalom hasz- nyes. Az iskola költségveté- aktuális iskolai teendőkkel, nos tagjaivá nevelni. se szűk, így nem tudjuk A legutóbbi taggyűlésen pél­megfelejően fejleszteni a fel- dául a továbbtanulás prob­— A nálunk tanuló gyere- szerelést. A tantermek több- léméiről beszéltünk, a szülői kek — kezdi a beszélgetést ségének és a napközi ott- munkaközösség szervezését az iskola tanéri szobájában honnak a berendezése is el- határoztuk ej. Ennek nagyon Hegyi Rókusné igazgató —, avult, s ezek felújítására fontos szerepet szánunk, se­vagy eleve csökkent képes- 6'nes megfelelő keret gilségévej szeretnénk a szü. Bégekkel születtek, vagy va- A kis udvari épületben lökkel megismertetni az is­lamilyen átélt betegség ha- varró-, orsózó- és sikkötő kólában folyó munkát, gyott rajtuk nyomot, nem- sép, a szegedi Fonalfeldolgo- Központi kérdés itt a szü­egyszer pedig a rossz csaló- z° Vállalattól kapták. A lői támogatás. Érhető, mivel di körülmények. Ezek a gye- gyár biztosítja a gépek mű- a sérült gyermekben levő ór­rekek a többi iskolában, ködöséhez szükséges alap- tékek felfedezése, sok-sok egészséges környezetben anyagot, s elvégzi a karban- türelemmel való tevébbfej­rosszul érzik magukat. Ál- tartást is. A kikerülő nyol- lesztése talán a legnehezebb landó gúny tárgyai, emiatt cadikosok többsége ugyanis pedagógusi munka, amely, vagy félénkekké, visszahúzó- náluk Helyezkedik el, s így nek eredményességét a szü» dókká, vagy agresszívakká mér gyakorlati foglalkozáso- Jók hozzáállása alapvetően válnak. Nem tudnak lépést Eon megismerkedhetnek a befolyásolhatja! TORTNNL •> 4XKK;-,LRL-„L '.— RIÓNOL.-LROL OMCILIRATE OO<RÁTEL.-ÁNF FINN H> tében folynak. « 1Q7S ic a Budzsak sztyeppére, a me­AZ l , zőgazdasági termelőszövetke­Közép- zetek földjére. (BUDAPRESS 650 000 ~AFN) HA/ASSAG 1. kerület Szeged: Buine Ueza Galiui és eg Hajnalka. Motika Ferenc Fal es Kiss Maria, Ágoston Dc­Hidcg Hajnalka. Motika Ferenc . Kiss Már Vtnpp es Bogdény Alüko CVS, Kelemen István Sándor és fekete Ágnes, Nanat László es Takács Maria Vilma, Benko Pe­ter es BRS Erzsettet, Hódi István Kass Klára Katalin, Berta ' OBI— ~ Családi események rtának Jözsef, Dégt Károlynak Kővágó Ildikó Andraa Tímea, Ábrahám Fe­es Juditnak István és Szólik Zsuzsanna, Bá­lás Denes Szilárd es Jurnei Éva, I • Papp Lai.zh, es Ken Erzsébet Gábor, Bada: Tibornak és Já­cs Denoa Zsuzsaima házasságot zseínek és Kovács Menanak kötöttek. László, Hauk Lászlónak es Kiss U. kerület Btelkának László Szabolcs, Csá­Szeged: Ncgyokru József és Jakab Katalin Franciska. Hege­dűs Imre János es Horváth Ida, Bate József es Csamango K Ildiig rancnek és Kiri Erika Ilonának Peter Gáhor. papp Gábor Ist­vánnak es Olasz Erika Mártá­nak Csaba Gábor, veres Já­nosnak és Zsíros Juliannanak Zsuzsanna, Mayer Andrásnak ós Kürkecz Veronikának Rva Szilvia nevd gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS t. kerület Szeged: Lengyel Istvánná Da­röeíl Zsófia Mária, Horváth Gá» Betelt Pálné Majslroncs VS, józsg Arpádné Németh Ma­ria, Balázs Lajosné Schneider Márta, Tólh József, Bozsó An, is gyi Sándor Istvánnak es Hoczkö talné Szécsi Rtel, Farkas István­!- Veronikának Zsolt Sándor, Nasz- ne Busa Eva, Kis Sándor, Her­.. rad, László Józsefnek es Kenéz czeg Imrene Hegyi Erzsebet, Klára Juliannának Tamás, Csóré lm- Nagy István, Pörgő Jenone Ma­Kokai Zsuzsannának rpsi Rma, Kovari Terez, Kálmán , Zoltánnak és Rávesz József, Baranyai László meghalt, Aranka, Bódi József Lasztp es renek Székely Mgrla Veronika hazas- AtUla, Ságot kötöttek. Máriának Edina, Pálfi György­Szeged: III. kerület Szögi Lajos és Bőr­eink Ilona, Lévai János paszi Él-zsebet, Farkas Ji Lovászi Ilona házasságot kötöt­Aptal es nek es Márta Mária Juliánná­IL kerület Szegedi Árva János, Bíró Já­" " J fvénkov Anna (Sarjának István Zoltán, Gyuris Zoltánnak es Püiöp Ve: 5 Bör- nak Sándor, Barát Mihálynak es nos, Nagy Imre Lajoa, Ivánkoi i*un. z'Mi.a, és Ta- Kutast Maria Margitnak Szil- Gergeiyné Pösa Etel, Frank Já­ppszi Erzsébet, Farkas József es via, Nagy Jánosnak ee Hasa nosné Ördög Mária meghalt. ' " -'• ' — III. kerület Szegedi Lente Istvánnó Füveai lia, Mágorl László né Sel­1 Margit, özv. Pfeifer Péter­I né Kuruc Mária, Paplógó Fe­szeged: Forgó Sándornak és rencné Tanács Mária, Varga ' " ' " " """ Qyuláhé Kocsis Julianna, özv. Schok Jánosné Török Rozália, Gárgyán Mihály, Pajkó Istvánná kundorozsma: Lajkó Imre ronikanak Zoltán Gábor nevű Rozali Antal es llokotya Erzsébet, va- gyermekük ^született. meozl Sárhélyi János US Lévai Rozsa, sjroki Piroskának Eva, Hebdk Józsefnek és Herczeg Katalinnak Eva Edit. Répási János Albert­nek és Muhart Mártanak Zoltán Cseke Ilona, Kovács Istvánná János. Kakuszl László Jenőnek Boros Matild meghalt. Kiskundorozsmai Csonka Pál Pásztor Ferenc; Véletlenül HL kerület Ánosa-Molnár Ottó pai és Józs­vai Julianna házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS l. kerület Szugad: tleesko Józsefnek ós Kondás* Ágnesnek Gabriella és Zodi Erzsébetnek Szilvia. Borhála. Sztáncs Aurélnak es Bönde Józsefiünk és Kassal Má- meghalt. Bozso Gyöngyi Teréziának Ga- H bor, Tonté Antalnak es Kiszin Julianna Annanak Krisztina, Pllku Sándornak es Pozsonyi Katalinnak Anita Katalin, Vörös Ferencnek és Kapusztas Kata­linnal. Katalnt Krisztina, Schrei­ber Frigyos Lászlónak es Lukacs Ilonának Frigyes Béla, Martua Ferencnek és Tart Irénnek Éva íren. Szeles Jánosnak és .Szal­ma tv Judit Mórianak János Zsolt, Kiss Béla Kálmannsk és Bokros Piroska Rozáliának Béla Balázs, Mészáros Károlynuk es Komár Sarolta Máriának Sarol­ta Nikoletta, Lőrlnez Imrének es Peták Eszternek Imre AtUla, Miklós Zoltán Jánosnak és Ko­nya Gabriella Máriának Gabri­ella, Szabó Istvánnak és Illés Évának István, Szalma Zoltán­nak es Kiss Máriának Zsuzsan­na Mária. Sebesl Bálintnak és Farkas Klárának Janka, Mltyók Istvánnak és Kátal Erzsébetnek Judit, Siklósi István Nándornak és Kasza Anna Máriának Nán­dor Zoltán, Hujdu Sándornak os Barta Erzsébetnek Andrea, Kovács Sándornak és Gyuris Ildikó Elvirának Noémi Ildikó, Pap Sándornak és Faragé Judit Evanak Sándor, Paksi Zoltán Bálitnak és szendrei Katalinnak Csaba, Buták Jánosnak és Os­véth Ilona Máriának Gábor Já­nos. Raffut Zoltán Istvánnak és Balázs Ilonának Attila, Kemeny Lászlónak és Kovács Évának Eva, Eder RObert Tamásnak és Lakatos Zsuzsannának Lászlú, Doktor Rudolínsk és vér Piros­kának Zsolt, Szabó Pereimnek és Miklós llonunak Timea Ilo­nt, Gyuris zoltánnsk és Kszl Erzsébetnek Erika, Schiller Lász­lónak és Nagy Katalinnak Lász­ló AtUla. Mlksi Sándornak és Dudás Edit Máriának Sándor Csaba. Tóth Sándornak és Gyu­ris Marianak Andrea, Peták Károlynak és Vaas Erzsébetnek tartani a többiekkel, így akadályozzák a peűggógugt is, aki nem túd haladni u tananyaggal. Az ilyen tanu­lóknak nálunk lonne a he­lye, idekerülésük azonban nem mindig problémamen­tes, sokszor csak későn, há­rom-négyszeri osztályismét­lés után, 10—13 évesen jut­nak el hozzánk. Az iskolák Javasolják, a juVaslatot a Lélektani Intézet vizsgálja felül, a végső szó azonban a szülőké, akik sokszor presz­tízskérdést csinálnak abból, hogy fiuk vagy Jányuk qe Itt, hanem valamelyik „ren­des" iskolában végezzen. Pe­dig jó lenne, ha elgondolkod­nának azon, hogy gyerme­kükkel akkor tesznek jót, ha ebbe az iskolába járatják, ahol speciális tanterv alap­Ián, speciális módszerekkel képezzük őkpt. Felállunk a tanári szoba asztala mellől, körbejárunk az iskolában. A tanárak többsége Gyógypedagógiai Főiskolát végzett, tehát ma­guk választották élethivatá­sul, hogy sérült gyermekek­kel foglalkozzanak. Ez mór önmagában is biztosíték a szakszerű képzésre, amely­nek egyéb speciális adott­ságai is vannak. A tananyag eleve csökkentett, s egy-egy osztályba csak 8=^12 gyer­mek jár­• Benyitunk egy osztályba, ahol tollbamondás folyik­Itt-ott még sok a hiba, gj-­be-gurbák a betűk, de so­kan már hibátlanul, szép külalakkal írnak. Aztán a legkisebbekhez nézünk be: ők kézügyességfejlesztő gya­korlatokat végeznek, össze­rakható műanyag játékok, gépekkel, amelyek egyébként Szajbély Mihály nélkül linóit spiont tettunk ártalmatlanná. Rögtön el- tudná, hová álljon. Kincses olyan, mondta ne­viszik, és nem tesz semmi baj. Lehet, hogy ő már most arra számított, hogy az események utón megindul a szokásos esz­mecsere. Azt pedig nem lehet szárazon cse- neki a Kincses. — Most már sok a szöveg, |künk, mint isten ostora. Igazságos, jó ember, de roppant szigorú. Akarja, szívesen mondom neki, hogy üdvözletét küldje. Biztosan örülne fogja a cuccát és gyerünk! Velem nem komédiázik itt, mint a vizs- egy pojáca. Minek néz engem? A hadnagy türelme fogyóban volt. A Zsa­23. Valami nagy, rejtélyes, izgalmas cselek­ményt gyanítottak a készültség megjelené­se nyomán. Kicsit megszokták ezt a rejté­lyes izgalmat, hiszen a lapok olyan sok histó­riát tálaltak az olvasók elé, hogy egy cseppet sem csodálkoztak volna, ha az orruk előtt bontakozik ki valamilyen pikáns kémhistória. Dezertőr, sokarcú spion, titkos ügynök. Eddig csak szavak, vagy újsági'ejlécek voltak. Kép­zeletükben ezeket színezték ki, tetszésük sze­rint. Végre, most látnak egy tgaztt! A főpincér még fokozta is ezt az izgalmat. Egyik asztaltól a másikig ficánkolt, hogy csl­titsa a társaságot, hogy rendet tartson, egy várattan fordulatra előkészítse a vendégeket. — Kedves vendégeink, őrizzék meg nyu­galmukat és hidegvérüket. Ne ealnáljanak pá­nikot. Kémet fogtunk, minden bizonnyal egy raf­leketjni. Ennek következménye pedig természe­tesen a vastagabb borravalót is hozza majd. iősunó asztalánál még mindig tartott gálódás. A hadnagynak sehogyan som fért a lejébe, miért nem beszél rendesen magyarul ez nőé még nem. a kopasz. Ha pedig valójában rendes, igazi — Had nagy kám, ez teljesen nem helyes. Ka­kopasz, miért jön a város egyik legrendesebb tonai felszerelés éppenséggel nem cucc! Nem is helyére. Különben milyen hülyeség. a nyaká- motyó! Kincses mindig megmondja, hogy az ban az az asztalkendő. Ki látott már ilyet egy nem helyes, mert ezt dolgozó nép adja nekem, katona nyakában. Valójában már kérdezni Azt is mondja Kincses, aki ilyet merje mon­sem tudott, mit. Mentőötletként jutott eszébe dani felszerelésre, azt úgy megrúgja negyven­a szokványos kérdés: négyes topánkával, hogy zúgva szállja, mint győ­— Hogy hívják a parancsnokát? Azt hiszi, mondom 1? Kincses torkom ha­zelmi zászló. Zsanó belelendült, A cirfandli ls incselke­rapná ketté, ha katonai titkot kipofázom. Nem dett vele egy kissé, no meg a hadnagy kötöz­kíváncsiskodjon ilyesmit, hudnagy elvtársami ködő magatartása is kihúzta belőle azokat a Akkor velünk jön — parancsolta a hadnagy kis ördögöket, amelyek rendszerint kalamaj­és a Bzékredobott derékszíjat Zsanó felé nyúj­totta. kát okoznak. Hisz a hadnagy szavalt ts csak olyanoknál*: vette, mint a Bokor incselkedé­— Hogyne. Még mit nem? Nem akarom Jó- seit. Kényelmesen rakosgatott az asztalon, bf­korékat kapni ezzel a szíjjal, mint este a ked- belődött az asztalkendővel. Háromszor is meg­ves tüzérségtől. Baj van? Mondják meg a nézte a derékszíjat, míg egyszer felcsatolta. Kincses parancsnoknak, az majd boronál min­dent. — Ki az a Kincses? — türelmetlenkedett a hadnagy, és látszott rajta, hogy legszíveseb­ben az ügyeletes liszt elé vinné, hogy kínlód­jon vele az. Nem tud maga fürgébben mozogni? — ki­áltott rá a hadnagy. — Érdekes. Kincses is mindig azt mondja. Nem egy iskolába jártak? De egyszer Kin­csesnek is mondtam már, hogy nyugi apus­kám. Csak nyugi.. Kitelik katonaidőből, igaz, — Kincses? Á! Az a nagyon szigorú parancs- nem mertem neki így szembe mondani, csak nok. Szeme úgy járja, akár ménkű. Ügy kla- akkor, ha nem volt jelen. Sajnos, ezért nem bál, mint újságos Párizsban. Adna az magá- szokta le erről a rosszról. VllágoB, nem? nak fegyelem. Itt lenne Kincses, maga nem ls (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom