Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M A G Y A R S Z OCI ÁL I STA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 230. szám 1973. október 2., kedd Ára: 80 fillér . v-A' Chiléről, a chilei hazafiakról Az MSZMP Köznonti A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát, a magyar kommunistá­kat. dolgozó népünket mélységesen fel­háborítja a chilei jobboldali katonai jun­ta kegyetlen irtóhadjárata a chilei haza­fiak ellen. A chilei demokratikus erők, a Nepi Egység kormányának hároméves fennállása alatt következetesen és önfelál­dozóan harcoltak az ország nemzeti érde­keiért, az egész chilei nép javát szolgáló társadalmi és gazdasági átalakulásáért. A chilei hazaifiak küzdelmük során mind­végig tiszteletben tartották az alkotmány előírásait, a demokratikus szabadságjogo­kat, az erőszakkal hatalomra jutott kato­nai junta viszont a kegyetlen leszámolás szellemét, a véres terror gyakorlatát sza­badította az ország népére. A katonai junta napról napra nagyobb bűnöket követ el. A terror áldozatául esett Salvador Allende elnök és a haza­fiak ezrei. Tömegével vetik börtönbe a chilei nép legjobbjait, üldözik a demok­nyilatkozata rácia és a haladás minden hívét. Letar­tóztatták Luis Corvalan elvtársat, a Chi­lei Kommunista Párt főtitkárát, a tör­vénytelenül feloszlatott chilei parlament szenátorát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, a chilei nép hü fiát. A junta kegyetlen le­számolásra készül vele szemben. A világ valamennyi kommunistájával, a szocializmus, a haladás, a demokrácia minden hívével együtt felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a junta egy­re fokozódó terrorja miatt, mélységesen aggódunk Corvalan elvtárs és minden chilei hazafi életéért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a magyar nép követeli: azonnal helyezzék szabadlábra Luis Cor­valan elvtársat, a kommunista, szocialista, radikálispárti és más haladó gondolkodá­sú chilei hazafiakat, haladéktalanul vesse­nek véget a chilei demokratikus erők elle­ni embertelen hajtóvadászatnak. Két megye országgyűlési képviselőinek tanácskozása Aptó Antal látogatása Csak a termelésben első (i szegedi gyáregység mostoha helyzete Amikor az első sodrógépe­ket a hajdani tiuszárlakta­nyában felszerelték, aligha lehetett remélni, hogy itt. Szegeden minden hagyo­mány és szakmai tapaszta­lat híján rövid évtized alatt Magyarország legnagyobb kábelüzeme fejlődik ki. Mór a tavalyi eredmények, de még inkább az ideiek egyértelmű­en bizonyították, hogy a Ma­gyar Kábelmüvek öt gyár­egysege közül a szegedi üze­me az elsőség. De a való­ságban mit jelent ez a-hely­zet a kábelgyáriaknak, mer­re áll iránytűjük a gazdál­kodásban, milyen fejlődési lehetőségei vannak a közel­jövőben? — kérdeztük meg Kakuszi Gézát, a szegedi kábelgyár igazgatóját. A vá­laszokból. a kábelgyári ta­pasztalatokból figyelemre méltó kép bontakozott ki. A szegedi üzem jelenleg 1030 fővel dolgozik, annyival, mint az- elmúlt évben. Ter­melése szeptember 30-ig el­érte a 653 milliót. Ha a ká­belgyár terveit alaposabban megnézzük, kiderül, hogy a jelzett határidőig a termelés 15 millióval haladta meg az előirányzottat, ugyanakkor a nyereség is nagyobb a várt­nál. A tendencia évről évre ugyanaz, annak ellenére, hogy az üzemet — hasonló­an a többi szegedi vállalat­hoz —. nehéz munkaerő­helyzet jellemezte. Ám. min­den rosszban van valami jó is; talán a szokásosnál na­gyobb gond indította veze­tői!. szakembereit olyan mű­szaki. szervezésig intézkedé­sekre, amelyekkel ellensú­lyozhatják a munkaerő­hiányt. ÁnélküL hogv a részleteket felelevenítenénk, elég egyetlen adatot idézni: 1972-ben egy kábelgyári munkás egy nap . alatt 2971 forint értéket hozott létre. Ma 3186-ot. azaz 215 forint­tal többet A kitűnő gazdasági ered­mény, vagy inkább a 'mö­götte levő gondos. elemző gazdasági szervező tevékeny­ség magyarázza a szegedi ká­belgyár fejlődését. Ezzel ér­te el. hogy az idén a ká­belművek öt gyáregysége kö­zül a szegediben emelkedett a legjobban g termelékeny-. seg, ugyanakkor itt sikerült megvalósítani az ütemes ter­mékszállításokat. Azaz min­den hóvégi, negyedévi, fél­évi hajrát ..elfelejtettek", valamennyi terméküket idő­ben küldik belföldre, kül­földre. A magyar kábelipar az év elején komoly érté­kesítési nehézségekkel- küz­dött. csakúgy, mint más ipa­ri alapanyagot előállító vál­lalat. • Figyelemre méltó, hogy ebben az ínséges idő­szakban a szegedi gyár ki­vételes helyzetben volt, nem érezte annyira ezt a fajta gondot. A pontos, jó minő­ségű munka és eközött nem nehéz fölfedezni az okozati összefüggést. Igaz. az üzem úgynevezett gyengeáramú kábeleket készít. amelyek iránt az érdeklődés mind ( belföldön, mind külföldön j egyre növekszik, az idén nem ; kevesebb, mint 200 millió fo­rint értékű munkát kényte­len volt visszautasítani. Ah­hoz, hogy az igényeknek ele­get tehessen, bővíteni kell az üzemet. Amint Kakuszi Gé­za elmondta, erre már ré­gen megvannak a tervek, a tízezer négyzetméteres nagy­csarnok mellett újabb 4500 négyzetméter területű hajó épül. A munkát a DÉLÉP-re bízták, amely előrelátható­lag 1974 közepén adja át az új csarnokot. Segítségével át­szervezik a termelő gépso­rokat, s így tovább növelhe­tik a termelést. A tervek szerint 1974-ben már 930 millió forint értékű terméket készít a kábelgyár. Ezzel úgy tűnik, le is zárul majd történetének első. legmozgal­masabb szakasza, mert na­gyobb arányú építkezésre már nincs kilátás, az MKM Balassagyarmaton új gyárat épített, amelynek munkásai — többek között — már Sze­cptíen tanuliák a szakmát, a munkafogásokat. A tervek szeri n' Szegedről ' is néhám' • érméket a-> úi üzembe irá­nvítnr>°k hletve a gvártásá' folvtftíóU­A szegedi kábelgyár szin­te minden tekintetben — a termelés növelése, a terme­lékenység emelkedése, a nye­reségképzés — a legelső az MKM -gyáregységei, közölt. Csupán egyetlen tekintetben marad el: ez pedig munká­sainak jövedelme. Saj nos, kellemetlen örökségként in­dulás óta alacsony az üzem bérszínvonala. Olyannyira, hogy ez még ma sem éri el a •Magyar Kábel Művek át­lagos bérszínvonalát. A sze­gedi üzemben — bár 1972­ben több mint 2067 forint­tal emelkedett egy évben a jövedelem, a dolgozók a töb­bi gyáregységhez képest to­vábbra is itt keresnek a leg­kevesebbet. M. I. Tegnap, hétfőn együttes ülést tartott két szomszéd megye, Csongrád és Békés országgyűlési képviselőcso­portja. A rendhagyó ülésen — melyet Csongrádról in­dulva a Tiszán, egy hajó fe­délzetén tartottak — részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képvi­selője is. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára, ország­gyűlési képviselő elnökölt, s részt vett dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. A Csongrádról Szegedig tartó hajóút közben a két képviselőcsoport megtárgyal­ta az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszakának fonto­sabb kérdéseit, valamint a két megye, Békés és Csong­rád vízügyi helyzetét. A két vízügyi igazgatóság — a Kö­rös-vidéki és az alsótisza­vidéki — vezetői. Takács Lajos és Stmády Bela tájé­koztatták az országgyűlési r... péiselöiset az árvíz- és belvízvédelem, a folyamsza­bályozás és az ivóvízellátás e két megyét érintő kérdé­seiről. Szegedre érkezve a vendégek megismerkedtek a partfal építésének terveivel, és munkájával is. Ezután a képviselők vá­rosnézésen vettek részt. Ta­kács Máté városi főépítész ismertette meg a vendége­ket Tarjánnal. Ezt követően az olajmezöre < látogattak, ahol Juralovics Aladár, or­szággyűlési képviselő, az NKFV szegedi üzemének ve­zetője kalauzolta a vendége­ket, s számolt be a termelés és a kutatás helyzetéről. Ez­után Apró Antal köszönte meg az információkat, s mél­tatta a szegedi olajmező je­lentőségét; képviselőtársai nevében is sok sikert kívánt az ott dolgozóknak. Végül Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport ve­zetője mondott köszönetet a vendéglátásért, s hívta meg tavaszra Csongrád megye országgyűlési képviselőit ha­sonló eszmecserére Békés megyébe. Apró Antal délután Győr Imre társaságában ellátoga­tott a Szeged városi pártbi­zottságra. A vendégeket Sí­pos Géza, a városi pártbi­zottság első titkára fogadta, majd a városi pártbizottság, valamint a városi tanács ve­zetőinek jelenlétében a la­kásépítkezés kérdéseiről ta­nácskoztak. Szerelik az új cementgyárat Hejőcsabán épül az ország legnagyobb cementgyára. Az 'épülő cementgyárban befejezték két 84 méteres siló épí­tését, és 67 méteres siló építését, és két 67 méteres hőcserélő torony betonozását. Megkezdték a berendezések szerelését, helyére emelték az egyik 100 méteres kemence elemeit, és előkészítik a' második kemence összeállítását, Ujabb Űzetne! Hétfőn új házgyár kezdte meg próbaüzemelését Buda­pesten. A 43-as számú Ál­lami Építőipari Vállalat 4-es számú házgyára az ország legkorszerrűbb, legnagyobb teljesítményre tervezett üze­me lesz.- Jövő év tavaszára, amikor a termelés is eléri a maximumot, csaknem ezer hozzáértő, a technológiai folyamatokban jártas ház­gyári szakember munkájá­ra lesz szükség. A SZOT elnökségének Illése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Irányelveket fogadott el a szakszerveze­tek és a Hazafias Népfront szerveinek együttműködésé­ről, majd a szakszervezetek gazdaságpolitikai tevékeny­ségével foglalkozott. Az el­nökség azt is megtárgyalta, hogy a szakszervezetek mi­lyen módon segíthetik a leg­hatékonyabban a sport fej­lesztését. (MTI) Felavatták az ország kertjét Hétfőn, tegnap délután ad­ta át Budapest közönségé nek Giltner Andor, a Fővá rosi Tanács elnökhelyettese a centenáriumi parkot — az ország kertjét — a Népli­getben. Az öthektáros park tizenkilenc megye növényvi­lágát mutatja be. A parkot — a megyék ter­e alapján — a Fővárosi Kertészeti Vállalat építette hat hónap alatt. A kerteket a megyék gondozzák, ápol­ják: az évszaktól függően jellemző képet ad majd a hazai tájakról. (MTI) Szerelés a hőcserélő toronyban Élőkészítik a második kemence szerelését

Next

/
Oldalképek
Tartalom