Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

KEDD. 1973. SZEPTEMBER 1. 3 Könnyűipari küldöttségünk Helsinkiben Jan-Magnus Jansson finn kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására hétfőn Keserű Jánosné miniszter vezetésével könnyűipari küldöttség utazott Helsinkibe. Keserű Jánosné tárgyalásokat folytat majd a két ország könnyűiparának kapcsolatairól. Helsinkiben előadást tart a magyar könnyűipar fejlődéséről, gazdasági irányításáról, valamint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Programjában üzemlátogatások is szerepelnek, és találkozik majd a magyar—finn árucsere-forgalomban érdekelt kereskedelmi csoportosulások vezetőivel. (MTI) Közúti • r jarmuprogram Evenként 11 ezer autóbusz Az országgyűlés ipari bizottsága hétfőn az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter is. Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes adott tájékoztatást a közúti járműipar helyzetéről, fejlesztéséről. A termelési és fejlesztési célok közül a leglényegesebb, hogy 1975-re az autóbuszgyártást évi 10—11 000 darabra, a hátsó futóművek gyártását 1975-ig évi 50 000 darttbra növelik. A program második szakaszára előirányzott fejlesztési költség 3 milliárd 571 millió»forint. A tervezett fejlesztés során megvalósuló beruházások értékének csupán 25 százaléka építés, mintegy 70 százaléka a gépek és berendezések beszerzésére irányul. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a feladatok megoldásának fontos feltétele a nemzetközi integráció kiszélesítése, a műszaki-tudományos együttműködés. A bizottság tagjai aláhúzták: a közúti járműprogram sikeres végrehajtása csak akkor biztosítható, ha a járműiparon kívül a programhoz kapcsolódó iparágak — elsősorban az építőipar — a megszabott határidőre teljesítik kötelezettségeiket; ha jelentőségének, súlyának megfelelően, kiemelten foglalkoznak a közúti járműprogramból rájuk háruló feladatok megoldásával. Nemzetközi sugárvédelmi tanácskozás Témája : az emberi környezet védetmében Az ezredfordulóra — a szá- szabályozásában, a sugármítások szerint — a világ szennyeződés mérésében és elektromos energiatermelésé- ellenőrzésében szerzett tanek több mint a felét adják pasztalatokról, javaslatokról, majd az atomerőművek, s A vitaüléseket az atomenerhasonlóképpen gyorsan ter- g;a békés felhasználásában jed a radioaktív izotópok legtöbb tapasztalatot szerfelhasználása is. Ezért az zett szovjet, amerikai, franetnberi környezetet érő különféle szennyeződések közül a tudósok mind nagyobb figyelmet fordítanak a radioaktív sugárzás elleni vécia, angol és kanadai szakemberek vezetik. Magyarország számára ls hasznos tapasztalatot nyújthat a konferencia, hiszen dekezésre. Ezt a témakört nálunk is gyors ütemben tertárgyalja meg a Nemzetközi jed a radioaktív izotópok Atomenergia Ügynökség felhasználása. 1980-ban pe(IAEA) szakmai tanácsko- dig sor kerül az első atomzása, amely hétfőn kezdte erőmű üzembe helyezésére, meg munkáját Budapesten, a Ifjúsági találkozó Hétfőn délután Budapesten, a Dózsa György úti MÉMOSZ-székházban megkezdődött a szocialista fővárosok ifjúságának budapesti találkozója. Az egy hétig tartó nagyszabású rendezvényre kilenc testvéri szocialista ország fővárosa küldte el 500 képviselőjét. A MÉMOSZ-székház feldíszített kongresszusi termében az elnökség felett elhelyezték a találkozó jelszavát: „Mi a szocializmust és a kommunizmust építjük!" Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára mondott megnyitót. TIT Bocskai úti természettudományi stúdiójában. Dr. Straub Brúnó akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tudományos tanácsadó testületének tagja nyitotta meg a tanácskozást, amelyen 15 európai ország, továbbá Kanada és az Egyesült Államok szakértői mellett képviselteti magát az Egészségügyi Világszervezet is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviseletében B. C. Bernardo, az Egészségügyi Világszervezet nevében pedig dr. E. Shalmon, a konferencia tudományos titkára köszöntötte a tanácskozást, amelynek péntekig tartó ülésszakán a szakemberek 19 előadást tartanak a sugárvédekezés megszervezésében, és jogi Katonai főiskolások esküje Vasárnap Szegeden, a volt ígérték, hogy minden helyrepülőtéren a hozzátartozók zetben eleget tesznek köteés barátok jelenlétében tet- lességüknek. A pályakezdőtek esküt a Kossuth Lajos ket a határőrség országos katonai főiskola első évfo- parancsnoksága és a katonai lyama határőr tagozatának főiskola képviseletében Nyíri hallgatói. A szép és katonai Lajos alezredes üdvözölte. díszelgésű eskütételen ott voltak a párt- és állami szervek képviselői is. A Himnusz hangjai után a katonai főiskola hallgatóit, a szülőket, hozzátartozókat meleg szavakkal köszöntötte Dudás István, a határőrség Az ünnepség az Internacionálé hangjaival, majd a hallgatók díszelgésével fejeződött be. Ezután a hallgatók szülei találkoztak a főiskola oktatóival, akik ismertették a főiskola életét, a gondoskodást a fiatalokkerületi parancsnoka. Beszélt röL A továbbiakban terméa tiszti hivatásról, amely el- szetesen órákat töltöttek kötelezettséget jelent. Ezután együtt a pályakezdőkkel a hallgatók esküt tettek, s hozzátartozóik. ••••••^••••HMiHMHHa Az idselógiai és a politikai műveltségért Aratják a kendert Korunkban a műanyagok lassan kiszorítják a hagyományos szövőanyagokat. Az ország délkeleti részén azonban még termelik a kendert, melynek rostjából készült anyagok és használati eszközök ma is nélkülözhetetlenek. Az úikígyósi Aranykalász Tsz 180 hektáron termeli az értekes ipari növényt. Képünkön: a géppel vágott kendert kúpokba rakjak a tsz-asszonyok V

an abban valami szimbolikusan összetartó erő, hogy a tegnapi napon kezdte el oktató-nevelő munkáját a közoktatás több intézménye, s velük együtt megyénk pártiskolája is. A különbség csupán anynyi, hogy az oktatási intézmények egyrésze az általános intelligencia, másrészük a szakmai műveltség, majd bizonyos részük politikai és elméleti-társadalmi ismeretek elsajátításához nyújt kedvező feltételeket. Közös vonás, hogy ezek az oktatási intézmények természetes összehangoltságban kiegészítik egymást. Olyanok ezek a tudást gyarapító intézmények, mint maga az élet — ha akarnánk sem tudnánk őket elszakítani egymástól. A mi világunkra az a jellemző, hogy létjogosultsága van az ismeretnyújtás és -elsajátítás minden szocialista formájának, mert a tudás, a műveltség, a természet és a társadalmi fejlődés minden lényeges ismeretére szükség van rendszerünkben. A több tudásra, az ismeretek gazdagítására irányuló törekvés olyan régi, mint maga az emberiség. A felfelé törekvő ember, a haladó, a forradalmi osztályok tagjai és vezetői mind többet és többet akartak tudni a világról, a valóságról, de a jövőről és a hozzá vezető út kilátásairól is. Ily módon a tudás, az emberi ismeretek gazdagítása, a tanulás mindig eszköz volt, és sohasem cél. A műveltség — legyen az bármilyen tartalmú — valamiért és valamihez kellett. bizonyos fajta célt szolgált. Nincs ez másként ma sem. A tudatosam tevékenykedő ember műveltségének gyarapítását segítő sokféle oktatási forma közül az ideológiai és a politikai ismereteket gyarapító formákról és ezek intézményeiről, a pártoktatásról, a pártiskoláról akarok szólni. A munkásosztály hatalmi viszonyai között élünk és a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Ezt a feladatot kell végeznünk mind magasabb színvonalon. Mindez azt jelenti, hogy ma a szakmai-ideológiai-politikai felkészültség egyaránt fontos. A szakmai ismeretekkel kezdem az igényeg felsorolását, mert a békés viszonyok között a gazdaság, annak állapota és fejlesztése válik a legfontosabb politikai kérdéssé. A termelés, az anyagi javak létrehozása és elosztása a társadalmi haladás legfőbb hordozója, öszszetett ismeretekre van tehát szükség, amelyek egyaránt jelentik a szakmai, a politikai és az emberi alkalmasság egységét. Hogy a ma embere helyt tudjon állni, pártunk és kormányunk politikáját éppen úgy kell ismernie, mint korunk legforradalmibb világnézetét: a marxizmust— leninizmust. Miért? A politikát a lehető legteljesebb összetettségében azért kell ismerni, hogy a hatalom | gyakorlása közben jelentkeI ző új és új igényeket szoli gálni legyünk képesek, és ne l akárhogyan, hanem igényes | színvonalon, magas hőfokon. • Korunk forradalmi világnéI zetét azért kell elsajátítani, | mert elméleti, tudati maga(biztosság nélkül nincs sem helyes gyakorlat, sem pedig jó vezetői tevékenység. Ez utóbbi különösen nincs enélkül. Sokan úgy vélik, hogy évekkel ezelőtt elvégeztek valamilyen párt- vagy mozgalmi iskolát, és ezzel meg van oldva (talán egy életre) az elméleti-ideológiai felvértezettség. Ez nagy tévedés. Mi több: ez a vélemény veszélyes, éppen ezért tarthatatlan. Pedig mind többen vallják. A békés termelés és gazdálkodás viszonyai között különösen fenyeget bennünket az ideológiai kérdések elhanyagolásának és lebecsülésének veszélye. Úgy tűnik, hogy időnként sok a felszínesség az ideológiai kérdések elsajátításában, azok gyakorlati megvalósításában. Sok az olyan döntés, amely elméletileg nem állja a kritikát, politikailag pedig rossz hatást vált ki. Vagy itt van a vallásosság. Számos párttag igénybe vesz egyházi szertartásodat, maga is részt vesz azókon, és családja szocialista szellemű nevelését is elhanyagolja. Csak növeli gondjainkat, hogy mindezeket számos pártalapszervezetben szó nélkül hagyják, mert maguk is ideológiai bizonytalanságban szenvednek. P

olitikánk állandóan fejlődik, változik, gazdagodik. A marxizmus—leninizmus mint tudományos világnézet a folytonos kiegészülés és a tapasztalatok összegezésének folyamatában halad. Itt nem lehet megállás, ennél fogva nincs befejezett ismeret a társadalomtudományokban sem. Állandó változás és fejlődés állapotában van a természet, a gazdaság, a társadalom. Az e folyamatokat visszatükröző tudományok is pontosulnak, s éppen ezért kell lépést tartani a korunk emberének, vezetőjének pedig különösen. A propagandamunka, a párt- és a tömegszervezetek oktató tevékenysége sokat fejlődött az elmúlt oktatási évben is. A politikai oktatás közelebb került az élet igényeihez, változatosabb lett a tananyag tematikája, jobban kapcsolódott a gyakorlat követelményeihez. Nagyfokú természetességgel épültek be a politikai oktatásba a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésének döntései. Mindez természetesen a propagandisták hozzáértését, ügy- és eszmeszeretetét is dicséri. Erre a jövőben is nagy szükség lesz. Mégis, az eredmények ellenére számos gondunk és tennivalónk van. A leglényegesebb, hogy jelentős eltérés van az emberek léte és szocialista tudatának színvonala között. Gyorsabban változott meg az emberek anyagi helyzete, mint gondolkodásuk tartalma. Ez utóbbi is fejlődött, csak nem elég gyorsan. Hamarabb lehet felépíteni egy új házat, mint az ember gondolkodását átformálni, szocialistává tenni. Ily módon nőtt a távolság, a szakadék az emberek léte és szocialista tudata között, amivel semmiképpen sem szabad megbékélni. Propagandamunkánk leglényegesebb fogyatékossága abban van, hogy nem készült fel a két rendszer békés egymás mellett élésének időszakára, az ezalatt ml»den kétséget kizáróan kiélesedő ideológiai küzdelemre. Felismertük a lemaradást, most már változtatni kell. Indokolt, hogy növeljük propagandistáink módszertani, pedagógiai felkészültségét. Mind közvetlenebbé célszerű tenni a párt- és a tömegszervezetek politikai oktatása közötti kapcsolatokat. Oktató és nevelő munkánk alapvető feladata a párttagság eszmei, ideológiai és politikai műveltségének minél magasabb színvonalú gyarapítása. A pártvezetőségek tagjainak soraiban, a pártaktivisták között mind több a fiatal. Ez a folyamat természetes. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy kevesebb a mozgalmi tapasztalatuk, jártasságuk. Az ideológiai és politikai felkészültségnek tehát itt is, ezért is növekvő szerepe van. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a párttagság minél nagyobb hányada (mintegy 50 —60 százalék) vegyen részt a szervezett politikai oktatásban. A párton kívüli fiatalok és felnőttek politikai oktatását a tömegszervezetek végezzék el. A közeli időben mintegy 3 ezer propagandista kezdi el a munkát, több mint 70 ezer hallgatóval. Nagy hallgatói létszám ez, de sokan hiányoznak még a különböző tanfolyamokról, olyanok, akiknek a politikai oktatásban volna a helyük. E

z év elején megjelent a párt Politikai Bizottságának határozata a vezetők politikai továbbképzéséről, amelyet a pártoktatás keretében kell megoldanunk. Minderre természetesen fel kell készülni. Tetszik nekünk, vagy sem, de gyorsan emelkedik a mérce a vezetők elméleti és politikai műveltségével szemben. A pártpolitika követelményének megfelelni — mind nagyobb terheket ró rájuk. Jobb addig megelőzni a lemaradást, amíg nem késő. Pontosan felmérjük a megyénkben működő vezetők ideológiai és politikai felkészültségét, továbbképzésük összes követelményeit, és rajta leszünk, hogy a továbbképzés minden lényeges feltételét megteremtsük, ebben az oktatási évben előkészítsük. Ezzel megteremtődik a gazdálkodás, a vezetés és az ideológiai-politikai képzés és továbbképzés egyensúlya, összehangoltsága. Így válnak a megyénkben dolgozó párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti és intézményi vezetők még alkalmasabbá az összetett igények követelményeinek teljesítésére. Csak így lesz műveltebb az ember, harmonikusabbá a látásmód, és sikeresebb az építő-nevelő munka. Dr. Ágoston József « Tanévnyitó a pártishoián Ünnepélyesen kezdődött az 1973—74. évi munka az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Oktatási igazgatóságán. Tegnap délelőtt az 5 hónapos pártiskola, valamint a propagandista továbbképző tanévnyitóján dr. Szilágyi Júlia, az intézmény igazgatója mondott beszédet. Szintén az oktatási igazgatóságon tartották a marxizmus-leninizmus esti egyetemének évnyitóját. Dr Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával adták át a felsőfokú tanulmányok elvégzéséről szóló okleveleket az egyetem szakosító tagozata, végzett hallgatóinak.