Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

CSÜTÖRTÖK, 197a SZEPTEMBER 13. 3 Szervezés - alapfokon A népi ellenőrzés vizsgálata Igen fontos téma szerepelt a Szeged megyei városi és Szegedi járási Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervében: a Szervezés, a szerve, zettség vizsgálata. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítésére tett intézkedéseket a közelmúltban népi ellenőrök elemezték a városi tanács alá tartozó könnyűipari vállalatoknál. A vizsgálat négy tanácsi vállalatra — a Szegedi Nyomdára, az Ecset- és Seprűgyárra, a Hangszergyárra, a Fonalfeldolgozóra — és két szövetkezetre — a Szegedi Bútor Kisipari Szövetkezetre, az Április 4. Cipő és Papucskészítő Szövetkezetre — terjedt ki. Keretében foglalkoztak a vállalati vezetési módszer elemzésével, a szervezettség színvonalának és hatékonyságának felmérésével, a vállalaton belüli anyagi érdekeltségi rendszerrel, a gazdaságosabb termelésszerkezet kialakításával és a termelőkapacitás kihasználásával. Tulajdonképpen a munkaés üzemszervezés korszerűsítésére hozott határozatok gyakorlati megvalósítását, a Könnyűipari Minisztérium irányelveinek életre keltését keresték tehát a népi ellenőrök. Nem véletlen, hogy míg tavaly a megye minisztériumi vállalatainál vették szemügyre a belső mechanizmus helyzetét, idén — e vizsgálat folytatásaként — a tanácsi vállalatoknál és szövetkezeteknél is megnézték, elemezték ugyanezt. A téma gazdasági fejlődésünk, boldogulásunk kulcskérdése. A szervező munka növekvő ielentőségét ma már mindenki elismeri. Mégis, általában a vállalati szervezés hatékonyságfokozó hatása elmarad a várakozástól. A vizsgált vállalatok elkészítették a munka- és üzemszervezési intézkedési terveket. A két szövetkezet ilyen középtávú tervvel még nem rendelkezik, most kezdték meg a tervkészítést, a megjelent OKISZ-irányelvek alapján. A hat gazdasági egység egyikében sincs szervezési apparátus, illetve szervező. Nagyságrendjüknél fogva ebben nincs ls semmi kivetnivaló. De — éppen mert önálló szervezési apparátust nem tudnak (s nem is lenne tanácsos) létrehozni, fokozottabban kell támaszkodniok külső szervezőkre. Olyan szervezési intézkedésekre, irodákra, amelyek minden szakágazatban meg. találhatók. Eddig az Április 4. Cipő és Papucskészítő Szövetkezet vett igénybe ilyen segítséget, valamint a Szegedi Nyomda, amely a tmk-munka hatékonyságát növelendő, szervezési intézkedések kidolgozásával bízta meg a Könnyűipari Szervezési Intézetet. A népi ellenőrök szerint élni kell a lehetőségekkel máshol is; főként a termelési folyamatok szervezése terén, például a technológiai részfolyamatok ösz_ szehangolásában van szükség értő szakemberek segítségére, tanácsaira. Mindehhez a munkához egyébként — vallják — célszerű lenne állandó szervezési bizottságot életre hívni. Az érintett vállalatok még a kezdeti léplseknél tartanak a belső mechanizmus korszerűsítésében. Az intézkedési tervek a különféle feladatokat — így a termelésirányítás átszervezését, a termelés programozását, a kapacitás felmérését — általában 1974re ütemezték. így az eredményekről még nem tudnak számot adni. A vállalaton belüli anyagi érdekeltségi rendszerről, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításáról is számos megállapítást, javaslatot tartalmaz a népi ellenőrök jelentése. Ami a termelőkapacitás kihasználását illeti: a hat közül négy gazdasági egységben rendszeresen elemzik a kihasználtságot, de az Ecset- és Seprűgyárban s a Bútor Kisipari Szövetkezetben még az alapvető termelőberendezések kapacitásadatainak felmérésével és elemzésével sem foglalkoztak rendszeresen. A vizsgálat szerint még sok a tennivaló azért, hogy a termelőberendezések műszak alatti folyamatos kihasználása növekedjék. Elhunyt dr. Beresztóczy Miklós Életének 68. évében váratlanul elhunyt dr. Beresztóczy Miklós c. prépost, az országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Béketanács elnökségének tagja, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Népköztársaság országgyűlése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Az Országos Béketanács elnöksége Dr. Beresztóczy Miklós 1905. május 26-án Budapesten született. Egyházi tanulmányait a budapesti központi szemináriumban, majd a Hittudományi Akadémián végezte. 1928-ban szentelték pappá. 1929-től haláláig különböző egyházkormányzati tisztségeket töltött be. 1950től 1956-ig a katolikus papi békemozgalom elnöke volt, majd az Országos Béketanács katolikus bizottsága néven újjászerveződött mozgalom főtitkára lett. Hoszszú évtizedeken át munkálkodott a társadalmi és politikai életben. 1954 óta országgyűlési képviselő, 1961ben az országgyűlés alelnökévé választották. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Béketanács elnökségének. Kiemelkedő érdemeket szerzett az állam és a katolikus egyház jóviszonyának megteremtésében és fejlesztésében. Nagy része volt a katolikus papi békemozgalom megszervezésében és tevékenységének kibontakoztatásában. Állami, társadalmi és egyházi tisztségeiben tevékenységével növelte hazánk nemzetközi tekintélyét. Hazánk és népünk szolgálatában kifejtett munkásságáért államunk számos magas kitüntetésben részesítette. 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata, 1955-ben a Munka Érdemrend. 1957-ben a Magyar Népköztársaság Zászlórendje III. fokozata. 1960ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata, 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozata és 1970-ben a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést kapta. Gondolatcsere és döntés T

ársadalmunkban a politikai döntések előkészítésének és végrehajtásának lényeges mozzanatait és állomásait végigkíséri a vezetésnek a tömegekkel való termékeny gondolatcseréje. Attól függően, hogy az adott helyzetben ez a gondolatcsere a döntés előkészítését, vagy a végrehajtását hivatott-e elsősorban segíteni — a vélemények mozgásának egyik vagy másik iránya kerül előtérbe, válik dominánssá. A döntések előkészítésének időszakában, főként a „mit tegyünk?" kérdése köré összpontosul a gondolatcsere. A teendők fő irányának és legfontosabb célkitűzéseinek kialakítása közben egymáshoz közelíti a vezetés és a tömegek szemléletét, hogy a döntés a „fent" és a „lent" nézeteit egyaránt magába foglaló, széles körű társadalmi tapasztalatra támaszkodva fogalmazódjék meg. Csak az ilyen politikai döntés lehet a tömegek cselekvésének optimális munkaprogramja. Ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessünk a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése előtt lezajlott gondolatcserére. A vezetés és a tömegek akkor határozottan és egybehangzóan igényelték a párt politikai irányító, ellenőrző és szervező funkciójának erősítését, e tevékenység módszereinek továbbfejlesztését. Helyeselték a párt kezdeményezte és képviselte, nagy horderejű intézkedéseket, amelyek összességükben, fejlődésünk szocialista irányának biztosítását szolgálták. Közös igényként fogalmazódott meg az eszmecserében az is, hogy a társadalom minden szférájában érvényesüljön következetesebben a marxista—leninista politika elsődlegességének elve. A vezetés és a tömegek egyaránt szorgalmazták a munkásosztály társadalmi vezető szerepének és szövetségi politikájának erősítését, a marxista— leninista eszmék hegemóniájának biztosítását a társadalom szellemi folyamataiban. Együttesen szorgalmazták az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangjának, a magasabb rendű érdekkategóriák elsődlegességének elvszerűbb érvényesítését. Közös nézetként kristályosodott ki, hogy az értékarányos árrendszert csak a lehetőségekkel és politikai célkitűzésekkel összhangban, fokozatosan lehet érvényesíteni. Lent és fent, egyaránt sürgősen szükségesnek ítélték az állami nagyüzemi munkások keresetében mutatkozó viszonylagos lemaradás érdemleges korrekcióját. A végső következtetések a központi Bizottság 1972. novemberi döntéseiben megfogalmazódtak. Egyértelműen pozitív politikai visszhangjuk ismételten bizonyítja, hogy a tömegek magukénak érzik azt a politikai döntést, amelynek kidolgozásához önmaguk is hozzájárultak. A kedvező fogadtatás nem a gondolatcsere megszakadását jelenti, hanem új szakaszának kezdetét. A végrehajtás folyamatában ez főként arra irányul, hogy az emberek megértsék és helyesen értelmezzék a döntés lényegét, és pontosan tudják, hogyan cselekedjenek. Ezért a gondolatcsere jellegzetes oldala a tömegek tájékoztatása, és meggyőzése a „hogyan"-ról. A kettő között szoros ősz-; szefüggés van. Egyfelől, a meggyőzés ki-' indulópontja az érdemi tájékoztatás, másrJ felől a meggyőzés elmélyíti a tájékoztad tást, segít meglátni a mélyebb kapcsolatod kat. A meggyőzés továbbá feltárja és érthetővé teszi a jelenségek mögött reálisan érvényesülő, a döntést befolyásoló, de a tömegek előtt addig kevésbé nyilvánvaló összefüggéseket. A tájékoztatás, és a hozzá kapcsolódó meggyőzés igaz információt ad azzal, hogy a döntést indokoló-kiváltómagyarázó tényeket, adatokat és összefügg géseket, célszerűen csoportosítja. Így több; újabb és sokoldalúbb információt nyújt; mint a puszta, tényszerű tájékoztatás. Ugyanakkor a meggyőzés úgy szól konk-. rétan az érdekeltekhez és érintettekhez,' hogy feltárja nemcsak objektív, hanem személyes érdekeltségüket,' s ugyanakkor kiváltja belső készségüket és elhatározás sukat. A meggyőzés egyben lelkiismereti ösztönzést ad a tömegcselekvés munka-' programja — más szóval: a politikai döntés — megvalósításában való személyes részvételre! A gondolatcserének ez az ol-i dala és szakasza nemcsak igényli, hanem egyúttal fejleszti is az emberek önálló gondolkodását. A tájékoztatás és meg-' győzés alakítja a gondolatokat, irányítja és fejleszti a közgondolkodás szocialista elemeit, korrigálja nem szocialista vonásait, erősíti a tömegek .tulajdonosi szemlé-' letét, és nem azonosítható a „szájbarágás-' sal"! A politikai döntések végrehajtásánalj elkerülhetetlen velejárói a „menet közbeni" korrekciók. A politikai döntést ereded ti és egyedi módon lehet helyesen alkalmazni, az adott helyi viszonyokra. A2 adaptálás és értelmezés azonban egyben az eredeti döntés torzulásainak forrása is lehet. Ezeket szükséges módosítani, hozzáigazítva az alkalmazást a döntés eredeti értelméhez és lényegéhez. Továbbá: a po<: litikai döntés mindig az adott valóság megváltoztatását célozza. A jó döntés va-' lóban formálja-alakítja-fejleszti a sokrétű társadalmi valóságot. Ezért „menet közbeni kell a döntés lényegét hozzáigazítani a társadalmi valóságban mutatkozó, általa előidézett változásaihoz. A

politikai vezetés és a tömegek termékeny gondolatcseréje az egymás iránt táplált, kölcsönösen megújuló bizalom egyik kiapadhatatlan forrásai Pártunk ezért tartja elsőrendű jelentősé^ gűnek, hogy nagy gonddal fejlessze azokat a tömegkommunikációs eszközöket; módszereket és csatornákat, amelyek se-' gítségével egyfelől a vezetés naprakészeit érzi-tapintja a közvélemény-közhangulsí áramlását, másfelől a tömegek megismer-; hetik, figyelemmel kísérhetik a vezetés céljait, törekvéseit. Döntés előtt érdemben hozzájárulhatnak annak kidolgozásához; döntés után pedig a tömegcselekvés munkaprogramjának végrehajtásához. Nádasdi József Törik a dohányt Opusztaszeren. Környékünkön itt és A baksi hatarbart megkezdték a tömött virágú, szép A tavaszi vetésű burgonyát járásszerte szedik a homoki Csengelén termesztenek legtöbbet. Szedés után fölfűzik, őszi karfiol szedését. Olyan szép, a szegedi üzletekben is gazdaságokban. Az időjárás sajnos csak a szedésnek és csak szárítás után szállítják a dohánygyárakba szívesen találkoznánk vele kedvez. Képünk Kistelek határában készült Képek a határból